Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-21 / 117. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1993. MÁJUS 21., PÉNTEK j Béremelés elbocsátás nélkül Jó kezekben Magyarországon nem sok olyan ipari vállalat van, ame­lyik már áprilisban elmondhatja magáról, hogy a fedezeti pontig van megrendelése. A Pestvidéki Gépgyárat működ­tető', tízmillió forintos alaptőkével alakult Dunai Repülő- gépgyár Részvénytársaság legalább egymilliárd forintos árbevételt fog elérni ebben az évben. Úgy tűnik, az új név új piacokat és új lehetőségeket teremt a nagy múltú gyár számára. A Hummingbird remélhetőleg kikép/.őgép lesz a honvédségnél Az egykor Messerschmitt gé­peket gyártó cég régi nevének felvétele része annak az üzlet- politikának, amelyet az 1990-ben idekerült vállalatve­zetés próbál kialakítani a piacok visszaszerzése érdeké­ben. Az 1990 októberétől fel­számolás alatt álló gyár az el­múlt két és fél év alatt nem ta­lált vevőre. A Pestvidéki Gép­gyár neve olyannyira ellehetet­lenült a piacon a felszámolás miatt, hogy partnerei elbizony­talanodtak, ezért nem mertek hosszú távú üzleteket kötni. Kilábalási tervek A vállalat vezetői ekkor gon­dolták ki, hogy létrehoznak egy részvénytársaságot az üze­meltetésre. Múlt év decembe­rében a Pestvidéki Gépgyár 930 dolgozójából 572 ember alapította meg a Dunai Repü­lőgépgyár Részvénytársasá­got. így az a furcsa helyzet állt elő, hogy bár a dolgozók a PG alkalmazottai maradtak, ugyanakkor annak a részvény- társaságnak is tulajdonosává váltak, amely a felszámolótól megkapta a jogot az üzemelte­tésre. Ennek következtében a vagyon tulajdonulásával, illet­ve a vagyon működtetésével kapcsolatos kérdések kettévál­tak. A gyár vezetése az rt.-ben folytatja tovább több mint há­rom éve elkezdett kilábalási programját. A megvalósult konstrukció kedvezően hatott a Pestvidéki Gépgyár sorsára. Olyan ered­ményeket sikerült elérnie az rt.-nek, amelyeket a felszámo­lás alatt lévő gyár nem valósít­hatott meg. A Dunai Repülő­gépgyártó Részvénytársaság kapta meg a MI típusú heli­kopterek szervizelésének kizá­rólagos jogát Európában. így tagja lett annak az amerikai MIL Brook vállalatcsoport­nak, amely jogot kapott a MI- helikopterek szervizhálózatá­nak kiépítésére. Ukrajnai megrendelés Bizonyos jelek arra mutat­nak, hogy a régi piacok is kezdenek újjáéledni. Bár a V alutaárfolyamok Pénznem vételi árfolyam eladási 1 egységre, forintban angol font 134,52 137,32 ausztrál dollár 60,38 61,62 belga frank (100) 262,08 266,74 dán korona 14,06 14,32 finn márka 15,91 16,31 francia frank 16,00 16,28 görög drachma (100) 39,61 40,45 holland forint 48,04 48,90 ír font 131,45 134,05 japán yen (100) 79,10 80,30 kanadai dollár 68,86 70,26 kuvaiti dinár 289,25 294,75 német márka 53.93 54,89 norvég korona 12,75 12,99 olasz líra (1000) 59,25 60,53 osztrák schilling (100) 766.90 780,50 portugál escudo (100) 56,60 57,70 spanyol peseta (100) 70,53 72,05 svájci frank 59,44 60,52 svéd korona 11,85 12,11 USA-dollár 87,23 88,79 ECU (Közös Piac) 105,47 107,43 a Pestvidéki Gépgyár környező országokkal ko­rábban — a KGST-szakoso- dás keretében — meglévő kapcsolatok a mélypontra süllyedtek, most úgy tűnik, hogy a földrajzi közelség miatt nem lehet eltekinteni a bizonyos fokú egymásrau­taltságtól. Ennek egyik je­le, hogy Ukrajnától érke­zett megrendelés egy huzal­zománcozó gépre. Bár ez egyelőre csak néhány tíz­milliós nagyságrendű üzlet, a hatvanas évektől a Pestvi­déki Gépgyár a Szovjetunió monopolszállítója volt hu- zalzománcozókból, ezért a piacok visszaszerzése nem kevés megrendelést hozhat­na az rt.-nek. Az üzletág pangása után most még egy megrendelés érkezett huzal­zománcozó gépre, egy pa­kisztáni cégtől. A részvénytársaság a Ma­gyar Honvédséggel erre az évre is aláírta a megállapo­dást. A hadsereg még min­dig nagyon fontos szállító az Rt. számára, annak elle­nére, hogy a rendelésállo­mány jelentősen csökkent: abszolút értékben és válto­zatlan áron 150 millió fo­rinttal kisebb, mint tavaly volt. Korábban a Pestvidéki Gépgyár csak a honvédség MI—8-as és MÍG—-21 -es gépeit javította, minden más gép javítását külföldön végezték. Az elmúlt évtől a cég olyan fejlesztési prog­ramba kezdett, amellyel sze­retné elérni, hogy a honvéd­ség a lehető legtöbb javí­tást itthon végeztesse. Már négy fejlesztésen van túl a részvénytáraság: a kétkor- mányos MÍG—21-esek, va­lamint a MI—24 V, MI—9 és a MI—2 típusú helikop­terek javítására már felké­szült. Ebben az évben a MI—17-es helikopterek ja­vítása is megkezdődik. Idén a fejlesztésre fordított pénzösszeg el fogja érni az egymilliárdos árbevétel hét százalékát. A felkészülés a helikopterek és Repülőgé­pek javítására egyértelmű­en növeli a Dunai Repülő­gépgyártó Rt. értékét. Helikopter vállalkozóknak A mostani vezetés úgy gon­dolja, hogy egy repülős vál­lalat nem létezhet valami­lyen fokú gyártás nélkül. Annak idején, 1941-ben a repülőgépgyár termelési ér­tékét tekintve a legnagyobb termékkibocsátó volt az or­szágban. Ma a kísérleti üzemben egyelőre még csak motoros sárkányrepü­lőt gyártanak, de az elkép­zelések ennél jóval nagyra- törőbbek. Még tavaly megvásárolta a cég egy amerikai vállalat­tól kitben (készletben) egy Exec—90 típusú helikop­tert, kifejezetten abból a mú, masszívabb. Az árat úgy szeretnék kialakítani, hogy akár magánvállalko­zók is meg tudják vásárol­ni. Hazai és külföldi piacra is szeretnének kijutni vele, de elsősorban az a cél, hogy a honvédség elfogad­ja kiképzőgépnek. Meg­szűnt ugyanis külföldön a pilótaképzés, ezért a hon­védségnek itthon kell bein­dítania azt. Az amerikai re­pülőgépgyárral arról is tár­gyal az rt., hogy a gépeket esetleg közösen fejlesztik tovább. A vezetésnek határozott szándéka, hogy a jelenlegi 930 dolgozóból már senkit nem bocsátanak el. Ez az ígéret abban a szakszerve­zettel kötött megállapodás­ban is szerepel, amely a bér- tárgyalások eredményeként 13 százalékos alapbéreme­lést tartalmaz. A megállapo­dás utolsó pontja az volt, A szerelőcsarnokban a MI—24-es helikoptereket javítják Hancsovszki János felvételei célból, hogy gyártási tapasz­talatokat szerezzen. Azóta egy másik gépet is vettek, amely a Hummingbird (Ko­libri) fantázianevet viseli. Még ebben a hónapban sze­retnénk összeszerelni, és va­lószínűleg hamarosan elkez­dődhetnek a repülési pró­bák. Ez utóbbi gép négysze­mélyes, nagyobb élettarta­hogy az áprilistól esedékes bérfejlesztés végrehajtása létszámleépítéssel nem fog járni. A piacok visszaszer­zésére tett kísérleteknek pe­dig remélhetőleg olyan eredményei lesznek, ame­lyek nem is tennék indokolt­tá a leépítést. Halász Csilla Román és ukrán vámjogszabályok Tankadót fizetnek a többször utazók A turistaszezon közeledtével a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága tájé­koztatót adott ki a román és az ukrán vámjogszabályok­ról. A sajtóhoz eljuttatott ösz- szefoglaló röviden ismerteti azokat a szabályokat, amelye­ket e két ország felé utazó magyar állampolgároknak be kell tartaniuk. Romániába nem lehet be­vinni 5000 lejnél több kész­pénzt, kivéve a csekket, ame­lyen korlátlan összeg szere­pelhet. Szintén tilos a fegy­ver, lőszer és kábítószer bevi­tele. Benzinből csak annyit le­het átvinni a határon, ameny- nyi a gépjármű üzemanyag- tankjában elfér. Vámfizetés nélkül vihető be röviditalok­ból két liter, borból, illetve sörből négy liter, cigarettából pedig kétszáz szál. A Románi­ába érkező turistáknál maxi­mum 50 ezer amerikai dollár­nak megfelelő deviza lehel, amit azonban be kell jelente­ni a határon. Bejelentés nél­kül ezer amerikai dollárral rendelkezhet a turista. Akik havonta többször is utaznak, azok a második, és minden to­vábbi beutazáskor 500 lej ér­tékű árut vihetnek be vám­mentesen, de vámfizetés mel­lett is csupán további 500 lej értékű áru bevitelét engedé­lyezik. Az országból maximum 1000 lej értékű árut, s egyfé­le áruból maximum öt dara­bot lehet kivinni vámmente­sen. Az úgynevezett tankadót azoknak kell fizetniük, akik egynél többször utaznak ki Romániából. Ennek mértéke az üzemanyagtank térfogata, valamint az aktuális üzem­anyagár szorzatának 200 szá­zaléka. Egy 45 literes tank esetén ez jelenleg körülbelül 18 ezer lejt jelent. Kannában lévő üzemanyag után ennek a kétszeresét kell fizetni. Az Ukrajnából kiutazó ma­gyar állampolgárok vámmen­tesen 4600 ukrán kupon érté­kű árut hozhatnak ki vám­mentesen. Azonban még vám­fizetés mellett sem hozható ki nemesfém, porcelán, szőr­me, kávé, tea és hús. A forga­lomban lévő ukrán fizetőesz­közzel a turisták egyáltalán nem rendelkezhetnek határát­lépéskor. Valutát azonban korlátlanul lehet bevinni Uk­rajnába. Onnan kihozni vi­szont csak annyit lehet, ameny- nyit belépéskor bemutattak a határon. Ajándékot is csak 4600 ukrán kupon értékig le­het vámmentesen bevinni. Forintos Hírek Új épületbe költözik a Buda­pest Bank Rt. Miután befeje­ződött az Alkotmány utcai irodaépület felújítása, napo­kon belül beköltözhet az igazgatóság. Az ingatlan még a múlt század utolsó év­tizedében épült mint taná­csosi lakóépület. Az eklekti­kus stílusú háromemeletes ház csaknem eredeti állapo­tában maradt fenn, s jól il­leszkedik az Országház, a Földművelésügyi Minisztéri­um és a Néprajzi Múzeum rangos épületeinek sorába. Az épület új tulajdonosa a Pillér Ingatlanalap, s azt a Budapest Bank 5 éves szer­ződés keretében, — bérlő­ként — használhatja. A fogyasztókat és verseny­társakat érintő tisztességte­len piaci magatartás miatt kétmillió forint bírsággal sújtotta a Bakkor Holland Csomagküldő Kft.-t a Gaz­dasági Versenyhivatal Ver­senytanácsa. A felelősség megállapításához az szol­gált alapul, hogy a kft. által a fogyasztókhoz eljuttatott reklámanyag képi és szöve­ges megjelenítése mást su- gallt, mint amire a fogyasz­tó ténylegesen számíthatott. Az értékesnek vélhető aján­dékok ugyanis kis értékű bi­zsuk voltak csupán, míg a képen feltüntetett arany aján­déktárgyakhoz csak sorsolás útján juthattak a megrende­lők. Több mint 21,2 milliárd fo­rint privatizációs bevétel ke­letkezett az Állami Vagyon­ügynökségnél május 10-éig. Devizáért 9,2 milliárd forint értékű vagyont adtak el, fo­rintért 6 milliárdot meghala­dó állami vagyon került ma­gánkézbe, a hitelért történő értékesítés több mint 5,4 mil­liárd forint. A kiadás össze­sen 20,3 milliárd forintnyi volt ebben az évben, amiből az államadósság törlesztésé­re 5,9 milliárdot, reorganizá­cióra 3,8 milliárd forintnál is többet fordítottak. A priva­tizációs bevételek és kiadá­sok ez évi egyenlege 947 millió forint többlet. Az Állami Számvevőszék és a Pénzügyminisztérium között megkezdődtek az egyeztetések a benyújtandó pótköltségvetésről, annak megvitatásáról, melyet a par­lament júniusban tárgyal majd. Az ÁSZ mindenkép­pen véleményezni fogja a pótköltségvetést. Erre a számvevőszékről szóló, nap­jainkban hátrányos törvény szolgáltat alapot, amely elő­írja, hogy a számvevőszék köteles a pótköltségvetésről is véleményt alkotni. Ennek a véleményezésnek nincs rendeletben előírt határideje. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! 1

Next

/
Thumbnails
Contents