Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-26 / 121. szám
á PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁJUS 26., SZERDA 5 Állami támogatást kapnak Nagykátán Népfőiskolát építenek Hosszabb távon megoldódni látszik a Nagykátán működő II. Rákóczi Ferenc KÁLÓT Népfőiskola jövője — kaptuk a hírt az iskola alapítójától és szervezőjétől, Ge- dai Gyula titkártól. Bosszút állt az urán A Maglód medre de t Mint arról már beszámoltunk, a népfőiskola finanszírozási gondok miatt, került bizonytalan helyzetbe. Ez azért különösen fontos, mert az iskola éppen a továbbtanulni, elhelyezkedni nem tudó 14—16 éves fiatalokat igyekszik legalább átmeneti időre felkarolni s nem hagyni életesélyük romlását. A jelentkezők száma egyre gyarapodik, több Nagykáta környéki általános iskola egyenesen ide irányítja a tőlük kimaradt fiúkat és lányokat. Ebben a tanévben már hatvanan találnak itt gyakorlati és elméleti elfoglaltságot minden hétköznap délután. Ugyanakkor a növekvő igényekkel szemben az anyagi fonások végesek, bár jelentős támogatást nyújt a Kerkai Alapítvány mellett Nagykáta önkormányzata «.Ezenkívül az iskola minden lehetőséget megragad, pályázatokat nyújt be, megkeresi a támogatókat. Ám a működés, továbbfejlődés igazi garanciája, az állami támogatás ezidá- ig hiányzott. Tavaly viszont megváltozott a helyzet: jogszabály biztosítja, hogy amennyiben az ilyen jellegű népfőiskolák megfelelnek az előírásoknak, akkor speciális szakiskoláknak minősíthetők, s ezáltal állami normatívát kaphatnak. Ehhez a helyi képviselő-testület határozata és igazolása szükséges. A törvény értelmében állami normatív finanszírozás alapján erre az iskolatípusra 63 ezer forint igényelhető személyenként. Gedai Gyula örömmel újságolta: ez év elejétől megkapták időarányosan a pénzt, s az ígéretet a további hónapokra is. A népfőiskola ezután speciális pályaorientációs iskolaként tevékenykedik, megszűnik a fakultációs jelleg, elkészítették a szükséges tematikát. Megkezdték a jövő évi beiskolázást, már húszán jelentkeztek, holott még nincs vége a tanévnek. Elmondta: a tematika kétéves, több más mellett jövőre az lesz a változás, hogy nemcsak angol, hanem német nyelvet is tanítanak. A KÁLÓT Népfőiskola számára a városi önkormányzat továbbra is adja a helységet a Dózsa György úti Pártok Házában. Ez az állapot azonban várhatóan nem tart sokáig, mert a KÁLÓT Katolikus Népfőiskolái Szövetség kérelme alapján a váci püspökség végleges megoldásra tett ajánlatot. Ennek lényege, hogy amennyiben a város telket biztosít, úgy a püspökség Nagykátán épít fel egy négytantermes speciális szakközépiskolát, kollégiummal. Az önkormányzat teljesítette a feltételt: határozata szerint használatra átad egy húszezer négyzetméteres ingatlant. Az építkezés tehát akár el is kezdődhet. Ennek részletei azonban majd ezután válnak ismertté. Mindenesetre Keszthelyi Ferenc váci püspök a közeljövőben személyesen látogat el ide. A népfőiskolán június 6-tól kezdődnek meg az évzáró vizsgák. Az új tanévre augusztusban lehet jelentkezni.- tóth A Maglód-pataknak csak a medre mély, egy katlanszerű, széles völgyben kanyarog, de víz csak itt-ott csillog a kövek közt, melyek körül vadkapor és bürök virágzik. Amiért is el nem tudom képzelni, miért okoz olyan fejtöréses problémát a maglódi polgármesternek, s a folyamatban lévő nagyberuházások mellett miért szán még erre is húszmillió forintot az idei kölltségvetésből. A kérdést tisztázandó elko- csizunk az ófalu legszélén lakó Tahányi családhoz, a látogatás már csak azért is esedékes, mert Tabányi bácsi újra — ki tudja hányadszor — panaszt emelt a rakoncátlan vizecske ellen, mely évről évre métereket „lop el" a kertjéből. A helyszínen aztán kiderül, hogy a Maglód-forrás vize és a „kártevő” víz két különböző elem. A forrás a Ta- bányiék kertjében ered, s lecsordogál abba a természetes vízgyűjtő mederbe, melyei évszázadok alatt vájt magának a Rákos-völgyi területek tavaszi hóolvadása, meg a nyári zivatarok folyamán lezúduló temérdek esővíz. Hogy mire képes a Maglód ilyenkor, azt a Tabányiék kertvége mutatja. Szakadó mart, iszapba ágyazott betonkerítés. Tavaly még állt, sőt hosszú évekig funkcionált, ám egy hirtelen jött felhőszakadás áradata úgy kidöntötte, mint dömper a pudvás fát. Kontár munkát végeztek És ez még semmi. 1953-ban olyan rombolást végzett. hogy a kár rendezésére az akkori járás egész évi természeti katasztrófa elhárítására szánt költségvetését a Maglód megregulázására szánták, illetve három évig piszmogtak a mederrel, mígnem jött ’56, s ezt követően a folytatásról szó sem volt, sőt még a sódert, az építőanyagot is elszállították. mert sürgősen kellett másfelé. Tíz év telt el, amíg új árvíz jött, s utána újra terítékre került a rendezés. Akkor épült három iszapoló gát, s az omlással fenyegető partszakaszokat támfalakkal látták el. Tabányi Mihály szerint kontár munkát végeztek, s ezt igazolja a jelenlegi helyzet is. Az I. számú gát fölött több ezer köbméter iszap gyűlt fel, s gyakorlatilag nincs meder, ha jön az ár, egyenesen nekiszalad a Tabányiék telkének. A gát alatt viszont tíz méter mély szakadék tátong, melynek poshadó vizében nyüzsög a szúnyoglárva.-— Még csak május van, de már nem lehet a szúnyogoktól meglenni — panaszkodik az idős házaspár, s mutatják az arcukat, nyakukat, mely telis-tele van szúnyogcsípéssel. Már eddig is feltűnt, de csak most kérdezek rá: mitől van az a hatalmas heg az öregúr bal arcán? Kiderül, hogy nem háborús emlék, mint hittem, viszont a kérdés elkanya- rít bennünket a Maglód-patak- tól, s egy százéves diófa árnyékában régi emlékek kelnek életre. — Negyvenkét évig viseltem mundért, részben honvédként, de többségében mint MÁV-tiszt. A bécsi döntés után részt vettem az erdélyi bevonulásban, vitéz nemes Dál- noky Veres Lajos altábornagy úr személyes rádiósaként Kolozsváron szolgáltam. Később, a hadszíntér változásával bejártam a fél Európát, s 1945 tavaszán Morvaországban, a trebo- ni haláltábor mellett estem hadifogságba. Bevagoníroztak, s negyvenegy napi utazás után július 28-án értünk Mariupol- ba. Ez egy kis város az Azóvi- tenger partján, a Kaukázus lábánál. Egy évet töltöttem itt, s összességében az egész háborút megúsztam karcolás nélkül. A gondatlanság következménye Tabányi Mihály hazajött, s újra beöltözött MÁV-osnak. a Józsefvárosi pályaudvaron dolgozott mint irányító tiszt. — 1964-ben szigorú titoktartás mellett közölték, hogy urániumtartalmú anyag érkezik a Szovjetunióból, melyet a Józsefvárosi pályaudvaron raknak ki. Arra az időszakra amíg az egy vagon Záhonytól Pestig ért, leállt a forgalom. Pechemre pont én voltam szolgálatos, én asszisztáltam a vagon felnyitásánál. Jelen volt egy professzor is az egyik kutatóintézettől, mögöttünk pedig egy rendőr csőre töltött fegyverrel. Annak volt esze, mert 50 méterre a vagontól lecövekelt. Ugyanis a Geiger-műszer mutatója már itt felugrott a piros vonalig! A vagonban egy 12 mázsás ólomkockát találtunk, ebbe volt beleágyazva a 24x24 milliméter nagyságú atommagtöltet. Hogy mennyire nem fordítottak gondot a szovjetek a veszélymegelőzésre, arra mi sem jellemzőbb, a ma■■■H8IHBÍ«in gyaroknak fogalmuk sem volt. hogy mit kezdjenek a küldeménnyel. Napokig ide- oda tologatták a vagont a pályaudvaron, majd végre elszállították a Szabadság-hegyre, s ott leeresztették egy mély kútba. Tizenegy év múlva, 1975-ben vették rajtam észre a sugárfertőzést. Akkor kobalttal kezeltek, de ’79-ben kiújult a baj. Okkal félnek a Maglódtól — Tíz évig kísérletezgettek velem, közben a fél arcom elsorvadt. 1989-ben ezt a részt leoperálták, s a combomból kimetszett bőrrel pótolták. Ha valaki, én megjártam a Golgotát, aligha van még valaki ebben a községben, aki közvetlenül vagy közvetve annyit szenvedett a szovjetek „jóvoltából”. A Maglód-patak menti telket 1898-ban vásárolta Mihály bácsi nagyapja, a mestergerendás öreg ház 1907-ben készült el. A kert ma is gyönyörű, a legszebb a környéken. Csak az a baj, hogy mindez már csak részben a gazda érdeme, a kert megművelését csupán irányítja. Mert a sugárfertőzés ráment a szemére, alig lát. A nyugdíj egy részéből a napszámot fizeti, s mi sem természetesebb, hogy félti a Maglód-pataktól. Mely ha megvadul, könnyen csúffá teszi a rengeteg vesződést. Most már értem, miért fáj a feje Bezzegh István polgár- mesternek a Maglódtól, miért szánt az önkormányzat 20 millió forintot a régi adósság törlesztésére. Matula Gy. Oszkár Polgármesteri diplomácia Vác város negyedik szerződése jÉÉŰ Givatayim nagyon IsJhf messze van Magyaror- szágtól. Bartos Ferenc ' váci polgármester és Moys Csaba alpolgármester most közelebb akarja hozni, ha nem is földrajzi értelemben. Kattan a videokazetta, futnak a képsorok, szemünk a képernyőn. Tel Aviv 60 ezer lakosú elővárosában este van, vil- lanyfűzérek fénye ragyog az utcák felett, áramlik a nagyváros forgalma. A két váci vezető járja az esti utcákat, akik mellett most itthon a képernyőre szege- ződik a tekintetem. — Magánkirándulás volt — olcsó repülőút turista módon. Ám, ha már ott jártunk abbán a forró levegőjű országban, nem tehettük meg, hogy elkerüljük a régi jó ismerősöket. Hiszen Givatayim kulturális küldöttsége itt járt a múlt évben, közönségünk tapsolt népi együttesük műsorán, s a váci világi vigalom idején, a nyáron ismét fellépnek a városban. Jönnek, mert ezt is megbeszéltük Iz- chak Járón polgármester úrral, aki volt szíves bennünket fogadni. Ő is volt már Vácott, szorgalmazója annak, hogy testvérvárosi kapcsolatot létesítsünk. Ehhez már áldását adta náluk az ország parlamentje, a Knesszel — Hányadik testvérvárosi kapcsolata alakulna már így Várnak? ■—A finnországi Järvenpää, a németországi Donauesching és a franciaországi De la Barre után ez lenne a negyedik — mondja Bartos Ferenc. — Melyek az ilyen kapcsolatok előnyei? — Az izraeliekkel kötendő szerződésbe a sport és kulturális kapcsolatok fejlesztését, a fiatalok és az oktatási intézmények rendszeres kapcsolatait, a város és a gazdaság vezetőinek együttműködését foglalnánk bele. Peregnek tovább a képkockák. Népi együttest látunk. A népművészet, a kultúra városa is Givatayem. Sok, sok országból hozott értékek, hagyományok ötvöződnek, s válnak itt sajátosan nemzetivé. Peregnek a képsorok. Láthatóvá válik a város polgármestere, ott vagyunk, ahol a miniszterelnök szobrot avat, fogadást szervez a Magyarországról érkezett izraeliek szövetsége, s ezen ott van a magyar nagykövet is. Sok minden kiderül ilyenkor, ha már így kibővül a szerényebbre tervezett társas- utazás. Például az, hogy volt váci honfitársainkkal is meg lehetett ismerkedni, s megírták héberül a váci zsidóság történetét, amit esetleg itthon majd magyarra lehet fordítani. Látunk légópincéket lakóházak alatt, ahová támadások idején húzódnak az egyébként elég nagy stressz alatt élő polgárok. Látunk hithű izraelieket az utcákon, papi ruhában, feketében, de kint azt is meg lehetett tudni, hogy nagy tiszteletben tartják a keresztény értékeket. Bartos Ferenc és Moys Csaba azt tapasztalta, hogy magas az életszínvonal, no meg, hogy közép-európai ember számára túlságosan nagy a hőség. A képek szerint szép, európai stílusú házak állnak mindenfelé, s falaik közül azt üzenik a giva- tayimiak: — Mindig szívesen látják a váciakat. Nem számolják, hogy hányán érkeznek. Barátságos fogadtatásban lesz részük. A nyáron aláírják a testvér- városi szerződést. Kovács T. István Kaszálják a lucernát Itt az ideje a lucerna kaszálásának. A levágott, illatos száraz takarmány, mint köztudott, kedvelt csemegéje a szervasmarhának, a juhnak, s a ló sem veti meg a ropogós, fehérjében gazdag táplálékot. Erre a növényre most jó az idő, hiszen a levágott rendek, a száraz, szeles melegben egykettőre megszáradnak, összegyűjtve, összehordva, kazalba rakva, már jöhet az eső, nem teszi tönkre a termést Hancsovszki János felvétele
