Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-20 / 116. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. MÁJUS 20.. CSÜTÖRTÖK Gödöllőtől Marosvásárhelyig (II.) A magyar kultúra erdélyi szentélye Kádár Kata (Róth Miksa ablakmozaikja) A magyar közművelődési intézmények meg- (vagy nem-) léte mindig is meghatározó voll. A „golden age” korszakra, a boldog békeidők éveire ez hatványozottan is érvényes, hiszen annak a Magyar- országnak a magáratalálását jelezte, amelyik már egy, két bukott szabadságharc letargikus állapota után kereste a maga régi helyét Európában. Gödöllőről jóformán meg sem érkezett Marosvásárhelyre a mecénás lelkületű polgár- mester, Bernády György, amikor a bulvárlapok a velencei magyar ház körül kirobbant botrányokról cikkeztek — épp azoknak a műépítészeknek és iparművészeknek a „számlájára” (Kőrösfőiről, Nagy Sándorról és az építész Komor és Jakab párosról van szó), akikkel a székely főváros eminenciása 1907-ben már megegyezett egy kultúrpalota felépítésében... Szerencsére Bernády Györgyöt nem befolyásolták a Egyetlen betű Az újságban leírt minden betűnek súlya, jelentősége van. E régi igazságot példázza május 17-én megjelent Zenei élménnyel gazdagítják az ifjúságot című írásunk is. A nagykőrösi zeneiskola pénzügyi helyzetének jellemzésekor egyetlen betű elcserélése is elegendő volt ahhoz, hogy más tartalmat kapjon a szövegrész. A valóság az, hogy az intézménynek nem a normatíván felül, hanem azon belül bővítették a költségvetését. Drezdai fesztivál A Budapesti Kamaraopera előadása nyitja meg ma, május 20-án a Drezdai Zenei Fesztivált. Gluck Orfeo ed Euridike című operáját 21-én is bemutatják a drezdai Kamaraszínházban. Orfeot az amerikai Derek Lee Ragin, Euridicet Csengery Adrienne. Amort Pánti Anna énekli. Az előadásban közreműködő Orfeo zenekart, a Tomkins együttest Vashegyi György vezényli, és fellép a Közép- Európa Táncegyüttes. szárnyra kelt álhíresztelések, miszerint a betonépítkezés sírkamrákat eredményez, az iparművészek pedig öncélú játékot űznek mind a hun mondakör (Attila alakjának a megfogalmazásával), mind pedig a magyar népi motívumok érvényesítésével. Egyszóval: az olaszok önérzetét sértő témák (tudniillik: az őket legyőző Attila szerepeltetése felkeltette bennük a tipikusan latin ellenszenvet) ezúttal nem jöhettek számításba. lévén, hogy a megrendelő polgármester kikötése szerint „a Marosvásárhelyi Közművelődési Háznak a magyar történetből és a székely népmondákból merített tárgyú képző- és iparművészeti remekek kincsesházának kell lennie”. És az lett, igazi képzőművészeti remekek kincsesháza. 1911 -ben kezdődött el az építkezés, s mint lenni szokott, nem kis akadályok közepette. Bernády polgármester Ünnepi gálaműsorral zárult Nagykátán az idén 25 éves Tá- piómente Táncegyüttes egy hónapon át tartó jubileumi rendezvénysorozata. „Csodálatos múlt” A Tápiómentét valamennyi találkozón zsúfolt nézőtér fogadta. A mostani záróesten is szűkösnek bizonyult a Bartók Béla Művelődési Központ, ahol több százan hallgatták Szegedi Pál megnyitó szavait: Az intézmény igazgatója köszöntötte az együttes fenntartóit, támogatóit, megjegyezve, hogy ma már éppen Nagykáta és a környék közönsége a legbiztosabb pont, rá számíthatnak leginkább. Vásárhelyi László a közismert és népszerű koreográfus, néptánckutató ünnepi szavaival a nagy elődöt, a Budapest Néptáncegyüttes egykori — halála után Kossuth díjjal kitüntetett — vezetőjét idézte: „az ősi formákat a falu őrizte meg napjainkig, és a ma megtalált darabkák csak sejtetik azt a csodálatos így ír a munkálatok befejezése után (Magyar Iparművészet, 1913.): „Sokat tanakodtam, akadékoskodtam, laikus létemre sokat kritizáltam és talán feleslegesen sokat vitatkoztam, amíg egymást meggyőzve Kőrösfői-Kriesch Aladárnak és Nagy Sándornak Róth Miksa által készített remek üvegmozaikjai, Kallós Edének Haraszti és társai által készített bronz-reliefjei a közművelődési ház homlokzatára kerültek... Hosszú tárgyalások és viták után sok akadállyal megküzdve festette meg Kőrösfői Aladár a közművelődési ház vesztibül- jének a Táltosok és a Székely mesemondás című freskóit, s ugyancsak az ő művészetüknek lesznek hirdetői a Sidló Ferenc Hibján Samu és Vand- rák László bevonásával készült koronázási rel.ief...” A kultúrhistórikusok tudni vélik, hogy a vita — megrendelő és kivitelező között — az /. Ferenc József koronázását ábrázoló dombormű kapcsán adódott. A művészek nem tartották időt álló témának a „politikumot”, a polgár- mester viszont tudta, amit tudott, hiszen a budapesti kultuszminiszterrel abban egyeztek meg, hogy a koronázási évforduló igen jó ürügy egy kultúrintézmény felállításához... meg aztán ellenkező esetben a város adófizető polgárait terhelte volna az egyre súlyosbodó költségvetés. Az intézmény kultúraterjesztő szerepe szinte meghatározta az épületegyüttes és minden egyes részlet építészeti és díszítőművészeti megoldásának módját. A stílus — a magyar szecesszióról van szó — rengeteg új variánst ölelt fel: mind az iparművészetet, mind pedig a képzőművészetet igénybe vette (kovácsolt vas elemek, festett üvegablakok, bútordíszítés stb.). Az ablamúltat, amelyet könnyelműen szinte pusztulni hagytunk”. — Szerencsére akad kivétel — mondta. Ilyen a 25 éve fennálló Tápiómente, amely ország-világ előtt hirdeti a magyar kultúra erejét, szépségét, gazdagságát. Erősíti a magyarságtudatot, ugyanakkor figyelemmel fordul más népek kultúrája felé. Az esten sűrűn felcsattant a taps, ám a legnagyobb ováció Dómján Lajost, a Tápiómente megalakulása óta tevékenykedő művészeti vezetőt fogadta, aki ezekben a napokban kétszeresen is ünnepel: éppen 60 éves. Érdemeit mindenki elismeréssel méltatta, Bodrogi Györgyné, a város polgármestere pedig — a helyi képviselők társaságában — Nagykáta Díszpolgára kitüntetést nyújtott át a néptánc itthon és külföldön is híres mesterének. A város díszpolgára — Sokféle érzés, gondolat kavarog most bennem —válaszolta kérdésünkre Dómján kok omamentációja, az ajtók díszítése mind-mind könnyedséget sugall; a lépcsőfeljára- tok, a karzatok megannyi díszítő elemei sajátosan erdélyi (székely) megoldások. A földszinti előcsarnokból két lépcső vezet az emeletekre — a pihenőknél levő ablakokat székely népi motívumos, lantmo- tívumos, valamint arcképeket ábrázoló üvegfestmények díszítik. A bal oldali lépcsősoron a belső udvarra nyíló ablakok üvegfestményei Kosstuh Lajosi és Petőfit ábrázolják. Az üvegfestmények és temperaképek egyébként a magyar képzőművészet legértékesebb darabjai közé tartoznak — s valamennyi Kőrösfői, illetve Nagy Sándor művészetét dicséri. A nagy mű, Erdély talán legszebb középülete átvészelte a kegyetlen idő történelmi fordulatait, politikai baklövéLajos. — Az például, hogy az eltelt 25 év egy ilyen együttes életében három-négy emberöltőt jelent. Mégis folyamatosan tudtunk működni, mindig volt utánpótlás. A másik, amit nagyon fontosnak tartok: Nagykáta messze erején felül vállalt a Tápiómente fenntartásával. Igazi csapatmunkának köszönhető, hogy Nagykátán egy táncszínház alakult ki, de a tánc gyökeret vert szerte a környéken. Kókán, Tápiósző- lősön, Tápiószelén, Tápióbics- kén, Pándon. Tápióságon vannak csoportjaink. A kókaiak már utolérik a „nagy” Tápiómente sikereit. A környék gyerekeit táncolni tanítók mindany- nyian a mi együttesünkből kerültek ki, Koncz Zsuzsától a Marton házaspáron át Szívós Istvánig... és sorolhatnám tovább a neveket. Számítok rájuk, és csinálom tovább: nekem ez az életem — mondta a város második díszpolgára (az első Kármán László szobrász- művész, aki halála után kapta a kitüntető címet). Az elhangzottakhoz Dómján Lajos még hozzátette: seit. A kultúra palotája ma is — persze egészen más helyzetben... Trianon elsősorban annak a kultúrának ártott, amelynek az istápolásáért jött létre a marosvásárhelyi közművelődési ház. s nem magának az épületnek, bár részben annak is. Igaza volt a gödöllői művészpárosnak, amikor dolguk végeztével Marosvásárhelyről elbúcsúzván a következőket jegyezték meg: a magyar kultúra szentélye marad e ház akkor is, ha netán az itt lakóknak elő fogják írni, hogy saját házukat letagadják... Vajon honnan sejthették az idők rosszabbra fordulását? Azt, hogy a magyar kultúra megannyi — a marosvásárhelyihez hasonló — tám- pillére kívül reked azon a szellemi tetőzeten, amelyet hazának nevezünk. Bágyoni Szabó István jövő tavaszra a tápióbicskei csata emlékére készítenek önálló, ismét hagyományteremtő műsort, de hamarosan feldolgoznak egy magyar népmesét is tánc formájában. Meghívók a nagyvilágból A* nagykátai gálaműsoron megjelent dr. Lisen Bashkurd, Albánia magyarországi nagykövete, aki hazájába szóló meghívót nyújtott át az együttesnek. Bjelentettpk egy Venezuelába szóló meghívást: persze mindkét országból viszonozzák a látogatást. Lesz tehát helye az ünnepségen megjelent támogatók pénzének, a városi önkormányzat különju- talmának és a 100 ezer forint értékű új táncruháknak. Az anyagi segítség mellett azonban továbbra is az eddig tapasztalt töretlen hit, lendület kell, ami a következő 25 évre megerősíti a jubileumi jelmondatot: „Volt, van és lesz is Tápiómente!" (tóth) Magyar hét Dániában Május 24-én Magyar Kulturális Hét kezdődik a dán fővárosban. A miniszterelnök látogatásával való egybeesése nem volt eltervezve. A rendezvénysorozat — amelyen bemutatkozik a Budapesti Kamaraszínház. számos magyar festőművész, lesz színházi és könyvkiállítás — elsősorban Wladimir Herman Dániában élő, lengyel származású színházi rendező elgondolása volt. Tavaly december elején ő állította színpadra a Kamaraszínházban a Sörén Kierkegaard dán író és filozófus munkásságának emléket állító rendezvénysorozaton Nagy András „A csábító naplója — Kierkegaard” című darabját, amelyet most Dániában is bemutatnak. A cannes-i fesztiválról Szabó Ildikóról, az idei cannes-i filmfesztivál egyetlen magyar filmje, a rendezők programjában most bemutatott Gyermekgyilkosságok rendezőjéről közöl rövid, fényképpel illusztrált portrét keddi számában a Liberation. A francia napilap színesen írja le életútját. Filmjét már egy nappal korábban méltatta a lap rövid kritikája. A fesztiválon megvan az első kimagasló siker. Az új- zélandi rendezőnő, Jane Campion: A zongoralecke című filmjéről a Le Párisién ilyen címmel írt beszámolót: „Láttuk az Arany Pálma nyertesét”. Még a sokkalta mértéktartóbb Le Figaro kritikusa is úgy vélekedik, hogy a film „akár hat díjra is esélyes lehet”. A rendkívül szimpatikus, a közeli hetekre gyermeket váró rendezőnő alkotása a múltban játszódik: egy Skóciából Új-Zélandra vetődő néma asszony életének rendkívül szenvedélyes, színes, néha az erotikára is kacsintó bemutatása — amely valóságos jutalomjátékot, s a női főszereplő díjának ígéretét jelentette hősnője, Holly Hunter Számára. Hétvégi koncertek Mihail P let név orosz karmester vezényletével ad koncertet a Budapesti Fesztiválzenekar szombaton és vasárnap a Zeneakadémián. A műsorban Csajkovszkij-, Rachmaninov- és Beethoven-művek csendülnek fel. Rachmaninov bravúros tudást igénylő II. zongora- versenyének az a Kocsis Zoltán a szólistája, akit néhány hete karmesterként üdvözölhetett a Zeneakadémia közönsége. Mihail Pletnev szintén zongoraművészként kezdte pályafutását. A Csajkovszkij-ver- seny 1978. évi győztese Orosz Nemzeti Zenekar néven saját együttest alapított 1990-ben, és azóta dirigensként is gyakran pódiumra lép. Kó'rösfól — Kriesch Aladár: Székely táltosok (freskófest- mény) Táncszínház Nagykátán Az ősi formákat a falu őrizte meg
