Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-06 / 104. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁJUS 6.. CSÜTÖRTÖK 5 Gazda a gazdákért Lehetőségek kihasználatlanul Csend, nyugalom, jó levegő. Élvezetes itt a horgászás Vimola Károly felvétele A Pilisszentlászló nyolcszáz- lelkes község. A település lakóit egyre inkább fenyegeti a munkanélküliség. A faluban a presszón, kocsmán, szállón, boltocskán kívül csak az iskola, az óvoda működött. Az elmúlt esztendeig. Történt ugyanis, hogy Búzás Attila, akinek éppen a faluban volt telke, alapított egy kft.-t, műhelyt rendezett be és közben elkezdett kecskéket tenyészteni, munkalehetőséget is biztosítva ezzel hét falusi embernek. Fáradtnak, keserűnek, csalódottnak tűnik a velem szemben ülő ember. — Beleöregedtem a mezőgazdaságba — mondja, bár a szakmában eltöltött 35 év nem külsején látszik. Holtponton van a vállalkozás. Tavaly ráfizetéses volt, tehát idén nem jár a hitel. Pedig a tervekhez, elképzelésekhez pénz is kellene. A Gazda Erdő-, Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. pilisszent- lászlói műhelyében kisszériás alkatrészgyártás folyik. Sokan fordulnak hozzájuk régi, már javíthatatlannak hitt gépekkel. Nem hálás feladat, a megrendelő sokszor nem érti meg, hogy egyetlen darabot legyártani a méréstől az anyagbeszerzésig menynyi gondot, időt igényel. Az állattenyésztéshez szükséges minden gépi berendezést, felszerelést tudnak szállítani az igényeknek megfelelően — fejőgépek, villanypásztor, traktorok, szárazelemek, akkumulátorok, különféle alkatrészek állnak a vásárlók rendelkezésére. Van tehát választék, igény is lenne, de hol a vállalkozásra merészkedő ember, akinek pénze is van? A műhelytől kicsit mesz- szebb, egy meredek utcában, villanykarámban laknak a kecskék. De hogyan is jut el ma Magyarországon valaki a kecsketenyésztés ötletéig? Búzás Attilát 1991-ben meghívták egy nemzetközi mezőgazdasági tanácskozásra, ahol a kecsketenyésztésről tartott előadást. Ezt követte egy franciaországi konferencia és kéthetes tájékozódás a francia konyha rejtelmeiben. Hazaérkezve Budapestre már sajtcsurgatót, tejoltókat és recepteket hozott magával. No és az elhatározást, melyet tettek követtek. Elkezdett sajtot, túrót és tejet forgalmazni. No, azért nem ilyen egyszerű, hiszen a magyar embernek szokatlan a kecsketejből készült termékekkel való viszony. Először barátainak, ismerőseinek juttatott kóstolót, persze ingyen. Amikor az első vásárlói szándékkal találkozott, kezdett bizakodni. Mindig azt hallottam, hogy büdös a kecsketej! — mondom félénken. A kellemetlen szag — hangzik a válasz — helytelen gondozás eredménye, ugyanis a baknak valóban jellegzetes szaga van, amit a könnyen abszorbeáló tej felvesz. Ha elkülönítve tartjuk a nőstényektől, semmilyen szagot nem vesz át a tej. Alulírott — vonakodva ugyan — megkóstolta a tejet, bizony jól esett, akárcsak később a sajt meg a túró. Mint megtudom, a tej különleges összetétele révén célszerű a tehéntejre allergiás csecsemők etetésére is, hasonló az anyatejhez. A kecske húsa kiválóan alkalmas az egészséges táplálkozásra. ízletes, ugyanakkor kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a sertés, a marha vagy akár a borjú. Sikerrel lehetne használni a vendéglátóiparban, hiszen például a mohamedánoknak csak marhahúst tudnak felszolgálni. Egyelőre egy francia vendéglőnek szállítanak húst és egy bioboltnak a tejtermékekből. — Mindent megteszünk, hogy átvészeljük ezt a kritikus periódust — bízom benne, hogy hamarosan bekövetkezik az igazi változás a mezőgazdaságban — mondja a derűs ember optimizmusával. A talponmaradás érdekében most gyárak, üzemek biztosítására alkalmas riasztóberendezést kezdenek forgalmazni, amiből talán ösz- szejön a pénz egy tanfolyam megindításához. Első lépésben a kecsketenyésztést tanítanák meg az érdeklődőknek. Beszélgetőpartnerem nemcsak szívén viseli, megpróbálta vállaira is venni a falusi ember gondjait, létkérdéseit, Nem a gyors meggazdagodási vágy vezette, egyszerűen csak megélni szeretne abból, ami másoknak is biztosítaná a megélhetést. Bartos Csilla Tárnokon az M7-es melletti területen még az út építése idején felfedezték, hogy a talajt hatnyolc méteres mélységben tőzeg borítja. Az akkor működő tanács elhatározta, hogy talajcserét alkalmaz. Meg is kezdődött a munka. A kitermelt tőzeg helyén végül is egy kis tó alakult ki, amelyet a talajvíz és a környékbeli források tápláltak. Azóta a tó mellett létrejött egy kis üdülőtelep. A horgászegyesület vállalta a környék rendbentartását. A százhalombattai haltenyésztőktől évente beszerzik a halivadékokat és a tóba telepítik. A környék gyönyörű, a parton egy kis liget és mindenütt csend és nyugalom. Ez a vidék pihenésre, kikapcsolódásra termett. A közeli hegyoldalban virágzó mandula- és őszibarack fák és a régi szőlőtermesztők által kézierővel a kőből kivájt pincesorok. — Elképzelem, milyen kellemes vendégfogadó helyeket lehetne itt kialakítani. Az ön- kormányzat vezetői gondolkodnak is azon, hogy ezt a helyet az idegenforgalom számára meg kellene nyitni, de pénz hiányában erre képtelenek. Talán, ha sikerülne az Expo- falvak sorába belépniük — erről még folynak a tárgyalások — az lendületet adna a község fejlődéséhez. Akkor a tervek szerint húsz-harminc házat építenének a tó partján — ahol kiépített víz-, villany- és gázvezeték húzódik —, amelyekben a városi zajtól menekülni kívánó Expo „építők”, s majd a kiállítás idején az ott dolgozók laknának. Az ügyben hamarosan döntenek az illetékesek. Májusban várható, hogy ismét megtekintik a területet, s remélhetően beveszik a községet az Expo-fal- vak táborába. A. M. Piaci pavilonsor Pesten létén a lakószobák és mellék- helyiségek.) Egyetlen hátránya van a faháznak, a konvektorom gázfűtés itt nem alkalmazható tűzrendészeti okokból. — Mennyi idő alatt készül el egy ház? — Nagyságától függően négy-hat hét alatt szállítunk, illetve kulcsrakészen átadjuk. Persze nemcsak lakóházak készülnek a Szálka telepén, ami ma több mint egy hektárnyi területen terül el. Készült itt már irodaház, csónakház, üzletpavilon, vegyesbolt és nyaraló. — 1991-ben megvásároltuk egy csődbejutott gyár ablak- és ajtógyártó gépsorát, s ezzel új korszak kezdődött. Ezt a két terméket jelenleg mi adjuk a legolcsóbb áron az országban. Viszonteladóknak 50 százalékos bizományi konstrukcióban. Ami azt jelenti, kifizeti az áru értékének a felét, a többit az eladás után. Van ebben némi rizikó, hisz jelenleg is több mint egymillió forint olyan kintlevőségünk van, aminek a behajtása kétséges. Viszont kockázat nélkül nincs üzlet, ezt fel kell vállalni. Igazán az jár jól, aki itt helyben, nálunk vásárol, mert mi nem számolunk felárat. Hogy honnan kerül a tömérdek farönk a gyáli telepre? Eddig Horvátországból érkezett, de már folynak a tárgyalások egy ungvári vállalkozóval, bartel egyenlítési formában. Az ungváriak adnák a fát, cserébe ajtókat, ablakokat kapnak. Jelenleg 34 embert foglalkoztat a Szálka, négy gátér dübörgésétől hangos a kis telep. — Lassan ezt is kinőjük, ráadásul a község település- fejlesztési terveibe sem il- lünk bele. De semmi gond. Már megvásároltunk egy háromhektáros telket a községen kívül, a Gyál patak mellett. Itt építjük fel Pest megye legnagyobb és legkorszerűbb fafeldolgozó üzemét, melynek termelését 50 százalékban exportra szánjuk. Matula Gy. Oszkár Két diplomás pályakorrekciója Szálka, de nem szúr Téliesített családi ház teljes összkomforttal A gátergép — a német gat- ter szó elmagyarosított formája — meglehetősen ismeretlen a síkságon élők számára, viszont létfontosságú eszköze a fafeldolgozásból élő hegyvidéki embernek. A gáterrel szabdalják fel a több tonnás farönköket deszkává, épületgerendává, s egykor, akár a malmokat, a patak vize hajtotta. Valamikor sok ilyen manufakturális kis üzemet láttam Erdélyben, a Jád és Dregán patak mentén, ám itt Magyarországon Gyálon találkoztam vele először a Szálka Fafeldolgozó Gmk telephelyén. Igaz, ezeket a monstrumokat nem víz hajtja, hanem hatalmas villanymotorok, s az anyagmozgatással járó nehéz fizikai munkát az ember helyett korszerű rakodógépek végzik. A Szálka Gmk jelenleg a legnagyobb magántulajdonban lévő fafeldolgozó vállalata a megyének, sőt ez volt az első magánvállalkozás ebben a profilban, 1986-ban alakult hat fővel. No de míg megalakult, hosz- szú volt az út. Mindenekelőtt a szakmát kellett megtanulja a két tulajdonos, dr. Tatár Györgyi és Döbörhegyi Tibor. Györgyi és Tibor házasok. Az asszony jogot végzett, ügyvéd, a férj agrármérnök. — Államvizsga után hamar rádöbbentünk, hogy sem jogász, sem agrármérnök iránt nincs nagy kereslet, ráadásul olyan kezdőfizetést kínáltak, ami egyszerűen nevetséges volt — mondja Györgyi, bár akkor aligha volt kedve ezen nevetni. — Akkor találtuk ki Tiborral, hogy kitanuljuk a faszakmát. Beálltunk inasnak az apám mellé, aki asztalos. Amikor belejöttünk a dolgokba, kibéreltünk egy 200 négyszögöles telket, és megalakítottuk a Szálka Gmk-t. Bar- kácslécekre meg lambériára álltunk rá, akkor arra volt kereslet. És közben elkezdtük figyelni a faházépítés alakulását, tanulmányoztuk a szak- irodalmat, kiutaztunk külföldre ellesni a csehszlovák, német és skandináv faházépítési technikát. Az előrelátásunk bejött, a cseh faházimport egyre jobban akadozott, s mire a KGST megszűnt, mi már felkészültünk a faház- gyártásra. Magyarországon nincs hagyománya az állandó jellegű faházban lakásnak, az emberek még ma is ragaszkodnak a hagyományos, téglából épült házakhoz. Úgy tartják, télen nem elég meleg, s az élettartama is kisebb mint egy kőházé. — Teljesen téves felfogás. Nézzenek körül a skandináv államokban, Németország északi tartományaiban vagy Szibériában. A házak többsége fából épül, jól szigetelve hőtartó és megfelelően kezelve száz évig is eltart. Ezzel szemben lényegesebben olcsóbb. — Mennyire kerül önöknél egy kétszobás, összkomfortos téliesített faház, mindent beleértve? — Vannak típusterveink, de bármilyen egyéni elképzelést kivitelezünk. Egy téliesített faházat kulcsátadásig négyzetméterenként 10 ezer forintért készítünk. Olyan technológiával, és olyan vakolattal, hogy kívülről nem is látszik, hogy faház. A belső tér falai maradhatnak natúrban, de lehet festeni vagy tapétázni is. (Referenciamunkaként Tatár Györgyi a saját házukat mutatta meg, a földszinten vannak az irodák, az emeKétszintes nyaraló Gyomron
