Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-24 / 119. szám

MAGYARORSZÁG PEST MEGYEI HÍRLAP 1993. MÁJUS 24.. HÉTFŐ S a népnek van joga „Haza csak ott van, hol jog is van, / s a népnek nincs joga.”Petőfi 1846-ban kimondatlanul is hosszú időre meghatározta a cselekvés irányát. A rendszerváltozás legfőbb eredménye, hogy ma elmondhatjuk: s a nép­nek van joga. Ez az elv többé nem sérülhet, ez minden­nél fontosabb. De állíthatjuk-e Madách szavaival élve, hogy „A mű forog, az alkotó pihen”?Sem ma, sem hol­nap! A népnek joga van, és ezt a jogot kötelességnek is érzi. Ezt bizonyította a társadalombiztosítási válasz­tás, amelynek üzenetei bármely politikusi megnyilá- nulásnál jelentősebbek. A nép először is megcáfolta azokat, akik azt gondolták, nem lesz eredményes a vá­lasztás. Az utóbbiak helyett éppen az előbbi mutatott példát, figyelmeztetett. A részvétel arányával — 38,74 százalék — az elmúlt két évben sokszor megelé­gedtünk volna. Akik az urnákhoz járultak, döntöttek, véleményt nyilvánítottak. A szavazóhelyiségek bezárása után ugyanazt a katartikus érzést éltem át, amit az ország- gyűlési, majd az önkormányzati választásokat követő eredményvárásban. A napnál világosabban mutatko­zott meg most is, hogy a Magyar Köztársaságban min­den hatalom a népé. Demokratikus jogállamunk intéz­ményei a mi akaratunkból jönnek létre. Csak dicsérni lehet azt a pár száz lelkes községet szűkebb hazánkban, melyben a választásra jogosultak több mint a fele az urnákhoz járult. Sokan a munká­ból nem is haza, hanem a szavazókörökbe igyekeztek. A választás eredménye természetesen nem a válasz­tókon kérhető számon. Ők legjobb tudásuk szerint döntöttek. Jogukkal csak ágy élhettek, ahogyan megvi­lágították számukra a magyar jelent, s a múltat, és ahogyan kiismerték magukat a szakszervezetek között. Ha félrevezették őket, nem az ő bűnük. Ha a nép a jogát is kötelességnek érzi, van min el­gondolkozni azoknak, akiket három éve a vállára emelt. Balázs Gusztáv Emlékezés a hősökre Ökumenikus ünnepség Pécelen (Folytatás az I. oldalról) Teleki Gyula péceli polgár- mester szónoklatában kiemelte, hogy az elhunyt katonák jólle­het ellenségként harcoltak egy hatalom eszközeként, de akár­melyik oldalon is álltak: hősök. Az ünnepség zárásaként a község egyházi és felekezeti képviselői mondtak beszédet és megáldották az emlékművet. A Szózat elhangzása után a résztvevők is leróhatták kegye­letüket a kopjafa által jelképe­zett háborús hősök emléke előtt. Szűcs László Társadalombiztosítási választások után • • Önkormányzati irányítás A május 21-ei társadalom- biztosítási választások ered­ményeként fél évszázad után Magyarországon ismét önkormányzatok irányíthat­ják a társadalombiztosítást, A nyugdíj-, illetve az egészségbiztosítási önkor­mányzat egyaránt 60-60 fő­ből áll majd; a pénteken le­zajlott szavazáson csak a tag­ság feléről döntöttek a vá­lasztók. Ennek alapján a egészségbiztosítási önkor­mányzatba az MSZOSZ 15, a Liga és a Munkástanácsok 4-4, a KESZOSZ, a SZÉF és az ÉSZT 2-2, míg az Auto­nóm Szakszervezetek I kép­viselőt delegál. A nyugdíj- biztosítási önkormányzatba az MSZOSZ 18, a Munkásta­nácsok, a SZÉF és a Liga 3-3, a KESZOSZ és az ÉSZT 2-2, és végül az Auto­nómok 1 képviselője jutott be. Mind a választott, mind pedig a delegált képviselők mandátuma négy évre szól. A testületek többi tagját a törvény értelmében a mun­káltatók, illetve — a nyugdíj- biztosítási önkormányzat esetében — a Nyugdíjasok Országos Kamarája delegál­ja. Az egészségbiztosítási ön­kormányzat munkájában fele-fele arányban vesznek majd részt a választott és a delegált képviselők. A nyug­díjbiztosítási önkormányzat­ba 32 választott tag kerül. 24 képviselőt a munkálta­tók, további négyet pedig a nyugdíjas kamara delegál. A munkáltatók, valamint a nyugdíjasok érdekképvisele­te mind ez ideig nem hozta nyilvánosságra delegáltjai névsorát, így egyelőre csak a szakszervezeti szövetsé­gek útján megválasztott tb- önkormányzati képviselők neve ismert. .... C somagterv készül az őszre Ha teljes egészében nem is haj­tottuk végre a három évvel ez­előtt magunk elé tűzött politikai és gazdasági célokat, mégis sok elismerésre méltó eredményt ér­tünk el, jelentette ki Kónya Im­re. a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakcióvezetője párt­ja Struktúra és növekedés cím­mel Győrött megrendezett III. gazdasági konferenciáján, szom­baton. A kétnapos tanácskozást meg­nyitva Kónya Imre hangsúlyoz­ta: az MDF az ország felemelke­dését tekirttette és tekinti elsődle­ges céljának, ennek igyekezett megteremteni politikai és gazda­sági feltételeit. E folyamatba tar­tozott és tartozik a privatizáció, igaz, ennek ütemét sokan lassú­nak tartják, és ezért bírálják is a kormánykoalíciót. A koalíció vi­szont tudatosan hajtja végre eb­ben az ütemben a privatizációt. Pongrácz Tibor pénzügymi­nisztériumi államtitkár, az MDF gazdaságpolitikai bizott­ságának ügyvivője rámutatott: a politikai rendszerváltás gyor­san ment végbe, ám a gazdasá­gi rendszerváltás nem követte ezt hasonló gyorsasággal. Pong­rácz Tibor megítélése szerint a gazdaság eljutott a mélypontra. A mélypontot követő fellendü­lés alapja az a stabilitás lehet, ami az országot jellemzi — je­lentette ki. A tanácskozást követő sajtó- tájékoztatón Pongrácz Tibor el­mondta, látványos, de megala­pozatlan növekedéspolitikát a következő egy évben nem foly­tatnak, mert számítanak arra, hogy a választásokon sikeresen szerepelnek. A konferencia főbb megái la- pításairól összefoglaló készült, amely egyebek között leszöge­zi: a magyar gazdaság vissza­esése a munkanélküliség és a szociális problémák a korábbi előrejelzéseket meghaladják an­nak ellenére, hogy a volt szocia­lista országok közül Magyaror­szág a legsikeresebb. Az utóbbi állítást igazolja, hogy az ország történelmének legjelentősebb tulajdonreformja zajlik, a ma­gántulajdon aránya meghaladja a 40 százalékot, a piacgazdaság kiépítése visszavonhatatlanná vált. A szövetkezeti vagyonne­vesítés és a kárpótlás csaknem kétmillió embert érint. A priva­tizációba is tízezrek kapcsolód­nak be. Az export növekedése azonban az idén megtorpant, en­nek oka egyebek között az ex­portjövedelmezőség csökkené­se, a csődtörvény túlzott szigo­ra, illetve a nyugati recesszió el­húzódása. A résztvevők megbízták az MDF gazdaságpolitikai bizott­ságát, hogy a konferencián el­hangzottak alapján dolgozza ki az MDF választási programjá­nak részét képező gazdaságpoli­tikai téziseit. A cél az, hogy a gazdaságpolitikai csomagterv ősszel elkészüljön — hangzott el a sajtótájékoztatón. ■ Magyar—holland együttműködés Hidat vernek Szentlászlóhoz Az önkormányzati törvény lehetőséget adott a testvérváro­si kapcsolatok közvetlen létrehozására, és ezzel a települé­sek jelentős része élt is. A Holland—magyar Partnertelepü­lések Egyesülete e kapcsolatok hatékonyabbá tételét segíti. A szombaton Gödöllőn megrendezett harmadik konferen­cián máy arról is szó esett, hogy a kulturális, egyházi, sport és familiáris együttműködésen túl miként lehet a gaz­dasági kapcsolatokat erősíteni. A tanácskozás egybeesett a 150 tagú wageningeni küldöttség gödöllői látogatásával, s egy megbeszélésen arról is beszéltek hogyan lehetne a két testvérvárosnak összefognia a földig rombolt horvátorszá­gi Szentlászló megsegítésére. Azonnali vizsgálat Az Állami Vagyonkezelő Rl. közleményt adott ki szomba­ton, amely szerint „a Financi­al Times-ban Nicholas Den­ton újságíró aláírásával olyan információk jelentek meg az ÁV Rt.-hez tartozó két legna­gyobb kereskedelmi bank mű­ködésével kapcsolatban, ame­lyek egy szigorúan bizalmas­ként kezelt IMF-világbanki jelentésből, illetve a CSFB (Credit Suisse First Boston) prezentációs anyagból szár­maznak. Megjelentetett for­májukban alkalmasak Ma­gyarországon a szélesebb köz­vélemény megtévesztésére, tekintettel arra, hogy magát az újságírót is megtévesztet­ték és helytelen következteté­sekre vezették. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság az informá­ció kiszivárogtatása ügyében azonnali vizsgálatot kezdett, és együttműködik mindazon szervekkel, akiknek ezen in­formációk hivatalosan birto­kukban voltak. így többek kö­zött a PM, az MNB és a Bankfelügyelet illetékesei­vel, mivel a banki világot érintő tévhírek súlyos költsé­gekkel terhelik a bankokat. — Az egyesület 1991 őszén alakult, azon önkormányza­tok részvételével, melyek már rendelkeznek holland testvérvárosi kapcsolattal, il­letve szándékukban áll azt ki­alakítani -— tájékoztatott Gé­me si György Gödöllő polgár- mestere a konferencia végén. — A holland belügyminiszté­rium államtitkára jóvoltából komoly támogatást kapott az egyesület irodája. Azt is elér­tük, hogy a holland kormány támogatási listáján előkelő helyre került az önkormány­zati kapcsolatok segítése. A magyar kormány a kezdetek­től figyelemmel kíséri szerve­ződésünket, amit bizonyít, hogy az előző két konferenci­án részt vett Baross Péter bel­ügyminiszter. Most Józsa Fá­bián politikai államtitkár tar­totta a megnyitó előadást, rá­mutatva, hogy az önkormány­zatok együttműködése csak erősítheti az államközi kap­csolatokat. Michel Jager. Wageningen polgármestere kérdésünkre el­mondta, hogy a holland váro­soknak közvetlenül nincsen rá­hatásuk a gazdaság szereplői­re, közvetve, például gazda­ságpolitikájukkal azonban se­gédkezhetnek az együttműkö­désük kialakításában. — A testvérvárosi kapcso­latok révén kialakuló szemé­lyes ismeretséget mindkét fél vállalkozói kamatoztathatják — szögezte le. — Magyaror­szágról a holland farmergaz­dálkodást tanulmányozó szak­embereket fogadunk, s az is gyakorlattá vált, hogy hollan­dok indulnak Magyarország­ra tapasztalatokat szerezni üzemekben, önkormányzatok­nál. Gödöllő és Wageningen között az együttműködés leg­erősebb gazdasági- szála az agráregyetemek között szövő­dött. — Hollandia is kis ország — folytatta Gémesi György —, sok a hasonlóság közöt­tünk. Örömmel tapasztaltuk, hogy a hollandok rendkívül segítőkészek. Ezért keressük azokat a lehetőségeket, hogy miként tudunk közösen segí­teni Szentlászlón, most és ké­sőbb. Hazánk az elmúlt évek­ben sokat köszönhetett Nyu- gat-Európának. Támogatásuk­nak ki kell terjednie azokra a térségekre is, ahol a demokra­tikus átalakulás még nem tart ott, mint nálunk. b. g. ' * Kulturális bemutatókkal feje­ződött be szombaton a wage­ningeni vendégek programja Gödöllőn. Este hatkor a városházán megnyitották az 1959-ben Hágában született, Magyaror­szágon először 1990-ben járt, ám azóta Gödöllőn — abban az utcában, ahol a hajdani művésztelep legtöbb tagja is élt — letelepedett — Meyer Arthur kiállítását. Kisméretű olajképein magyar tájakat áb­rázol, néhány címe: Késő dél­után a Mátrában, Puszta, Mo­gyoródi pincék, Szentend­re... És egy kivétel: Este Amszterdamban. A művelődési központ kiál­lítótermében pedig több hol­land művész alkotásaival ta­lálkozhattunk, valamint fotó­dokumentumokkal a horvátor­szági Szentlászlóról, az otta­ni és környékén folyt harcok pusztításairól, áldozatairól. E dokumentálás ahhoz kapcso­lódik, hogy Gödöllő és Wage­ningen együtt nyújt segítsé­get Szentlászló újraéledésé­hez. A kiállítás — számunkra — talán legmegragadóbb da­rabjai Frouwien Visser kera­mikus művésznő színes cse­répfigurái, melyeket magyar népviseletbe „öltöztetett”. n. a. Konzultatív tanácskozás Rendszeres jellegűnek szánt konzultatív tanácskozásra ke­rült sor tegnap az MDF ügy­vezető elnöksége és a megyei elnökök — akik egyúttal az országos választmánynak is ügyvivői — között a párt Bem téri székházában. A konzultatív testület örö­mét fejezte ki, hogy a társada­lombiztosítási önkormányza­ti választásokon ilyen szép számmal vettek részt az ál­lampolgárok. Különösen üd­vözölték, hogy a Munkástaná­csok és a hozzá hasonló új szerveződések jól szerepeltek — mondotta az ügyvivő. He­rényi Károly kifejtette azt is, hogy véleménye szerint mind­ez azt bizonyítja: a társada­lom nem esett politikai apátiá­ba. Kérdéseire válaszolva az előadó cáfolta, hogy pártbeli kizárási ügyek bármilyen for­mában felvetődtek volna az összejövetelen. Rokonok A Kossuth Rádió pén­tek délutáni műsorában egy Rákóczi téri utca­lány is nyilatkozott. El­mondta, hogy tisztes, kö­zépiskolát végzett csa­ládanyák tértek vissza a legősibb mesterséghez, mert napjaink nyomorá­ban ezt az egyetlen mód­szert látják eredményes­nek társadalmi fölemel­kedésük érdekében. Hir­telenjében eszembe ju­tottak az 5Ö-es évek, amikor a magyar közép- osztályra, a tisztes ipa­ros rétegre, a jobb módú parasztságra ak­kora terhek zúdultak, amilyen korábban tán soha, s aminek következ­tében bárónők és kulák- lányok együtt hordták a téglát és a maltert, ami­kor hajdan jobb napo­kat látott polgári csalá­dok gyermekei éheztek, sok esetben a kitelepítés borzalmainak átélése után. Azoknak az évek­nek a mindenre kiterje­dő nyomorát napjaink­ban egyszerűen nem le­het utolérni, s remélhető­leg olyan esztendők soha nem következhet­nek be még egyszer Ma­gyarországon. Akkor anyáink s nagyanyáink nem az utcasarokra mentek, hanem alkalmi munkából, napszámból, s ki tudja még miféle módon keresett fillérek­ből, de emelt fővel, egye­nes gerinccel igyekeztek úrrá lenni a megalázó helyzeten. Az utcalány­nak mielőtt súlyos mon­datait elmondta, ez való­színűleg nem jutott eszé­be. Ám érdekes módon a stúdióban beszélgető újságíróknak sem, amin azért nem csodálkozom, mert e foglalkozási ág­ban sem ritka az utcalá­nyéval rokonítható men­talitás. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents