Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-28 / 123. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. MÁJUS 28.. PENTEK A haladás feltétele az önismeret Bolyki Lajos kiállítása Készül a megyei monográfia A készülő megyei monográfiáról tartott előadást Egey Tibor. a Pest Megyei Levéltár igazgatója, a Monori Napok keretében a városi könyvtárban. A téma kitűnő alkalmat jelentett arra is. hogy az előadó a szép számban megjelent helytörténészeknek a tudományos munka elengedhetetlen feltételét jelentő helyi kutatások fontosságáról szóljon és sürgesse a helyi monográfia elkészítését. A megyei helytörténetírás reneszánsza a kiegyezés utáni időszakra esik. Eredményeként született 1876-ban Gal- góczy Károly Pest—Pilis— Solt című megyei monográfiája, majd a millenium évében hozott országos határozat nyomán a következő: a Borovszky Samu- féle két kötet, 1910—12-ben —, tudtuk meg Egey Tibortól. A monográfiák megírásának okairól Galgóczy Károlyt idézte: „Korunk jelszava a haladás, és pedig úgy a szellemi, mint az anyagi téren. Minden haladásnak viszont legelső feltétele az önismeret” — írta a jeles történész, és ma sem gondolkodhatunk másként. Ezért a levéltár igazgatója a hetvenes évek végétől szorgalmazta az új monográfia elkészítését. Törekvései végül a jelenlegi önkormányzatnál találtak visszhangra. 1991 nyarán — az országban elsőként — alapítványt hoztak létre a nemes célra. Tőkéjének gyarapításához éves támogatásra kérték fel minden Pest megyei település önkormányzatát. Anyagi hozzájárulásuknak hála a Pest Megyei Monográfia Alapítvány tőkéje ma közel 10 millió forint. Az Asztalos István múzeum igazgató elnöklete alatt működő, 15 fős kuratórium három kötet és egy adattár megjelentetéséről döntött. Az első kötet a kezdetektől 1686-ig, a második 1867-ig, a harmadik 1867-től napjainkig dolgozná fel a megye történetét. Főszerkesztőül Engel Pál, Szakály Ferenc és Glatz Ferenc neves történészeket kérték fel. A részletes előkészítés után Engel Pál — családi okok miatt — kénytelen volt feladatát Torma Istvánra, a régészeti intézet vezető munkatársára átruházni. Az első kötet szerzői már dolgoznak a monográfián. Remélik, hogy sikerül megjelentetniük a honfoglalás 1100. évfordulójára. A megyei monográfiákat életre hívó okok miatt szükséges helyi monográfiák elkészítése is — hangsúlyozta Egey Tibor. Jól kiválasztott források ismertetésével bizonyította: mennyire másként élhetik meg a történelmet a monoriak a helyi adatok ismeretében. Egy 1658-as megyei összeírás szerint például Monomak mindössze két adófizetője volt. A korábban virágzó település ilyen mérvű pusztulása tudja igazán érzékeltetni a helyiek számára az állandó háborúskodásban kivérzett ország történelmét. Ugyanakkor számtalan izgalmas tény, adat és tendencia csak a helyiek előtt ismertek. Összegyűjtésük és feldolgozásuk elengedhetetlenül szükséges egy teljesség igényével készülő megyei monográfiához, helytörténeti dolgozatok, krónikák, önálló monográfiák formájában. Utóbbiakból az elmúlt húsz évben közel húsz látott napvilágot, és jelenleg tíz munkálatairól tud Egey Tibor. Jó lenne, ha e körbe Monor is minél előbb beletartozna —, mondta. Végül pályázataikra hívta fel a figyelmet, amelyek helytörténeti munkák és krónikák elkészítőit jutalmazzák. A Monori Füzetek sorozatban folyamatosan jelennek meg helytörténeti munkák —, tudtuk meg Németh László helytörténész hozzászólásából. Jelenleg a két világháború között működő 30-40 egyesület történetének és tevékenységének feltárását tartaná legizgalmasabbnak. Gondjaik megoldására — miszerint szakemberhiánnyal küszködnek •— Egey Tibor bízvást ajánlotta fel a levéltár segítségét. (d. v. s.) Mesés szőnyegek Az Ezeregyéjszakát idéző világba botlott a járókelő csütörtökön délelőtt a pesti belvárosban, ha az Irányi utca és a Veres Pálné utca sarka felé vitt az útja. Keleti szőnyegszaküz- let nyílt ezen a helyen, s a megnyitó alkalmából az utcán is bemutatót tartottak, keleti szőnyegekkel borították a járdát, sátrat is emeltek szőnyegekből. Az igazi mesevilág azonban bent az üzletben fogadott, ahol hagyományos és modern mintázatú szőnyegek széles választékát csodálhattuk meg. Kínából, Indiából — annak Kasmír tartományából —, Iránból — vagyis Perzsiából —, Nepálból, Pakisztánból, Üzbegisztánból, Törökországból származnak ezek a szőnyemutat be a keleti szőnyeg választékából. Azt szeretnék, ha ide nem csupán vásárolni járnának majd, hanem úgy térnének be, mint egy múzeumba. Tanulmányozhatják itt a keleti művészet egyik fontos területét, valamint megtekinthetik a mai lakberendezési szokásokat figyelembe vevő európai tervek alapján hagyományos keleti technikával, kézi csomózással készült szőnyegeket. Hogy a bemutatóhelyiséget nem csupán üzletnek, hanem művészeti intézménynek szánják, az is nyilvánvalóvá tette, hogy Maros Éva hárfaművész hárfamuzsikájával nyitották meg, majd Csav- lek Etelka, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánkasmír szőnyeg gek, tehát azokról a helyekről, ahol szövésük nagy hagyományokra tekint vissza, felhasználásuk is szélesebb körű, mint Európában szokásos. Az üzlet osztrák—magyar közös vállalkozásként működik, a Helm és Sirwan Nemzetközi Szőnyegkereskedelmi Kft. szakboltjaként. Mint a megnyitó alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondták, ez az első olyan szőnyegkereskedés Magyarországon, mely teljes keresztmetszetet énekese, keramikusművész méltatta a vállalkozás jelentőségét. A szőnyeg egyszerre műtárgy és használati tárgy — mondta. A jurtának összes berendezését a szőnyeg jelentette. Egzotikus melegsége zavarba ejti az európai embert, s késztetést érez rá, hogy kapcsolatba kerüljön vele. Színeivel. mintájával, puhaságával -már-már élőlénynek, már- már barátnak tekinthető a szép szőnyeg. (Nádudvari) Mozart kori fortepiano A Régi Zene Fóruma A Budapesti Régi Zene Fórum május 28-án az MTA Kongresszusi termében a Festetics Vonósnégyes koncertjével, a Kálvin téri református templomban pedig pünkösdi hangversennyel nyitja meg június 3-ig tartó fesztiválját. A fesztivál ideje alatt, május 29—30-án, rendezik meg a Régizene Együttesek Találkozóját, amikor a Budai Vár utcáin is hallható lesz a régi muzsika. A Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában május 29-től hangszerkiállítás íesz, ahol eredeti régi hangszereket és azok kópiáit láthatják az érdeklődők. A Régi Zene Fórum fesztiváljának keretében a Cantus Corvinus énekegyüttes 29-én a Bach család motettáit adja elő a Mátyás-templomban. A Királypincében május 30-án Joachim Held lanton, 31-én Spányi Miklós csembalón szólaltat meg Bach-, Haydn-, Mozart-és Beethoven-műve- ket. Az Egyesült Államokból érkező Malcolm Bilson Mozart korabeli zongorán, a for- tepianón játszik június 1-jén és 3-án. Kiss, a fotoregény Kiss — ezzel a címmel új folyóirat lát napvilágot júniusban. Akiknek elsősorban szánják, a fiataloknak, minden bizonnyal nem a „kicsi” fog eszükbe jutni róla, hanem a szó angol jelentése, a „csók” — mondták a lapot bemutató sajtótájékoztatón. Szerelmes fotóregényt tartalmaz a Kiss, egy olasz kiadvány magyar változataként, s százezer példányban jelenik meg. Számítanak a romantikát kedvelő magyar olvasókra. Boldogság, szerelem, flörtök, jó élet — ez lesz a lapban, ígérték, vagyis mindaz, amiről a lányok álmodnak. Ha népszerűvé válik a kiadvány, Magyarországon játszódó, itt készülő fotóregények is belekerülhetnek majd. — nád — Vásárhelyi tárlatok A Vásárhelyi Őszi Tárlatok negyven éve címmel kétnapos tudományos ülés kezdődött szerdán Hódmezővásárhelyen. A jubileumi évforduló alkalmával tartott tanácskozást a városi önkormányzat és a Tornyai János Múzeum azzal a céllal rendezte, hogy összegezze a város és a Dél-Alföld számára kiemelkedő jelentőségű Őszi Tárlat elmúlt négy évtizedének tapasztalatait, és megvitassa a megfontolásra érdemes ötleteket. A kétnapos konferencia előadásaiban szó volt a regionalizmus kérdéséről, Hódmezővásárhely szellemiségéről, a vásárhelyi avantgárd művészetről, az őszi tárlatok történeti áttekintéséről, valamint az alföldi iskola és a székely festőiskola kapcsolatáról. Nagy Imre művészettörténész, múzeumigazgató elmondta: a konferencia a jubileumi őszi tárlat előkészítését is szolgálja; a szervezők egyaránt be akarják mutatni az alföldi festészet hagyományos irányzatait és más kortárs törekvéseket reprezentáló alkotásokat. Rés a mindenségre Időn és térenjít, kultúrák, rég elsüllyedt világok, ember és ember között a legősibb kommunikációs forma a gondolat. Mert erő van a ki nem mondott szóban is, akárcsak a szépség csendjében. Az igazi alkotás még akkor is üzenetet hordoz, ha alkotójának nevét és személyét már eltakarják az évszázadok. A művész addig él, ameddig művei élnek, és azért él, hogy a nagy üzenetet továbbadja, érthetővé tegye, elénk tárja. Kőbe vésve, agyagba gyúrva, vászonra festve. Nem könnyű az üzenet átadása, de van, akinek sikerül. Közéjük sorolható a Visegrá- don élő Bolyki Lajos képzőművész, kinek a múlt vasárnap nyílt meg legújabb festményeit, kisplasztikáit, iko- nosztázát bemutató tárlata az Angelika Kávéház Galériájában. A kiállítást a pomázi Jánosi András képzőművész nyitotta meg. Több esztendős tovább kell látnunk szűk környezetünkön. Rést kell nyitnunk a mindenségre. A felismerés, hogy mi és a világ- egyetem valahol egyek vagyunk, úgy jön majd, mint a villámlás. S az űzött, mindig rohanó mai ember rádöbbenhet, végre elengedheti a „törülközőt”. Maga mögött hagyhatja a szorongásokat, a bizonyítási kényszereket, a gyötrődéseket, a kisebb-nagyobb gonoszságokat. Mert lesz jóság, — mint ahogy van is — és tisztesség, és megbocsátás, és könyörületesség. E hit közvetítése az üzenet. Alkotásaiban a művész hol a magyar hit — és regevilág felé fordul, — Rege a csoda- szarvasról, Nemzetségfám című domborművein — hol a kozmosz felé, amiben keveredik a földi az égivei. A Nappal és éjszaka című képe az ellentétekre épül, feszes kompozíció, élénk koloritás. De kifejezik képei az életöröNappal és éjszaka barátság fűzi össze a két alkotót, ezért is hangozhatott el az a megállapítás: „Talán nem véletlen, hogy annyi úgynevezett festői korszaka után Bolyki Lajos egyre inkább a legegyszerűbb, legtisztább, legátfogóbb formák felé igyekszik, és tart is, hiszen ezzel is demonstrálni akarja, csak az egyszerű szó, a tiszta beszéd az, ami a legfontosabb üzenetet hordozni képes.” Mi is ez a sokat emlegetett üzenet? Bolyki Lajos szerint — akivel a megnyitó egy csöndesebb percében váltottunk néhány szót — az, hogy möt, a könnyedséget — például a Tavaszi táncban, vagy a Súlytalanságban — vagy az indulatokat, a Néger táncosnő című festményében. A kiállítás június 14-ig várja a látogatókat. A galéria közönsége olyan művészt ismerhet meg, aki sajátos módon törekszik az egyetemes gondolatok kifejezésére. Akinek a műterem szentély, aki tiszteli az anyagot, s csak akkor kezd festeni, ha úgy érzi, különb önmagánál. Akkor, a megkérlelt anyagból lesz „valami”. Olyan, amit érdemes megtekinteni.-jiszZenekarok, táncosok Népzene Május 28-án, pénteken Ifjúsági és Gyermek Népzenei Találkozót tartanak Bugyin, a Bessenyei György Művelődési Házban. 15 órától a népzenei osztályok évzáró vizsgájára kerül sor, majd 16 órától a meghívott együttesek lépnek színpadra: a Benta Népzenei Együttes (Érd), a Budafoki Zeneiskola növendékei, az InárBugyin esi Gyermek Citeraegyüttes, a Medgyesi Ferenc Általános Iskola zenekara (Békásmegyer), a Kendermorzsa, a Csirip, a Boglárka, a Pántlika, a Csobo- lyó helyi népzenei együttesek, valamint a helyi gyermek-néptánccsoport. A művelődési házban egyébként június 4-ig tekinthető meg az óvodások gyermekrajz kiállítása.