Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-17 / 113. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 3. MÁJUS 17.. KEDD Nemzetiségi együttesek találkozója Egymást gazdagító kultúrák A KDNP nem visel álarcot Gáspár Miklós váci előadása Ráckevén a II. Pest Megyei Nemzetiségi Találkozó tegnap, megnyugtató példát mutatott e viszályoktól és háborúktól súj­totta térségben: különböző né­pek így is élhetnek egymás mel­lett. Szerb, szlovák, német, gö­rög, cigány és magyar népvise­letbe öltözött nemzetiségiek, a többségi nemzeti fiaival vonul­tak a főutcán, hagyományos tán­caikat ropva, majd összegyűltek és vidám beszélgetésbe merülve gyülekeztek a ragyogó napsütés­ben az Ács Károly Művelődési Központ hangulatos udvarán. Majd egymás után a színpadon mutatták be népdalaikat és tánca­ikat, melyek anélkül gazdagod­tak egymásból az együttélés so­rán, hogy sajátos jellegzetessé­güket elvesztették volna. Talál­kozó volt ez, és egyben megmé­rettetés a zsűri előtt. Vásárhelyi László koreogiáfust, Farkas Zol­tán koreográfust és táncművészt és Eredics Gábort, a nemzetisé­gi zene szakértőjét azért hívta a találkozóra Makra Borbála, a művelődési ház igazgatója. hogy szezon végi értékeléssel út- ravalót adjanak a hagyományőr­ző együttesek munkájához. A . színpadon először a házi­gazda város nagy múltú és kitű­nő Kéve együttese mutatkozott be — a többségi nemzet egyedü­li képviselőjeként. Felnőtt cso­portjuk népitáncosainak ver- bunkja, majd a csatlakozó lá­nyokkal és asszonyokkal együtt eljárt palóc és szatmári táncok sokrétű és gazdag hagyománya­inkból merítettek. ízes énekük messze hangzott — ahogy a cső­ri kanász gyermektáncokat járó ifjúsági csoporté is. Örömmel láttuk, hogy a találkozó sok együtteséhez hasonlóan a Kéve is többgenerációs. A hagyomá­nyok őrzése így sok évre megol­dottnak látszik. A Kéve együttes táncához a fiatal Szadai vonósok húzták a talpalávalót. A nemzetiségi együttesek zenekaraival ellentét­ben, hagyományos hangszeres összeállításban: szólóhegedűk, kontrás és bőgős gondoskodott a hagyomány hű ritmusok és dal­lamok megszólaltatásáról. Mind­ez a szerb és német táncosokat kísérő zenekarokról jutott eszembe, ahol bizony hiányol­tam a hagyományos hangszere­ket. A szerbeknél nem láttam tamburát, a sváb zenekarban a rezeseket egyetlen trombita kép­viselte és hiányzott a tangóhar­monika is. A nemzetiségi együttesek gaz­dag dal- és tánckultúrájának fel­vonultatása aztán feledtette a pil­lanatnyi borút. A vecsési, sziget- szentmártoni, a biatorbágyi, á szigetújfalui és a pilisvörösvári német együttesek lendületes, hullámzó ritmusú keringőjén, pattogó ritmusú, tapssal kísért polkáin látszott: a táncokat min­dennapi mulatságaikon is járják. A pilisszentlászlói, a szó'di és a pilisszentkereszti együttesek tácai és dalai leginkább árulkod­tak az együttélő kultúrák köl­csönhatásairól. Régi stílusú, gu­rul dalaikban, a szláv muzsika szentimentalizmusa uralkodott. Új stílusú dalaikban és táncaik­ban azonban olyan' erős volt a magyar hatás, hogy szinte csak az énekből vettük észre, hogy szlovák együttesekről van szó. A pomázi Opanke és a tököli Délszláv Nemzetiségi Férfikórus déli szomszédai kulturális örök­ségét ápolja régóta, amelyen már a velük egykor együtt élő tö­rökök és bulgárok kulturális ha­tásai látszanak. A páratlan ritmu­sú muzsika döccenővé, az apró­zó dallamok lebegővé tették tán­caikat. A gazdag polgársággal rendelkező bunyevácok táncain ugyanakkor polgári hatások nyo­mai látszottak, és ezt mutatták a múlt századi középrétegek vise­letét utánzó ruháik is. A találko­zó szép színfoltja volt a Görög Nemzetiségi Táncegyüttes (Buda­pest) bemutatkozása és a gödöl­lői Hagyományőrző Cigány Együttes forró hangulatú, lendü­letes tánca és éneke. Az este fo­lyamán összvigassággal záruló rendezvény újabb szép bizonyíté­ka volt soknemzetiségű me­gyénk gazdag kultúrájának és ha­gyományápolásának . (veszelszky) Montágh Imrére emlékezve Az ország tizenöt településének gyermekszínjátszó köreit fogadta az elmúlt hét végén Gödöllő városa. Az immár tradícióvá lett Montágh Imre Országos Gyermekszínját­szó Találkozót negyedízben rendezték meg. A saját tele­pülésükön már nagy sikerrel játszott színdarabokat most nagyobb közönség előtt mutathatták be a rendezvénynek otthont adó művelődési központban. A részt vevő gyere­kek és kísérőik szabad idejükben lehetőséget kaptak a vendéglátó város nevezetességeinek megtekintésére. Ké­peink az előadások feszült pillanatait mutatják be. Krdősi Ágnes felvételei Az elmúlt hét végén — pénte­ken — Vácra látogatott Gás­pár Miklós országgyűlési kép­viselő, a Kéreszténydemokra- ta Néppárt frakcióvezetője. A párt helyi szervezetének tagjai körében időszerű politi­kai kérdésekkel foglalkozva tájékoztatta hallgatóságát. Többek között az ukrán—ma­gyar alapszerződés megköté­séről, a vele kapcsolatos par­lamenti vita összefüggései­ről, melyek számára is olyan dilemmát okoztak, hogy vé­gül tartózkodott a szavazástól. A belpolitikai élet mai sajá­tosságairól beszélve fejtette ki azt a nézetét, hogy a mai kétharmados törvények jelen­tős aránya gyakran akadá­lyozza a kormányt szándékai­nak megvalósításában, s hogy az ellenzék ezáltal ná­lunk sokkal több jogosultság­gal rendelkezik, mint a fejlett nyugati demokratikus orszá­gokban. A tömegtájékoztatás hely­zetét elemezve Gáspár Mik­lós rámutatott, hogy a médi­ák ellenséges műsorpolitikát folytattak a kormánnyal szemben. Azért folyik a harc — mondta —, hogy ki tájé­koztassa, ki vezesse ezt az or­szágot akár 1994 után is. A pártok szereplésével fog­lalkozva a frakcióvezető úgy vélte: A KDNP-nek nem kell álarcot viselnie, azt mutathat­ja magáról, ami a valóságos lé­nyege. Ám az eddigieknél eré­lyesebb, határozottabb politi­kát kell a jövőben folytatnia. A privatizáció ellentmon­dásaival foglalkozva az elő­adó úgy összegezte a vélemé­nyét, hogy annak a hazai kö­zéposztály kialakulását kelle­ne szolgálni. A két nagy gond, az infláció és a munka- nélküliség is csak a gazdaság élénkülése által oldható meg véglegesen, ha közben vala­mennyit lehet is javítani a kö­rülményeken. Gáspár Miklós végül az igazságtétel kérdéseiről fejtet­te ki a véleményét, s mint mondta: korábban maga is be­nyújtott egy törvényjavasla­tot, aminek a koncepcióját át­vette a kormány, s szintén el­készítette az előterjesztését. — Ha az igazságtétel nem valósul meg, nincs igazi rend­szerváltás — szögezte le arra alapozva, hogy Magyarorszá­gon 1956-ban háború volt. A háborúban elkövetett bűnök pedig nem évülhetnek el. Mint azt a munkájukat meg­kezdő tényfeltáró bizottsá­gok is megállapították, 1956. október 23. és 1957. február 19. között eldördült sortüzeknek legalább 500 ál­dozatuk volt. Felmerülhet ezek után a kérdés, hogy miért van szük­ség az igazságtételre? Azért — jelentette ki a KDNP frak­cióvezetője —, hogy soha többé ne kövessenek el ilyen rettenetes bűncselekménye­ket. Fel kell tárni, hogy kik álltak akkor a jó és a rossz oldalon. K. T. I. Utómajális a Budakeszi Vadasparkban Sok százan ünnepelték tegnap a madarak és fák napját a Budakeszi Vadasparkban. A színes programokkal kecsegte­tő rendezvényre a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dol­gozók Szakszervezetének szervezésében került sor. A felállított sátrak között sok­féle program közül válogatha­tott a látogató. A megyei szer­vezetek képviseletében a kár- rendezési hivatal, a mezőgaz­dasági termelők szövetsége, a munkaügyi központ és a társa­dalombiztosítási igazgatóság a helyszínen tájékoztatta az ér­deklődőket aktuális kérdések­ről. Aki viszont ezen a hétvégén inkább távol maradt a hétköz­napi gondoktól, részt vehetett az ökörsütésen vagy az utóma­jálison jelen lévő együttesek és előadók programjain. Volt könyvvásár és filmvetítés is, a tombolán pedig újszülött bor­jút nyerhetett, akinek kedve­zett a szerencse. Sok család­nak kellemes kikapcsolódást jelentett a vadaspark állataival való találkozás és a szabad le­vegőn töltött hétvégi nap. — feke — A Dunából merített beruházás Kikötőt avattak Szodligeten (Folytatás az I. oldalról) Magyarország közel 25 dunai jachtkikötője közül ez az első medencés rendszerű, ami azt jelenti, hogy a part mentén képzett öbölben vi­har esetén is védve vannak, a hullámverés nem töri ösz- sze a kishajókat. A vizen robogó, 80-100 kilométeres sebességet is el­érő jetskik, vagy magyaro­sabban jet-sík szövetségé­nek ma már vagy száz ver­senyzője van, akik nemzet­közi versenypályákon is fel­tűnnek. Tavaly és tavaly­előtt három kategóriában bajnokokat is avattak. A sződligeti követelmény sze­rint a 400 méteres szlalom­pályán négy kört kellett megtenni, s ennek gyorsasá­gát, hibátlanságát zsűri pon­tozta. A rendező sződligeti Neptun Jachtklub tagjain kí­vül rajthoz álltak: Fiesta SE Budaörs, a Four SE Buda­pest, az Eldorado SE Abád- szalók, az Erzsébet Sport- centrum Dunakeszi, a Ki­rály SE Budapest, a Nagy­maros SE, a Presto SE Buda­pest, a Zalaegerszegi Jacht­klub, valamint a Vi­king Klub Szentendre ver­senyzői. K. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents