Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-17 / 113. szám
PEST MEGYEI XXXVII. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. MÁJUS 17., HÉTFŐ Antall József interjúja A magyar—ukrán alapszerződés ratifikálása által kiváltott belpolitikai nézetkülönbségekről, a gazdaság helyzetéről hangsúlyozottan a privatizációról, a piac- gazdasági áttérés szociális vonzatairól —, valamint az egy esztendő múlva esedékes választások és a kormányzati politika összefüggéseiről beszélt Antall József miniszterelnök abban az interjúban, amelyet szombaton adott a Kossuth rádióban. (Folytatás a 3. oldalon) Néptáncfesztivál Ráckevén Második alkalommal rendezték meg Ráckevén tegnap azt a nemzetiségi néptáncfesztivált, amelyen ösz- szesen 22 együttes lépett fel, közöttük szerb, sváb, szlovák, délszláv táncosok, de bemutatkozott görög és cigány táncegyüttes is. A táncosok délelőtt a főtérről indulva mutatkoztak be, majd a művelődési otthon előtti téren adtak műsort. A legnagyobb sikert a vecsési Ferihegy sváb együttes és a helyi Bokréta gyermekegyüttes aratta. Az önkormányzat elképzelése szerint ezentúl minden év májusában megrendezik a mostanihoz hasonló találkozót. (Részletes tudósításunk a 4. oldalon) A Dunából merített beruházás Kikötőt avattak Szodligeten Motorzaj verte fel a sződligeti szabadidőközpont környékének csendjét tegnap délelőtt. Vízi robogók hasították a Duna-part előtti öböl vizét. A Sződliget kupáért, II. Országos Jetskiverseny keretében avatták fel a község mellett, önkormányzati kezdeményezésre épült jachtkikötőt. Rajt előtt a motorosok — Sződliget történetében jelentős beruházás közeledik a vége felé. Az alapkő- letétel 1992-ben történt — emlékeztetett rá Schröck István, a község polgár- mestere, a vízen lehorgonyzón úszó kikötőház fedélzetéről köszöntve a versenyzőket és a közönséget. Részleges megnyitásnak nevezte a tegnapi alkalmat, mert a véglegesre Szent István napján kerül majd sor. A kikötő közelében nyílnak majd meg a már meglévő üzletek mellett a további vendéglátó, szolgáltató intézmények, a szabadtéri színpad. A 400 méter hosszú, száz méter széles, úgynevezett medencés kikötőt a (Erdősi Ágnes felvétele) Markon Kft. mérnökgárdája tervezte, kivitelezője a Sugár Kft. volt. A 22 ezer négyzetméter alapterületen kikotort meder kialakításához a gát felépítéséhez, melyen helikopter is leszállhat, 80 ezer köbméter földet, kavicsot kellett megmozgatni. Schröck István mint korábban, most is megjegyezte, hogy az önkormányzat beruházására azért nem kellett költeniük, mert a kivitelezők a Dunából kotort sóder árából fedezték a kiadásokat. (bolytatás a 4. oldalon) Szentendrén, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban a hét végén öt negyedikes osztály vett búcsút az alma matertől. A 150 diákra mától nagy feladat vár. hiszen megkezdik az írásbeli érettségi vizsgákat. Hancsovszki János felvétele Tárcaközi eszmecsere Vízgazdálkodás és természet- védelem címmel tartottak konferenciát a Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Világ Természetvédelmi Alap (WWF) rendezésében a hét végén Budapestén. Ez a konferencia egy rendezvénysorozat része, amelyeken fő célként tűzték ki, hogy a különböző régiókban és szakterületeken dolgozó emberek számára lehetőséget teremtsenek az eszmecserére. Ezzel elérhető, hogy a kritikus környezeti kérdéseket ne csak a természetvédelem oldaláról közelítsék meg. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot képviselő Tardy János helyettes államtitkár elmondta, hogy a vízügy és a természet- védelem kapcsolata a még meglévő vitás kérdések ellenére is számottevően javult. (Folytatás a 3. oldalon) A szaktudás értéke Egykoron, minden ellen lázongó egyetemistaként, éjszakákba menő' beszélgetéseket folytattunk társaimmal arról, miféle igazságtalanság hazánkban a tudás lebecsülése. Parttalan vitánk tárgya az volt, hogyan lehet értékesebb, megbecsültebb, só't jobban fizetett egy szakképzettség nélküli dolgozó, mint egy — kiváltképp a pálya elején álló — értelmiségi! Egy minapi tanácskozáson az egyik idősebb hozzászóló szavai idézték fel bennem e régi emléket. Mit vihetünk mi, szaktudással és gyakorlattal rendelkező' értelmiségiek a mai privatizáció uralta világunkba? — kérdezte indulatoktól fűtve. Mi nem értünk a vállalkozáshoz, nem tudunk eligazodni a saját boltunk üzletünk, egységünk „megve he tőségének”, bérelhetó- ségének piaci viszonyai és jogi szabályozásai között sem. Mi „csak”a szakmánkat ismerjük; azt tanultuk meg, s azt gyakoroltuk be az elmúlt évtizedek alatt, s — tette hozzá a fórum résztvevője — nem gyűjtöttünk pénzt sem az eltelt munkásévek alatt. így ma nem lehetünk aktív részesei a szakmában meginduló privatizációnak. Viszont a szaktudásunk... Tény, hogy a boltok, az üzletek megvételéhez, bérléséhez alapvetőén tőkére van szükség. Emellett azonban nélkülözhetetlen az az érték is — merthogy vitathatatlanul érték —, amit az évtizedek alatt összegyűjtött szakmai tudás és gyakorlat jelent. A kettő' pedig gyakran nem esik egybe. Megengedhetetlen pedig, hogy egy állami tulajdonból magánkézbe kerülő' üzlet szakmai közreműködés, irányítás nélkül dolgozzon! Közhely, hogy bármely vállalkozás, akár csak egy üzlet is, akkor eredményes, ha azt szakmához értő' ember veszi kézbe. Általában igaz, s elfogadott: a szaktudás érték már mai világunkban, a gyakorlatban azonban mégis meg-megfeledkezünk róla, hogy az. kinccsé és pénzzé tehető'. Mailár Éva Az 56-os Szövetség kongresszusa Társadalmi közöny hátán Valamennyi előadó és felszólaló a nemzeti jövőjéért való aggodalmát fejezte ki és 1956 tiszta szellemében való egység kialakítására, összefogásra, szólított fel szombaton Miskolcon az 56-os Szövetség VI. országos kongresszusán. Csw ka István felszólalásában arról szólt, hogy a rendszer jelenleg egy nagy társadalmi közöny hátán él. Pedig az indulásnál éppen ezt a közönyt akarták felszámolni. Kell, hogy valami hiba legyen. mert a dolgozó ember továbbra is csak az életben maradásért küszködik, miközben a kommunisták nagy haszonélvezetre tettek szert. Nem igaz, hogy a forradalmár út szélsőségekhez vezet. Az 56-os Szövetségben van mértéktartás, bölcsesség, ezért nem szabad, hogy az ellenfelek kiszorítsák az 56-osokat a politikából — mondta többek között. Magyar Börtöntársaság Lelki támaszt is nyújt Első közgyűlését tartotta a Magyar Börtöntársaság szombaton, a képviselői irodaházban. A Roszik Gábor evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő elnökletével tavaly megalakult szervezet célja, hogy a be- börtönzötteket, a börtönviselteket és azok családtagjait, valamint bűnözés áldozatait az irgalmasság jegyében támogassa és segélyezze. Főbb tevékenységeik közé tartozik például a bebörtön- zöttek gyermekeinek oktatása, karácsonyi ajándékok szétosztása, a levelezés és csomagküldés megszervezése. A társaság ezen kívül lelki támaszt is nyújt az ezt igénylőknek. Ebben működnek közre a börtönökben szolgálatot teljesítő lelkipásztorok és a világ 54 országában működő börtönmisszió tagjai. A szombati rendezvényen részt vettek a Nemzetközi Börtöntársaság és a Máltai Szeretetszolgálat Börtönszolgálatának képviselői is.
