Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. MÁJUS 5.. SZERDA A demokrácia egyenlő a szocializmussal Találkozó az emigránsokkal Moszkvai május Éleződik a A keddi moszkvai lapok is visszatérnek a május elsejei moszkvai összetűzésekre. A reformpárti Moszkovszkij Komszomolec egyebek kö­zött ezt írja: — A fasiszták verekedést kezdeményeztek, s alaposan helybenhagyták őket. Szán­nunk kell-e őket emiatt? Hit­lernek is szenvednie kellett. Az ember mégsem ezt a söpre­déket szánja, inkáb a szülei­ket, akiknek ilyen gyerekeik vannak. Borisz Jelcin mégis részvétét nyilvánította minden áldozat iránt. Azt gondolja, így fölülemelkedhet az ütköze­ten, és valamennyi alattvalója jóságos atyja lehet. Gorba­csov már eljátszotta ezt a sze­repet, amikor folyton az általá­nos konszolidációra szólított fel. Most már nyugdíjas, és van elegendő ideje elgondol­kodni a konszolidáció sikerei­ről. Jelcin gyűlöli Gorbacso- vot, de ugyanazokat a hibákat követi el... Az orosz fasizmus megvívta első csatáját. Bűn- cselekmény "'történt, amire fátylat borítanak. A szerb tüzérség heves táma­dást indított tegnap hajnalban a körülzárt Zepa városa el­len, amely egyike a mohame­dán erők Kelet-Boszniában megmaradt két hídfőállásá­nak — jelentette a szarajevói rádióra hivatkozva a Reuter és az AFP. Zepa mellett Go- razde városa a másik moha­medán erősség Kelet-Boszni- ában. Zepában negyvenezer em­ber rekedt, s a város „lángok­ban áll”, miután a szerbek minden irányból össztűz alá vették a települést — közölte küzdelem? Kinek a kezében van a ha­talom? — kérdi cikkének cí­mében a liberális Komszo- molszkaja Pravda szemleíró­ja. Majd így folytatja: — Mi okozta ezt az elkese­redést? Sokak szerint mind a rendőrség, mind a tüntetők akarták az összecsapást. És az végül be is következett. A véres tüntetés „eredményei” közismertek, a legrosszabb azonban még csak ezután kö­vetkezik. Egy ilyen kemény összeütközés az államhata­lom és az ellenzék között vég­letesen ki fogja élezni a kon­frontációt az orosz politika régóta fájó pontján. Máris hallatszanak olyan hangok, hogy a karhatalom — bizo­nyos mértékig megszédülve a referendum sikerétől — az izmait akarta mutogatni, vilá­gossá tenni, kinek a kezében van a hatalom. Május 9-e még előttünk áll. Valószínű­leg újabb tüntetésre kerül sor. Kérdés, békésen zajlik-e le majd, vagy valakik ismét a befolyásukat akarják éreztet­ni? a bosnyák rádió. Belgrádi ENSZ-források eddig még nem erősítették meg a táma­dás hírét. Zepa ágyúzása a legsúlyosabb harci cselek­mény Boszniában azt követő­en, hogy Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője aláírta a nemzetközi béketer­vet. Frankfurti jelentések sze­rint a nemzetközi légihíd ke­retében nyugati szállítógépek keddre virradó éjszaka csak­nem 40 tonna segélyt dobtak le ejtőernyővel a kelet-bosz­niai Srebrenica körzetében. Az 1959-es kubai forradalom óta első ízben találkoztak ku­bai párt- és állami vezetők, valamint az emigráció képvi­selői a „szabad és nyitott vi­ta” jegyében. A Havannában hétfőn kez­dett, kétnapos tanácskozáson az Egyesült Államokban és Venezuelában élő politiku­sok voltak jelen. Az AFP jelentése szerint Fernando Ramirez kubai kül­ügyminiszter-helyettes a meg­nyitón kijelentette: nyitott és szabad vitát kell kezdeni olyan álláspontok között, ame­lyek bár eltérőek, de nem fel­tétlenül zárják ki egymást. A kubai nemzetgyűlés szintén je­len lévő elnöke pedig a szemi­nárium fontosságát hangsú­lyozta, mondván, hogy a téma most a havannai hatóságok fi­gyelmének középpontjában áll. Kelet-Jeruzsálem sorsa A kitoloncolt palesztinok és Kelet-Jeruzsálem problémá­ját vetette fel a palesztin fél az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó izraeli—palesztin munkabizottság hétfői wa­shingtoni ülésén. A palesztin álláspont sze­rint a csaknem négyszáz, de­cemberben kitoloncolt palesz­tinnak mielőbb engedélyezni kell a visszatérést hazájába. Az elmúlt napokban 29 pa­lesztin hazatérését engedé­lyezték a megszállt területek­re. Az izraeli hatóságok a Jor­dán nyugati partjának és a gá­zai övezetnek a lezárásával gyakorlatilag elszigetelték az arab Kelet-Jeruzsálemet, noha az annektált terület a pa­lesztin üzleti élet központja, s itt találhatók a fontosabb pa­lesztin oktatási intézmények és kórházak. A palesztin állás­pont szerint Izraelnek meg kell szüntetnie a városrész je­lenlegi elszigeteltségét. A „Részvételi demokráciá­ért” című tanácskozást a Pro- Hombré (emberért) nevű, ca- racasi székhelyű emigráns csoport szervezte, amelyet Amalio Fiallo vezet. E politi­kus 1960-ban hagyta el Ku­bát, miután maga is részt vett a Batista-diktatúra elleni küz­delemben egy keresztényde­mokrata irányzatú mozgalom élén. A megnyitón Ramirez kül­ügyminiszter-helyettes hang­súlyozta, hogy Kuba függet­lenségét és szuverenitását csak a forradalom és a szocia­lizmus révén lehet megőrizni. Ricardo Alarcon, a kubai nemzetgyűlés elnöke, egyben a Kubai Kommunista Párt (KKP) Politikai Bizottságá­nak tágja felszólalásában ki­fejtette, hogy a demokrácia egyenlő a szocializmussal, s Funar jobbkeze Kolozsvári A Vacaroiu-kormány új melléfogásának nevezi az Evenimentul Zilei — a leg­nagyobb példányszámú ro­mán napilap — tegnapi ve­zércikkében Ion Cristoiu főszerkesztő azt a tényt, hogy a múlt héten Kolozs megyei alprefektussá ne­vezte ki Livin Medrea eddi­gi városi alpolgármestert, Gheorghe Funar „jobbke­zét”. A főszerkesztő szerint ugyanis mindeddig Grigo- re Zanc megyei prefektus, aki az Iliescu elnök bázisát képező Nemzeti Megmenté- si Demokratikus Front tag­ja, bizonyos ellensúlyt ké­pezett Gheorghe Funar te­vékenységével szemben, felfüggesztette a polgár- mester egyes törvénytelen vagy politikailag veszélyes döntéseit. Igaz, a leghelye­sebb lett volna magát Fu- nart felfüggeszteni posztjá­lényege az emberek közvet­len részvételében nyilvánul meg, nemcsak a képviseleti rendszer révén. Az esemény fontosságára utal, hogy Jósé Ramón Bala- guer, a KKP PB egy másik tagja szintén részt vett a ta­nácskozáson. Júniusban vagy júliusban Miamiban hasonló találkozóra kerülhet sor — írja az AFP. Amalio Fiallo szerint a vita jól mutatja azokat a fo­lyamatokat, amelyek végbe­mennek a kubai emigráció kö­rében. Bár elismerte, hogy a szeminárium híre súlyos kriti­kát váltott ki a Miamiban élő kubai közösség hangadó köre­iben, úgy vélte: a kubai emig­ránsokat nem olyan egység­ként kell elképzelni, mintha mindenki egyformán gondol­kozna. alprefektus ból, de ezt nem tehette meg Zanc prefektus, mivel a polgármester egyben a Román Nemzeti Egység­párt elnöke, és az RNEP tá­mogatásától függ a jelenle­gi kisebbségi NMDF-kor- mány fennmaradása — írja az E. Z. Azzal azonban, hogy most Liviu Medrea szemé­lyében Funar közvetlen munkatársa a prefektúra második embere lett, Funar- nak már semmitől sem kell tartania — vélekedik Ion Cristoiu. A polgármester tú­láradó fantáziáját immár semmi sem fogja megfékez­ni, és így újabb zavarba ejtő döntéseire kell felké­szülni — amelyek nem­csak Kolozsvár békés lako­sainak okoznak majd fejfá­jást, hanem a kormánynak is, amelyet ma az Európá­hoz való csatlakozás foglal­koztat. Lengyel—litván incidensek Két hónapon belül már harmad­szor került sor olyan incidensre a lengyel—litván határon, amelynek során legyei állampol­gárokat bántalmazlak a litván ol­dalon. A PAP lengyel hírügynökség jelentése szerint tegnap reggel az ogrodniki határállomáson pa­naszt tett egy lengyel állampol­gár, akit állítása szerint azért vert össze egy litván rendőr, mert nem a kijelölt helyen hagy­ta motorbiciklijét, míg az útle­vélellenőrzést intézte. A lengyel határőrök szerint ugyan nemegy­szer került sor náluk is heves je­lenetekre, de nem volt példa rá, hogy fizikai erőszakot alkalmaz­tak volna. Az első komolyabb incidens március 6-án történt a határon, amikor a litván antiterrorista kü­lönítmény kommandósai fegy­verrel próbálták rákényszeríteni az egyik lengyel vámőrt, hogy engedjen át a határon egy ciga­retta- és alkohol-csempészszál- lítmányt. A következő esetben, április 25-én kilenc lengyelt ver­tek össze, mert megpróbálták megakadályozni, hogy litván személyautók a sort kikerülve menjenek át a haráton. A litván rendőrök végignézték a vereke­dést, anélkül, hogy megpróbál­tak volna beavatkozni. Belgrádi döntés Tíz napra vagy még ennél is hosszabb időre leállítják a belg­rádi tömegközlekedés jelentős részét. A felszabaduló üzem­anyag-mennyiséget a tavaszi munkát végző mezőgazdaság javára csoportosítják át. A Jugoszlávia ellen 11 hó­nappal ezelőtt foganatosított ENSZ BT-szankciók miatt a köztársaság legálisan nem jut­hat kőolajhoz. A belgrádi városi vezetés már a téli hónapokra goldol. A központi fűtéshez a meleget ed­dig olajjal működő erőmű szol­gáltatta. Tekintettel a nyers­anyag egyre nagyobb hiányára, a hőt a fűtéshez a fővárostól 30 kilométerre fekvő obrenovaci erőműben keletkező „mellék­hő” révén biztosítják majd. Lángoló város Szerb támadás Zepa ellen VÉLEMÉNY • • Önmagát támadó hatalom? Nemrég a szentendrei megyei mű­velődési házban találkoztunk la­punk olvasóival. Fekete Gyula író — az est vendége — a sajtóhata­lomról, a sajtónak a közhangulatot, a közvéleményt befolyásoló erejé­ről és lehetőségeiről beszélt. Sorra vette azokat a kirívó, a honi sajtó ál­tal a köztudatba oltott hazugságo­kat, amelyek e hatalommal való visz- szaélések megannyi példái. Emlé­keztetett arra a célzatos könnyelmű­ségre, amellyel a korábbi rendszer az írott sajtó jelentős részét idegen tulajdonba adta, ezzel is lehetővé téve a sajtóhatalom régi erői­nek átmentését. Beszélt a felelősség, a tisztesség hiányáról. Ar­ról az elidegenítő légkörről, ami miatt a napilapok közül ma már csak a Pest Megyei Hírlapnak ad kéziratokat. Fekete Gyula sok mindenről beszélt, s még többről beszél­hetett volna, vitába szállva azokkal, akik hallgatnak a sajtó ha­talmáról, és szeretnék elhitetni velünk, hogy a hatalomnak csu­pán a politikai intézmények, mindenekelőtt a kormányzó pár­tok a letéteményesei. Pierre Bérégovoy egykori francia miniszterelnök minapi ön- gyilkossága mindennél ékesebben bizonyítja, mekkora hata­lom a sajtó. Sokan vélekednek úgy, hogy — különösen az otta­ni választási kampány befejező szakaszában — a sajtó részé­ről nem megérdemelt támadások érték, és súlyosan megrágal­mazták. Még a Bérégovoytól politikailag távol álló Francois Léotard védelmi miniszter is a sajtót okolta a tragédiáért. Mint ismeretes, a volt francia miniszterelnököt korrupcióval vádolta meg egy szatirikus hetilap, annak ellenére, hogy ko­rábbi rágalmazásaival szemben a bíróság megállapította Béré­govoy ártatlanságát. A francia nemzeti sajtószövetség elnöke a mundér védelmében valós tényekről és a sajtó vétlenségéről beszélt. Az igazságügy-miniszter elismerte ugyan a sajtó jogát a tények feltárására, de leszögezte, hogy a sajtónak is — a nyomozószervekhez és a bíróságokhoz hasonlóan — az ártat­lanság vélelméből kell kiindulnia. Eddig sem volt titok, hogy Nyugaton is vannak gondok a sajtótisztesség körül, s nem mindenki tevékenykedik a BBC etikai normáinak megfelelően. Nem titok, hogy nálunk sem különb a helyzet. Kérdés, mit tehetünk azért, hogy ne a látvá­nyos, ám visszataszító jelenségeket utánozzuk, s tehetünk-e valamit azokkal szemben, akik tudatosan és cinikusan vissza­élnek helyzetükkel. Például azokkal szemben, akik a szatíra ürügyén teszik ezt. Ha a kulturált, a színvonalas humorra fogékony magyar újság­olvasó történetesen kezébe veszi a Kurír nevű sajtótermék egyik másik szatirikus mellékletét, látni fogja, miként lehet úgymond viccelődve semmibe venni személyiségi jogokat, ün­nepeinkhez, jelképeinkhez, hitünkhöz kötődő érzéseket. A leg­utóbbi melléklet címoldalán egy, a „Honatyák Napja” alkalmá­ból barkácsolt fotómontázs látható. Középen Maczó Ágnes ül könnyű alkalmi viseletben, mögötte virágcsokrot szorongató frakkos, cilinderes urak. A sorrend: Antall József, Jeszenszky Géza, Surján László, Csurka István és Kónya Imre. A kép fel­ső sarkában a Szózat kezdő szavaira utalva ez olvasható: anyádnak rendületlenül. Bár nyilvánvaló, hogy ez a fajta ízléstelenség másféle szem­léletből és indíttatásból fakad, mint az, amelynek hatására Pi­erre Bérégovoy önkezével véget vetett életének, azonban jól példázza, hogy a sajtóhatalom tudatában van erejének. Nem fél átlépni a jog és a törvényesség szabta korlátokat sem, mert tudja, hogy senki nem fogja le a kezét. Felségterületein nem történt valódi rendszerváltozás, és ez egyre jobban felbátorít­ja. Provokál és botrányt kavar. A botrány pedig felkelti a bevé­telt növelő érdeklődést, és ha netán sajtóper is kerekedik mel­lé, akkor még inkább. A kormányzat beavatkozik a médiába — halljuk unos unta- lan. Megszállja a rádiót és a televíziót, veszélyezteti a sajtó függetlenségét. Ezt szajkózzák azok a politikusok, akikkel a magyar sajtó nagyobbik része valamiért kesztyűs kézzel bá­nik. Arra nem adnak választ, hogy ha a kormányzat ennyire beavatkozik a sajtó ügyeibe, ennyire a markában tartja, akkor miért támadja rajta keresztül örökké önmagát. (Bánó Attila)

Next

/
Thumbnails
Contents