Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-02 / 126. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. ÁPRILIS 2., SZERDA Sugár Rezső Zeneiskola Dabason Hangokból kötött virágbokréta Török György tanár úr az iskola udvarán Erkel az ex librisen Nemzetközi könyvjegy-pályázat Fehér akácpillangók röpködnek a könnyű szélben, s beborítják a kis tér zöld pázsitját. A szemközti ház falai vakítóan fehérek, csak a kaput és a zsalugátereket párolta barnára a múló évek ecsete. Az ablakszemek vidáman csillognak. Mint idős emberek szembogara, ha a múlton merengve egy- egy szép emlékkép villan fel előttük. A hajdani Halász kúriának van miről elmerengeni, 163 éve áll a csendes környéken. Hogy mire gondol egy vén ház? Talán az egykori gazdákra, a krinolinos dámákra és kürtőkalapos urakra, akik Pestről hintóztak ki, hogy a nyarakat Dabason töltsék. A jelen egészen más. Nemrég még az állt a portál fölötti ovális firmán: Dabasi Körzeti Állami Zeneiskola. A napokban a tábla lekerült, s az intézmény kilépett a névtelenségből. Ma úgy hívják: Sugár Rezső Körzeti Állami Zeneiskola. Persze ettől szellemisége mit sem változott. Bent, a lakószobákból kialakított tantermekben ugyanazzal az alázattal tanítják Bach, Beethoven, Schubert, Bartók és Kodály műveit, mint tizenöt évvel ezelőtt, amikor először csendült fel e falak közt oktató jelleggel a klasszikus és kortárs muzsika. Dabasnak sokáig nem volt zenei hagyománya, s hogy ma már van, az egy törékeny, de mindenre elszánt zenerajongó érdeme. Aki harminc évvel ezelőtt azzal az eltökéltséggel érkezett Pestről Dabasra, hogy feltöri a szántatlan ugart, s elhinti a zeneszeretet magvait. A talaj jónak bizonyult, a magvak kikeltek, három évtized alatt száz és száz gyerek tanult meg zenélni, s ha nem is lett mindből virtuóz, lélekben gazdagabban távoztak. Hála érte Török György tanár úrnak, aki a fél életét arra áldozta, hogy ebben a kis városkában és a térségben zenei életet teremtsen. Török tanár úr — az iskola igazgatója — Sugár Rezső tanítványa volt, tőle zeneszerzést, Soproni Józseftől és Péter Miklóstól zeneelméletet tanult, mely meghatározta az egész pályafutását; — Ezek a nagy elmék arra oktatnak, hogy a zenetanár ne csupán a kotta olvasására és egy adott hangszeren való játszásra tanítsa meg a növendékeket. Értessék meg velük, hogy a zeneileg kulturált ember tolerán- sabb, megértőbb, velük szemben hatványozottabb a társadalom elvárása: beszédben, viselkedésben, öltözködésben. Én mindehhez még azt teszem hozzá: a jó zenetanárnak az a legnagyobb érdeme, ha csökkenti azok számát, akik kikapcsolják a rádiót, ha egy klasszikus zenemű felcsendül. Török György 12 évig csatázott, megosztotta magát az általános és középiskola, meg a művelődési ház között. — Csatáztam, hadakoztam és eredményt produkáltam. Ez utóbbi azt bizonyította, hogy Dabason és a környék falvaiban fogékonyak az emberek a zenére, van igény a rendszeres, szervezett oktatásra. A gyümölcs 1974-ben érett be, négy évig mint kihelyezett tagozat, majd 1978 óta önálló intézményként működik a zeneiskola. Ma már nekünk vannak kihelyzett tagozataink, Ócsán, Gyálon, Ujhartyánban és Némedi- ben. — Harminc év alatt hány tanítványa volt. s kikre a legbüszkébb? — Hogy hányán tanultak közvetlen tőlem, azt szám szerint nem tudom. Ranglistát nem szívesen állítok. Mert nekem minden volt és jelenlegi tanítványom egyforma, valamennyit szeretem. A négy legkiválóbb ma zenepedagógus, egyikük Németországban tanít. De ők is ugyanazzal a spontán indíttatással jöttek ide, mint a kevésbé tehetségesek. Egy nagy réten álltak, ami tele volt színpompás virággal. A nevüket nem tudták, csak azt látták-hallot- ták, hogy szép. Itt megtanulták a virágok nevét, megtanítottuk őket a hangokat csokorba szedni. De az már nem rajtunk múlt, hogy kinek a csokra szebb. Sugár Rezső tanítványa elégedett a dabasi zenei élettel, de mindazonáltal aggódik. Mert mint mondja, amilyen lélekemelő a zeneoktatás, annyira lélekvesz- tők maguk a zeneiskolák, megmaradásuk, létük hajszálon függ. — Bartók és Kodály jóvoltából felküzdöttük magunkat a zene országainak sorába. Ám a hangszerek és kották ára olyan rohamosan hő, ami azt vonhatja maga után, hogy a jövőben a zene tanulása ismét a kiváltságosok előjoga lesz. Kár volna a ranglistán hátrébb szorulni. Feltétlen meg kell teremteni azokat a körülményeket, amiben a szépre fogékony tehetséges emberek nem kallódnak el. A tehetség felkarolása nem csak az egyénnek kedvez, a befektetés kamatjait az egész nemzet élvezi. * Az öreg Halász kúria felett derült az ég. Nem látni fölötte viharfelhőket, melyek veszélyeztetnék az immár Sugár Rezső nevével fémjelzett tizenöt éves zeneiskolát. Matula Gy. Oszkár Nemzetközi könyvjegy-pályá- zatot hirdettek a gyulaiak Erkel Ferenc halálának 100. évfordulója alkalmából. Az ex libriseknek a nagy romantikus zeneszerző emlékét kell idézniük. A gyulai önkormányzat és a Dürer Társaság által közösen meghirdetett, „Erkel az ex librisen” című pályázatra olyan alkotásokat várnak, amelyek tárgyukban a gyulai születésű Sára Sándor doni katasztrófát bemutató dokumentumfilm-al- kotásainak ítélték oda az Ulle- in-Reviczky díjat. Az elismerést Göncz Árpád köztársasági elnök adta át hétfőn, a Zeneakadémián. A díjat Lovicze Mária Ulle- in-Reviczky alapította, aki a díjjal apjának állít emléket. A kétévente átadásra kerülő díjjal olyan személyiséget jutalmaznak, aki tevékenységével vagy művészi alkotásával a legtöbzeneszerző életművéhez, vagy Erkel-emlékhelyekhez kapcsolódnak. A könyvjegyeknek tartalmazniuk kell a könyvtulajdonos nevét is. A pályázatokat a gyulai Erkel Ferenc Múzeumba ez év szeptember elsejéig lehet beküldeni. A pályaművekből ősszel — Erkel Éerenc születésnapján — kiállítás nyílik a gyulai Dürer Teremben. bet tette Magyarország demokratikus átalakulásáért. Ullein-Reviczky Antal a magyar diplomácia kiemelkedő személyisége. A II. világháború utolsó időszakában rábízták a stockholmi követség vezetését, hogy kiváló képességeivel segítse a nyugati hatalmakkal esetlegesen megköthető béke- szerződés titkos tárgyalását. A II. világháború után neih bízott a kialakuló szovjet rendszerben, és Angliában telepedett le. Érdi tárlat Egy hónapon keresztül, június végéig tekinthető' meg Érden a művelődési központban Eó'ry Emil képzőművész kiállítása. A szobrairól ismert mester ezúttal huszonöt festményt állít ki a galériában. Hancsovszki János felvétele Ullein-Reviczky díj Kitüntették Sára Sándort Leopold Mozart levele Kármán Orsolya kiállítása A tehetséget el lehet tékozolni... Pénteken Londonban a Sotheby’s árverésén 330 000 márkáért kelt el egy levél, amelyet Leopold Mozart, Wolfgang Amadeus apja, lányának, Nannerlnek írt. A levelet, amelyben az apa részletesen megírja, hogy miként dicsérte Joseph Haydn Wolfgang Amadeus Mozartot, egy magángyűjtőtől vásárolta meg a bécsi székhelyű Osztrák Nemzeti Könyvtár. Ugyanazon az árverésen 190 000 márkáért cserélt gazdát egy levél, amelyet Wolfgang Amadeus írt az apjának. Egy magángyűjtő vette meg a levelet, amelyben az ifjú Mozart a zeneszerzés fölött érzett lelkesedéséről és a „L’Oca del Cairo” című operáról számol be apjának. E leveleknél is magasabb összegért, 386 000 márkáért kelt el az árverésen Joseph Haydn Opus 103-as vonósnégyesének partitúrája. A kottát egy Otto Haas nevű londoni műkereskedő vette meg a kikiáltási ár másfélszereséért. 9 A ceglédi galériában megnyílt Kármán Orsolya Tanulmányrajzok, grafikák című kiállítása. A fiatal, tehetséges ceglédi alkotóval — aki tavaly a szegedi Tömörkény Gimnázium alkalmazott grafika szakán végzett, s jelenleg Budapesten a kirakatrendező és dekorációs iskola első éves hallgatója — első igazán jelentős bemutatkozása alkalmából beszélgettünk. — A művészek általában akkor jelentkeznek kiállítással, ha lezárnak egy korszakot. Te túl fiatal vagy efféle ösz- szegzéshez. Mi inspirálta ezt a tárlatot? — Ezt a bemutatkozást Bar- nóth Zoltánnak, a ceglédi galéria vezetőjének köszönhetem. Korábban diákok műveiből rendezett egy kiállítást, amelyen két akttal és egy plakáttal vettem részt. Olyannyira megtetszettek neki a munkáim, hogy most esélyt adott nekem a debütálásra. Összegyűlt már annyi anyag, hogy a kezdeti korszakot fel lehet villantani. A régebbi rajzaimon kívül a közönség láthatja az utóbbi időben készült színtanulmányokat, plakátokat, lemezborítókat is. — Olyan családban születtél, amelyben a tehetség mindenkinek — szüleidnek, nagy- sziileidnek — megadatott. Zavar-e, hogy örököltél valamit, amiért semmit nem kellett tenned? — Egyáltalán nem feszélyez. Annál is inkább, mert a tehetséget el lehet tékozolni, ha nem vagy elég szorgalmas, kitartó. Ha hiányzik belőled a művészet iránti alázat. Mi tagadás, sokat köszönhetek édesanyámnak' és édesapámnak. Ok láttak fantáziát abban, hogy Szegedre kerüljek. De semmit nem erőltettek. Rám bízták a döntést, hiszen eléggé egyértelmű volt, hogy mihez lenne kedvem, s talán érzékem. — Mi az, ami izgat, az ember? A kiállítás anyagából igencsak könnyfi erre a következtetésre jutni. — Nagyon szeretek embert, figurát, alakot rajzolni — sokkal jobban vonz, mint a kockológia, drapéria vagy csendélet. Ennek ellenére nem akarok ebbe semmi különöset belemagyarázni. Az. kétségtelen, nem elég az ember ábrázolásához az, hogy valaki ismeri az anatómiát. Fel kell fedezni és visszatükrözni a belső kisugárzást. S ez a legnehezebb. Bevallom, azokat rajzolom le, akiket ismerek, s közel állnak hozzám. — Céltudatosan készülsz a művészi pályára vagy az ösztönös megérzéseidre bízod magad? — Az tudatos nálam, hogy szeretnék a főiskolára bekerülni. Tisztában vagyok az ottani követelményekkel. S ebben az évben eszerint dolgozom. De egyébként nem viszem túlzásba. Alapjában véve iszonyú lusta vagyok. Viszont, ha megjön az ihletem .— talán nem hangzik szerénytelenül —, akkor nem ismerek fáradságot. Csak az izgat, hogy eszméletlen jó dolgot hozzak ki a témából, magamból. Ez persze spontán érkezik. Ám érez- nem kell, hogy ez az a pillanat, amit nem szabad elszalasztani. — Van-e példaképed? — Gustav Klimt. A stílusok közül az impresszionizmust és a szecessziót kedvelem. Az utóbbi hatása látszik az ékszereimen is. Szeretem a csigavonalakat, a finom, lágy vonásokat. Ezeket a grafikáimnál is szívesen rajzolom, akárcsak a példaképem. — Mi a közeli célod? — Hogy bejussak az Ipar- művészeti Főiskola alkalmazott vagy csomagolás grafika szakára. — És az álmod...? — Szeretném, ha lenne majd egy külön galériám, s elismert művész lehetnék. Mindent megteszek azért, hogy ez az álom beteljesedjék. Tudom, hogy ezért rengeteget kell dolgoznom. F. F. Zenei találkozó A németországi Espelkamp városa és Nagykőrös zeneiskolás növendékei három napig tartó hangversenysorozatra hívják a szép muzsikát szerető közönséget. A két testvérváros eme sokadik közös kulturális eseményének ez alkalommal a Nagykőrösi Állami Zeneiskola és a művelődési központ ad otthont. Elsőként június 2-án, délután 5 órai kezdettel a vendégek adnak hangversenyt a zeneiskolában, másnap este 7 órai kezdettel pedig jazz együttesük lép közönség elé a művelődési házban. Június 4-én délután 5 órakor a zeneiskolában körösi muzsikusok előadása zárja a város életében szép színfoltnak ígérkező zenei találkozót. A hangversenyekre a belépés díjtalan, mindenkit szívesen látnak.