Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-09 / 132. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JÚNIUS 9.. SZERDA 3 Alkotmányos a bírósági szervezeti törvény Hazánk és az Európa Parlament viszonya Vita az akadémiai jogszabályról A T. Ház tegnap hozzáfogott a Magyar Tudományos Aka­démiáról szóló törvényjavaslat általános vitájához. A mi­niszteri expozéban Mádl Ferenc, a művelődési és közokta­tási tárca vezetője felvázolta az Akadémia több mint száz­hatvan esztendős történetét, a tudományos testülethez kap­csolódó jogalkotás folyamatát, majd ismertette a törvény- javaslat főbb elemeit. Nem alkotmányellenes a bí­rósági szervezeti törvény. Ezt állapította meg az Alkot­mánybíróság — egy párhu­zamos és két különvélemény­nyel hozott — tegnap, nyil­vánosan kihirdetett határoza­tában. Az Alkotmánybíró­ság az indítványozók által kifogásolt törvényi rendelke­zések alkotmányellenességé­nek megállapítására és meg­semmisítésére irányuló ké­relmeket és az alkotmányjo­gi panaszt egyaránt elutasí­totta. Az Alkotmánybíróság ha­tározata leszögezi: a bírói függetlenség garantálása nem azonosítható a bírói ha­talom és a másik két (a tör­vényhozó és a végrehajtó) A magyar kohászatot és az ehhez kapcsolódó iparága­kat lehetetlen helyzetbe hoz­ta a Szerbiával és Monteneg­róval szemben elrendelt ENSZ-embargó, valamint a megfelelő piacvédelem hiá­nya — hangzott el a Duna­ién- Dunai Vasmű Részvény- társaság, a Mahart és a Diós­győri Nemesacél Művek Kft. közös tegnap sajtótájé­koztatóján. A legutóbbi ENSZ-határo- zat, mely szigorította a tran­zitszállításokat a Dunán, ere­deti célját — hogy nyomást gyakoroljon Szerbiára — ugyan nem érte el, a Duna menti országoknak azonban súlyos veszteségeket oko­zott. A szakemberek már- már szándékosságot vélnek felfedezni abban, hogy az áp­rilis 25-i szigorított ENSZ- határozat óta egyetlen ex­portengedélyt sem kaptak, és így korábbi piacaikat má­sok foglalhatták el. A megfe­lelő piacvédelem hiányában ezek a vállalatok ez idáig kénytelenek voltak exportál­Az ENSZ-nek komoly sze­repe lehet abban, hogy meg­induljanak a tárgyalások az Adria-kőolajvezeték újbóli megnyitásáról, a helyzet va­lós megoldását azonban csak az jelentheti, ha Szer­bia és Horvátország közö­sen jutna megállapodásra, és megteremtené a vezeték működtetéséhez szükséges politikai nyugalmat. Az egész térség problémájának totális megoldása nélkül ugyanis nem jelent valódi biztonságot a ' vezetéket használó országok számára az Adria-kőolajvezeték eset­leges üzembe helyezése — erről József Gábor, a Mól hatalmi ág elválasztásával. Az alkotmány szerint a bí­rók hatalmukat nem közvet­len választással, hanem más hatalmi ágak közvetítésével nyerik el. Ez a közvetítés ak­kor alkotmányos, ha megfe­lel a bírói hatalom semleges­ségének és függetlenségé­nek, azaz kizárja a kinevező és a javaslattevő egyoldalú politikai befolyását. Az Al­kotmánybíróság szerint a bí­rósági szervezeti törvény ele­get tesz az alkotmányos kö­vetelményeknek. A határo­zat kimondja: az Alkotmány- bíróság nem semmisíti meg a pormát csupán azért, mert az alkotmányos követelmé­nyeknek meg nem felelő ér­telmezése is lehetséges. ni, mert a hazai piacokon nem tudták felvenni a ver­senyt a környező országok­ból érkező ellenőrizhetetlen termékekkel. A cégek veze­tői ezért azonnali kormány­zati intézkedéseket sürget­tek, miközben hangsúlyoz­ták: bármilyen szigorú ellen­őrzésnek készek haladéktala­nul alávetni magukat, a du­nai szállítás további, teljes megbénításába azonban nem egyezhetnek bele. Fáy András, a Mahart ve­zérigazgatója elmondta: a cégnek jelenleg 5 hajója vesztegel az al-dunai kikö­tőkben. Az év első öt hónap­jában a társaságnak 645 mil­lió forintos fuvardíjkiesést okozott a szállítások korláto­zása, és veszteségük idén el­érheti az 1,2 milliárd forin­tot is, ha továbbra sem javul a helyzet. A Mahart öt tárca vezetőjéhez fordult javaslat­tal, melyben a mára már mű­ködőképességüket is veszé­lyeztető pénzügyi, likviditá­si gondjaikra keresnek meg­oldást. Rt. vezérigazgatója nyilatko­zott tegnap arra a hírre rea­gálva, hogy a vezeték hasz­nálatában érintett országok az ENSZ segítségét kérik a tárgyalásokhoz. József Gábor elmondta: Magyarország számára igen fontos- lenne, ha ismét mű­ködne az Adria-vezeték, hi­szen a magyar olajpiacon monopolhelyzetben lévő Mól Rt. két évvel ezelőtt még ezen keresztül hozta be az importált kőolaj mintegy 40 százalékát. Magyaror­szág évente mintegy 5 mil­lió tonna kőolajat vásárol külföldről, 1,8 millió tonnás hazai termelés mellett. A T. Ház asztalán fekvő ter­vezet két alappillére a tudo­mányos kutatás szabadsága és a tudományos intézetek autonómiája. A jogszabály ennek megfelelően határoz­za meg az Akadémiát önkor­mányzati elven alapuló köz­testületként. Ez szakítást je­lent az eddigi gyakorlattal, amikor is az Akadémia a kor­mány felügyelete alatt állt. Fontos eleme a törvényja­vaslatnak az önkormányzati­ság működéséhez elengedhe­tetlen vagyonjuttatás is. Az Akadémiának törzsvagyont bocsátanak a rendelkezésé­re, az intézményhálózat mindazonáltal az állam tulaj­donában marad. Kimondja a törvényjavaslat azt is, hogy az Akadémia működéséhez támogatást kap a költségve­téstől. Az illetékes szakbizottsá­gok előadói egyöntetűen álta­lános vitára alkalmasnak tar­tották a törvényjavaslatot, ám a képviselőcsoportok ál­láspontját tolmácsoló felszó­lalók szavaiból az derült ki: a beterjesztett szövegváltoza­tot több ponton is módosíta­ni kívánják. Szinte valameny- nyi vezérszónok érintette az Akadémia és az egyetemek közötti viszony kérdését, a tudományos minősítés mi­kéntjét, valamint a tudomá­nyos kutatómunka infrastruk­turális, pénzügyi hátterét. Kulin Ferenc az MDF ve­zérszónokaként azt hangoz­tatta: nem lenne helyes törvé­nyi előírások révén „bebeto­nozni” az akadémiai intéze­tek és az egyetemek, azaz a felsőoktatás közötti viszonyt. A kereszténydemokraták részéről felszólaló Tóth Sán­dor nem értett egyet azzal, hogy a törvényjavaslat köz- testületi jogállást adna az Akadémia számára. A képvi­selő ugyanis attól tart, hogy ennek révén az MTA úgy­mond hatalmat gyakorolhat­na a kutatóhálózat felett. Ez­zel összefüggésben azt is el­vetette a KDNP vezérszóno­ka, hogy az MTA elnökének jogkörébe tartozzon az aka­démiai kutatóintézetek veze­tőinek kinevezése. Mózes Mi­hály (független), képviselő társaihoz hasonlóan, támo­gatta a kutatói bázisok és az egyetemek „közeledését”. Egyetértett azzal is, hogy a jövőben az egyetemek hatás­körébe tartozzon a tudomá­nyos minősítés. A képviselőcsoportok ve­zérszónokainak felszólalását követően a törvényjavaslat általános vitáját elnapolták. * A magyar remények szerint az Európa Parlament még az idén kedvező választ ad a magyar Országgyűlésnek arra a kérésére, hogy a ma­gyar képviselők valamilyen formában jelen lehessenek a közösségi törvényhozás bi­zottsági ülésein. Erről Hör- csik Richárd, az Országgyű­lés európai közösségi ügyek bizottságának elnöke be­szélt, miután az Országház­ban folytatódott a magyar és a közösségi törvényhozók delegációinak megbeszélése. Az Európa Parlament kül­döttsége Habsburg Ottó ve­zetésével három napon át tár­gyal Budapesten, áttekintve Magyarország és az Európai Közösség kapcsolatainak ala­kulását. Hörcsik Richárd, a ma­gyar küldöttség vezetője az MTI kérdésére elmondta: a Budapesten tárgyaló európai parlamenti képviselők kedve­zően fogadták a magyar tör­vényhozás kérését, amelyet várhatóan szerdán írásos for­mában is rögzítenek. Ezután a magyar kérésről levélben tájékoztatják az Európa Par­lament elnökét. A végső szót az Európa Parlament plénuma mondja ki arról, hogy a magyar képviselők je­len lehetnek-e a bizottsági üléseken. „A Nyugat választás előtt van: hozzájárul-e Kelet-Eu- rópában a piac építéséhez, felvevőképességének bővíté­séhez, vágy rövid távú gaz­dasági előnyöket szem előtt tartva olyan lépéseket tesz, amely saját piacának védel­mét szolgálja, és önös gazda­sági előnyöket ígér rövid tá­von” — mondotta Göncz Ár­pád. Az Európa Parlament magyar ügyek bizottságá­nak delegációját fogadva a köztársasági elnök úgy fo­galmazott, Nyugat-Európá- nak egyértelmű választ kel­lene adnia, igényli-e Közép- Európában 100 milliós piac létrejöttét, amely számára is értékesítési lehetőségeket kí­nál; Magyarország stratégiai célja — hangsúlyozta Göncz Árpád —, hogy az Európai Közösség tagja le­gyünk. Visszavont kormánytervezet A kormány visszavonta azt az állásfoglalás-tervezetét, amelynek célja az volt, hogy mint munkáltató, képviselő­ket delegálhasson a társada­lombiztosítási önkormányza­tokba. A döntést Pusztai Er­zsébet népjóléti államtitkár azzal indokolta a parlament alkotmányügyi bizottsága előtt, hogy ez a terv csak tör­vénymódosítással lenne meg­oldható, amit viszont a kor­mány szorgalmaz. Horn múltat jósol Horn Gyula, mint egy tegnapi napilapban nyi­latkozta, ritkán folytat eszmecserét Németh Mik­lós exkormányfűvcl. Ez tulajdonképpen érthető, hiszen legutóbb, amikor eszmecsere folyt a két re- formkommunlsta között, azon vitatkoztak, vajon melyikük nyitotta meg a határokat a keletnémet turisták előtt. Valószínű­nek tartom, hogy múlt­jukból eredendően mind­ketten maguknak vindi­kálták az ezzel kapcsola­tos elismeréseket, mert képtelenek voltak bár­min is osztozni. Éppen ezért különös, hogy a Szo­cialista Párt mint kor­mányzati tényező állítja magáról; minden demok­ratikus párttal hajlandó lenne abban az esetben együttműködni, azaz koa­líciót alkotni, ha a válasz­tók bizalmukkal kitüntet­nék őket. S ha ez megtör­ténne, akkor bizony már­is kijelenti a magabiztos pártelnök, szörnyű hely­zetben fogják átvenni az országot Roppant érde­kes, hogy ha az Antall-ka- binet bármely tagja a múlt bűneire hivatkozik, azonnal megszólal a kó­rus; ne a múltról, a jelen­ről és a jövőről beszél­jünk. Érdekes módon Horn Gyula már a jövő­ről is úgy beszél, mint a múltról, holott sokkal kel­lemesebb helyzetben ve­hetnék át az országot mint ahogy átadták. Ez pedig arra vonatkozik, hogy igenis egy nemzet közérzetét erősen megha­tározza, vajon hány pol­gári, civil szervezet műkö­dik az országban. Ha csak ezt nézzük, elmond­hatjuk többezer százalé­kos a növekedés azóta, hogy az egypárti Hornék átadni kényszerültek a hatalmat. Természetesen minden bizonnyal nehe­zebb lesz a dolguk győzel­mük esetén (ami külön­ben korántsem biztos), mint volt, hiszen egy biz­tos: ebben az országban még egyszer pufajkát öl­teni, diktatúrát bevezetni nem lesz könnyű dolog. (Vödrös) Tárgyalások az expóról Mindig megtalálják a megvalósíthatóságukhoz szükséges pénzforrásokat a jó és ígéretes elkép­zelések — jelentette ki George Schulz, az ameri­kai Bechtel cég igazgató tanácsának tagja, volt amerikai külügyminiszter, azon a sajtótájékoz­tatón, melyet a Világkiállítási Programiroda Az embargó következményei Elvesztett piacok Adria-olajvezeték A Mól Rt. számít az üzembe helyezésére szervezésében tartottak. A Bechtel is részt vett az 1996-os expo finanszírozhatósági tanulmá­nyának elkészítésében. Barsiné Pataky Etelká­val, az expo főbiztosával folytatott megbeszélése­ken áttekintették a megrendezéshez elengedhe­tetlenül szükséges időszerű kérdéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents