Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-10 / 133. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JUNIUS 10.. CSÜTÖRTÖK Ki lesz a monori József Attila Gimnázium igazgatója? A lakossággal együttműködve A demokrácia a tét Dr. Simon Gyula, a monori József Attila Gimnázium igazgatója távozik helyéről. Az 58 éves pedagógus nem pályázta meg az elkövetkező öt évet. A kollégák és a diákság egyaránt sajnálják, hisz a nevéhez fűződő időszak új korszakot nyitott az iskola történetében. A neves filológust tanárként, igazgatóként és emberként mindenki szerette. A megüresedő stallumra két tanártársa nyújtott be pályázatot, melyet több fórum is értékelt. A tantestületen belül megalakították a pályázati eljárást segítő bizottságot Nagy Lászlóné elnökletével, s ez a kis kollektíva kínosan ügyelt, hogy a demokrácia érvényre jusson. A többségében középkorú tanárok még jól emlékeznek azokra az időkre, amikor megkérdezésük nélkül, a pártházban döntöttek az ilyen kérdésben. Becsületükre legyen mondva, ők már ’88-ban megvétózták a felülről „javasolt” jelöltet, s kiharcolták Simon Gyula kinevezését. Az alábbiakban Nagy Lászlóné számol be a bizottság munkájáról. — Megtehettük volna, hogy csak a tantestület bírálja el a jelöltek pályamunkáját, s ennek az alapján döntsünk. Mi ennél körültekintőbben jártunk el. Kiszélesítettük a véleménymondás lehetőségét — és jogát — a szülői munkaközösségre, az iskolai diákbizottságra és a technikai dolgozók közösségére is, ahol külön-külön meghallgatták a két jelöltet, majd szavaztak. A két jelölt közül csak Megyeri István matematika—fizika szakos tanárról szólunk. lévén, hogy fölényes győzelmet aratott. A harminckét tagú szülői munkaközösségből huszonkilencen voksoltak rá, az iskola húsz osztályából tizennégy őt óhajtja, s a huszonnégy technikai dolgozó közül húszán álltak ki mellette. — A három közösség döntéshozatala után került sor a rendkívüli tantestületi értekezletre. melyen jelen volt városunk polgármestere is, dr. Marton Aurél. Itt meg kell jegyezzem, Megyeri kolléga valójában nem akart indulni, mi beszéltük rá, hogy pályázza meg ő is az igazgatói státust. Őszintén szólva nem szerettünk volna egy kívülről érkező idegent, s a beszélgetések során úgy érzékeltem, Marton polgármester úr is hasonló módon gondolkodik, vagyis helyi tanárt szeretne igazgatónak. Mély meggyőződésem, hogy erre Megyeri István a legalkalmasabb. Itt kezdett, húsz éve tanít a gimnáziumban. Jómagam tizennyolc éve dolgozom vele, volt alkalmam megismerni. Kiváló pedagógus és nagyszerű ember. Az utolsó öt évben igazgató- helyettesként is jó munkát végzett. A diákok szeretik, a kollégák becsülik. Ezt a szavazás eredményéből is köny- nyű lemérni. A negyventagú tantestületből harminchatan rá szavaztak. — Elképzelhető, hogy mindennek ellenére az önkormányzati képviselő-testület nem Megyeri Istvánt nevezi ki az igazgatói székbe? — Teljességgel elképzelhetetlennek tartom! Nem tudom elhinni, hogy bárki is felvállalná egy ilyen döntés következményeit, hogy akár a régi „szép időkben”, ránk erőszakoljanak valakit, akivel a nagy többség nem kíván együtt dolgozni. Ismétlem, Megyeri Istvánnak olyan érdemei vannak és olyan tiszta a múltja, amivel közülünk kevesen dicsekedhetnek. Személyének mellőzése maga után vonná a tantestület széjjelhul- lását,. s ezt hosszú évekig megérezné az iskola. Megyeri István Ceglédber- celen született, itt végezte el a vasútgépészed technikumot, majd az ELTE fizika— matematika szakán tanári képesítést nyert. 1973-ban lépett katedrára, de ezzel párhuzamosan tovább tanult a Kandó Kálmán Villamösipari Műszaki Főiskolán, ahol mérnöki diplomát szerzett. A tanítás mellett komoly oktatásfejlesztő munkásságot végez, fizikai szemléltető eszközök ki- fejlesztésében és tökéletesítésében vett részt, öt szakcikke jelent meg ebben a témában. A tanári hivatásról szólva nemes egyszerűséggel így vall: Szeretnek a gyerekek, mert érzik, hogy én is szeretem őket. Ez számomra magától értetődő. Gyerekszeretet nélkül nem lehet valaki jó pedagógus. Három végzős véleménye — találomra lettek megszólítva, nevük mellőzését kérték — ezt a hitvallást látszik igazolni, különben aligha beszélnének legekben Megyeri tanár úrról. — Igazságos, jó tanár, érti a dolgát. És emellett akkor is meghallgat bennünket. ha nem szaktantárgy kérdésben fordulunk hozzá tanácsért. Tóth Tibor tanár úr két minőségben is osztozik Megyeri Istvánnal. Ő is matematikát tanít, és ő a másik igazgatóhelyettes. — Tíz évvel régebben tanítok itt, mint István, de kevés olyan egyenes jellemű, kiváló kvalitásokkal rendelkező kollégát ismertem meg e falak közt, mint amilyen ő. Pedig ez az iskola híres a tantestületéről. Többségünk évtizedek óta itt tanít, itt kezdett vagy innen megy nyugdíjba. Szerintem nagyon jó igazgató lenne belőle, nem látom okát, hogy ne őt nevezzék ki. — Mit tartalmazott a pályázata, hogy ilyen elsöprő tetszést aratott? — kérdeztem Megyeri Istvánttól. — Semmi elméleti különlegességet. Ennek az iskolának kialakult arculata van. A bevezetőben ezt kifejtettem, elmondtam mi a jó és mitől kell megválni, hogy még jobban dolgozzunk. Az elmúlt három évben megváltoztak a társadalmi kihívások. Az iskolának arra kell tanítania a fiatalságot, hogy miként válaszoljon meg ezekre a kihívásokra. Lényeges a toleranciára nevelés, nemcsak a magunk, de a mások érdemeinek, értékeinek elismerése. Az etikai normák is megváltoztak, s ez a szellemiségben is meg kell érződjön. Például a demokráciára nevelésben. — Ha már demokráciáról beszélünk, ön szerint a pályázatát minden szinten ennek a szellemében kezelik? — Nincs okom mást hinni. A tantestület korrekt volt, s az önkormányzat részéről sem észleltem olyan megnyilvánulást; mely felvetné bennem a demokrácia hiányát. Végleges választ a mai képviselő-testületi ülésen kapunk. Ma dől el, hogy ki kerül a monori gimnázium igazgatói székébe. Matula Gy. Oszkár Másfél évtized után Kóspallagi hazatérés Budapest nyugati kapujában Szállodát avattak Budaörsön (Folytatás az I. oldalról) Nem pusztán ennek a térségnek. hanem a magyar gazdaság egészének hasznára válik, ha sikeres lesz ez a projekt, hiszen a befektetők bizalmat szavaztak Magyaror- zágnak, amikor ezt a pontot választották legfrissebb beruházásuk szinteréül, s csak ennek eredményességén múlik, hogy mikor, melyik forgalmas közlekedési csomópontban épül egy hasonló színvonalú, újabb négy-ötszáz főnek biztos megélhetést nyújtó vendéglátó-épületegyüttes. A benzinkutat már felfedezték az erre járó autósok, noha sokaknak szokatlan az eddig csak nyugati turistautakon tapasztalt formája az önkiszolgálásnak. Itt ugyanis az autósoknak nemcsak a benzint kell önállóan a tankba tölteni, hanem ezután a kasz- szához kell ballagni, s ott fizetni a cechet. A kis sétáért viszont minimarket áruház kárpótolja az utazót. Az utazáshoz szükséges apróságokat, esetleg ajándékot vásárolhatunk a számla kiegyenlítésével egy időben. A szálloda is fogadja már a vendégeket, noha nem olyan könnyű felfedezni az országútról, hogy egy minden komforttal ellátott, huszadik századi „fogadót” rejtenek a rózsaszínű falak. (Az útbaigazító táblák, feliratok most készülnek.) A megismertetés megkönnyítésére háromhónapos akciót hirdetett a hotel értékesítési részlege. Ez azt jelenti, hogy a kilencvenkilenc márkás szobaár ellenében a házastárs ingyen lakhat a Forte Agipban. Az első évben a vezető munkaköröket külföldi szakemberek töltik be, de ez idő alatt képzik utódaikat, s egy esztendő múlva hazai személyzet szolgálja ki az impozáns komplexum vendégeit. Z. B. Szombaton ballagási ünnepség lesz a kóspallagi általános iskolában. Nem nagy ügy. Az újság számára talán nem is hír — mondhatják, akik közelebbről nem ismerik a falu közelmúltját. Iskolai ünnepség mindenütt van, a nyolcadikosok, az érettségizők pedig ballagnak. Csakhogy Kóspallagon jó néhány évig nem volt ballagás, mint ahogy nem volt községi tanács sem az önkormányzati rendszert megelőző években. A Börzsöny lankáira, erdőrengeteg szélére épült gyönyörű településről reggelenként Verőcére indultak autóbusszal a legifjabbak, hogy ott tanulják meg a betűvetést, a számtant, . s minden egyebet, ami a világkép kialakulását szolgálja. Kóspallag- hoz annyi közük volt. hogy hazajártak aludni. Kevéske szabadidejükben ez a hely volt játékaik színtere, itt érezhették a családi otthon melegét. A most ballagó nyolcadikosok már minden értelemben kóspallagiak, mert az önállósághoz ragaszkodó, azért oly sok áldozatot hozó faluközösség hazahozta az iskolát is. Tizenöt év után először virágozzák fel a tantermeket és hangzik fel az ének „Már búcsúzunk és elmegyünk.” Elmentek innét már sokan. Máshol váltak kitűnő szakemberekké, értelmiségivé, s legfeljebb vendégként jöttek olyankor haza. Jó lenne, ha az új nemzedék csak a középiskolai vagy egyetemi évek idejére búcsúzna, hogy aztán tudása birtokában térjen vissza, gazdagítva faluját, a Börzsöny vidékét, el nem szakítva a gyökereket, itthon boldogulna. Sokan örülnének ennek Kóspallagon. K. T. I. Cegléden javult a közbiztonság Dávid Lajos alezredest — aki korábban megbízottit-^) ként látta el a teendőket — a közelmúltban véglege- sen kinevezték a Ceglédi Rendőrkapitányság vezetőjének. A kapitánnyal az eddigi tevékenységéről és az idei elképzeléseiről beszélgettünk. — Anno a beérkezett pályázatokat egy öttagú bizottság bírálta el. Ketten — ahogy ez a későbbiekben kiviláglott— kissé furcsán estek ki a versengésből. Hallott-e erről — és ha igen —, kellemetlenül érintette-e ez önt? — Voltaképpen a bizottság az én munkámat első helyre rangsorolta. A második helyezett kolléga végül is egészségi okok miatt maradt ki a végső küzdelemből. Értesüléseim szerint a harmadik dolgozatot alkalmatlannak értékelte a zsűri. Nekem csupán az volt kellemetlen, hogy különféle hangokat hallottam: néhányan kifogásolták a személyem. A bizottságban lévő egyik helybéli képviselő is ellenem szavazott. Nem tudom, miért. Hiszen a korábbi tevékenységemet aligha ismerte. Éleinte rosszulesett. De elfeledtette ezt velem, hogy a környékbeli tizenegy település polgármestere és végül a ceglédi ön- kormányzat is -áldását adta a kinevezésemre. — Akadt, aki akként vélekedett. hogy a pályázati kiírás formaság volt. Annál is inkább, mert a megyei kapitány önt favorizálta. Érez- te-e, hogy itt nem veszíthet? — Ó, dehogy. Sőt! Az idő tájt volt néhány álmatlan éjszakám. Kétségtelen, hogy a megyei kapitány jelöltjének számítottam. Ám a pályázatot jeligésen hirdették meg. A bizottság tagjai több mint egy órán át faggattak, s megvédtem a dolgozatomat. Egyáltalán nem úgy látszott, hogy csak én nyerhetek. A két kollégát is meghallgatták — azonos eséllyel indultak. Egyébként éppen a megye más városaiban akadt arra példa, hogy nem a kapitány jelöltje lett a vezető. Egy biztos, hogy nem kötelezően szavazott rám bárki is a zsűriből. Mindenesetre azoknak, akik a ceglédi képviselő-testületben nemmel voksoltak a kinevezésemre, a jövőben a munkámmal szeretném eloszlatni a kételyét. Persze nemcsak nekik, elsősorban a lakosságnak, az egész állománnyal azt igyekszünk bizonyítani, hogy a polgárok nyugalma és biztonsága számunkra a legfontosabb. Talán nem hangzik szerénytelenül, van némi okunk a bizakodásra. Ugyanis a múlt év hasonló időszakához képest fokozatosan emelkedik a felderítési arány, s a rendőreink több bűnözőt fognak el. Újabban két motoros járőr is tevékenykedik, ezzel a megelőzést tudjuk javítani. — Más a statisztika és a valóság. Milyen a városban és a környéken ön szerint a közbiztonság? — A statisztika néha takar olyan dolgokat, amelyeket egy külső szemlélő, laikus nem lát. Tény, hogy kevesebb a bűnözés, és a munkatársaim jóval több bűnelkövetőt csíptek el, mint tavaly. Következésképp: Cegléden és a környező településeken javult a közbiztonság. Egyébként új közlekedési, valamint bűnüldözési alosztályvezetőt neveztem ki. A közeljövőben egy osztályvezetői váltás is lesz. Stabilizálódik az állomány. Emelni kívánjuk a szakmai képzés színvonalát. Sokan járnak különböző oktatási intézményekbe. Nálunk felvételkor az alapkövetelmény, hogy az illetőnek legalább érettségije legyen. — Mi az, ami még nem igazán eredményes? — Gyorsabban kellene a helyszínre érkezni, hogy a felderítést minél előbb kezdjük. Ehhez persze elengedhetetlen a technikai fejlesztés. Számítógépet, híradástechnikai eszközöket, korszerű rádiókat, sőt egy videokamerát szeretnénk vásárolni. Utóbbival megoldhatnánk valamennyi köz- intézmény és kereskedelmi egység biztonságvédelmét. (Ezeket a berendezéseket részben a közbiztonsági alapítványunk pénzéből szeretnénk beszerezni. Mivel ez az összeg könnyen apad, továbbra is szívesen fogadjuk a cégek és magánszemélyek adakozását.) Fontos — ahhoz, hogy a felderítés valóban hatékony legyen — az embereinket minél jobban megtanítani a szakmára, a bűnügyi technikai ismeretekre. Jövőre valószínű, tiogy fejleszthetjük a létszámot. Jó lenne, ha Kő- röstetétlenen és Mikebudán is lehetne körzeti megbízott. Jászkarajenőn pedig létrehozhatnánk egy rendőrőrsöt. — Az idén mit tűzött ki célul? — Minél kevesebb legyen a bűncselekmény és eredményesebb a felderítés. Jó néhány közlekedési — ezen a területen is van mit javítani —, bűnügyi, közbiztonsági akciót kívánunk szervezni. Fontos, hogy a becsületes polgárok azt érezzék, hogy biztonságban élnek. Ehhez viszont nélkülözhetetlen, hogy ki-ki nehezítse meg — a maga szerény eszközeivel — a gengszterek dolgát. A rendőrség a lakossággal együtt lehet igazán sikeres. F. F.
