Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-15 / 112. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁJUS 15., SZOMBAT 3 Levél Antall Józsefhez A Miniszterelnöki Sajtóiroda eljuttatta az MTI-hez azt a levelet, amelyet gyulafehérvári, kolozsvári, nagyváradi, szatmárnémeti és temesvári egyházi vezetők írtak Antall József miniszterelnöknek: „A kommunista diktatúra idején Erdély határ menti helységeiben foghatták a magyar tv adásait, amely fontos szerepet töltött be magyarságuk megőrzésében. Osztatlan örömmel vettük tudomásul a Duna TV beindulását, ami lehetővé tette a magyar nyelvű adás vételét Erdély, sőt az ország egész területén. Mélységes megdöbbenést és aggodalmat keltett az erdélyi romániai magyarság körében az az értesülés, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna TV megszüntetését, illetve attól az anyagi támogatás megvonását kívánják. Ez most történik, amikor oly nagy szükségünk van arra, hogy a határok fölött és a határokon túl akadály és cenzúrás csonkítás nélkül közös lehessen múltunk, történelmünk, irodalmunk, művészetünk, erkölcsi nagyjaink, közös érdekeink ismerete, vállalása. Köszönjünk azok megértését és anyagi áldozatát, akik a Duna TV adásait lehetővé tették. Felháborító, hogy magukat magyaroknak valló pártemberek sajnálják az anyagi áldozatot a Duna TV további működtetésére. Nagyon fájó és sajnálatos ez a tény, s nem veheti senki rossz néven, ha ilyen érthetetlen magatartás ellen a leghatározottabban tiltakozunk. Ugyanakkor az erdélyi magyar nyelvű egyházak vezetői tisztelettel kérjük az illetékesektől, a Duna TV adásait és merjük remélni, hogy azok a jövőben is következetesen magas erkölcsi felfogást fognak képviselni. Gyulafehérvár—Kolozsvár—Nagyvárad—Szatmárnémeti—Temesvár Bálint Lajos gyulafehérvári érsek Reizer Pál püspök dr. Csiha Kálmán református püspök Kolozsvár . Tőkés László református püspök Nagyvárad Mózes Árpád evangélikus püspök Kolozsvár dr. Kovács Lajos unitárius püspök MALÉV sajtótájékoztató Bővülő szolgáltatások 1993. április 27. Tempfli József nagyváradi püspök Kräuter Sebestyén temesvári püspök dr. Kertész László református főgondnok Kolozsvár Szillágyi Aladár református főgondnok Nagyvárad dr. Podhradszky László evangélikus főgondnok Kolozsvár Jenei Dezső unitárius főgondnok Kolozsvár.” Május 29-étől megindítja első tengerentúli járatát a MALÉV. Az új útvonalra a légitársaság két vadonatúj Boeing 767-es repülőgépet vásárolt — jelentették be a MALÉV Rt. tegnapi sajtótájékoztatóján. Mint Cséti Gábor vezérigazgató-helyettes elmondta: az első saját üzemeltetésű menetrend szerinti amerikai járat beindítása komoly kihívást jelent, hiszen a feladatot egy olyan időszakban kell elvégezni, amikor a nemzetközi légiközlekedést általános recesszió sújtja. Eredményt tehát csak akkor lehet elérni, ha a szolgáltatási színvonal további emelésével a légitársaság mindent megtesz utasai jobb kiszolgálásáért. Ezt a célt szolgálja a New York-i járathoz kapcsolódó szolgáltatás-csomag, mely felveszi a versenyt a világ legjobb légitársaságainak hasonló ajánlataival. így például a járattal Budapestre érkezők ingyenes hotelszobát kapnak az Atrium Hyatt-ban, a Budapestről indulókat pedig egy Mercedes ingyenesen szállítja a Ferihegyi repülőtérre. A légiszolgáltatások között is a MALÉV járatokon eddig nem ismert újdonságokkal jelentkeznek, többek között 9 zenei program, két film, és egy monitorokon követhető légi információ — sebesség, hőmérséklet, utazási magasság — áll az utasok rendelkezésére. A New York-i útvonal beindításával egyidőben, azaz május 29-én új Bónus — Törzsutas — program indul. 1995. január 1-jéig a'régi és az új Törzsutas program párhuzamosan működik, tehát az utas maga dönti el, hogy melyiket használja. A régi rendszerben szerzett pontszámok az új Bónus programba konvertálhatók. Az új program fontos vonása, hogy a pontokat nem csupán a MALÉV, hanem az ALITALIA járatain is lehet gyűjteni, így a kiérdemelt szabadjegy is mindkét légitársaságnál igényelhető. A New York-i járat — mely kedd kivételével naponta közlekedik — a Ferihegy 2. repülőtérről indul és a Newark terminálra érkezik. A gép — bár közvetlen járat - oda és visszaúton egyaránt egy órát Rómában tölt. Súlyosabbak a bírságok Ma lép hatályba a módosított szabálysértési jogszabály, amelynek értelmében a rendőrök által kiszabható helyszíni bírság felső határa 500 forintról 2000 forintra nő, szabálysértési eljárás esetén a bírság összege akár 30 ezer forint is lehet. Az Országos Rendőr-főkapitányság ajánlást adott ki a rendőröknek a helyszíni bírságok összegére. Eszerint az alsó határ 500 forintnál kezdődik, de ezt az összeget csak az apróbb szabálysértések esetén ajánlják 1000 forintig bezárólag. Szabálytalan parkolásért, tilos jelzés figyelmen kívül hagyásáért, az előzés szabályainak durva megsértéséért 1000—1500 forint helyszíni bírság vár az autósokra. Ennél magsabb, 1500—2000 forintos büntetés jár például a sebességkorlátozás jelentős túllépéséért, a közúti közlekedés rendjének megzavarásáért, az ittas vezetésért. Az ajánlás értelmében a rendőröknek súlyosbító körülményként kell mérlegelniük ha a szabálysértést agresszíven, durván, illetve szándékosan követik el, mások biztonságát veszélyeztetik. A helyszíni bírság kiszabása helyett feljelentést kell tenni az elkövető ellen, ha a szabálysértést nem ismeri el, a helyszíni bírságot nem hajlandó megfizetni, illetve a felajánlott befizetőlap átvételét megtagadja. Senki sem vádolhatja a kormányt azzal, hogy bármilyen formában beavatkozott volna a Magyar Tudományos Akadémia életébe vagy a tudományos kutatásba — jelentette ki Antall József miniszterelnök, aki beszédet mondott az MTA közgyűlésének tegnapi zárónapján. A kormányfő hangoztatta: a politikai vezetés tisztában van azzal, hogy a tudományos kutatás stratégiai ágazat, éppen ezért nem valamiféle értetlenséggel, hanem a rendelkezésre álló anyagi források szűkösségével magyarázható, hogy mégsem jut elegendő pénz erre a területre. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnöki beiktatásának másnapján éppen az Akadémián beszélt, akkor a jószándékot és szabadságot ígérve az akadémikusoknak de jelezve egyúttal: az elosztható pénz ebben az ágazatban is híjával lesz, és alatta marad az igényeknek. — A Magyar Tudományos Akadémia függetlenségét, a tudományos kutatás szabadságát azonban biztosítottuk annak ellenére, hogy az Akadémiáról szóló törvényjavaslat csak most került az Ország- gyűlés elé — mondotta a kormányfő, aki különösen fontosnak tartotta, hogy az akadémiai törvénnyel párhuzamosan megszülessen a közoktatási és a felsőoktatási törvény is. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: bár három év kellett ahhoz, hogy ez a törVállalkozói Kamara Folytatódik a starthitel Magyarországon a gazdasági növekedés alapozhatja meg a jövőt — mondotta Szabó Iván pénzügyminiszter a Magyar Vállalkozói Kamara tegnapi küldöttgyűlésén és szakmai fórumán. A kis- és középvállalkozások fejlesztési — támogatási infrastruktúrájáról szóló beszámolójában a pénzügyminiszter kitért a különféle hitelekre, adókedvezményekre. Már megkezdődtek a tárgyalások a német partnerekkel a Start hitel folytatásának ügyében. A vállalkozásokat segítő hitelekkel kapcsolatos információáramlás még eléggé hiányos, vannak lehetőségek, amelyeket az érintettek azért nem használnak föl, mert nem tudnak róla. Szabó Iván elmondotta, hogy a kis- és középvállalkozások gazdasági szerepe az utóbbi időben jelentősen megnövekedett. A kormányzat feladata az, hogy igyekezzék elhárítani a működésüket gátló akadályokat, és elsősorban az induló vállalkozásokat támogassa. A helyzet azért sem könnyű, mert úgy kell tőkés társadalmat kialakítani, hogy meg kell teremteni a tókét és a tőkést. A szabad piacgazdaság felé eddig megtett úton az állami tulajdon dominanciája megszűnt, és ezzel egyre invénycsomag parlamenti tárgyalásra kerüljön, ám korszakos jelentőséggel alapozhatja meg a magyar művelődés és a tudománypolitika jövőjét. A kormányzat és a tudományos élet, a kutatás viszonyáról szólva Antall József a továbbiakban kifejtette: a kormány nem tekinti improduktív szférának a tudományos kutatást, sőt annak fontos szerepet tulajdonít a gazdasági fellendülés szempontjából is. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az akadémiai intézményrendszer és a felső- oktatás, az ahhoz kötődő kutatói, oktatói hálózat szoros egységet alkot majd a jövőben, és az akadémia mindemellett betölti azt a szerepet is, amelyet más országokban a tudományos kutatás minisztériuma. Ugyancsak fontoskább előtérbe kereülnek a kis- és közép vállalkozások. Szerencsére, már változóban van az a szemlélet, amely minden vállalkozót gyanúsnak tart. Az állam már nem avatkozik bele a mikroszféra döntéseibe, hatósági árakat csak ott alkalmaznak, ahol ez az életszínvonal további romlásának elkerülése miatt indokolt. A pénzügyminiszter szerint szükség van a bankok reformjára, emellett a vállalkozások támogatására, hitelek, egyes adókedvezmények formájában. Mert a cél az, minél több vállalkozás jöjjön létre, segítve a gazdasági fellendülést, a foglalkoztatási gondok megoldását. Az összejövetelen Arnold Mihály ezredes a Vám- és Pénzügyőrség Országos parancsnoka a vámpolitikáról, a piacvédelemről tartott előadást. A szakmai fórumon képviseltette magát a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, az Állami Vagyonügynökség. Olajos Csaba, a Magyar Vállalkozói Kamara elnöke a készülő kamarai törvényről szólt. Majd az elmúlt év tevékenységéről, mérlegének elfogadásáról, az idei tervekről, valamint az alapszabály módosításáról tanácskoztak a küldöttgyűlés részvevői. nak tartotta a kormányfő, hogy hasonlóan szoros kapcsolat és együttműködés legyen a magyar gazdaság és a tudomány között. — Magyarországon a szellemi erő nagy tőkét képvisel hangoztatta Antall József, aki ezután arról beszélt, hogy a kollektivizmus, a kollektivista jellegű munkastílus mindig is idegen volt a magyarságtól. Mint mondotta: vannak népek, amelyek ilyen jellegű civilizációban, effajta munkastílussal nagy eredményeket értek el. Nekünk azonban a szellem, az alkotókedv, az önálló alkotómunka révén kell és lehet érvényesülnünk. A miniszterelnök beszédét követően a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése zárt üléssel folytatta munkáját. Nemeskürty István kitüntetése A köztársasági elnök — a miniszterelnök javaslatára — több évtizedes kimagasló színvonalú munkássága elismeréseként Nemeskürty István Széchenyi-díjas filmtörténésznek, írónak, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanárának a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést adományozta. A magas elismerést Göncz Árpád tegnap délután, a Parlament Nándorfehérvári-termében nyújtotta át. Az átadásnál jelen volt Antall Jószef miniszterelnök és Biszterszky Elemér, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára. Ma ballagtatnak és holnap? Az ember azt hinné, hogy a rendszerváltozás utáni sajtó ízléstelenségben nagyon nehezen tudja fölülmúlni önmagát. Ám ennek ellenkezőjéről győz meg a Kurír pénteki számának Kormányballagő című írása. Nos, ebben „Antall Józsika ütött- kopott kormánykerékkel rakoncátlankodott, Für Lali műanyag puskával játszadozott, Boros Peti kiszökött a kórházból“’... Később kiderül, hogy a vicces kor- mányballagót a Baloldali Ifjúsági Társulás szervezte, s e társulás megmozdulásairól a cikk írója megjegyzi: mindig sikeresek, jó- kedvűek. A cikkíró jókedvről alkotott véleménye számomra teljes mértékben homályos, ugyanis mindaz a „jókedvű megmozdulás”, melyről tudósít, túllép az otromba ízléstelenség minden határán. Ám ezen egy percig sem csodálkozhatunk, hiszen a baloldali ifjak nyilván baloldali szüleiktől és nagyszüleiből ezt a fajta humorérzéket tanulták, igaz, ők nem elballagtalak kormányokat, többpárti demokratikus parlamenteket, értelmiségi középosztályt, jómódú parasztságot, hanem — nyilván ez is jókedvű megmozdulásnak mondható — internáló táborokba zártak, kitelepítettek, bebörtönöztek, legrosszabb esetben pedig — ki tudja hány ezret közülük — egyenesen a halálba küldtek. Az elballagtatott kormány a baloldallal nagyon elegánsan, önmeg- tartóztatóan viselkedik, aminek következménye, hogy az ilyen jellegű gusztustalan sorok ma nyomtatásban megjelenhetnek. (Vödrös) J.SZ.I. Az Akadémia közgyűlése A szellemi eró' nagy tőke Kosáry Domokos, az MTA újraválasztott elnöke és Antall József a közgyűlésen