Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-12 / 135. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KICSIKNEK — NAGYOKNAK 1993. JUNIUS 12. SZOMBAT NÁDUDVARI ANNA Egérke lakáshoz jut Egérke természetesen egér­lyukban lakott. Nem volt an­nak ablaka, ajtaja is csak any- nyi, hogy maga Egérke be­bújhatott rajta. De hogy még vendéget hívjon? Eset­leg valaki nálánál termete­sebbet? Hát, az lehetetlen­ség volt. Egérke pedig talán semmi­re se vágyott volna jobban, minthogy vendégül láthas­son valakit. Kitárhassa előtte az ajtót és azt mond­hassa: parancsolj, fáradj be. Vezethesse helyiségről he­lyiségre, s amikor már ele­get járkáltak, így szóljon: foglalj helyet, kérlek. Talán ide, ez a legkényelmesebb szék. Várj, idehúzom az ab­lak mellé. Ugye, gyönyörű nálam a kilátás? Mindebből nem lehetett Semmi. Hiszen nem hogy gyönyörű kilátás nem volt nála, hanem egyáltalán nem is volt kilátás. Helyiségek­ről sem beszélhetünk, egyet­len lyuk volt és kész. Milyen szívesen mutatott volna képeket, melyek a fa­lon függnek: látod, ez volt a nagymamám. Ez meg én va­gyok picike koromban. Na igen, most is elég apró va­gyok, de amint láthatod, vol­tam még kisebb is. Aztán megkínálná a ven­déget. O, micsoda finomsá­gokat tálalna elébe: rántott sajtot, töpörtyűs pogácsát, meleg kakaót... Miután jól­laktak, beszélgetnének csu­pa érdekes dologról. Meg­kérdezné: és arról mi a véle­ményed, na és arról, meg amarról...? Úgy eltelné az idő, észre se vennék, meny­nyire elröpült. És utána még sokáig melegíthetné a szí­vét: micsoda remek vendég­séget csapótt! Ám mindez csak álom volt, szép álom... De nem, nem szabad, hogy álom legyen! Amire nagyon vágyunk, azt el is kell hogy érjük! Igen ám, de hogyan? Hi­szen ha sok pénze lenne, milliomos lenne, egérmillio­mos, máris megoldódna a gondja. Akkora lakást vehet­ne magának, amekkorát csak akar. Olyan nagyot, nem egy szál vendéget, de a fél várost meghívhatná. Mit felet? Az egészet. És akit ki­hagyna, akit mégse hívna meg, az megpukkadna mér­gében. Másnap egész nap azt hallgathatná: nahát, te Takáts Márton rajza nem voltál ott Egérkénél vendégségben? Ott volt min­denki, aki csak számít... Mivel azonban Egérke nem volt milliomos — ám­bár még lehet, de egyelőre nem volt —, nem vehetett magának nagy lakást. Ha­nem a lakásosztály küszöbét koptatta. Le nem ment a nya­káról a lakásosztályon dolgo­zó ügyintézőknek, ott volt ő minden fogadónapjukon. Újra és újra elmondta: — Kérem, az nem járja, hogy én egész életemben egérlyukban lakjak! Nekem is jogom van a rendes lakás­hoz... Nagyon unták már hallgat­ni. Azonban mégsem intéz­kedtek. Egérke előtt még 999 jogos igénylő volt. O volt az ezredik. a Talán még most is a lakás- osztály küszöbét koptatná, ha nem történik egy napon valami. Mégpedig az, hogy a város vezetősége eldöntöt­te: arra a helyre, ahol az egérlyuk van, létesítenek egy autóbusz-megállót. Egérkének ki kell költöznie, mert az egérlyukat lerombol­ják. Egérke boldog volt és arra gondolt: áldja meg az ég, aki ezt az autóbusz-meg­állót kitalálta. De hangosan azt mondta: — Azt már nem! Még hogy én kiköltözzem ebből a gyönyörű egérlyukból? So­ha! Kérlelték és szebbnél szebb lakásokat mutogattak neki, ugyan fogadja el vala­melyiket az egérlyukért. így jutott Egérke lakás­hoz. Hamarosan beköltözött egy magas házba, annak is a nyolcadik emeletére. Gyö­nyörű volt a kilátás. Először is egy óriási parkra nézett az ablak, s mivel olyan maga­san volt, még a szomszéd vá­ros templomának tornyát is láthatta belőle. Na és az a ké­nyelem, amit nyújtott: köz­ponti fűtés, fürdőszoba — sose volt korábban ilyesmi­ben része Egérkének. Körülötte csupa macska lakott. Hát azt nem mond­hatja, hogy nem tartott tő­lük, de végül is, mit tehet­tek vele? A lakásába be nem mehettek, az csak az övé volt. Csináltatott egy táblát — csillogott mint az ezüst — és belevésette: Egérlyuk. Azt szegezte az ajtajára. Ballagásra Ez a nap is olyan, mint a többi, és mégis valamiben más, ma utoljára vagyok benned, szeretett iskolám. Véget ért a nyolc év küzdelem, és most elballagunk csendesen, a helyünkre újak jönnek, tanulnak majd és küzdenek. Mi, véndiákok elballagunk, folytatjuk utunkat tovább, de gondolatban sokszor visszatérünk hozzád, hol annyi boldog évet töltöttünk el, bár olykor sok nehézséggel, drága iskolánk. Az életben sokfajta útra lépünk, de olykor megállunk majd, s visszanézünk, vissza ide bátorítást kérve, visszagondolni a régi időkre. Drága iskolám, az elmúlt éveket köszönöm neked. Kolozs Mónika Erkel Ferenc Általános Iskola Gödöllő Szent Antal (június 13.) A világ legnépszerűbb szentje Páduai Szent Antal. Csodálatos gyógyításairól, halottak feltámasztásáról szólnak a legendái. Páduában élt és ott is halt meg 1231 -ben, a következő eszten­dőben már szentté avatták. Tisztelete a magyar egyházban ko­rán megkezdődött, de igazi népszerűsége a XVII. században bontakozott ki. A szent közbenjárásától várták a „Szent Antal tüze”, az or- bánc betegség gyógyítását. Hozzá imádkoztak gyógyulásért. A bukovinai székelyeknél a ráolvasó asszony a kezében égd gyertyával a nap járása szerinti irányban, majd ellenkezőleg körbekerítette a fájdalmas testrészt. Kilencszer mondta el az imádságot, a ráolvasót. Ebben a szövegben gyakran emleget­ték Szent Antalt, Jézus Krisztust, Szűz Máriát. Közismert, hogy Szent Antalhoz szoktak könyörögni az el­veszett tárgyakért. Kevésbé ismert, hogy az eladólányok meg­határozott időpontban vőlegényért imádkoztak a szobránál. Arra is volt példa, hogy a lányok egész nap kenyéren és vizen böjtöltek, éjfélkor átlépték az ágyukat, gyertyát gyújtottak és tükröt tettek maguk elé a következő mondókával: Szent Antal kérlek, Mutasd meg nékem, A jövendőbelimet. Sokfelé vélték úgy, hogy Antal napján különösen az asszo­nyoknak tilos dolgozni, mert például ha lisztbe nyúlnának, ke- léses lenne a kezük. Másutt azonban, például a Pest megyei Bag községben Antal napját tartották a legalkalmasabbnak ar­ra, hogy a káposztapalántákat kiültessék a szabadba, mert ak­kor jó termésben reménykedhetnek. Űrnapja Pünkösd utáni második hét csütörtökén van űrnapja. Kö­telező ünneppé IV. Orbán pápa tette 1246-ban. A körme­netben szokássá vált az oltári- szentség körbehordozása. Az utóbbi évtizedekben már nem tartották hétköznap a körme­neteket, hanem a legközeleb­bi vasárnapon. Németország­ban a XII—XIV. században vált szokássá, hogy a körme­net útjába négy sátrat emeltek az oltárok fölé. Az úmapi sát­rakat zöld gallyakból, virágok­ból készítik, újabban már csak a templom körül. Díszít­ményeiket űrnapja után mági­kus célra használták fel. Szen­telt növényeknek tartották őket, amelyeknek gyógyító, gonoszt, rosszat elhárító erejé­ben bíztak. Például Medvesal­ján (ma Szlovákia) a káposzta közé szúrták az úmapi sátor­ról leszedett gallyakat, mert úgy vélték, hogy elűzik a bo­garakat. Volt, ahol az istálló ajtajára tűztek gallyakat, hogy azok megvédjék az álla­tokat a betegségtől. Másutt a háztető alá vagy a gerendára tettek az úmapi sátorfűből, hogy a villám ne csapjon a házba. A füvekből készített teáról úgy vélték, hogy meg­gyógyítja a torokfájást, köhö­gést. Ez nem is volt lehetet­len, hiszen a virágok, füvek, ágak között nemegyszer gyógyfüvek is voltak. Űrnapja ünnep volt, ami­kor nem hajtották ki az állato­kat, s a mezőn sem lehetett dolgozni. A hiedelem szerint az űrnapkor sütött kenyér kővé válik. Időjárásjóslás is fűződik a naphoz: napfényes, tiszta idő bő termést jelent. A hazai németek, különö­sen a budaörsiek ma sem csak sátrakat, hanem szín­pompás virágszőnyeget is ké­szítenek. A virágszirmokból, levelekből szőnyegmintát ka­pott illatos úton vonul végig a körmenet. Tátrai Zsuzsanna Paizs Tibor Június (Versnaptár) Pirul a pipacs ha látja zavarod: félreértett. Fakul a gabona zöldje félig érett. Félig értett felező idő. Fél ígéret. Mozdulj! Rejtvényünk fő témája egy, a gyerekek testtartását javító torna anyagát zenével, dalokkal aláfestő hanglemez, illetve ennek kazettaváltozata. Vízszintes: 1. A fiatalabb korosztály által használt játék­szer, „közlekedési eszköz”. 10. Hiba, tévesztés. 14. Ősa­nyánk. 15. Ilona becézve. 16. Teniszben szervái. 17. Házi­lag kötött daróckabát. 18. Kocsonyás édesség. 19. Igen, né­metül. 20. Dantes Edmond börtönszigete. 22. Attól kezdve. 24. Szibériai folyó. 25. Budapesti egyetem, röv. 27. Szolmi- zációs hang. 28. Verne regényhős. 29. Alter... 30. Hegedű, franciául. 32. Nem szívlel. 33. Adriai-tengeri szél. 34. Lóri egynemű betűi. 35. ... és kontra. 37. Helyhatározó rag. 39. Gyűrött ruhát kisimító. 41. Billy ...: brit rockénekes. 42. Komárom megyei község. 43. Török férfinév. 44. Szokvá­nyos. 46. A lemez, illetve kazetta címe. Függőleges: 1. István király apja. 2. Zóna. 3. Szállítmány a kocsin. 4. Az egyik német névelő. 5. Erről az oroszlánhölgy­ről könyvet is írtak. 6. Halkan zizegő. 7. Fémfedeles időmé­rő szerkezet. 8. Finn eposz. 9. Orosz...; balerina. 10. Az együttes neve, amely a lemez dalait játssza. 11. Török méltóság. 12. Egyiptom fővárosa. 13. Pitedarab! 21. Benzol- származék; pl. a karbolsav. 23. A szarka jelzője. 26. Tova. 28. Színoldalán kikészített antilopbőr. 31. Kosztolányi szép versének címe. 33. Sopron környéki gyógyfürdő. 35. Kon­zol. 36. Rizs, németül. 38. Idegen női név. 40. Német szemé­lyes névmás. 44. Belga és luxemburgi autók jelzése. 45. Téli sporteszköz. Kedves gyerekek! A vastag betűkkel szedett sorok meg­fejtését levelezőlapon küldjétek be szerkesztőségünk címére. ___________________________________________________ tátrai Zsuzsanna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents