Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-15 / 112. szám

Í4 PEST MEGYEI HÍRLAP INTERJÚ 1993. MÁJUS 15., SZOMBAT Ellentmondásos adatok A magyarországi zsidóság száma a II. világháború után „Magyarország II. világháborús ember vesztesége” címmel jelentette meg néhány évvel ezelőtt kutatásainak eredménye­it Stark Tamás történész. A tudományos műben a fiatal ku­tató külön fejezetet szentelt a magyar zsidóság veszteségei­nek. Kimutatta, hogy ennek felsó' határa mintegy 390 ezer áldozat lehetett. Stark Tamás az utóbbi időben azokat a for­rásokat nézte át. amelyekből kiderülhet, hogy a világhábo­rú után hány zsidó tért vissza Magyarországra, hányán ma­radtak itt, illetve hányán vándoroltak ki. A történészt újabb kutatásai eredményéről kérdeztük. — Mindenekelőtt le kell szö­geznem — mondotta Stark Ta­más —, hogy a rendelkezésre álló forrásokat ugyan már át­néztem, vagyis a kutatómun­kát befejeztem, de a feldolgo­zás, az összegzés még hátra­van. Meg kell jegyeznem azt is, hogy a rendelkezésemre álló forrásokból rendkívül sok ellentmondást tartalmazó kö­vetkeztetést lehet levonni, ugyanis maguk a számadatok ellentmondásosak. A kutatást az is nehezíti, hogy a vizsgált időszakban, a háború után, el- lenirányúak voltak a népván­dorlási folyamatok. — Kutatásai sarán milyen számadatból indult ki? — Biztos támpontnak tekint­hetőek az 1941-es népszámlá­lás adatai. Eszerint a megna­gyobbodott Magyarországon abban az időben 725 ezer izra­elita vallású állampolgár élt. Mivel azonban a zsidótörvé­nyek nem csupán az izraelita vallásúakra vonatkoznak, ha­nem a kitértekre is, ezért a számlálóbiztosok rákérdeztek az ősök vallására is. A statiszti­kai adatokat Dolányi Kovács Alajos dolgozta fel, s kimutat­ta, hogy az úgynevezett zsidó fajúak száma 1941-ben 820—825 ezerre volt tehető. Dolányi munkájának eredmé­nyében — jóllehet a statiszti­kus antiszemita beállítottságú volt — nincs okunk kételked­ni, mert számait a Zsidó Világ- kongresszus statisztikai osztá­lya is átvette és használta 1946-ban. — A korábbi kutatásai ered­ményeképpen kapott zsidó ál­dozatok számát•— 390 ezer — kivonva a Dolányi által kapott 820—825 ezres számból, kiszá­mítható, hogy mintegy 400—420 ezer magydrországi zsidó élte túl a vészkorszakot. Helyes-e ez a következtetés? — Elvileg helyes lehet, ám pontos számadatok sajnos nem állnak rendelkezésünkre. Figyelembe kell venni példá­ul, hogy a haláltáborokból sok életben maradt zsidó nem tért vissza Magyarországra, hanem vagy nyugaton ma­radt, vagy az Egyesült Álla­mokba, vagy Izraelbe, vagy a világ valamely más tájára ván­dorolt ki. — Mégis, mit tudhatunk a túléló'k számáról? — A háború befejezése után több számbavétel, gyors­felvétel készült a népességi vi­szonyokról. A budapesti sta­tisztikai hivatal például már 1945 tavaszán felmérte, hogy a fővárosban mintegy 89 ezer izraelita vallású él. (Számuk 1941-ben 186 ezer volt.) 1945 őszén a Zsidó Világkongresz- szus Statisztikai Tudósító Iro­dája felmérte a fasiszták által üldözöttek és elhurcoltak — gyakorlatilag a zsidók — szá­mát. Ők arra a következtetésre jutottak, hogy Budapesten 97 ezer izraelita élt ebben az idő­szakban, illetve 120 ezer olyan állampolgár, akire érvé­nyes volt a zsidótörvény. Vidé­ken 1946 elején mérték fel az adatokat. A budapesti 120 ez­res szám még mintegy 40 ezer­rel bővült. — De vajon, a történtek után, bevallotta-e mindenki a származását?-—Nyilván nem. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület ala­kulásakor, ’86 végén sokan azért nem léptek be a szerve­zetbe, mert nem akarnak még egyszer bármiféle olyan listá­ra felkerülni, amelyből kikö­vetkeztethető a származásuk. De volt egy harmadik fölmé­rés is, 1945 nyarán. Ezt a Köz­ponti Statisztikai Hivatal vé­gezte. Eszerint Magyarország jelenlegi területéről, Budapes­tet nem számítva, mintegy 176 ezer zsidót hurcoltak el. 1941-ben ezen a területen 240 ezer zsidó élt. Ezen összeírás szerint a vidékre visszatértek száma akkor, 1945 nyarán, 40 ezer volt. — S mennnyien vándorol­tak ki a háború alatt? — Nem sokan, mintegy 5-6 ezren. Ha tehát a 176 ezerből kivonjuk a 40 ezer visszatért számát, s a kapott számot ki­vonjuk az 1941-es 240 ezres számból, akkor elvben az jön ki, hogy körülbelül százezer zsidó élt 1945 nyarán — vidé­ken. A túlélő vidéki zsidóság száma azonban gyakorlatilag kisebb, mert az 1941-es részle­ges deportáció és a munkaszol­gálat már 1944 előtt is nagy­SPORT Minimum BEK-eziist a Vasas-Drehernek Játék és nagyjelenetek Kosarasok rájátszása A kosárlabda férfi NB II- ben az alapbajnokság befe­jezése után a rájátszásnál tartanak a csapatok, köztük a Gödöllői EAC. — A Középcsoport A és B mezőnyének négy-négy együttese vetélkedik, s a csapatok magukkal viszik korábbi eredményeiket — mondotta a gödöllői Rácz Péter. -— A Külker ellen mindkét találkozót meg­nyertük, a Budaörssel má­jus 18-án vívjuk a visszavá­gót. A Honvéd tartalékcsa­pata mellett a MAFC Mar­tos gárdája tartozik a me­zőnyhöz. Mi egyébként az alapbajnokságban a nyolca­dik helyen végeztünk. Rácz Péter Miskolcon középiskolásként kezdett kosarazni, majd Gödöllőn második évfolyamos hall­gatóként kapcsolódott is­mét a sportágba. Bár tanul­mányait már tavaly befejez­te, továbbra is az egyete­mista csapatban játszik. Asztalitenisz férfi NB I. B-csoport. Budaörsi SC— Zugló SE 12-6. Győz: Be- nyovszki (4), Rácz, Molnár (3-3), valamint a Molnár, Rácz és a Benyovszki. Ba-- lázs páros. Ahogy nő a pénz szerepe a sportban, mindinkább elsza­badulnak az indulatok. Egyre nagyobb teret kapnak a má­sodszándékú. nemegyszer te- átrális jelenetek, amelyekre szemléletes példákkal szol­gált az elmúlt vasárnapi, a Fáy utcában lejátszott Vasas- Dreher—Hypobank Südstadt női kézilabda Bajnokcsapa­tok Európa Kupa első döntő összecsapása. Gunnar Prokop menedzser — nem vitás — túljátszottá az önmagának megírt koreog­ráfiát, de a Fáy utcai szurko­lók sem maradtak adósak. Hovatovább úgy tűnt. mintha nemis a játék lenne az elsőd­legesen fontos, hanem ez csak egyfajta ürügy, körítés ahhoz, ami leginkább lekötöt­te a szurkolók, de még a játé­kosok figyelmét is. Pedig azért a nagyjelenetek mellett játék is zajlott a pályán, s te­gyük hozzá: a Hypobanknak nem volt szüksége arra a bí­rói segédletre, amit kétségkí­vül megkapott, mert játéktu­dásban is a magyar bajnok fölé emelkedett. Ezek után nem nehéz kita­lálni, mi lesz vasárnap 14-30-kor, Südstadtban (té­vémeccs), ahol a házigazdák 17-14-es előnnyel lépnek majd pályára. A Hypobank egészen biztosan hatalmas ünnepséget rendez a várható­an megszülető, immár negye­dik BEK-győzelem alkalmá­ból, s ehhez a „műsorhoz” csak a szükséges rossznak te­kintik majd a játékidő 60 per­cét. Persze, ha már játsza­nak, bizonyára nyernek is, rá­adásul félő, hogy nem is kis arányban. A Vasas-Dreher egyébként is jelentősen meg­gyengült, hiszen válogatott átlövőjét, Varga Mártát hosz- szú hetekre „kikapcsolták” a játékból, egy kissé túl szigo­rúra sikereden belépő ered­ményeként. (Érdekes, Varga letaglózásakor Prokop nem szaladt be a pályára...) Az angyalföldi gárda legna­gyobb gondja egyébként az, hogy végképp nincs nemzet­közi szinten is bevethető cse­rejátékosa, s ez a szomorú tény a későbbiekben is sok gondot okozhat majd nekik. Ettől persze a valószínűsíthe­tő BEK-ezüstérem kiemelke­dő eredmény marad — re­mélhetőleg a tévé jóvoltából színvonalasabb összecsapást láthatunk majd. mint egy hete a Fáy utcában. J. K. Varga Mártával (labdával) már nem lesz gondja a vissza­vágón a Hypobanknak. Csik János edző most már első­sorban a kép bal szélén látható Tóthné Szabó Melindától (2) várhatja a gólokat A szerző felvétele számú áldozatot követelt. Meg kell még említenem, hogy a béketárgyalások idején a Központi Statisztikai Hiva­tal adataira hivatkozva a ma­gyar delegáció összesen mint­egy 240—260 ezer budapesti és vidéki magyar zsidóról be­szélt. — Mennyien vándorollak ki Magyarországról a háború után? — Ezt sajnos szintén nem tudjuk pontosan, mivel erről Izraelben, az egyik fő kiván­dorlási célponton nem vezet­tek statisztikát. Egyedül azt tudjuk, hogy egy 1961-es fel­mérés szerint Izraelben mint­egy 50 ezer Magyarországról érkezett háborús üldözött élt. A kivándoroltak száma azon­ban nyilván magasabb volt, hi­szen 1961-ig sokan elhunytak már a hazánkból érkezettek kö­zül. De nem igaz az a gyakran hangoztatott feltételezés, hogy az Izraelben élő magyarajkú- ak száma 2-300 ezer lenne. A valóságos szám ennél lényege­sen kisebb. Kanadába mintegy 5-10 ezer magyar ajkú zsidó érkezett. Vándoroltak ki az Egyesült Államokba is — hogy mennyien, arról sajnos nincsen adatunk —-, Latin- Amerikába, Ausztráliába és Nyugat-Európába is. — Milyen eredményt kap­tak a zsidóságra vonatkozóan az 1949-es népszámlálás so­rán? — Az I949-es népszámlá­lás során még rákérdeztek az illető vallására. Ezek szerint Budapesten abban az évben 97 ezer ötszáz, a vidékkel együtt pedig összesen 135 ezer izraelita állampolgár élt Magyarországon. — S mit tudunk az 1949-es követő időszakról? — 1949 után nem írták ösz- sze, hogy hányán tartoznak az izraelita vallásfelekezethez, il­letve hányán vallják magukat zsidónak. Reprezentatív felmé­rések azonban készültek. A Ma­gyar Közvélemény-kutató Inté­zet 1984—88 között végzett fel­mérései alapján Tomka Miklós vallásszociológus kimutatta pél­dául, hogy az izraelita feleke- zethez tartozók száma nem ha­ladja meg a 40-50 ezret. Szá­mos adat látott napvilágot a ma­gyar zsidóság számarányaira vonatkozóan külföldön, elsősor­ban az Egyesült Államokban és Izraelben. Ezek közül meg­említem a jeruzsálemi héber egyetem kiadványát, amely 1992-ben jelent meg. Ebben — a források megjelölése nélkül — kétféle számadatot is talá­lunk. Az egyik táblázat szerint 58 ezer, egy tanulmány szerint pedig — Gonda János tollából — a magyarországi zsidóság száma 80 ezerre becsülhető. Zsidó szervezetek részéről azonban ennél lényegesen ma­gasabb számok is elhangzanak. Ezen egymásnak ellentmondó számadatok is bizonyítják a ma­gyarországi zsidók száma körü­li bizonytalanságot. — Várható-e, hogy az ön ál­tal említett forrásokon kívül újabbak nyomára bukkan? — Olyan új forrásra, amely Magyarország jelenlegi terüle­tére vonatkozóan alapvetően megváltoztatná az említett számadatokat, nem számítok. Hardi Péter Biatorbágy és Sóskút Budai párosverseny Izgalmas a versenyfutás a baj­noki címért a Buda—Szen­tendre összevont körzeti labda­rúgó-bajnokságban, ahol re­kordmezőny, 18 együttes ját­szik. Még hat forduló van hát­ra a június 13-i fináléig. Sűrí­tett tempóban játszanak, hi­szen két hétközi fordulót (má­jus 19. és 26.) is beiktattak. A sort a 45 pontos Sóskút vezeti, gólkülönbség 76-20, míg a vetélytárs ugyancsak 45 pontos Biatorbágyé: 71-25. A harmadik helyen a 42 pontos Pilisszentiván (66-31) követ­kezik. — Az első három döntetlen után zsinórban nyerjük tava­szi mérkőzéseinket — mon­dotta Baranyai Imre biai inté­ző. — Minden bizonnyal már­cius 30-án a Sóskút—Bia ran­gadó tisztázza majd a végső el­sőséget. Ősszel otthon mi nyertünk 3-1-re. A biaiak szeretnének győz­tesen kikerülni a párosverseny­ből, ennek érdekében erősítet­tek is. A BLSZ I. osztályban játszó elektromos csapatából a Novák testvérek érkeztek. István és János jól mutatko­zott be, mindketten gólt sze­reztek. A legutóbbi három ta­lálkozó eredménye: Bia—Di- ósd 3-0, Tárnok—Bia 0-1, Bia—Pilisszántó 4-1. A csapat házi gólkirálya a 26 esztendős Vas István. A leg­ifjabb az ifiből előrelépett, 18 éves Scheffer István, míg a legidősebb Márton Kálmán (36). Vörösvári fiatalok Mesterhármas küszöbén A Pest megyei ifjúsági labda­rúgó-bajnokságban a Pilisvö- rösvári SC öt ponttal vezet. Bár még 6 forduló van hátra, a mesterhármas küszöbén van a csapat, hiszen a korábbi két esztendőben is ők hódították el az aranyérmet. A gárda 42 pontot gyűjtött, kitűnő 74-14-es a gólkülönbsége. Ko­vács István szerezte a termés csaknem felét, hiszen 34-szer talált a kapuba. Bakii József 20, Fazekas Csaba 16 góllal következik. A serdülőkorú Fa­zekas tagja volt a megyei ifjú­sági válogatottnak, a nemzet­közi húsvéti torna győztes csa­patának. A felnőtt gárda is dicsérete­sen szerepelt, legutóbb egy pontért utaztak Ikladra és ket­tő lett belőle. A helyiek 2-1-es vezetése után fordított 4-2-re a PSC, amelynek találatait Eperjesi (2), Lukács és Stoker szerezték. Lukács, Szőllősi és Wohl játéka emelkedett ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents