Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-28 / 123. szám

MAGYARORSZÁG PEST MEGYEI HÍRLAP 1993. MÁJUS 28.. PENTEK / Általában és konkrétan Évtizedes tapasztalatom, hogy a tudós Vitányi Iván gondolataira érdemes figyelni. S a politikuséra is. Egy minap megjelent terjedelmes nyilatkozatában például annak a véleményének ad hangot, hogy az utóbbi időben nagyon sok helyen erősödött a liberá­lis pártok — elsősorban az SZDSZ és az MSZP — közötti együttműködés. A továbbiakban így véleke­dik: „Egyébként egy-egy vitán, legyen az az SZDSZ-ben vagy az MSZP-ben, a kérdések és fel­szólalások után sokszor nagyon nehéz lenne meg­mondani, hogy ki a szocialista és ki a liberális. Mindegyik pártban akad egy-két öreg bolsevik, még a liberális pártokban is, és mindkettőben van egy-két megveszekedett szuper kapitalista...” Ami csupán az MSZP-t illeti, „vannak, akikben él a re- vansvágy... annyira a beidegződéseikben él, hogy már nem tudnak rajta változtatni. Esetleg olyan bal­oldali ideológiával vannak átitatva, amely a kapita­lizmust mindörökre elítéli, és ebből már nem tud­nak engedni. Vannak ilyen és olyan tendenciák is...” Ezt mondja tehát Vitányi Iván és ma sincs okom kételkedni szavaiban. Mindezt, amiről beszél, tudo­másul lehet, sőt tudomásul kell venni, csakhogy van egy kis gond ezzel a „sokszínűséggel”. Bármely jelenség, meggyőződés, beidegződés, revansvágy ugyanis rendszerint nem általában jelenik meg, ha­nem nagyonis konkrétan, valóságosan, egy-egy pol­gármester, minisztériumi főosztályvezető, vállalati igazgató, szakszervezeti funkcionárius, téeszelnök, iskolaigazgató képében. S ők igencsak keresztbe tudnak tenni a rendszerváltoztatásnak, ha akar­nak. Előrehaladásunkat tekintve mintha kissé töb­ben lennének az „öreg bolsik” mint véli Vitányi Iván. Deregán Gábor Szénjárandósági mizéria Nemzetközi konferencia A kormány 145/1992. (XI. 4.) rendeletében rendelkezett a nyugdíjas bányászok szénjá­randóságának pénzbeli meg­váltásáról. A rendelet szerint azok jogosultak a szénjáran­dóság pénzbeli megváltására, akik 1992. november 4-éig szénbányászat és tőzegkiter­melés, uránércbányászat, fém­tartalmú érzek és nemesfé­mek, ásványok bányászata so­rán kifejtett tevékenységük alapján jogot szereztek a nyugdíjas bányászokat megil­lető természetbeni juttatásra. A pénzbeli szénjárandó­ság — meghatározott feltéte­lek mellett — a jogosult ha­lála esetén a házastársat (élettársat), szülőt (nagyszü­lőt), illetőleg ezek hiányá­ban az árvaellátásban része­sülő kiskorú gyermeket illeti meg. A pénzbeli szénjárandósá­got a társadalombiztosítás­nak (nyugdíjat folyósító szervnek) kell folyósítania minden év — először 1993. május hónapjában. Mivel a kifizetéseket 1992-ig a munkáltatók telje­sítették, a társadalombiztosí­tás általi folyósítás megkez­déséhez nélkülözhetetlen, hogy a pénzbeli szénjárandó­ságra jogosult nyugdíjas, volt bányaipari dolgozók szükséges adatait (név, szüle­tési adatok, lakcím, nyugdíj- folyósítási törzsszám) a mun­káltatók a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak időben meg­küldjék. Ennek határideje­ként a fenti kormányrende­let 1992. december 31-ét ha­tározta meg. A Nyugdíjfolyósító Igaz­gatóság jelzése szerint azon­ban a munkáltatók jelentős része ezen — kormányrende­let által megszabott —- adat­szolgáltatási kötelezettségé­nek nem tett eleget. A közlemény kiadásának időpontjáig hatvankilenc munkáltatótól összesen 94 542 főre érkezett pénzbe­li szénjárandóságra vonatko­zó igazolás. A megküldött adatok, illetve jegyzékek sok esetben hiányosak, pon­tatlanok, s ennek következté­ben azokat adatpótlásra, ki­egészítésre a munkáltatók­nak vissza kell küldeni. Mi­után ezek a problémák már korábban jelentkeztek, az Or­szágos Társadalombiztosítá­si Főigazgatóság az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezeti Szö­vetségének segítségét kérte a gyorsabb és pontosabb adatszolgáltatás érdekében. A Nyugdíjfolyósító Igaz­gatóság dolgozói megfeszí­tett munkával igyekeznek az adatpótlásokat elvégezni an­nak érdekében, hogy a szén- járandóság utalványainak postára adása a többi nyugdí­jas esetében egy héttel ké­sőbb, de még májusban meg­történjen. Júniusra feltehető­en már csak olyan esetekben húzódik át a szénjárandóság utalása, amikor a jogszerző meghalt és a hozzátartozói jogon ellátásra jogosult sze­mély adatait kell beszerezni. Előfordulhat azonban, hogy a munkáltatók késedelmes adatszolgáltatása miatt töb­ben csak későbbi időpont­ban részesülhetnek a pénzbe­li járandóságban, (os) Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Irániak képzése Gödöllőn Eredményesnek minősítette iráni tárgyalásait Szabó Já­nos földművelésügyi minisz­ter, aki tegnap a Ferihegyi re­pülőtéren sajtótájékoztatót tartott a közel-keleti ország­ban szerzett tapasztalatairól. A miniszter elmondta: jó kilátásai vannak a magyar- iráni együttműködésnek. Szabó János találkozott a mezőgazdasági és az újjáépí­tési minisztérium vezetői­vel. Megállapodtak a jövőbe­ni együttműködés fő irányai­ban, amelyek közt a mező- gazdasági oktatás áll az elő­térben. Gödöllőn és Vépen már hagyományosan képzik az iráni fiatalokat. A mosta­ni megbeszéléseken azon­ban szóba került az is, hogy megszervezik a képzést a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen is. A magyar cégek a búzane- mesítési technológiák átadá­sa után a jövőben naprafor­gó-termesztési technológiá­kat is kínálnak Iránban. A de­legáció Teheránban megláto­gatott egy halászati kiállítást is. A tárgyalásokon felme­rjük hogy Magyarország édesvízi haltenyésztési tech­nológiát adna át Iránnak. Kérdésre válaszolva a mi­niszter elmondta: szóba ke­rült az iráni olajszállítás, ám erre csak akkor kerülhet sor, ha használható lesz az Adria- kőolajvezeték. Negyvenöt éves kényszerszü­net után ismét jelen van a ma­gyar gazdaságban a svéd AGA ipari gázokat gyártó vállalat. Tegnap Budapesten, az Illatos úton ünnepélyes külsőségek közepette felavat­ták a világ legmodernebb ace­tilén gyártó és palackozó, va­lamint levegőgáz töltő üze­mét. A szemre is tetszetős, számítógép-vezérlésű gyár negyvenötezer négyzetméte­ren, mintegy másfél milliárd forint költséggel épült. A be­ruházás a svéd befektetők bi­zalmát, a magyar ipar fejlődé­sébe vetett hitét jelzi. Ebben az iparágban ugyanis csak hosszú távon számíthatnak a tulajdonosok a befektetett tőke megtérülésére. Az AGA gáztermékeit a gépipar, az egészségügy- és az élelmiszeripar használja. Magyarországon a század elején jelent meg először a svéd cég. A második világ­háború után a hetvenes évek­ben kezdtek újra szállítani magyar megrendelőiknek, s 1990-ben megalakították itte­ni leányvállalatukat, az AGA Gáz Kft.-t. A most be­indított helyszíni gyártás mérföldkő a világ ötödik leg­nagyobb ipari gázokat gyár­tó és forgalmazó cég ma­gyarországi jelenléte szem­pontjából, hiszen eddig tete­mes szállítási költségek Az állam és az egyházak „Az európai államok és az egyházak kapcsolata a meg,- változott világban” — című háromnapos budapesti konfe­rencia tegnap külföldi hozzá­szólók előadásaival folytató­dott. Az egyházakkal kapcsola­tot tartó olasz, svájci, német, osztrák és spanyol állami in­tézmények vezető tisztviselői az állam és az egyházak kap­csolatának jogi és gazdasági kérdéseit, illetve országaik egyházainak az oktatásban, nevelésben, kultúrában, és a szociális gondoskodás terüle­tén betöltött szerepét ismertet­ték a hallgatósággal. Külföldi fölszólalók után Kálmán Attila, a Művelődé­si és Közoktatási Minisztéri­um politikai államtitkára tar­tott előadást „A magyaror­szági egyházak szerepe az oktatás, nevelés és kultúra területén” címmel. Az állam­titkár elmondta: 1948 előtt Magyarországon az oktatási intézmények több mint 60 százaléka egyházi tulajdon­ban volt. Az államosítások után azonban az egyházak­nak alig néhány iskolájuk maradt. Az egyházi oktatás újbóli elterjedésére a lelkiis­mereti és vallásszabadság­ról, illetve az egyházi ingat­lanok visszaadásáról szóló törvények adtak újra lehető­séget. Jelenleg a hazai okta­tási intézményeknek mint­egy két százaléka egyházi, s a szakértők véleménye sze­árán, a Bécs melletti üze­mükből szállítottak a ma­gyar megrendelőknek. Az ipari gázfelhasználókat három gyártó szolgálja ki, hárman versengenek a meg­rendelésekért. Ennek jóté­kony hatásait a fogyasztók él­vezik, mert erőteljes árver­senyben igyekeznek a gyár­tók mind nagyobb szeletet ha­sítani a „tortából”. Az AGA húsz lerakattál áll vevői ren­delkezésére. A Pest megyei rint a növekedés 5-8 száza­léknál fog megállni. Kál­mán Attila szólt a nehézsé­gekről is. Mint mondta: az önkormányzatok gyakran nem támogatják az egyházi iskolák létrehozását, és nincs elég hívő vagy egyház­hoz tartozó pedagógus. Az előadó hangsúlyozta az egy­házak felelősségét is: alkal­mazkodniuk kell a modern társadalom és pedagógia kö­vetelményeihez. Amennyi­ben az egyházi iskolák nem tudnak szeretetben és színvo­nalban többet adni, mint az állami intézmények, úgy el­veszíthetik a társadalom bi­zalmát — mondta az állam­titkár. Surján László népjóléti miniszter a magyarországi egyházak egészségügyi, szo­ciális és karitatív tevékeny­ségét ismertette. Mint el­mondta: az utóbbi években nagy aktivizálódás tapasztal­ható ezen a téren. A társada­lomban súlyosbodtak a szo­ciális problémák, a tervgaz­daságról a piacgazdaságra való áttérés rendkívüli kihí­vásokkal jár. A miniszter vé­leménye szerint az egyhá­zak egyik legfontosabb fel­adata az, hogy a társadalom­ban felkeltsék a szolidaritás érzését. Gondokról szólva Surján kifejtette: nem kellő­én megoldódott az egyházak szociális és karitatív, és kü­lönösen egészségügyi tevé­kenységük finanszírozása. üzemek Budapesten kívül Ér­den, a megye határánál lévők Dorogon, Szolnokon, vagy Kecskeméten találnak AGA Gáz Kft. lerakatokat. A gyár­tásban száztízen, a kereske­delmi hálózatban további hú­szán dolgoznak, így a svéd beruházásnak köszönhetően nemcsak az ipar gázzal való ellátása javul, hanem a foglal­koztatási gondokon is enyhít valamelyest. Z. B. Hazai termék A Kisiparosok Országos Szö­vetsége kitűnő kezdeménye­zésnek tartja a KDNP által meghirdetett „Hazai termék, hazai munkahely” mozgal­mat — egyebek közt ez de­rült ki azon a tegnapi megbe­szélésen, amelyet Sutján László, a KDNP elnöke és Szentpéteri István, a KISOSZ elnöke folytatott a jövőbeni együttműködés lehetőségei­ről. Surján László és Szentpé­teri István egyetértettek ab­ban is: a külföldi befektető­ket szintén arra kell ösztönöz­ni, hogy a hazai kereskede­lemben a magyar vállalkozá­sokkal társulva találják meg helyüket. A két elnök megállapodott a további együttműködésről, valamint a kölcsönös és rend­szeres információcseréről. A KISOSZ egyébként a pártok közül elsőként a KDNP-vel vette fel a kapcsolatot. Hessentsék el a madarakat Előttem áll a HTD-779 forgalmi rendszámú gépkocsi, amely színére nézvést zöld, és olyan, amelyikben tapasztala­taim szerint szerelők szoktak utazni sok-sok szerszám társaságában. Előttem áll és ugyanúgy várakozik, mint én. Né­zegetem a hátsó ajtóit, amelyen föltüntetik, hogy a jármű a Matáv tulajdonában áll. A Ma­táv tudtommal a Ma­gyar Távközlési Válla­lat, amely állami kéz­ben van. Körülbelül olyasmi ez az autó, mintha egy rendőrautó vagy egy honvédségi gépkocsi avagy egy nagy piros tűzoltóautó lenne. Éppen ezért sze­met szúr nekem, hogy a Matáv felirat mellett he­lyet kapott ez is: „Van, aki szabadon szereti'’. És helyet kapott még az a jól ismert madaras embléma, amely a tuli­pán diktatúrájában úton-útfélen, vonatkupé­ban és benzinkútnál, be­tyárcsárdában és night klubban egyaránt fellel­hető. Nagyon furcsa len­ne számomra, ha a rend­őrautók vagy a tűzoltó­autók MDF-es címkéket hordanának magukon, ám ettől nem kell tarta­ni, mert közismert: a hatalomra kerültek, bár arrogánsak, erősza­kosak és egyáltalán na­gyon kellemetlen embe­rek, valahogy ezt a faj­ta szabaddcmokratás to­lakodást képtelenek pro­dukálni. Éppen ezért ké­rem, hogy a Matáv, mely ismétlem állami, tehát pártsemleges, szí­veskedjék a szabad ma­darakat gépkocsijairól elhessegetni. (Vödrös) Másfél milliárd forintos beruházás Gáz van az Illatos úton

Next

/
Thumbnails
Contents