Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-19 / 115. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1993. MÁJUS 19.. SZERDA Támogatás tejtermelőknek Vezérszónokok a közoktatási törvényről Eltérő álláspontok Tejár-kiegészítést ad a Föld­művelésügyi Minisztérium az intervenciós alapból a te­hénállomány további csökke­nésének megakadályozása ér­dekében — tájékoztatták a távirati irodát a szaktárcánál. Mint elmondták: az intézke­dést a tehénállomány jelentős mértékű csökkenése indokol­ja. Á tej felvásárlási árának növelésével ennek szeretné­nek gátat szabni. Jelenleg ugyanis nem működik még el­ismert módon a Tej Termékta­Ötéves fennállása alkalmából tegnap tartotta közgyűlését az Atlasz Utazási Biztosító Rész­vénytársaság. Június közepé­től új szolgáltatást vezetnek be, amely jelentős segítséget nyújt a bel- és külföldön gép­járművel utazó biztosítottak számára. Darvas Gábor vezér- igazgató nyilatkozott az or­szágban teljesen új típusú biz­tosítási szolgáltatásról. A Gépjármű Segítségnyúj­tási Biztosítás (Assistance) lé­nyege, hogy mind belföldön, mind külföldön baleset, illet­ve műszaki hiba esetén fél- egy órán belül segítséget nyújtanak. Nem súlyos mű­szaki hibánál a kiküldött sze­Lezárult a rendőrségi vizsgá­lat a nyékipusztai vasúti átjá­róban február 12-én történt is­kolabusz-tragédia ügyében, amelynek következtében 11 pörbölyi gyermek életét vesz­tette, 18-an pedig megsérül­tek — tájékoztatta tegnap az MTI-t az ORFK szóvivője. Suha György elmondta: a Tolna megyei Rendőr-főkapi­tányság vizsgálata megállapí­totta, hogy a baleset bekövet­kezéséért elsősorban a busz­vezető okolható. Szellenheim János halálos tömegszeren­csétlenséget okozó közúti bal­eset gondatlan vétségét követ­te el, miután azonban a bal­esetet követően a sofőr el­hunyt, így vele szemben meg­szüntették az eljárást. A vizsgálatok és a szakér­tői vélemények feltárták, hogy a mozdonyvezető a vas­úti szabályok megszegésével elkövetett halálos tömegsze­rencsétlenséget okozó gondat­Újabb aszályos évre, korai be­takarításra és szerény termés- eredményekre számíthatnak idén is a gazdák, ha tovább tart a meleg, csapadéksze­gény időszak — nyilatkozta Bállá István, a Földművelés- ügyi Minisztérium illetékese az MTl-nek, kedden. Bár a várható termésered­ményeket még nem lehet megbecsülni, a hónapok óta tartó száraz, meleg időjárás hatására a talaj felső 50 centi- méteres termőrétegében, a nács, valamint a garantált ár és a termelési kvótarendszer bevezetésére sem lehet számí­tani belátható időn belül. A tervezett átmeneti intéz­kedést a piacszabályozás in­dokolja. Az ártámogatás költ­ségigénye a második félév­ben — amikor is az intézke­dés várhatóan hatályba lép majd — mintegy 600-800 millió forint lesz. A termelők­höz a tejfeldolgozó üzemek közvetítésével jut el a támo­gatás. relő a helyszínen megjavítja a járművet. Súlyos esetben gondoskodnak a szervizbe vontatásról, és az ügyfél szál­lításáról is. Különleges hely­zetben szálláslehetőséget biz­tosítanak. Mindennek költsé­geiből csak a szükséges alkat­részek pótlása terheli az ügy­felet. A szolgáltatás évi költ­ségét 5600 forintban állapítot­ták meg. Nyugati típusú gép­járművek esetében tíz, keleti­eknél nyolcéves korig vállal­ják a biztosítást, de jó műsza­ki állapotban lévő jármű :— a biztosító szakembereinek vizsgálata után — a limiten túl is biztosítható. lan veszélyeztetés vétségével gyanúsítható. Zörényi Gyula ugyanis legfeljebb 15 kilomé­teres sebességgel vezethette volna a szerelvényt, mert nem működött a fénysorom­pó. Zörényi egyébként rész­ben elismerte felelősségét és beismerő vallomást is tett. A rendőrség gondatlanság­ból elkövetett halálos tömeg­szerencsétlenséget okozó vas­úti közlekedési veszélyezte­téssel vádolja Appl Zsolt von­tatási vonatkísérőt, mert neki figyelmeztetnie kellett volna a mozdonyvezetőt az előírá­sok betartására. A szóvivő végül elmondta, hogy vizsgálták Bállá László vezetőmémök felelősségét is, mert mulasztást követett el az elromlott fénysorompó helyreállításának késedelmé­ben. A közlekedési ügyész szerint azonban ez nincs ok­okozati összefüggésben a bal­eset bekövetkezésével. kritikus 30 százalék körülire csökkent a növények számá­ra hasznosítható víz mennyi­sége. A csapadékhiány, a megkésett vetés és a hiányos műtrágyázás hatására hiányo­san kel a kukorica, s nedves­ség hiányában a kiszórt gyo­mirtószerek ellenére is erős lesz a gyomosodás mértéke. Az időjárás a cukkorrépának sem kedvezett, emiatt akár 20-30 százalékkal is csökken­het a termés várható mennyi­sége. Élesen eltér a kormánypár­tok és az ellenzék álláspont­ja a közoktatási törvényjavas­latról — ez derült ki a régóta várt, többször is átdolgozott dokumentum parlamenti tár­gyalásának tegnapi első for­dulójában, amikor a képvise­lőcsoportok vezérszónokai foglalták össze véleményü­ket. Az ellenzéki pártok nem csupán részterületeken bírál­ták a törvényjavaslatot, ha­nem a koncepció egészét ke­mény kritikával illették, azt szorgalmazva: a kormány dolgozza át előterjesztését, mégpedig az egyeztető szak­értői tárgyalásokat követően. Az MDF vezérszónoka­ként Karsai Péter üdvözölte, hogy a törvényjavaslat révén 10 évre növekszik a kötele­ző iskoláztatási idő, és egyet­értett a 16 éves korban lete­hető vagy leteendő alapvizs­ga intézményével is. Az isko­larendszer tagolásáról szólva ugyancsak helyesnek vélte azt az elképzelést, miszerint 4 osztályos lenne az elemi oktatás, és erre épülne a to­vábbi, immár differenciált képzés. A törvényjavaslat­ban rögzített világnézeti sem­legesség megvalósulását érté­kelve a szónok azon a véle­ményen volt: a semlegesség egyfajta ideológiai sokszínű­ség révén biztosítható. En­nek kapcsán hangsúlyozta, hogy az iskolai oktatásban egyetlen ideológia vagy esz­me sem kaphat kitüntetett szerepet, ám mindenképpen fontos egy olyan, a nagy többség által elfogadott ér­tékrend érvényesülése, amelyre a pedagógiai munka is alapozhat. Az MDF vezér­szóka úgy értékelte a műve­lődési tárca előterjesztését, hogy annak révén Európa egyik legliberálisabb, törvé­nye születhet meg. Pető Iván, az SZDSZ ve­zérszónoka elöljáróban hang­súlyozta: a szabaddemokra­ták nem látnak esélyt arra, hogy a törvényjavaslat jelen­legi formájában, annak lé­nyegi pontjain konszenzus jöjjön létre a parlamenti frak­ciók között. Ilyen lényegi pontnak tartotta az oktatás szabadságának biztosítását, az iskolák autonómiáját és ezzel összefüggésben a világ­gyarság ügye össznemzeti ügy — mondta megnyitójában Pusz­taszeri László —, azaz nem le­het semmiféle napi, vagy pártpo­litikai kérdés része. Az ennek a témának a gondozására felállí­tott hivatalban eddigi egyeszten- dős működése során több olyan probléma is felvetődött, melyet csak a hazai és a határainkon ki­nézeti semlegesség érvénye­sülését. Pető Iván mindezzel ösz- szefüggésben úgy találta: tel­jes a bizonytalanság az isko­lai hitoktatás terén, hiszen az előterjesztésből nem de­rül ki, milyen módon kap­csolódik a hitoktatás az isko­lai tanrendbe, illetve kinek a feladata az iskolai vallások­tatás megszervezése. Az ok­tatásügy irányításának terve­zett új rendszerét egyébként egészében elutasította a sza­baddemokrata politikus. Ugrin Emese (36-ok) az MDF-frakció vezérszónoká­val összhangban szintén egyetértett a tankötelezett­ség kiterjesztésének szándé­kával. Rámutatott ugyanak­kor, hogy ez érinti a teljes is­kolarendszert, és ahhoz, hogy a tervezett intézkedés ne keltsen zűrzavart, biztosí­tani kell a finanszírozási és az infrastrukturális hátteret. Ehhez kapcsolódóan a képvi­selő a törvényjavaslat legne­uralgikusabb pontjának ne­vezte az oktatásügy finanszí­rozását, és hangsúlyozta az állam, illetve a központi költségvetés szerepvállalásá­nak fontosságát ezen a terü­leten. Jánosi György, az MSZP vezérszónoka a közoktatás fejlesztésének átfogó kon­cepcióját hiányolta, és han­goztatta: az oktatási rend­szer átalakításának alapelve­it már előzetesen jóvá kel­lett volna hagyatni az Or­szággyűléssel, és csak ezt követően kellet volna egy — immár konszenzuson nyugvó — közoktatási tör­vényjavaslatot a plénum elé terjeszteni. Az iskolarend­szer' tervbe vett módosítása­it értékelve a szocialista frakció képviselője határo­zottan ellenezte a nyolcosz­tályos általános iskola meg­bontását. Úgy vélekedett, hogy ennek révén a jelenle­ginél korábbra kerül a pálya- választás, márpedig ez meg­ítélése szerint számos társa­dalmi konfliktussal, munka­erő-piaci problémával járna együtt. A finanszírozás kér­déskörét érintve a szónok amellett érvelt, hogy a költ­ségvetés azokhoz a működé­si költségekhez is járuljon vül élő kollégákkal közösen le­het megoldani. Épp e fenti gondolat kapcsán sérelmezték többen is, hogy a tegnapi témaindító sajtóbeszél­getésen csak a határainkon be­lül élő és dolgozó kollégák je­lentek meg. Az országos lapok a Rádió, il­letve a Televízió jelen lévő mun­katársai leginkább pénzt és konk­hozzá, amelyek nem az isko­lafenntartással kapcsolato­sak. A fiatal demokraták frak­ciója nevében Fodor Gábor ugyancsak elvetette az isko­larendszernek a törvényja­vaslatban vázolt átalakítá­sát. Mint kiemelte: a jelenle­gi szerkezet gyökeres átfor­málása káoszt okozna, és kü­lönösen megsínylenék ezt a vidéki iskolák. A képviselő nem értett egyet azzal, hogy ily módon korábbra kerülne a pályaválasztás időpontja, és emlékeztetett arra: a nem­zetközi gyakorlat szerint is egyre magasabb életkorig tart a közös, egységes isko­láztatás. Fodor Gábor a tör­vényjavaslatot elemezve azon az állásponton volt, hogy az nincs összhangban az Alkotmánybíróság koráb­ban hozott döntésével. Mint kifejtette: az óvodában terve­zett vallási nevelés nem egyeztethető össze a lelkiis­mereti szabadsággal, és az iskolai hitoktatás — bár an­nak fakultatív módon kétség­kívül helye van az oktatási intézményekben — nem il­leszthető az órarendbe. Kovács Gábor, a keresz­ténydemokraták vezérszóno­ka fontosnak tartotta, hogy az új oktatási rendszer egy­ként építsen az értékes ma­gyar hagyományokra és a korszerű európai gyakorlatra. A KDNP képviselője egyetér­tett az általános képzés 10. osztályig történő meghosz- szabbításával, de jelezte, hogy pártjában felvetődött: akár 18 éves korig is terjed­hetne a kötelező oktatás. Ko­vács Gábor támogatta az is­kolaszékek tervbe vett felállí­tását, és fontosnak tartotta, hogy az erkölcstan oktatása helyet kapjon a jövő iskolájá­ban. Nem kifogásolta a regio­nális oktatási központok létre­hozását sem, mert — mint ki­fejtette — ha a miniszter vál­lalja a politikai felelősséget az oktatásügyért, akkor ter­mészetes, hogy valamilyen módon jelen kell lennie a tár­cának az oktatásügy alsóbb szintjein is. A vezérszónokok felszóla­lását követően az elnöklő Szű­rös Mátyás a törvényjavaslat általános vitáját elnapolta. rét cselek\ ési programot hiányol­tak a kormány, illene a hivatal részéről. A Határokon Túli Magyarok Hivatala összegyűjtötte a kollé­gák tapasztalatait, s — hivatkoz­va arra a gyakorlatra, mely — máiként a beszélgetésben is több ízben elhangzott — többek között a Pest Megyei Hírlapnál is eredményesen folyik, a hazai sajtó képviselői megegyeztek abban, hogy a jövőben folyama­tosan fogadnak külföldön élő magyar újságírókat, s a lehetősé­gek szerint növelik az itthoni, il­letve a kinti szerkesztőségek kö­zötti munkakapcsolatot. Munkástanácsok Középtulajdonosi réteg nélkül elképzelhetetlen a demokrá­cia, s e réteg kialakításában je­lentős szerepet vállalnak a Munkástanácsok — erről Pal- kovics Imre beszélt tegnap Debrecenben, a Munkástaná­csok Szövetségének regionális kampányzáró választási nagy­gyűlésén. A szövetség elnöke hangsú­lyozta: a Munkástanácsok a hagyományos szakszervezeti jogosítványok mellett beleszó­lást kémek a dolgozókat érin­tő munkáltatói döntésekbe, s megteremtik a dolgozói tulaj­donszerzés lehetőségét. Utób­bi kapcsán jelentős sikerként könyvelte el, hogy kezdemé­nyezésükre alkotta meg az or­szággyűlés a Munkavállaló Részvénytulajdonosi Program­ról (MRP) szóló törvényt, amely a privatizálás során a vállalati tulajdont a dolgozók­ra nevesíti. Palkovics szerint az így tulajdonossá váló mun­kavállaló jobban érdekelt cége hatékonyabb működésében, ami gazdasági megerősödést eredményez. Ez utóbbi nélkül pedig nem működhet jól a tár­sadalombiztosítás, nem lehet jobb sem az egészségügyi, sem a szociális, sem a nyugdí­jellátás. Palkovics Imre reményét fe­jezte ki, hogy május 21-én mi­nél többen elmennek szavaz­ni. Ugyanakkor nem titkolta: a választásokat illetően az egy hónapja tartó kampány ellené­re meglehetősen nagy a tájéko­zatlanság a társadalomban. Szóba jöhet a Deficit? Verebes István, a nyír­egyházi színház új igaz­gatója olyan színházat kíván a „keleti végen”, amely nem politizál. Ez a színház majd minden réteget megcéloz, s ép­pen ezért, nyilatkozta a direktor, nem biztos, hogy Csurka István De­ficit című műve nem ke­rül közönség elé. Ő Csurkát mint dráma­írót nagyra értékeli, majd hozzáteszi nyilat­kozatában: „a többi az ő dolga", mármint a je­les drámaíróé. Csupán figyelmeztetni kívánom a nagy lendülettel mun­kához látó igazgatót, hogy nyilatkozatokban is tanácsos elkerülni a politizálást, ha színház­ról van szó, méghozzá olyan színházról, amely nem politizál. Teljesen felesleges tán megma­gyarázni azt, hogy Csur­ka Istvánt ő mekkora drámaírónak és mekko­ra politikusnak tartja, ha egyszerűen egy szín­műről, nevezetesen a De­ficitről beszél. Teljesen függetlenül attól, hogy mi a többi dolga Csur­ka Istvánnak, emelt fő­vel kijelenthetjük: a De­ficit egy színpadra kí­vánkozó jó darab. Ak­kor is jő, ha a szerző a centrumban van, s ak­kor is, ha éppen a ma­gyar úton tartózkodik. (Vödrös) Ötéves az Atlasz Biztosító Júniustól új szolgáltatás —feke— Pörbölyi katasztrófa A vizsgálat lezárult Újabb aszály eló'tt? A határainkon túli magyar sajtó helyzete Szakmai segítséget várnak Elsősorban szakmai segítséget, s a kölcsönös kapcsolattartás megszervezését várják el a határainkon kívül élő magyar új­ságírók az anyaországbeli kollégáiktól — összegezte a témával foglalkozó hivatal csaknem egyéves fennállása alatt szerzett ta­pasztalatokat Pusztaszeri László vezető azon a sajtóbeszélgeté­sen, melyen egyúttal a jövőbeni feladatok közös megtervezésé­re is kérte a hazai lapok munkatársait. — A határainkon kívül élő ma-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents