Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-22 / 118. szám

i PEST MEGYE1 HÍRLAP HITÉLET 1993. MÁJUS 22., SZOMBAT \j Krisztus a trónon „Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözöl, aki nem hisz, elkárhozik... Az Úr Jézus pedig miután ezeket mond­ta nekik, felemeltetett a mennybe, és az Isten jobbjára ült. Azok pe­dig elmentek, hirdették az igét mindenütt, az Úr pedig együtt mun­kálkodott velük, megeró'süette az igehirdetést a nyomában járó je­lekkel” (Márk evangétiuma 16, 15—16; 19—20) Mennybemenetel ünnepi eseményének evangéliumi tudósítását olvastuk, melyet nagyon-sokan csak „árnyék-ünnepként” élnek meg. Árnyékba került, mert hétköznapra esik: idén május 20-ra; a nagy ünnepek (húsvét. pünkösd) nagy fényei között homály fe­di: maga az esemény, a mennybemenetel, oly irracionális, hogy alig tudunk vele bármit is kezdeni. — Mi van itt ünnepelnivaló? Ez az ünnep: az Úr Jézus krisztus trónra tépésének ünnepe! Felemeltetett, és az Isten jobbjára ült. — Ez annyit jelent, hogy amit Isten az emberért Benne és Általa elkezdett és elvégzett a betlehemi jászoltól, a golgotái kereszten át a húsvéti feltámadá­sig, az végérvényesen lezárult, Visszavonhatatlan és megmásít­hatatlan, hogy szeret az Isten, hogy a bűnök bocsánatát adja mindazoknak, akik hisznek Őbenne, hogy az örök élet ajándéka vár bennünket. És mindez úgy, hogy most. már Övé a hatalom mennyen és földön; Isten jobbján így képviseli ügyünket, s így számíthatunk Rá a földi és az azt követő életünkben. — A maga kozmikus és egyetemleges teljességében céljához ért és megvaló­sult Isten nagyszerű embermentő üdvterve! Ez az ünnep: a tanítványok „felnőtté avatásának’’ ünnepe! A felemeltetett Krisztus rájuk bízta igéjét, evangéliumát, s ez a mandátum a miénk is. Mindenek Ura hisz abban, hogy a kin­csével tudunk felelősen élni, s azt akarata szerint át tudjuk adni másoknak is. Komolyan vesz mindannyiunkat: felnőttnek tekint, hogy a bűn ellen harcolva, a szeretetben növekedve és a hitben megállva betol lsük küldetésünket az emberi élet tisztábbá, boldo­gabbá formálásában, építésében. Hogy soha ne kerüljünk árnyékba, hanem fénnyel — az ő fé­nyéveI -— telítődjenek még a hétköznapjaink is... Foltin Brúnó evangélikus lelkész Péteri Reformátusok Székelykeresztúron Dunaharaszti katolikus plébániáján Kalákában épült templom Nem rég újult meg a templom előtt található Nepumuki Szent János-szobor is Hancsovszki János felvétele Székelykeresztúr városa a Kü- küllő völgyében fekszik. Hatá­rában emelkedik a Jézuskiál­tó. Ezen a hegyen kerestek me­nedéket hangos kiáltással a Megváltó segedelmét kérve a sokszori tatárdúlás idején a la­kosok. A Gyárfás-kúriából in­dult Petőfi a segesvári csatá­ba. Az Orbán Balázs Líceum­ban tanult a Vadrózsák Kriza Jánosa, s a homoródalmási je­les író, Szabó Gyula. A kert­ben Orbán Balázs, az épület­ben Brassai Sámuel és Berde Mózes, a líceum mecénásai­nak szobrai láthatók. A református templom 1838-ban épült fel, 12 évi munka után. így vall erről a krónika „Pityókapásztor Ba­logh Jánostól kezdve, ki iste­nes indulatjából I magyar fo­rintot adott az építkezésre, az. egyházközség nagynevű patró- nusáig módja és leiké szerint pénzzel, napszámmal, fuvar­ral, természetbeli adománnyal mindenki kivette a részét az építésből” Antal Zoltán lelkész­szel nézzük meg a patinás templomot. — Hány híve van, tiszteletes űr? Erre a kérdésre általában úgy válaszolnak a legtöbb egy­házközségben, hogy ennyi meg ennyi ezer között. Ám itt: 3948! — mondja a tiszteles úr. Antal Zoltán fiatalember. Tíz éve kezdte a szolgálatot Patakfalván, ide három éve ér­kezett. Két kisikolás lánya van. A felesége, Erzsébet ma­gyar—francia szakos tanár. A már említett Orbán Balázs Lí­ceumban tanít. Az intézmény egyébként az unitárius egyház kezében volt. Most puhatolóz­nak, hátha visszakaphatják. Néhány adat még: 550 gye­rek jár hitoktatásra, 76 gyerek konfirmált tavaly. Van felnőtt és ifjúsági bibliaóra. S éppen Antal Erzsébet vezetésével működik a református Nőszö­vetség a városban. Persze, a férfiak is eljárnak rendezvé­nyeire. Bibliát olvasnak, temp­lomot díszítenek. De sütnek kürtőskalácsot is, s elmajszol­ják a tea mellett, miközben vi­deót néznek, dalolnak, verset vagy prózát mondanak amo­lyan önképzőkörszerűen. Aztán kirándulgatnak is. Jártak tavaly Debrecenben. Vendégül látták a karcagiak és a pécsiek énekkarát. Náluk is szerveződik már a kórus. A dipoldiswaldi evangélikus gyülekezettel testvérkapcsola­tot ápolnak. Az Ifjúsági Ke­resztény Egyesület tagjai pe­dig az idősekre, betegekre vi­selnek gondot. Szétosztják a magyar és német segélycsoma­gokat. Azt mondja a lelkész úr. hogy a hívők nem nagyon adakoznak a szegényebb társa­ik javára. Itt mindenki azt tart­ja, hogy maga is szegény, ő is adományt vár. Székelykeresz­túr a kolozsvári egyházkerület­hez tartozik, püspöke Csiha Kálmán. De járt itt már Tőkés László, a Királyhágó melléki egyházkerület püspöke is. Egy 14 éves fiú, Paizs Peti is elkísért a templomba. Azt mondja nekem: ismeri Tőkés Lászlót? Én kezet is fogtam vele. Mikor itt járt, negyve­nen sorfalat álltunk székely ruhában. Én a sor elején. Hoz­zám lépett, kezet adott és megcsókolt. Én meg vissza­csókoltam. Azt mondta, azt szeretné, ha a fiának is olyan szép székely ruhája lenne, mint nekem. Én mondtam, hogy szívesen odaadom, ha kinövöm. De nem fogadta el a püspök úr. Kicsi még a fia, inkább csináltat neki addig egyet. Átányi László Az államtól kapta ajándékba szép neogót katolikus templo­mát Dunaharaszti — ma pedig én vagyok az, aki építettem ne­kik templomot —, összegezte Lajtos József plébános úr har­mincöt év megfeszített munkájá­nak eredményét. A munkáét, amelynek elvégzésére egykor a váci püspök a faluba küldte. A templomot a második világhá­borúban bombatalálat érte. Har­minchat méteres tornya leom­lott, orgonája darabokra tört, csak a szentély falai és a csúcs­ívek maradványai meredeztek az égnek. A megmaradt épület­részt átmenetileg befedték, hogy feladatát el tudja látni. S a rossz korban, a szűkös anyagiak birtokában Lajtos atya a maga erejére és a falubeliek áldásos közreműködésére támaszkodva e romokból építette újjá hosszú évtizedek alatt eredeti Szépségé­ben az egykor két év alatt elké­szült templomot. Aztán a plébános úr kalauzo­lásával magam is megcsodálom a „sok szép és nemes munkát”, ami itt készült — ügyességgel, összefogással pótolva a hiányzó anyagiakat. Az indákkal, virá­gokkal. bibliai jelenetekkel és egyházi szimbólumokkal dúsan faragott padokat — a székely Tóth bácsi három és fél éves munkáját — bármelyik temp­lom megirigyelhetné. Az oszlo­pok műmárvány borítása Lajos atya és káplánja munkája, me­lyet egy öreg gipszöntő és kő­műves tanácsai alapján végez­tek. Ő készítette az oszlopok stukkódíszeit — egyediek ezek, éppúgy, mint a kőfaragású, ara­nyozott stációk. Az orgonakar­Faddy Othmár ferencesrendi szerzetest 1954-ben életfogytig­lani börtönbüntetésre ítélték. A vád: "összeesküvés. Büntetésé­ből kilenc évet töltött le. A még ma is rendkívül aktív, energikus szerzetes, földműves- családban született Jánoshal­mán, szülei kilencedik gyerme­keként. A fiúk közül ő volt az egyetlen, aki tovább tanult: kis­korában elvágta a lábát kaszá­val, s a szülei úgy gondolták, al­kalmatlan lesz a mezei munká­ra. Bár később teljesen meggyó­gyult „visszaút" már nem volt: Faddy Othmár szerzetes lett. Pedig sokáig gondolkozott azon, hogy mit válasszon élete hivatásául: gazdatiszt legyen-e, avagy diplomata. Dilemmáját apáca nagynénje segített megol­dani. Azt mondta neki: „Légy pap!” Faddy Othmár ebben az időben Kalocsán tanult a jezsui­táknál. A szülői ház mellett itt kapta egy életre szóló a legfőbb erkölcsi normáját: a hazaszerete­tei. Jászberényben a bölcselet, Gyöngyösön a teológiai ismere­teket sajátította el, Szécsényben töltötte noviciusi idejét. Egyre inkább úgy érezte, hogy megta­lálta, amit keresett, megérlelő­dött benne az egész életére szó­ló elkötelezettség Isten és a ma­gyarság ügye mellett. Közben kibontakozott szónoki és szerve­zőképessége is, aminek később igen nagy használ vette. A pasaréti rendházba helyez­ték hitoktatónak, de alig telt el három hónap, máris a híres Mar­git körúti rendházban találjuk. zat oszlopait a velencei Dodge palota díszítéseinek mintájára öntötték. Szent Ferenc szobrát a kedves madarakkal pedig idős hívük végrendeletileg adomá­nyozta a templomnak. A karza­ton pedig már készül az új orgo­na — nagy műgonddal, nemes anyagból. A plébános úr és a falu titka marad, hogyan is ke­rült ide az osztrák vörösfenyő, a szlavón tölgy, a német ón. — Szónoki tehetségének híre elter­jedek mindenfelé hívták prédi­kálni. 1939-ben amikor Nyír­egyházán megnyílt a rend új ko­lostora, a tartományfőnök őt ne­vezte ki házfőnöknek. Szokatla­nul fiatalon, hiszen ekkor mind­össze 34 éves volt. Sokáig azon­ban itt sem maradt, Simontor- nyára, majd a „Kálvinista Rómá­ba”, Debrecenbe helyezték. Itt erősödött meg az ökumenikus szemlélete, s itt kapcsolódott be a politikai életbe: fél évig a Ma­gyar Demokrata Ifjúsági Szövet­ség (MADISZ) elnökévé is megválasztották. Nem véletle­nül, hiszen Faddy Othmár egész életében jó kapcsolatot tu­dott teremteni a fiatalokkal. A szerzetes a legnehezebb időkben, a bombázások alatt sem hagyta el a várost, segített, ahol tudott. Debrecenben szol­gált a koalíciós időkben is, ami­kor 1947-ben a kisgazdák föl­kérték egy előadás megtartásá­ra. A megadott téma a demokrá­cia volt. Faddy Othmárt már másnap letartóztatták. Beszéde alapján tizennyolc vádpontot gyűjtöttek össze ellene. Ügyvédje révén si­került elérnie, hogy rendőrségi felügyelet mellett ugyan, de sza­badlábon védekezhessen. A tár­gyalást egy év múlva tartották meg. Óriási tömeg* várta az ut­cán az ítéletet. Talán ennek is köszönhető, hogy ezúttal érvé­Karácsonyra elkészül—, mond­ja József atya. És kedvtelve fúj bele egyik-másik sípba, hogy valami ízelítőt adjon, hogyan is szól majd a kétmanuálos, hu­szonnégy regiszteres hangszer. A templom építése mel lett any- nyi mindenre futotta még a plé­bános úr erejéből... Gyönyörű­en helyrehozta a lepusztult plé­bániát, a Duna holt ága menti, hatalmas kertet, melyet maga márt felmentették. A bíró sze­rint a beszéde kemény, de építő jellegű volt. Az ügyész fellebbe­zett, de később Budapesten is felmentették. Mindez azonban nem mentet­te meg attól, hogy hamarosan ne kelljen elhagynia a várost. Szécsénybe, majd Csongrádra került házfőnöknek. 1952-ben egy titkos társaság tagjaként az ország sorsának jobbítását célzó program kidolgozásába kezdett. A munkával 1954-ben készül­tek el. Azonnal letartóztatták őket. A tikos társaság tagjai kö­zül ugyanis egyvalaki kezdettől fogva besúgó volt. Vácon töltötte az életfogytig­lani börtönbüntetését, amikor el­érkezett a forradalom ideje. A többi fogollyal együtt ő is kisza­badult, ám a forradalmi esemé­nyekben nem vett részt, ki sem mozdult a Margit körúti rend­házból. Később úgy gondolta, hogy szerencséjére, ugyanis bár­mit tett volna, meggyőződése, hogy ki végzik. 1957 januárjá­ban így is visszavitték a börtöné­művel — az egyhektáros, csopa­ki szőlő mellett, ahol a saját mi- sebomak való terem. És persze gondozza jól tojó népes tyúkál­lományát is. Mindezeket az épít­kezéseket a falu öregjeinek se­gítsége nélkül nem tudta volna megvalósítani. „Isten legna­gyobb dicsőségére, ha kedve van, jöjjön” —, mondta nekik. És ők vállalták az ingyen mun­kát. — Hívő és nem hívő egy­aránt? —, kérdeztem. — Itt Du- naharasztin mindenki hívő —, válaszolja. Ami annyit tesz, hogy hisznek Istenben, és törvé­nyei szerint élnek. Aztán az egyházközség életé­ről faggatom. — Megerősöd- het-e újra az egyház, mint egy­koron? —, kérdezem, és ő fed- dőn néz rám. — Meg kéne szid­nom magát. Az úr Jézus mond­ta: „Ég és föld elmúlnak, de az én igéim soha el nem múlnak”. Amúgy a rendszerváltás óta megélénkült itt a hitélet. Vasár­naponként 6-800 ember jön el misére a 8000 lelkes egyház- községből. Hittanosaikat a plé­bános úr kezei között nevelke­dett három hitoktató tanítja az iskolában — sajnos a hatodik órában. Sok a keresztelő, és mindenki templomban eskü­szik. Persze az egyház nem folytathatja ott, ahol negyven éve abbahagyta. És ez nem is lenne természetes. „Panta rhei” (A világ állandóan változik) —, idézi a mondást József atya. És változik az egyház is — külső szokásaiban. Mert a törvények, amelyeken az egy­ház szilárd épülete nyugszik, örökké változatlanok. be, s csak az 1963-as amnesztiá­val engedték el. Szabadon bo­csátásának feltételei között csak a politizálástól való tartózkodás szerepelt, mégsem prédikálha­tott. Két év elteltével bement az Állami Egyházügyi Hivatalba, s kijelentette, hogy ha nem prédi­kálhat, akkor inkább vigyék visz- sza a börtönbe. Nem vitték visz- sza... A következő évtizedekben több mint százötven, nyolcna­pos népmissziót tartott. Sőt, a nyolcvanas években a budai ko­lostorukban házfőnök is lehe­tett. Az idősödő szerzetes a politi­kai nyomás enyhülésével azon­nal cselekedni kezdett. 1989-ben megalapította a Szent Korona Társaságot, amelynek azóta is elnöke. A szervezet célja a Szent István-i eszmék kiteljesítése és a Szent Korona tan érvényre juttatása. Faddy Othmár ma is élénk fi­gyelemmel kíséri a politikai, társadalmi eseményeket. A ma­gyarságért való aggódása indí­totta arra, hogy ez év elején fel­hívást tegyen közzé a közélet jobbítása érdekében. Faddy Othmár ezen a héten töltötte be a 85. életévét. Hardi Péter ✓ így helyes Az elmúlt szombaton megjelent elmélkedés szerzőjének a neve és titulusa helyesen: Lórinczy Ferenc római kato­likus kisegítő' lelkész. A hibáért az érintettek és olvasó­ink szíves elnézését kérjük. D. Veszelszky Sara HITVALLÓK Faddy Othmár nyesült az igazság: Faddy Oth-

Next

/
Thumbnails
Contents