Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-12 / 135. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JÚNIUS 12., SZOMBAT 3 Cseppfolyós ostobaság A szomszéd Csupicsné, a fideszes korú vállalkozó különös értesülés birtokába jutott a minap. Valaki, akinek — ó'szerinte — adni lehet a szavára, olyas­mit súgott meg neki bizalmasan, ami végérvényesen meghatározta, eddig sem túl jó viszonyát a kormány szociálpolitikájához. Szép háza zsalugáteres ablak­szárnyait kitárja — látván, hogy az udvaron téblá- bolok —, köszönés nélkül harsánykodik át. — Mondhat nekem amit akar, egy szavát sem hi­szem el. Jöjjön csak közelebb, ide a kerítéshez. Amit hallani fog, az magát sem érintheti közömbö­sen. Odaballagok. — Hallotta? Most már az ivóvizünkbe is belebar- moltak. Hihetetlen. Bizalmas értesüléseim vannak arról, hogy újabban a csapvíz két rész hidrogént és csupán egy rész oxigént tartalmaz. Már ezt is sajnál­ják tőlünk! Hát ezért kellett lecserélni a vízügyi mi­nisztert, meg a környezetvédelmit? Hogy most már oxigénből is kevesebb jusson? El tudja maga képzel­ni milyen károsodást okoz~a szervezetben az a temér­dek hidrogén? Ilyent még a Kádár-rendszerben sem műveltek. Paizs Tibor Környezeti kockázatok Szélsőségesen meleg lesz a nyár (MTI-fotó) (Folytatás az 1. oldalról) A termőtalaj mélyebb ré­tegei most még kedvező nedvességtartalommal ren­delkeznek, a bőséges késő őszi csapadéknak köszönhe­tően. Fennáll azonban a már évek óta tartó mélyréte- gi szárazság, ami azért ag­gasztó, mert nem lehet iga­zán felmérni, milyen vissza­fordíthatatlan folyamatokat idéz elő az erdőkben, gyü­mölcsösökben, szőlőkben. A június eleji esők az or­szág nyugati felében már nem segíthetnek a gabonafé­léken, de az Alföld túlnyo­mó részén, főleg a jó víz­gazdálkodású területeken vi­szonylag megfelelő termés várható. A zöldségfélék szá­mára az utolsó pillanatban érkezett az eső, a kikelt ka­pásnövények nem voltak közvetlen veszélyben. Tartósan napos, száraz idő esetén több napig, eset­leg hétig tartó ózon-kon- centráció fordul elő. Ez bi­zonyos fotokémiai folyama­tok eredményeként alakul ki, károsítja a fákat és a nö­vénytakaró más elemeit. Az emberre is kedvezőtlenül hat, belégzése fejfájást, lég­zési nehézséget idézhet elő, álmosságot okoz. A hazánk­ban mért középértékek ha­sonlatosak a Nyugat- és Kö­zép-Eu rópában mért ózon­adatokhoz. A magaslégköri ózonhi­ány egészen másféle gondo­kat vet fel. A tavalyi év vá­ratlan fejleménye volt — tudtuk meg Németh Péter osztályvezetőtől —, hogy a téli ózonhiány kisebb mér­tékben, de nyáron is fenn­maradt. A jelek szerint ez­zel idén is számolnunk kell. A Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztéri­um kezdeményezésére a kö­zelmúltban orvosokból, su­gárbiológusokból, meteoro­lógusokból munkacsoport alakult, amelynek feladata az ózonritkulás lehetséges következményeinek feltárá­sa, a tanácsadás részletei­nek kidolgozása. Az első fontos tanács: a déli órák­ban ha lehet, ne napozzunk. J. Szabó Irén Kormányszóvivői tájékoztató Áfa-emelés — ellensúlyozással Elfogadta a kormány az áfa­törvény módosításáról szóló előterjesztést. Évközi intézke­désként az általános forgalmi adó 6 százalékos kulcsának 10 százalékra való emelését, valamint a gyógyszerek és a lakossági felhasználású villa­mos energia kedvezményes sávba sorolásával a nulla­kulcs megszüntetését javasol­ja az Országgyűlésnek — je­lentették be a tegnapi kor­mányszóvivői tájékoztatón. A változtatásokat — mi­ként Bártfai Béla helyettes pénzügy-minisztériumi állam­titkár elmondta — október el­sejei határidővel léptetnék életbe, ám a kormány arra is felkészült, hogy képviselői módosítói indítvány esetén már augusztustól bevezesse az új áfakulcsot. Az adóeme­lés a termékek 40-50 százalé­kát, ezen belül is az alapvető' fogyasztási cikkeket és szol­gáltatásokat érinti, a fogyasz­tási adószintet 1,8 százalék­kal emeli. Az intézkedés teljes eszmei árhatása 3,5-4 száza­lékra tehető'. Az áfakulcs megváltozatásával éves szin­ten mintegy 38 milliárd fo­rint többletbevételhez jutna az államháztartás. Ebből a je­lenleg 6 százalékos kulcs 10 százalékra emelése 31 milli­árd, a nulla-sáv megszüntetés pedig 7 milliárd forintot ered­ményezne. A kormány a többletkiadá­sok ellensúlyozására bizo­Átalakul a tb A kormány döntése értelmé­ben mától megszűnik az Or­szágos Társadalombiztosítási Főigazgatóság. Az OTF he­lyett ezt követően két intéz­mény, az Országos Nyugdíj- biztosítási Főigazgatóság (ONYF) és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) látja el a társadalom- biztosítással összefüggő igaz­gatási feladatokat. A június 9-én kelt kor­mányrendelet alapján a Nyug­díjbiztosítási Főigazgatóság értelemszerűen a nyugdíj-, míg az Egészségbiztosítási Pénztár az egészségbiztosítás­sal összefüggő teendőket lát­ja el. Ez utóbbi tevékenysége ezen kívül kiterjed a családi pótlék, a gyes és a várandósá­gi pótlék megállapítására is. A világbanki projektből adó­dó feladatok ellátására az OEP keretében önálló szol­gáltató szervezet jön létre. A pénzügyi -és számviteli tevé­kenységet a két szervezet technikailag ugyan közösen, de az OEP keretében látja el. A két új szervezet vezetőinek személyéről a rendelet sze­rint a kormány hivatott dönte­ni mindaddig, amíg nem ala­kul meg a Nyugdíj-, valamint az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat. A két önkormány­zat létrejöttét követően — amely az alakuló ülés idő­pontjától, vagyis június 18- ától számítandó — az ONYF és az OEP az önkormányza­tok központi hivatali szervei­ként működik tovább. nyos körben kompenzációt nyújtana a lakosságnak. Amennyiben októbertől módo­sulnak az adószabályok, ak­kor 3 milliárd, ha pedig au­gusztustól, akkor 5,5 milliárd forintot szán e célra. Az el­képzelések szerint a 10 ezer forint alatti, illetve a 10-15 ezer forint közötti bruttó kere­setűek és nyugdíjasok, vala­mint a munkanélküli gyerme­kes családok kapnának jöve­delem-kiegészítő' pótlékot. Egy bizonyos jövedelemhatá­rig teljes, afölött csökkenő mértékű ellentételezést ter­veznek. Ezt az összeget nem terhelné társadalombiztosítá­si járulék, sem pedig szemé­lyi jövedelemadó. A kompen­zálás mikéntjéről a kormány három változatot terjeszt az Országgyűlés és az Érdek­egyeztető Tanács elé. Az ÉT június 27-ei ülésén foglalko­zik e témával. A kedvezményes áfakulcs emelésével egyidőben növe­lik a mezőgazdasági termelés­ben felhasznált anyagok elő­zetesen felszámított áfájának az ellentételezésére szolgáló kompenzációs felárat. E téma kapcsán elhangzott az is, hogy mivel a behajtha­tatlan adók jelentős gondot okoznak a kormányzatnak, ja­nuár elsejétől módosítják az adóeljárás rendjét. — A várható aszálykárok megelőzése, illetve enyhítése érdekében, valamint a mező­Továbbra is bizonytalan, hogy a legerősebb kormány­párt etikai bizottsága mikor tárgyalja meg a frakcióból kizárt képviselők ügyét. He­rényi Károly, az MDF szó­vivője tegnap megerősítet­te: nincs tudomása arról, hogy kitűzték volna az ülés időpontját, feltételezte azon­ban, hogy a bizottság már a jövő héten összeül. Kulin Sándor, az etikai bizottság elnöke korábban azt közöl­gazdaság egyre növekvő jöve­delmezőségi és likviditási gondjainak csökkentésére szá­mos intézkedést hozott a kor­mány. Eszerint a költségve­tés megtéríti az öntözővizet felhasználó gazdálkodók víz­szolgálati díjának egy részét. Az agárgazdálkodók a tava­lyival azonos módon az őszi mezőgazdasági munkához fel­vett hiteleik után 10 százalék- pontos kamattámogatást kap­nak. Azok a termelők, akiket az aszály miatt ért kár, utóla­gos elszámolással további 10 százalékpontos kamattámoga­tásban részesülnek. Az állam garanciát vállal továbbá az idei őszi búza és őszi árpa ve­téséhez szükséges anyagokra felvett — hektáronként legfel­jebb 10 ezer forint — hitelösz- szeg 70 százalékára. Hektá­ronként 1500 forint közvet­len támogatást nyújt az őszi vetésű gabonafélék vetéséhez vásárolt minőségi vetőmag, műtrágya, növényvédő- és gyomirtó szer, valamint gáz­olaj után. A gázolajárak jelen­tős emelkedése miatt a mező- gazdasági területek művelésé­hez kötődő, művelési ágan­ként maximált gázolajmeny- nyiségre vonatkozó támoga­tást a jelenlegi literenkénti 7,40 forintról 11,20 forintra emelte. A kormány végül el­halasztotta az első évi föld­adó fizetési kötelezettség idő­pontját augusztus 15-éről no­vember 15-éré. te a hírügynökség munkatár­sával, hogy nem kapta még kézhez az Országos Választ­mány kérését és a részletes indoklást tartalmazó doku­mentumokat, így nem kezd­hetett el a bizottság tagjai­val és az érintett képviselők­kel időpontot egyeztetni. Herényi Károly tájékoztatá­sa szerint a dokunentumok eljuttatása az MDF hivatalá­nak a titkárságának a felada­ta. Elutasítják a pótköltségvetést A kisgazdák együttműködnének a Magyar Ut Körökkel Egy év telt el azóta, hogy megtámadták a kisgazda szék­házat, ez bizonyos aktualitást ad a mai napnak — mondta Torgyán József, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Mióta a Kisgazdapárt meg­szabadult belső ellenzékétől, rohamos fejlődésnek indult — jelentette ki a párt elnöke. A párt jelenleg ezerhatszáz helyi szervezettel és 63 ezer aktív taggal rendelkezik. En­nek ellenére a sajtó súlyosan diszkriminálja a pártot és ve­zetőségét. Mint Torgyán Jó­zsef mondotta: a médiák né­mely megnyilvánulása, illet­ve gyakori hallgatása a sajtó­szabadság elleni bűntett kate­góriájába tartozik. A párt júli­us 2-től 4-éig tartja kibővített országos vezetőségi ülését, melyen várhatóan az ország- gyűlési képviselők állításá­val, illetve a közelgő választá­sokkal kapcsolatos valameny- nyi fontos kérdésben döntés születik. A pótköltségvetés csak fo­kozza a további gondokat — mondta a pártelnök —, ezért azt minden tekintetben elfo­gadhatatlannak tartjuk. A Független Kisgazdapárt elnökségének álláspontja sze­rint a Magyar Ut Köröket mindenütt be kell fogadni és ösztönözni kell őket a párttal való együttműködésre. MDF etikai bizottság Később döntenek Sürgős tárgyalás Megszűnik a kötelező öncsőd intézménye — egyebek közt ez szerepel a kormány által jóváhagyott, a csődeljárásról szóló törvény módosítását célzó javaslatban. A kor­mányszóvivői tájékoztatón közölték: az indítványt sür­gős és kivételes eljárást kér­ve terjesztik a Parlament elé. A módosítás másik fontos cél­ja, hogy gyorsabbak legye­nek az eljárások. A rendszer a hibás Tegnapi számunkban Sok a hibás bevallás címen je­lent meg az az írás, amely­ben Kovács józsef, az APEH Pest Megyei Igazga­tóságának ellenőrzési igaz­gatóhelyettese foglalta ösz- sze a hivatal tapasztalata- it. Már az elején kiderül, hogy százhetvenezer sze­mélyi jövedelemadó-beval­lásból nyolcvanhatezer volt hibás. Azaz az adóbe­vallások több mint fele. Ilyen esetben, ha én hiva­tal lennék, azonnal önvizs­gálatot tartanék, mert el­képzelhetetlennek tartom még a hosszú évtizedekig tartó morális visszaesé­sünk után is, hogy Pest me­gyében minden második állampolgár, pontosabban adóalany tűzte volna ki cé­lul: hibás bevallást fog a hivatalnak küldeni. Ha hi­vatal lennék, szakembere­ket fogadnék (itt természe­tesen a szakember nem az utóbbi években használt mondanivaló szerint érten­dő, azaz nem feltétlenül kormányellenes személye­ket értek szakemberek alatt), és megpróbálnám az adóbevallás rendszerét, módszereit, eljárásait né­miképp leegyszerűsíteni, mert ha ennyien hibát kö­vetnek el, akkor abban minden bizonnyal már nem az állampolgár a hi­bás, hanem a rendszer. (Ez esetben a rendszer alatt nem a politkai hatal­mat értem, hanem az adó­bevallás rendszerét.) Hogy' csak egyszerű példával vi­lágítsam meg: voltak kert­tervezők, akik kijelölték a füves területek között a gyalogútokat Aztán a gya­logutak érdekes módon másfelé vezettek, ami a ki­taposott fűben szemmel látható volt Az okos terve­zői ilyenkor, ahová ű lera­katta, ott fölszedette a kő­kockákat, s átrakatta oda, ahol az emberek járni sze­rettek. Természetesen az adóhivatal esetében ez a példa nem tökéletes, hi­szen az emberek biztosan azt szeretnék, ha adóbeval­lás nem is létezne. Többsé­gük ugyanis már elfelejtet­te, hogy éltünk ilyen idő­ket is Magyarországon, amikor adónkat nem be­váltottuk, hanem azt egy­szerűen elvonták. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents