Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-09 / 132. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM Ára Telemagazinnal: 19,50 forint 1993. JUNIUS 9., SZERDA Vizet kell fakasztani a Dunából Nem várhatunk Hágára Nyilvánosságra hozható és titkosan kezelendő' vizsgálati anyagokat adott át az Állami Számvevőszék a bős— nagymarosi beruházásról a szaktémával foglalkozó parlamenti ideiglenes bizottságnak. Balogh János ország- gyűlési képviselőt, arról kérdeztük, mi történt a bizottsági ülésen, és mit tartalmaz a nyilvánosságra hozott anyag. Áfatörvény Egyeztetve módosítják Az áfatörvény módosítását — az MDF képviselőcsoportjának és országos választmányának igényei szerint — a kormányzat mielőbb benyújtja a parlamentnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Érdekegyeztető Tanács mindkét oldalával ne vitatná meg a kormányzat az esetleges módosítási javaslatokat, és azt még a törvény elfogadása előtt ne vezetnék át a parlament elé benyújtandó előterjesztésbe — nyilatkozott tegnap Szabó Iván pénzügyminiszter. Áz áfatörvény módosításáról szóló előterjesztést már a múlt héten elkészítették. Az MDF képviselőcsoportja és országos választmánya részéről olyan igény hangzott el, miszerint jó lenne, ha a tervezett áfamódosítást a pótköltségvetéssel egyidejűleg tárgyalná a parlament. — A lényeg nem is ebben a hétfői anyagban van, hanem az Állami Számvevőszék által korábban kibocsátott ösz- szegzésben — tájékoztatott a képviselő. — Az előzetes anyag kiemelten vizsgálta a nagymarosi, bősi és dunakili- ti építkezések költségvetését. Megemlítem, hogy 1990-es árakon (amikor 4,7 forint volt egy schilling) 22-25 milliárd nemzeti vagyonvesztés történt. Ha továbbgondoljuk, az osztrákokkal való szerződés 2015-ig tart, ez 100 milliárdos nemzeti vagyonvesztést okozhat. Véleményem szerint az Állami Számvevő- szék anyaga jó, de nem tudja mélységében az egész folyamatot vizsgálni. Ez óriási munka lenne. Pénzügyileg azonban korrektnek tartom, amivel nem lehet vitatkozni. Titkos anyagnak tekintendő a kezdetektől 1989-ig terjedő rész. Ezzel egyet is értek, mert a nyilvánosságra hozatala rontana mindenfajta tárgyalási pozíciót. A jövőben arra kellene figyelnie a kormánynak és a környezetvédelmi minisztériumnak, hogy a magyar oldalon kiépített vízpótló rendszert úgy működtesse, hogy nagyobb károsodás ne érje a Szigetközt. Az ott élő emberek nem a szakmai vitákra és az érdekek egymás ellen feszülésére kíváncsiak, vízre van szükségük. Nem várhatunk a hágai döntésre, hosszú lesz ez a tárgyalási folyamat és csak kompromisszumot lehet kötni. Zsebők Lajos országgyűlési képviselő szerint nagyon fontos a múlt, a felelősség, de a mai nehéz helyzetben inkább a jelennel és a jövővel kellene foglalkozni. Az egész jelentéshalmaz óriási anyag, amivel ilyenformán nem lehet foglalkozni, szakértők bevonása szükséges, akik a jelen és a jövő megoldásaiban gondolkoznak. Bartos Csilla Elismert a gazdaság teljesítménye Kelendő a magyar kötvény A Magyar Nemzeti Bank 150 millió dollár értékben Eu- rodollár-kötvényt bocsátott ki. A kibocsátás még májusban történt, az ezzel kapcsolatos dokumentumokat azonban tegnap írták alá Budapesten a Bankers Trust és a Magyar Nemzeti Bank képviselői. Az aláírást követő sajtótájékoztatón Hárshegyi Frigyes, az MNB alelnöke elmondta: az idén már az ötödik alkalommal jelent meg a Nemzeti Bank külföldi pénzpiacokon. Beszámítva azokat a kötvényeket is, amelyeket még decemberben bocsátott ki, ám a befizetett összeg januárban érkezett meg Magyarországra, az MNB ebben az évben összesen 2,2 milliárd dollár értékű hitelhez jutott ilyen módon. A mostani Eurodollár- kötvénykibocsátásnál a futamidő 5 év, a kamat 8 százalék, a kibocsátási ár pedig 99,5 százalék. Mindez azt jelenti, hogy a befektetőknek ez a papír 8,125 százalékos hozamot biztosít. A Magyar Nemzeti Bank két évvel ezelőtt bocsátott ki Eurodollár-kötvényt 100 millió dollár értékben, szintén ötéves futamidővel. A mostani akcióban elsősorban amerikai bankok vettek részt. Claude Cochin, a Bankers Trust képviselője úgy vélekedett: a magyar gazdaság elmúlt kétéves teljesítménye igen jó. Ennek tudható be, hogy jelentős az érdeklődés a magyar papírok iránt. Mint mondotta, nem könnyű a külföldi pénzpiacokon kedvező színben feltűnni. Szlovák álláspont Közös folyónk sorsáról A szlovák kormány tegnapi ülésén jóváhagyták azt a javaslatot, amely rögzíti, hogy a Duna ideiglenes vízelosztásáról tervezett tárgyalásokon milyen álláspontot képviseljen a szlovák tárgyalóküldöttség. Ján Lisuch külügyminisztériu- mi államtitkár közvetlenül a döntés után nyilatkozott a szlovák rádiónak. Lisuch elismerte: a szlovák fél bonyolult tárgyalássorozattal számol, és a szerződés érvényességéből, valamint abból indul ki, hogy a bősi erőmű térségében a víz- mennyiségnek, illetve a környezeti állapotoknak a normá- koh belül kell maradnia. Az államtitkár ezt részletesebben nem fejtette ki, de elmondta: — Mindezek érdekében természetesen tenni is kell valamit. A fennálló problémák, illetve annak ellenére, hogy egyes csoportok igyekeznek nyomást gyakorolni az ügy folyamatára, a szlovák fél bizonyos előrelépéssel számol. Semmi esetre sem áll azonban érdekében az, hogy a környezeti állapotok rosszabbra forduljanak, sőt az a célja, hogy javulás következzen be. Ján Lisuch azt nyilatkozta, hogy mindennek érdekében a szlovák fél — a vízhozam és a vízállás kombinációjára épülő ütemtervet készítette elő. Elismerte, hogy a szlovák szakértői tárgyalóküldöttséget nem Dominik Kocin- ger, az erőmű építésének és üzemeltetésének kormánybiztosa, hanem Miroslav Liska, a mezőgazdasági tárca erőmű ügyében illetékes tanácsosa vezeti majd. A strandokon is az eget lesik Ezt a kánikulát már csak a strandokon lehet elviselni! (Képes összeállításunk az 5. oldalon) Miért aggódnak? Határozott lépésekre szánta rá magát az elmúlt napokban a vezetet kormánypárt képviselőcsoportja, választmánya abból a szándékból kiindulva, hogy tisztázza a párton belüli frontokat, magyarul, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba. Nyilvánvaló, hogy a sorok rendezése, a belső viták lezárása előbb-utóbb minden közösségben szükségszerű', ne adj’ Isten még az ellenzéki tömörülésekben is, amelyek elég jól eldugják belső problémáikat a nyilvánosság elől. Különösen szükségszerű azonban az MDF-ben, amely éppen a nemzet által elfogadható programjával, higgadt elszántságával nyerte meg a választásokat. Koalíciós társaival — mindannyian tudjuk — hihetetlenül nehéz feladatra vállalkozott. Sok csodálkoznivaló utólag sincs azon, hogy az eltelt három év nem volt mindenben diadalmenet, a koalíció, mindenekelőtt a legerősebb pártja, szakadatlanul a támadások kereszttüzében állt. Azon sem szabadna csodálkozni, bár negyven év fegyelmezett csendje után szokatlan jelenség ez, hogy párton belül is nézeteltérések adódtak, s ezek a gyönyör érzését váltották ki az ellenzékben. A nézeteltéréseket pedig frenetikus erővel nagyította fel a liberális, szociálliberális sajtó, a pénzben szemmel láthatóan nem szűkölködő, üstdobokkal bőven ellátott nagyzenekar. Az MDF most határozott lépésekre szánta el magát. Még nem került azonban igazából a folyamatok végére a pont, amikor megszólaltak a partvonalon túlról a kibicek. Nyilatkoznak a szabaddemokraták; „távozik-e Csurkával a csurkizmus az MDF-ből?”— kérdezi a minap Kuncze Gábor SZDSZ-es frakcióvezető, a szociálliberális lap pedig Csurka helyett újabb célpontot keres. Aggódás olvasható ki a szavakból, a sorokból. De kiért, miért aggódnak az urak? Magukért? Merthogy netán úgy érzik, a határozott lépések nyomán nem gyengülni, hanem erősödni fog az MDF? Deregán Gábor A kis cigánycsapat nagy vállalkozása Sok sikert, dinnyések! A Phralipe cigányszervezet tervei között első helyen szerepel, hogy minél több ember számára tudjanak munkalehetőséget teremteni. Amikor Lala Istvánnal, a szervezet Pest és Bács-Kiskun megyei területi elnökével beszélgettem, meggyőző szavakkal érvelt amellett, hogy aki munkával megkeresi a kenyerét, az nem megy ellopni a másét, abból nem lesz börtöntöltelék. Büszkén említette két új lehetőségüket: a Phralipe vállalkozásait. Egyik a gyóni fatelep, a másik a táborfalvai farmergazdaság. Ez utóbbinak jártam utána, beszélgettem az érdekeltekkel. Laczkó János, Táborfalva polgármestere szívélyesen fogadott. Tárgyilagosan beszélt a közelmúltban alakult vállalkozásról, de érződött a szavain, hogy szívügyének tekinti a sikert. Előkerült a levelezéseket tartalmazó dosszié. Ebből kiderült, hogy a polgár- mester tárgyalt, levelézett a farmergazdaság ügyében nemcsak a Phralipe-szervezet- tel, hanem a Földművelés- ügyi Minisztériummal és Horváth Aladár országgyűlési képviselővel, a Roma Parlament elnökével is. Megtudtam a polgármestertől, hogy néhány nagy cigány család él csak a 3 ezres lélekszámú faluban. Nem egy településen laknak, hanem több kilométeres távolságra egymástól. Valamennyien szegény emberek, akik olcsó öreg házakat vásároltak maguknak, melyekből kihalt a tulajdonos. Tisztességesen élnek, és amikor képviseletükben Balogh István közölte, hogy létrehozták a helyi cigányszervezetet, melynek keretében vállalkozni akarnak, a polgármester megígérte, hogy támogatja a kezdeményezésüket. — Mi történt azóta? — Túlzottnak tűnt, hogy húsz-harminc hektár földet akarnak bérelni a helyi termelőszövetkezettől, mivel nincsenek sokan, és köztük legföljebb tíz-tizenkét fő a munkaképes korú férfi. Első táblában 16 hektárt kaptak földművelésre, idén februárban kötötték meg rá‘a szerződést. Dinnyét, kukoricát, káposztát termelnek. Természetesen tőkére is szükség volt a vállalkozáshoz, és egy alapítványtól kaptak 650 ezer forintos hitelt, nagyon kedvező feltételek mellett. Ha megművelik a földet, a kölcsön 50 százalékát elengedik, a másik 50 százalékot pedig kamatmentesen kell visszafizetniük. (Folytatás a 4. oldalon)
