Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-20 / 116. szám
É PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. MÁJUS 20.. CSÜTÖRTÖK 7 Gödöllői kutatóműhelyek A gyógyító fekete amur Korai állapotú, osztódó halembrió Múltidéző Jáky József INNENVideojáték csimpánzoknak A georgiai állami egyetem nyelvkutató központjának munkatársai megpróbálják felderíteni: mennyire tudják a majmok cselekedeteiket, viselkedési programjukat előre tervezni. Ehhez — bármilyen különös — a videojátékokat is segítségül hívták. Csimpánzokat ültetnek a képernyő elő, amelyen különféle labirintusok jelennek meg, és persze egy majomfigura is. Ennek kell eljutnia az útvesztőn át a- kijelölt célig. A vi- deolabirintusok madártávlatú képként jelennek meg az ernyőn. így az állatok — még mielőtt elkezdenék a játékot — el tudják tervezni a helyes útvonalat, amelyen át eljuthatnak, illetve eljuttathatják karikatúrájukat a célhoz. Ólom a vérben A katalizátorok és az ólommentes benzin bevezetése óta a fejlett országokban átlagosan a felére csökkent a lakosság vérének ólomtartalma: Németországban például 110 mikrogramm/li- terről 45 mikrogrammra. Svájcban nagyon változatos a kép: Bázelben a legalacsonyabb, Tessinben pedig a legmagasabb a lakosok vérének ólomtartalma, s nem véletlenül, mert itt van a legtöbb autó. De más különbségek is vannak. A festő és mázolok, valamint a karosszériaiparban dolgozók, a dohányosok és az alkoholisták szervezetének ólomterhelése sokkal nagyobb. Az is feltűnő, hogy a férfiak vérében több az ólom, mint a nőkében. Ufojelenségek a 17. században Az 1600-as évek francia újságjait lapozva találkozhatunk Ufo- jelenségeket taglaló hírekkel, elvétve még a megfigyelésekről készült rajzokkal-metszetekkel is. A Gazette 1637. január 30-i számában például arról tudósít, hogy Marseille felett abban a hónapban háromszor jelent meg egy napformájú fényes tárgy, amely gyorsan elhúzott a horizonton. Boldog vademberek? Az újvilág Kolumbusz előtti lakóit manapság szeretik a természettel összhangban élő. boldog vadembereknek beállítani. A 12—16. századi, a mai Illinois területén élt indiánok csontvázának vizsgálata azonban mást mutat. A népesség állandó növekedése következtében erősen megritkult a vadállomány, és az indiánok kukoricatermelésre alapozott primitív mezőgazdasági termeléssel igyekeztek túlélésüket biztosítani. Ez azonban egyoldalú táplálkozáshoz vezetett, melynek hatása — csontritkulás, vér- szegénység, baktériumfertőzések iránti fokozott érzékenység — a csontvázak alapos vizsgálatakor kimutatható volt.-ONNAN 'D A szaporodás bio- gÉKÉ1 technikai, biotechno- lógiai kérdéseivel foglalkozik az Állat- tenyésztési Intézet állat-biotechnológiai laboratóriuma — tudtuk meg Horváth László laboratórimvezetőtől. — Az állattenyésztésben a biotechnológia még nagyon gyerekcipőben jár — mondta Horváth László. — Főleg a szaporodással kapcsolatos területeket művelik, mert ez eredménnyel kecsegtet. Ennek a technikának nagy jövője van, mert gyorsabb előrehaladást ígér, mint a hagyományos nemesítési, szelekciós munka, hiszen a kívánt gént bejuttatva, nagyon hamar kimutatható az eredmény. A több mint öt éve létesített laboratóriumban halakkal dolgoznak, azért, mert azok szaporodása sokkal egyszerűbb, mint a belső megtermé- kenyítésű más haszonállatoké. Az ivarsejtek ebben az esetben külső közegben találnak egymásra, ott terméke- nyülnek meg, a korai egyedfejlődés testen kívül zajlik, így könnyebben megfigyelhetők. manipulálhatók és regisztrálhatók a folyamatok. Több ezer petesejttel dolgozhatnak szabadon, míg ha emlősökkel végeznék ugyanezt a munkát, az sokkal hosszadalmasabb lenne. A hal petesejtje — mivel magával viszi szikzacskójában a táplálékot — sokkal nagyobb, mint az emlősöké, így könnyebb vele a munka. Mindenütt, szerte a világon a növekedési hormongén bejuttatását kezdeményezik, hogy gyorsabb növekedésű, több Köztudott, hogy hazánkban hosszú idő óta a felhasználók valósággal pocsékolják a villamos energiát. A pazarlás enyhítése érdekében a Magyar Villamosművek Rt. és a Budapesti Elektromos Művek energiatakarékossági pályázatot írt ki a fővárosi és a Pest megyei diákok részére. Nagy meglepetésükre azonban a több száz tanintézet közül csupán tizenhétből nyújtottak be pályázatot. A pályamunkák érdekes módon az áramtakarékosság konkrét formái helyett inkább az alternatív energiaformák (nap, szél stb.) felhasználásával, a magfúziós energia előállításával, illetve az energiaágazat háttériparával foglalkoztak. A százezer forinttal díjazott, első helyezett Károlyi Mihály Magyar—Spanyol Tannyelvű Gimnázium csapata pályázatában a lakóházak energiaellátását döntően a nap-, a szél- és vízenergia fel- használásával kívánta megoldani. A kétségtelenül figyelemre méltó, s nemegyszer még makettel is szemléltetett elméleti jellegű elképzelésekből kitűnik, hogy a fiatalok nagyvonalúan kezelik a probhasznos húst termelő haszonállatot hozzanak létre. Amerikában ezt sertéseken is elvégezték és kiderült, hogy nagyon sok hátrány is származhat abból, ha felborítják a szervezet hormonháztartását. Nagy erővel kutatják a szaporodást befolyásoló hormonok génjeit. Vannak olyan halfajok, amelyeknek az ivarérése sok időt vesz igénybe — a vizánál például húsz évet is —, ha ezt az időszakot le lehetne rövidíteni, akkor ezeknél a fajoknál is ki lehetne fejleszteni egy olyan törzset, amelyik szaporább a többinél. Ez például a fekete amur esetében lenne fontos, amely csigaevő — még a trópusokon is hat-nyolc év az ivarérési ideje. Jó lenne, ha ennek a halfajtának a tenyésztése megoldódna, mert egy igen veszélyes trópusi betegséget előzhetnének meg, amely a bőrön keresztül fertőz. Ä bilarziát egy pici féreg okozza, amelynek a köztes gazdája a csiga, s ha ez ellen vagyunk lémát, s el sem gondolkodnak azon, hogy az általuk vázolt megoldás kivitelezése milyen drága. Á pályázatokból hiányzik az energiagazdálkodás komplex szemlélete, s ezért a családok és a kellő sajtópropaganda hiánya mellett az oktatás is hibáztatható. Az energiakérdést ugyanis előállítási formáira szűkítik le, s alig esik szó a tanítás során a villamosenergiát használó készülékek energiatakarékos változatainak fejlesztéséről. Minderre pedig nagy szükség volna, mivel a becslések szerint a jövőben tovább növekszik majd a magyar háztartásokban jelenleg használt harmincötmillió elektromos háztartási eszköz száma. Ebben az esetben pedig az áramfaló gépek néhány wattos teljesítménycsökkenése is igen jelentős energiamegtakarítást jelentene az országnak. Amint az Elektromos Művektől megtudtuk, a cég ősszel újabb pályázatot ír ki az energiatakarékosság ösztönzésére. Meggyőződésük ugyanis, hogy a fiatalok közvetítésével a családok szemléletváltozása is elérhető. (p.) a csiga ellen lehetne a trópusokon biológiailag védekezni a csigaevő hallal, akkor a bi- larziafertőzöttséget vissza lehetne szorítani. De hogy odajusson a kutató, hogy tudja: igen, ebbe a halba sikerült bejuttatni a kívánt célgént, az hosszú procedúrát kíván. Ennek bizonyítására úgynevezett marker, (illetve riportergéneket) használnak, amelyek hozzá- építhetők génsebészeti eljárásokkal a célgénhez. Ezeket könnyebb kimutatni, s jelzik, hogy sikeres vagy sikertelen volt-e a beültetés. Egy látványos példa erre: a szentjánosbogár luciferáz- génjét — amely a világító tulajdonságot jelzi — sikerült beépíteni egy halba. Ezután a hallárvákban is kimutatható lett ugyanez a jelenség. Igaz, a hal nem világított, de ha érzékeny papírra helyezték, megjelentek azok a jelzések, amiből tudható: fotonleadás történt. Biológiai óránk ébresztőre állítva Megtalálták belső, biológiai óránkat, amely a legújabb kutatások szerint az ébrenlétre ügyel. Azt jelzi, hogy ideje már felkelni, és nem azt, hogy jó lenne már lefeküdni. A kutatást olyan selyemmajmokon végezték, amelyeknek a tízezer-tízezer idegsejtből álló két agyi struktúráját, biológiai óráját eltávolították. Ennek következtében alvásuk szakadozott lett, nem tudtak nyolc órát folyamatosan aludni. A biológiai óra az agyunk két könnycsepp alakú területe a látóideg-kereszteződés felett. Kisebbek egy gombostűfejnél, és nyolc-tízezer idegsejtet tartalmaznak. E kutatások eredményei az alvás és a hosszabb repülőutak után jelentkező időérzékelési zavarok és a belső biológiai óránkkal kapcsolatos más problémák kezeléséhez nyújthatnak segítséget az orvosoknak. Olyan vegyületeket lehet előállítani, amelyek felgyorsíthatják a biológiai órát, felerősíthetik jeleit, vagy ha éppen alvásra van szüksége a betegnek, akár ki is lehetne kapcsoltatni(l) az órát. Ez a felfedezés sokat segíthet az időskori alvászavarok megértésében és kezelésében is. á. a. Száz éve született Jáky József, Európa első talajmechanikai laboratóriumának megalapítója. Mérnöki oklevelét 1915-ben szerezte meg. Pályáját a budapesti Műegyetemen, Zielinszki professzor tanszékén kezdte mint tanársegéd. A 20-as évek elején a közlekedési és vasútépítési tanszéken tevékenykedett, itt készítette el 1924-ben doktori értékezését. Terzaghi könyvének megjelenése (1925) után figyelme a talaj- mechanika felé irányult. Először rézsüállékonysággal. majd az anyagvizsgálattal, a feszültségeloszlással és a szilárdságtannal foglalkozott. 1927-ben Jeremiah—Smith- ösztöndíjjal egy évet az Egyesült Államokban töltött, Terzaghi bevonta őt az ott folyó nagyszabású kutatási munkákba. Hazatérése után felállította Európa első talajmechanikai laboratóriumát. Hallatlan akaraterővel népszerűsítette az új tudományágat. Ennek köszönhetően a 30-as évek végén már igen sok mérnöki létesítményhez készült előzetes talajvizsgálat. Új földnyo- máselméletet dolgozott ki (1934), és figyelemre méltó anyagot nyújtott be az első talajmechanikai és alapozási konferenciára (1936), amelyen személyesen is részt vett. Ebben az évben lett az egyesület magyar csoportjának az elnöke. Ezt követően igen sokat foglalkozott az útépítés talajmechanikájával, a fagy és a térfogatváltozás elleni védekezéssel, burkolatok méretezésével. 1938-tól oktatta a talajmechanikát a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1941-től pedig a vasútépítés és földművek tanszék vezetője. 1942-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1948-tól rendes tagja. Munkássága elismeréseként a magyar állam 1946-ban Marci- bányi-díjjal, 1950-ben Kos- suth-díjjal tüntette ki. (p) Több százezer éves maradványok az érdi múzeumban. A képen az érdi ősember kőeszközei láthatók. Lent egy ősri- nocérosz és egy ősmedve állkapcsa. Fejtörő' Az előző játék kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1. Galileo Galilei szerkesztette meg 1600-ban az első hőmérőt. Ez egy körülbelül fél méter hosszú, egyik végén nyitott, másik végén gömbbé öblösödő üvegcső volt. Galilei a gömböt felmelegítette, ezután a cső nyílt végét vízbe dugta. Á gömb lehűlésével a benne lévő levegő összehúzódott és a víz kevéssé behatolt a csőbe. Aszerint, hogy a hőmérséklet nőtt vagy csökkent, a csőben lévő vízoszlop magassága is növekedett vagy csökkent. 2. Egyes anyagok bizonyos hőmérsékleten megváltoztatják színüket. Némelyikük adott hőmérsékleten elveszti kristályvizét, és a visszamaradó anyag más színű, mint a kristályos volt; másokból adott hőmérsékleten ammónia vagy szén-dioxid távozik, és ezért változtatják meg színüket. Ä kobalf-ammónium-foszfát színe például bíborvörös, de 140 Celsius-fokon kék színűre változik. 500 Celsius-fokon pedig szürke lesz. Az ammonium-mangán-pirofoszfát ibolyaszínű, de 400 Celsius-fokon már fehér. Ezeket a termoklór- nak vagy termokrómnak nevezett anyagokat ceruzaalakban állítják elő, és ha az üzemben dolgozó arra kíváncsi, hogy az adott készülék nem melegedett-e túl a megengedett határon, a ceruzával vonást húz rá, és a vonás színéből következtet a helyzetre. Egész sorozatokat gyártanak már ilyen ceruzákból, amelyek 65 és 670 Celsius-fok között tizenötféle hőmérséklet megállapítására alkalmasak. 3. —100 fokig alkohollal, —200 fokig pentánnal, meg alacsonyabb hőmérsékletet gázhőmérőkkel. Játékunk e heti fordulójának kérdései: 1. Mivel lehet magas hőfokokat mérni? 2. Miért „abszolút” az abszolút hőmérséklet? 3. Miért nincs a hőmérsékletnek felső határa is, amiképpen van alsó határa? A múlt heti játékunk helyes megfejtői; Benedek Gábor- né Vác, Sóskúti Márton Százhalombatta, Kiss Gabriella Érd. A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három 300 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat a jövő hét csütörtökéig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest Pf. 311. Irányító- szám: 1446. Árpási Mária Energiatakarékossági pályázat Pazarlók *
