Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-11 / 134. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JUNIUS 11.. PENTEK A NATO tervei Boszniáról Három változatról dönthetnek „Ha nem mi, akkor kicsoda? Ha nem most, akkor mi­kor?” — hangzott el tegnap Athénban a NATO tanácsa külügyminiszteri értékezleté- nek a megnyitóján. A 16 tagállam külügymi­nisztere a volt Jugoszláviá­ban kialakult válság problé­máival, a boszniai vérontás megállításának a lehetősége­ivel foglalkozik. Manfred Wörner NATO-főtitkár a ta­nácskozás megnyitása előtti sajtónyilatkozatában annak a reményének adott hangot, hogy Athénban közeledni fognak az álláspontok a ka­tonai erő boszniai alkalmazá­sának a kérdésében. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete néhány nappal ezelőtt döntött arról, hogy hadbiz­tonsági övezetet hoz létre Bosznia-Hercegovinában, a muzulmán lakosság védel­mére. A döntés egyfajta fi­gyelmeztetés a szerbeknek, hogy vonuljanak ki olyan te­rületekről, amelyeket fegy­verrel foglaltak el. A bizton­sági zónákat nemzetközi ka­tonai ellenőrzés alá helyez­nék, s a NATO külügymi­niszterei arról is tanácskoz­nak, hogy mely országok és milyen katonai erővel venné­nek részt az ENSZ tervének a valóra váltásában. Athénban ismertté vált ka­tonai tervek szerint három változatról kellene dönteni: az övezetekbe jelképesen né­hány tucatnyi katonát vezé­nyelnének; 20-30 ezer fős katonai erőt alkalmaznának; illetve két határérték közötti létszámban küldenének csa­patokat. Diplomáciai forrá­sok szerint egyelőre a leg­több tagállam ódzkodik at­tól, hogy szárazföldi csapa­tokat küldjön a volt jugo­szláv tagköztársaságba. A NATO tervezői szerint a biz­tonsági övezetek megterem­téséhez legalább 70-80 va­dászgépre és bombázóra len­ne szükség a légitámogatás és ellenőrzés garantálásá­hoz. Úgy hírlik, hogy az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország és Hollandia kész lenne újabb gépeket olasz támaszpontok­ra vezényelni a biztonsági övezetek fölötti légi ellenőr­zés kialakításához. A kiújult harcok miatt Tudjman megszakította látogatását Franjo Tudjman horvát el­nök szerdán megszakította hi­vatalos kínai látogatását, amely az eredeti tervek sze­rint június 12-éig tartott vol­na. Ezt a HINA horvát hír- ügynökség jelentette. Az AFP szerint a horvát ál­lamfőt mindenekelőtt a kö­zép-boszniai Travnik város­ban a muzulmánok és horvá- tok között kitört súlyos har­cok késztette arra, hogy mi­előbb visszatérjen Zágrábba. Tudjman hazaindulása előtt országa pekingi nagykövetsé­gén bejelentette: rá akarja irá­nyítani a nagyhatalmak fi­gyelmét a térség horvát lakos­ságának egyre romló helyze­tére. A Reuter jelentésében megemlíti, hogy a horvát el­nök szerda délután az ENSZ Biztonsági Tanácsának össze­hívását is kérte a boszniai horvátok ügyében. Leváltás, tüntetés, verés, letartózta­tás. így foglalható össze röviden a közelmúlt eseményhalmaza a Jugo­szlávia nevet viselő, mások által el nem ismert országban. A történések .mindenesetre logikusan követik egy­mást. Miloseviesék rájöttek arra, hogy a Nyugat nem vállalja a kocká­zatot Bosznia-Hercegovinában, így aztán elérkezettnek látták az időt, hogy idehaza is megtegyék a régóta esedékes, de mind ez ideig taktikai okok miatt visszatartott lépéseket. A szövetségi parlament legutóbbi ülésén Seselj csetnikvajda fel- • elevenítette Csoszics államelnök felelősségének kérdését, azt nyomban napirendre is tűzték, s még csak azt sem tartották fontosnak, hogy Csoszics jelen legyen — egyszerűen leváltot­ták. A szocialisták újra szövetkeztek a szélsőséges radikálisok­kal, akikkel látszólag szakítottak a Vance—Owen-féle terv megvitatásakor, most azonban ismét egységesek voltak. Dobri- ca Csoszics államfőnek, írófejedelemnek, a „minden szerb egy hazában” eszme megalkotójának egyébként azért kellett mennie, mert egyedül tárgyalt néhány nappal ezelőtt a katonai csúccsal, s mert nem támogatta Milosevics azon elképzelését, hogy tovább kell erősíteni a rendőrséget. Az ország tehát arra ébredt, hogy államfő nélkül maradt. Történt azonban valami más is, aminek a következményei még súlyosabbak lehetnek. Csoszics leváltásának napján, még a délutáni órákban, a képviselőház folyosóján Vakics radiká­lis képviselő, volt országos ökölvívóbajnok több jelenlevő sze­me láttára szabályosan kiütötte Mihajlo Markovics ellenzéki képviselőt, aki korábban súlyos vádakkal illette a szocialistá­kat és a radikálisokat. Markovics eszméletlenül rogyott össze. / Az Egyesült Államok aggodalma Kínai rakétákat szállít Pakisztánnak? Az Egyesült Államoknak igen aggasztó bizonyítéka van arról, hogy Kína M—11 ballisztikus föld-föld rakétá­kat szállít Pakisztánnak, meg­sértve ezzel a közép- és nagy hatótávolságú rakéták átadá­sának tilalmára vonatkozó nemzetközi egyezményt — közölte szerdán Winston Lord, a kelet-ázsiai és óceá­niai ügyekben illetékes ameri­kai külügyminiszter-helyettes. A Reuter jelentése szerint az amerikai diplomata a kétol­dalú kereskedelem előmozdí­tására alakult testület, az Egyesült Államok—Kínai Üzleti Fórum találkozóján ki­Általános politikai sztrájkra készül a többmilliós Ukrán Szakszervezeti Szövetség (USZSZ), a legnagyobb és legbefolyásosabb szakmai szervezet Ukrajnában. A ve­zetés azután döntött emellett, hogy előzőleg nem sikerült egyezségre jutni a kormány­zattal a béremelések mértéké­ről, az árak befagyasztásáról és az adócsökkenésről. Az ak­ciót június 15-ére tervezik, gyakorlatilag addig adtak ha­ladékot a kabinetnek, hogy megszülessen a kompromisz- szum. A fennmaradó néhány napra sztrájkkészültség lépett, életbe tegnap reggeltől. A kormányzat eddig semmilyen hivatalos nyilatkozatot nem tett, de bizonyos, hogy még a nap folyamán sürgős ülést tart. jelentette: ha a rakétaexport­ra vonatkozó információk megerősítést nyernek, az Egyesült Államok által élet­be léptetendő szankciók több milliárd dolláros kiesést je­lenthetnek a kétoldalú keres­kedelemben. Kína korábban cáfolta az amerikai felderítőszolgálat­nak tulajdonított azon jelenté­seket, melyek szerint M—11-eseket és rakétaalkat­részeket szállítana Pakisztán­ba. Május végén, a Kína keres­kedelmi státusáról szóló vitá­ban Clinton elnök is bejelen­tette: habozás nélkül intéz­Az USZSZ-szel egyetértő más szakszervezetek, akár­csak maga az USZSZ, mind­eddig kizárólag gazdasági kö­vetelésekkel álltak elő. A júni­us elejétől életbe lépett újabb nagyarányú áremelések és az ezektől jelentősen elmaradó el­lentételezés nyomán azonban most először sürgették, hogy mondjon le Leonyid Kravcsuk elnök, távozzon a Kucsma­kormány és oszlassák fel a parlamentet. Az ukrán rádió tegnap reggeli híradójában megismételte azt is, hogy mindezt egy legkésőbb szep­tember elején megtartandó népszavazáson kellene szente­síteni. Az Interfay Ukraina helyszíni értesülései szerint tegnap reggelre a doni szén­medence 224 bányájából már 174 teljesen leállt, a többinél kedni fog, ha a rakétaátadás­ról szóló hír bebizonyosodik. Lord szerint ez a fegyverex­port ellenőrzésére vonatkozó 1991-es szerződés Helms- féle módosításában szereplő szankciók bevezetését vonná maga után. Ennek értelmé­ben megtiltanák elektrönikus berendezések, űrkutatási rendszerek és katonai repülő­gépek Kínába irányuló ex­portját. Ezek a szállítások je­lenleg sok milliárd dolláros üzletet jelentenek az Egye­sült Államoknak. Más szank­ciók pedig az Egyesült Álla­mokba irányuló kínai szállítá­sokat korlátoznák. folyik ugyan termelés, de a szenet nem szállítják el. Figye­lemre méltó, hogy a három napja sztrájkoló bányászok­hoz időközben több kelet- és közép-ukrajnai városban is csatlakoztak a fémfeldolgozó üzemek és a kohók dolgozói, de részleges munkabeszünte­tést tartanak a közlekedésben és a teherfuvarozásban foglal­koztatottak is. Donyeckben és Luganszkban több száz orvos és tanár szintén felhagyott a munkával. Több közép- és ke­let-ukrajnai nehézipari üzem kénytelen nyersanyag híján szüneteltetni a munkát. Az ot­tani szakszervezetek azonban közölték, hogy egyébként is leálltak volna, mert egyetérte­nek a donyecki és a dnyepro- petrovszki bányászok és más szakmák követeléseivel. A nagyvilág hírei ¥ Magyar napot tartottak Tar- tuban, az észt szellemi élet egyik központjában szerdán, amelyen megalakult az egye­temi oktatókból, tudományos kutatókból álló Észt Hungaro­lógiai Bizottság. A testület­nek az lesz a feladata, hogy összehangolja Észtországban a Magyarországgal kapcsola­tos tudományos kutatásokat, kulturális tevékenységet, ösz­tönözze az észttel rokon ma­gyar nyelv oktatását. Jh A német rádióállomások tegnapi jelentései szerint leg­utóbb a Konstanz közelében fekvő Singenben voltak kény­telenek az éjszaka egy részét a szabadban tölteni egy mene­kültotthon lakói, mert a ház kigyulladt. A kilenc lakó a füstre ébredt fel, a tettes vagy a tettesek a ház falánál felhal­mozott szemetet gyújtották fel. Les Aspin amerikai védel­mi miniszter elrendelte, hogy az Egyesült Államok hadsere­ge készüljön fel arra: jövőre akár 6 milliárd dollárral to­vább kell csökkentenie kiadá­sait. A Reuter a Pentagon közlésére hivatkozva beszá­molt arról, hogy Aspin az Oroszországnak nyújtandó amerikai segélyek várható emelését hozta fel rendeleté­ben magyarázatul a katonai költségvetés újabb lefaragásá­ra. 41 Ruszlan Haszbulatov nél­kül kezdődött meg tegnap dél­után Borisz Jelcin elnökleté­vel az Alkotmányos Tanácsko­zás plenáris ülése. A parla­menti elnök szóvivője azt kö­zölte, hogy Haszbulatov egy délelőtti tanácskozáson hirte­len rosszul lett és programját megszakítva hazatért. Ukrajna forró nyara Terebélyesedik a bányászok sztrájkja VÉLEMÉNY Belgrádi sötét éjszakák A hír hallatán gyülekezni kezdtek a méltatlankodó belgrádi polgárok a parlament épülete előtt, megjelent Vük Draskovics fő ellenzéki vezető is a feleségével együtt, nos ekkor léptek színre a karhatalom emberei, brutális módon szétverték a tö­meget, rengeteg embert letartóztattak, Draskovicsot félholttá verték és bilincsbe verve elvitték. A belgrádi kerületi bíróság tegnapelőtt elvetette Vük védőügyvédjének a vizsgálati fog­ság beszüntetését célzó folyamodványát. A központi börtön or- voskomissziójának jelentésében egyébként az áll, hogy Vük Draskovics testén összesen mintegy 500 négyzetcentimétemyi sérülés van, több helyen véraláfutás tapasztalható, a belső szer­vek vizsgálatát azonban nem végezték el. Mi és ki lesz a következő? Máris közszájon forog Zsivota Panicsnak, a hadsereg vezérkari főnökének a leváltása, s emle­getnek másokat is... Az ügyész pedig kérte a Szerb Megújho­dási Mozgalom betiltását. Mint ismeretes, az ellenzék legnép­szerűbb és legtömegesebb pártjának tevékenységét torpedóz- nák meg ezáltal, Draskovicséknak nem hagyva semmilyen mozgásteret. Akár így, akár úgy, Jugoszlávia egyre inkább a diktatúra előcsarnokába érkezett, s olyan lázálom-bénaságú or­szággá változott, ahol a bankokban nincs pénz, a benzinkutak­nál nem kapni üzemanyagot, a trafikokban nem árulnak ciga­rettát, a gyárakban nem dolgozríak, a parlamentben nem dönte­nek. Szerbia kísértetország, ahol minden bizonytalan, kivéve az elnök karosszékét. Lassan eltűnik és lepusztul minden, ami­re egykoron büszkék voltak az itt élő emberek. De velük most már nem törődik senki. Az emberek viszont éhesek, megalá­zónak, tanácstalanok és megfélemlítettek. Most már talán lát­ják, hogy a szocialisták és a radikálisok a harckocsi, a verőle­gények és a gumibotok pártjai. S azt is láthatják, hogy ebből az államból már csak a rezsim maradt. Időközben fenyegető hírek érkeznek Horvátországból is. Az ott élő szerbek az önhatalmúlag kikiáltott köztársaságuk határait lezárták s nagyban mozgósítanak, mert úgy vélik, a horvát haderő nem nézi majd tétlenül a június 20-ára tervezett népszavazást, amelyen a két „nyugati szerb” bábállam egyesü­léséről készülnek dönteni. A Krajinai (horvátországi) Szerb Köztársaság és a Boszniai Szerb Köztársaság egyesítésével végső fázisába kerülne a Nagy-Szerbia néven ismert projek­tum. Nos, a horvátok is csapatösszevonásokat hajtanak végre a térségben, s Tudjman horvát elnök állítólag megszerezte Bonn és Párizs áldását a „büntetőexpedícióhoz”. Aggódva fi­gyeljük a fejleményeket itt, a Vajdaságban is, hiszen a szom­szédságunkban, közvetlenül a Dunán túl terül el az úgyneve­zett -„Kelet-Krajina”, amelyet Szlavónia „felszabadításakor” és lerombolásakor hoztak létre. Belgrád beavatkozik-e ismét a nyugati szerbek dolgába és ennek nyomán másodszor is kiújul­nak a harcok a szerbek és a horvátok között? Mindenesetre a következményeket továbbra is azok viselik, akik kezdettől fog­va elutasították a beteges nemzetállami törekvéseket. S csak reméljük, a kisebbséggé degradált nemzetiségiektől nem vár­nak el tapsot az esetleges újabb kalandhoz. (Sinkovits Péter) Újvidék

Next

/
Thumbnails
Contents