Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-10 / 133. szám
XXXVII. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM 1993. JUNIUS 10., CSÜTÖRTÖK Budapest nyugati kapujában Szállodát avattak Budaörsön Szocialista humanizmus A harmadik résszel befejeződött a „Magyar nők a Gulá- gon”című dokumentumfilm közvetítése a televízióban. A mintegy 100 000 elhurcolt, finomabban szólva deportált magyarból 1953-ban hazajött mintegy 1500, 1955-ben pedig körülbelül 3000 ember. Vagyis 4,5 százalék! Irtózatos! Sztálinnak sikerült fölülmúlni Hitlert! E 4,5 százalékba tartoznak filmünk hősei, a Gulágot járt magyar nőik. Hazajöttek hát, de mire? A Szovjetunión kérésziül már szabad emberként utaztak, de a „magyar”határon óvások várták ókét gépfegyverrel, kutyákkal. (Berija legjobb magyar tanítványai!) A szovjet tisztek parancsolták vissza a vérebeket. 1953. március 5. után már a táborokban is enyhült a szigor. Mikor Sztálin „a haladó emberiség nagy alakja”meghalt (így nevezte a véreskezű diktátort egyik méltatója), nagy volt az öröm a táborokban. A történelem igazságjelzó' grimasza, hogy „e kiváló férfiú” halála örömet okozott sok-sok szenvedő' rabnak, magyarnak és nem magyarnak egyaránt. Az egyik asszony elmesélte, hogy Sztálin halálakor a láger egyik oldalán kidőlt a kerítés. Csak úgy. Magától! Ebből megérezték, hogy megnyílt számukra az út a szabadság, de legalábbis a szabadulás felé. Eddig nem díszíthették virággal a körletüket — „Maguknak nem jár virág!”—, ezután — íme, az enyhülés jele! — már nem tiltották ezt. Most már levelet is írhattak szeretteiknek. Megnyugtató családi hírekhez juthattak. Persze, megindult az emberek fantáziája is. Egyesek tudni vélték, hogy Rákosi nem akarja ókét átvenni. Valami lehetett a dologban, mert hazaérkezésük után egy kommunista orvos így dühöngött egy nyomorult tüdőbeteg gulá- gos láttán: „Minek kellett ilyeneket hazahozni?!” Minek is? A volt rabok sorra panaszolták, hogy nem kapnak munkát. A kommunisták számára ók ellenségek voltak. Egyiküket még az ápolónőképző' tanfolyamról is kirúgták, hogy ne fertőzhesse a csecsemők politikai öntudatát. Napjaink átka a munkanélküliség. Hát ez mi volt? Abban az egyesek által idealizált kommunista korban? Hét-kilenc évi kényszermunka után, amit teljesen ártatlanul szenvedett el, a lakáskéró'gulágos képébe vágta a tanácselnök: Asszonyom, a demokráciáért meg kell dolgozni'.’’Szegény asszony! Ő már mindenért megdolgozott, s mint mondta, közben elvégezte még a „Lenin-egy etemet” is. Egyetlen vigaszuk az volt, hogy az emberek nagy- nagy szeretettel fogadták őket. A GYŰLÖLET világa tönkretette életüket (s továbbra is sokáig meghatározta sorsukat), de már találkoztak a SZERETET jeleivel. S ez gyógyírt jelentett a múltra és reményt adott a jövőre. Köszönet Sára Sándoréknak! Talán az űfilmjük is segít megakadályozni, hogy visszatérjen a gyűlölet világa. Török Bálint Nemzetközi összefogás Határőrök a bűnözés ellen Manipulációk a SZOT-vagyonnal A Legfelsőbb Bíróság öttagú tanácsa — felülvizsgálati kérelem elbírálása során hozott keddi ítéletében — hatályban tartotta a Legfelsőbb Bíróság 1992. november 24-én kihirdetett jogerős közbenső ítéletét. Semmisek tehát azok az adásvételi szerződések, amelyeket a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Frohburg Union Pénzügyi Részvénytársaság kötött a volt SZOT budapesti, egri és salgótarjáni székházaira vonatkozóan. (Folytatás a 3. oldalon) Kijárási tilalom Krajinai mozgósítás Általános mozgósítást rendeltek el és kijárási tilalmat léptettek életbe tegnap a horvátországi Krajinában. Az intézkedéseket a „Krajinai Szerb Köztársaság” védelmi tanácsa rendelte el, azt állítva, hogy déli határai mentén jelentős horvát erőket vontak össze. A védelmi tanács, amelynek közleményét az ITAR- TASZSZ idézte, leszögezi: A horvát erők célja, hogy meghiúsítsák a június 19—20-ára kitűzött referendum lebonyolítását. E népszavazáson a lakosságnak arról kell majd döntenie, hogy egyesüljön-e Krajina a „boszniai szerb köztársasággal”. A védelmi tanács dokumentuma leszögezi: a horvát erők esetleges agressziója esetén a krajinai szerb erők horvátországi stratégiai célpontokat támadnak majd. A krajinai vezetés eljuttatta nyilatkozatának szövegét az ENSZ békefenntartó erőinek parancsnokságához, valamint Thorvald Stoltenberghez, a Ju- goszlávia-értekezlet társelnökéhez is. (Krajina területe jelenleg az ENSZ-erők védelme alatt áll — emlékeztet az orosz hírügynökség.) Alku nélkül Magyarország nem kíván alkudozni a közeljövőben esedékes magyar—szlovák vízmegosztási tárgyalásokon, hanem azt szeretné tisztázni, hogyan viszonyulnak a szlovákok az Európai Közösség kompromisszumos javaslatához. Tatár György miniszteri biztos az MTI-nek elmondta, hogy az indítvány értelmében télen a vízmennyiség 50, nyáron pedig 60-80 százalékát kellene átadni az eredeti Du- na-mederbe. Budapest nyugati kapuja nyugati színvonalú objektummal gazdagodott. A brit Forte és az olasz Agip cég közös vállalkozásában szállodát és benzinkutat építettek az M7-es autósztráda mellett, Budaörs térségében. A mintegy harmincmillió dolláros beruházás eredményeként háromcsillagos szálloda, benzinkút — a sztráda mindkét oldalán — ételbár és még számos vendéglátóhely épült az autós utazók kiszolgálására. Idehaza a Forte névról a váci fotokémiai cikkeiről ismert gyár jut eszünkbe, ám Angliában és Nyugat-Európá- ban e márka szállodaláncot takar. A másik befektetőt, az Agipot kevéssé kell bemutatni a magyar piacon, hiszen a hatlábú kutya alatt — a cég szimbóluma — sok éve működnek benzinkutak. A Forte a ködös Albionban és a világ számos pontján mintegy nyolcszázötven szállodát és ezer éttermet üzemeltet. A cég tavaly az olasz piacra konNem tudom, igaz-e a mondás, mely szerint kétféle hely létezik: ahová már betörtek, és ahová majd csak ezután mennek... Tény azonban: egyre többen kénytelenek keserves tapasztalatokat szerezni arról, hogy a bűnözők őket is kiszemelhetik áldozatnak. Közhelyszámba megy a mondás, hogy nem lehet minden ember mellé rendőrt állítani, tehát meg centrálva négy új szállodát nyitott. Idén Prága és Budaörs következett, a következő célpont pedig Lengyelország. A napokban megnyitott Forte Agip Budapest hotel és a hozzá kapcsolódó létesítmények jelentősen javítják Budaörs—Érd térségében a foglalkoztatást, hiszen négyszáz fő dolgozik a vendéglátásban és a benzinkutaknál. A vendégkör az M7-es, Ml-es és a kell védenünk magunkat. A legtöbben azonban nem rendelkezünk fegyvertartási engedéllyel, és nem iratkoztunk be karatetanfolyamra sem. Számunkra tehát maradnak az egyre korszerűbbé váló (bár nem olcsó) technikai berendezések, no meg a legalább ennyire fontos körültekintés, elővigyázat. Tegnap, június 9.-én nyílt meg a Kriminálexpo ’93, Hancsovszki János felvétele jelenleg épülő MO-ás körgyűrű autós utazóiból kerül ki. Benzinkút korábban is üzemelt itt, s — ez jó jel a jelentős összeget befektető cégeknek — nagy forgalmat bonyolított. Feltehetően a kezdődő nyári szezon hamar lehetővé teszi a felfutást, s a pénzügyi eredmények igazolják az' Agip Forte vállalkozás létjogosultságát. (Folytatás a 4. oldalon) mely június 12-ig tart nyitva a kőbányai vásárvárosban. A Göncz Árpád köztársasági elnök által megnyitott Krimi- nálexpón és a Bűnözés elleni harc című konferencián részt vett Boross Péter belügyminiszter, valamint Györgyi Kálmán, a Legfőbb Ügyészség vezetője és Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány. (Folytatás a 3. oldalon) A Hanns Seidel Tudományos Alapítvány s a Határőrség rendezésében kétnapos nemzetközi határrendészeti konferenciára került sor a Rendőr- tiszti Főiskolán. A rendezvény célja, hogy erősítse az európai országok határrendészeti szerveinek együttműködését, hangsúlyozottan az államhatárral összefüggő bűn- cselekmények csökkentése érdekében. A találkozón részt vett a bolgár, a horvát, a lengyel, a magyar, a német, a bajor, a román, a szlovák, a szlovén és az ukrán küldöttség. Ausztria meghívást kapott ugyan, de nem jelzett visz- sza, Törökország részéről mentegetőző válasz érkezett, Jugoszláviát és Szerbiát nem hívták meg, tekintettel a jelenlegi helyzetre. A Pest Megyei Hírlap kérdésére Caplescu Eugen, a román határőrség parancsnoka elmondta, hogy ismertek a román—magyar határátkelőhelyen létező tűrhetetlen viszonyok, de anyagi fedezet nincs a sávok bővítésére. A két fél között állandó tárgyalások folynak, mindent megtesznek a körülmények javításáért akkor, ha erre lesz pénz. A román delegáció vezetője szerint belátható időn belül nem várható az anyagi helyzet javulása. (Folytatás a 4. oldalon) Megnyílt a Kriminálexpo ‘93 A biztonságos világért Túrós András vezérőrnagy megtekinti a „robotrendőr” felszerelését Erdősi Ágnes felvétele
