Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-14 / 111. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1993. MÁJUS 14., PENTEK Boross Péter elhagyta a kórházat Boross Péter belügyminisz- ügyminiszter várhatóan a tér és felesége tegnap el- jövő héten már dolgozni hagyta a kórházat. A bel- fog. Kormányszóvivői tájékoztató Rendkívüli ülésszak? Kosáry Domokost újjáválasztották Röpirat a Parlamenthez Egyetértés született a Nyugat- Európai Unió és a magyar kor­mány között a nemzetközi szer­vezet őrhajóinak a Duna ma­gyar szakaszára történő telepíté­séről. A kabinet felhatalmazta a külügyminisztert, hogy a tele­pítést szabályozó Egyetértési Memorandumot a kormány utó­lagos jóváhagyásának fenntartá­sával aláírja — jelentette be Ju­hász Judit a tegnapi szóvivői tá­jékoztatón. A Nyugat-Európai Unió — miként Juhász Judit emlékezte­tett — március elején fordult először a magyar kormányhoz azzal a javaslattal, hogy a Du­nán járőröző szolgálatot teljesí­tő őrhajói révén hozzájáruljon a Szerbia és Montenergro ellen hozott biztonsági tanácsi szank­ciós határozatok Dunán történő hatékony végrehajtásához. Az Unió bevonását eredetileg Ro­mánia és Bulgária kérte. A szer­vezet ezt követően fordult a ma­gyar kormányhoz, felajánlva közreműködését a Duna ma­gyarországi szakaszán is. — Magyar részről az Unió javaslatát elvben üdvözöltük, ám kezdettől fogva hangsúlyoz­tuk, hogy a szankciók ellenőrzé­sét megnyugtató módon megol­dottuk, és külön segítséget nem kértünk — emelte ki a szóvivő. Visszahonosítás helyett része­süljenek kedvezményes hono­sításban azok a magukat ma­gyar nemzetiségűnek valló nem magyar állampolgárok, akik kérelmük előterjesztése­kor Magyarországon laknak és felmenőjük magyar állam­polgár volt. Az emberi jogi bizottság erre vonatkozó mó­dosító indítványait támogatta tegnapi ülésén az alkotmá­nyügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság. A tes­tület egyetértett azzal a javas­lattal is, hogy a kettős állam­polgárokat mindaddig kelljen teljes jogú és kötelezettségű magyar állampolgároknak te­kinteni, amíg a törvény erről másként nem rendelkezik. A grémium bizonyos vál­toztatásokkal együtt általá­A Magyar Honvédség üzem­anyag-szolgálatánál elkövetett bűncselekmények hat gyanúsí­tottja közül három személy­nek a letartóztatását két hónap­pal meghosszabbította a Fővá­rosi Bíróság katonai tanácsa. A bűnügyben a honvédelmi miniszter és a Magyar Hon­védség parancsnokának felje­lentése alapján indult nyomo­Az áprilisban és májusban le­zajlott szakértői tárgyalások eredményeként végül megálla­podás született a szervezet és a magyar fél között az őrhajók te­lepítéséről. A kidolgozott Egyetértési Memorandum ele­get tesz a támasztott magyar fel­tételeknek. Eszerint a hajók ma­gyar zászló és parancsnokság alatt működnek; egyidejűleg fel­vonják a hajót küldő ország zászlaját is. Az őrhajókon kizá­rólag vámtisztviselők teljesíte­nek szolgálatot, akik a nyugat­európai gyakorlatnak megfele­lően viselhetik személyi, önvé­delmi célt szolgáló fegyverü­ket. Az akciónak azonban nincs katonai, rendőri, illetve fegyve­res jellege. Juhász Judit a továbbiak­ban bejelentette: a kormány rendkívüli ülésszak összehívá­sát javasolta az Országgyűlés Házbizottságának, s kezdemé­nyezte a parlamenti munka meghosszabbítását július 15-éig. Ez idő alatt sor kerül­hetne az oktatási törvények, to­vábbá a nemzetiségi és etnikai kisebbségekről, valamint az ál­lampolgárságról szóló és az akadémiai törvény megalkotá­sára, illetőleg a földtörvény és az ingatlantörvény módosításá­ra. nos vitára alkalmasnak talál­ta a helyi adózás szabályai­nak módosításáról szóló tör­vényjavaslatot. Ez lehetővé tenné a korábbi rendeletek alapján házadómentességet élvező építmények kommu­nális adóval történő terhelé­sét. —A Nemzetbiztonsági bi­zottság általános vitára alkal­masnak tartja a bűntető jog­szabályok módosításáról és a rendőrségről szóló törvényja­vaslatokat, továbbá egyetért az emberi jogi bizottságnak azzal a módosító javaslatá­val, amely kiterjeszti az ál­lampolgári jogok országgyű­lési biztosának a betekintési jogát a fegyveres erőknél, a rendőrségnél és a biztonsági szolgálatoknál. zás nagyobb értékre elköve­tett hűtlen kezelés és más bűn- cselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt. Az MTI értesülése szerint az április 16-a óta letartózta­tásban lévő G. József ezre­des, V. Lajos alezredes és Ny. icfevc/honvédségi alkalmazott a bírósági döntés ellen felleb­bezéssel élt. Azt a megtisztelő feladatot, ame­lyet a közgyűlés három évvel ez­előtt rám bízott, igyekeztem tisz­tességesen elvégezni, hogy ez mennyire sikerült, azt a közgyű­lés hivatott eldönteni. Az intéz­mény ép és működőképes, a ve­zetését most — egy történelmi forduló három éve után —tisz­telettel visszaadom, megbízatá­som lejárt, kérem a testülettől felmentésemet — mondta Ko­sáry Domokos, a Magyar Tudo­mányos Akadémia leköszönő el­nöke az MTA 153. rendes tiszt­újító közgyűlésének tegnapi megnyitóján. Kosáry Domokos expozéjá­ban hangsúlyozta: az intézmény belső problémáinak megoldása — a jelenben és a jövőben is — további közös gondolkodást és figyelmet igényel. Az Ország- gyűlés elfogadta, hogy az akadé­miai és a felsőoktatási törvény­tervezetet sürgősséggel napi­rendre tűzi, így minden remény megvan arra, hogy a magyar tu­domány szempontjából e fontos fordulópont látható időn belül bekövetkezik. Bérlakások eladása Az elmúlt évben tovább foly­tatódott az önkormányzati tu­lajdonú lakások privatizáció­ja. A KSH adatai szerint ta­valy 74,1 ezer lakást adtak el az önkormányzatok, ehnek kétharmadát Budapesten. Ez­zel az önkormányzati bérlaká­sállomány aránya a teljes laká­sállományon belül tovább csökken: az év elején már csak 17 százalékot tett ki. A privatizáció felfutásának immár ötéves történetében ta­valy először fordult elő, hogy az előző évhez képest csök­kent az eladások száma. Eb­ből ugyan még korai lenne egy új tendencia kialakulására következtetni, mert az elmúlt évben több, viszonylag na­gyobb bérlakásállománnyal rendelkező önkormányzat is változtatott eddigi eladáspoliti­káján. A bérlakásoktól való gyors megszabadulás helyett ugyanis a bérlakásokkal való gazdálkodásra készítettek ter­vezeteket. Ez fékezően hatott az eladásokra, egyes települé­seken pedig teljesen leállítot­ták a privatizációt. Néhány te­lepülési önkormányzat pedig — amelyek közt megyei jogú városok is vannak — tovább­ra sem értékesít bérlakásokat. A statisztika megállapítása szerint mindebből az követke­zik, hogy a végleges értékelés­sel egy-két évet várni kell. Ad­dig kérdés marad, vajon siker­rel jár-e a privatizációt ellenőr­ző önkormányzatok terve, és javul-e a bérlakásállomány színvonala. Több és jobb la­kás elosztására lesz-e vajon le­hetőség, vagy pedig változat­lan marad a helyzet, amely­ben az egyébként is erős lakos­sági nyomás a privatizáció is­mételt növelését fogja kikény­szeríteni. Több szakértő sze­rint a lakásprivatizáció az el­múlt évben érte el csúcspont­ját. Az akadémia vezetése „Miért van szükség új akadémiai tör­vényre?” címmel röpiratot jutta­tott el az Országgyűlés tagjai­hoz — jelentette be az Akadé­mia elnöke. Mint mondta: a ki­advány célja, hogy felhívja a képviselők figyelmét: az Akadé­mia megkezdett reformjához, annak megszilárdításához és folytatásához nélkülözhetetlen a megtett és megteendő lépések törvényesítése. Láng István, az MTA főtitká­ra kiegészítő expozéjában há­rom év alatt végzett főtitkári munkáját értékelte. Elmondta: akkor tíz nagyon fontos feladat várt megoldásra. Az Akadémia vagyonkezelé­séről a főtitkár megjegyezte, hogy szükség van az ingatlanok racionálisabb hasznosítására, en­nek a jövőben kiemelt fontossá­got kell tulajdonítani. Az elmúlt három évben a KFKI átszervezé­sével sikerült az intézet adósság­terhek felére csökkenteni. Az Atomenergiai Kutató Intézetben a felújított kutató reaktort üzem­be helyezték. Az Akadémiai Ki­Négy évtizeden keresztül csak a marxista ideológiához és tör­ténelemszemlélethez igazítva lehetett beszélni az egyháztörté­nelemről, s annak szellemében tanították a felnövekvő ifjúsá­got. A szabadság elnyerése óta viszont már tárgyilagosan, hite­lesen lehet szólni e témakörről. Paskai László bíboros, prí­más, esztergomi érsek köszön­tötte e gondolatokkal a Kezdés és újrakezdés címmel tegnap Esztergomban, a Szabadidő Központban megtartott egyház­történeti tudományos konferen­ciát és annak résztvevőit. A bí­boros örömmel nyugtázta, hogy a tanácskozás immár egy sorozat része és a jövőben is lesz folytatása. A mostani konferenciát — folytatta Paskai László — két évforduló tette időszerűvé. A Heinz Fischemek, az Osztrák Nemzeti Tanács elnökének ve­zetésével, Szabad György, az Országgyűlés elnöke meghívá­sára hazánkba érkezett négypár­ti osztrák parlamenti delegáció tegnap első hivatalos programja­ként Jeszenszky Géza külügymi­niszterrel folytatott megbeszé­lést. Heinz Fischer a magyar kül­ügyminiszterrel folytatott meg­beszélés után elmondta: a ma­gyar—osztrák kapcsolatok rend­kívül jók és magas színvonalú­ak. Az általa vezetett delegáció most a két ország parlamentje között szeretné tovább mélyíte­ni az együttműködést. Heinz Fischer a külügyminiszterrel folytatott megbeszélésről el­mondta: szóba került Je­szenszky Géza soron következő bécsi részvétele az ENSZ Embe­ri Jogi Konferenciáján, a ma­adó és Nyomda helyzete stabili­zálódott. Az OTKA a magyar kutatáspolitika szerves részévé vált. A kutatói utánpótlás kérdé­sében 1993-ban csak akkor vár­ható javulás', ha az Országgyű­lés, illetve az Akadémia erre to­vábbra is külön pénzügyi kere­tet biztosít Kosáry Domokos javaslatot terjesztett a közgyűlés elé az At­henaeum Alapítvány létrehozá­sára. Alapításának célja megőriz­ni és emelni a hazai tudomá­nyosság színvonalát, vonzani és megtartani a hazai tudomá­nyos élet tehetségeit, a határain­kon kívül élő magyar tudósok számára kutatási lehetőségeket biztosítani, mérsékelni a tudo­mányos „exodust” és a hazai tu­dományosság nemzetközi integ­rálódását segíteni. A Magyar Tudományos Aka­démia 153. közgyűlése ismét Kosáry Domokost választotta meg az Akadémia elnökévé. Kosáry Domokos az érvényes szavazatok több mint kétharma­dával lett az Akadémia elnöke. 1543-ban, azaz 450 évvel ez­előtt történt, hogy az esztergo­mi érsekség a törökök elől Nagyszombat városába tette át székhelyét, s csaknem 300 évig tevékenykedett ott. A visz- szatérésére 1820-ban került sor. A másik évforduló Oláh Miklós főpap, humanista író születésének 500. évfordulója. Oláh Miklós 1553-tól haláláig, 1568-ig töltötte be az esztergo­mi érseki tisztet. Mind a Nagyszombatból való visszaköltözés, mind a mo­hácsi csata utáni időszakban sok-sok nehézséggel kellett megküzdenie a katolikus egy­háznak. Sok területen folytat­nia kellett korábbi munkáját, míg másutt új utakon kellett el­indulnia. Ma, a négy évtizedes idegen megszállás után hason­ló a helyzet. gyár külügyminiszter pénteki strasbourgi útja kapcsán pedig az Európa Tanáccsal kapcsola­tos témák. A tárgyalófelek áttekintették a volt Jugoszláviában kialakult helyzetet, különös tekintettel az akut és drámai boszniai szituáci­óra. Mivel nemrégiben Heinz Fischer megbeszélést folytatott Bécsben Meciar szlovák elnök­kel, és ennek során szóba hozta a magyar kisebbség problémáit, ezért a budapesti tárgyalásain is megtárgyalta hazánk és Szlová­kia viszonyát. Szóba került Ma­gyarország biztonsági tanácsi tagsága és szerepe is. Arra a kérdésre, hogy van- nak-e eltérések a magyar és osztrák felfogás között a volt ju­goszláviai helyzet megítélésé­ben, az Osztrák Nemzeti Ta­nács elnöke kijelentette: nincse­nek alapvető különbségek. A Uj múzeumi főigazgatók Módi Ferenc kultuszminiszter szakértői bizottságok vélemé­nyét figyelembe véve, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum főigaz­gatói feladatainak elllátásával Kralovánszky Alánt, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatói posztjának betöltésével Praz- novszky Mihályt bízta meg. Az új főigazgatók megbízatása 1993. június 1-jétől 5 évre szól. A művelődési miniszter a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Színháztörténeti Mú­zeum és Intézet vezetői állására meghirdetett pályázatot ered­ménytelennek nyilvánította. Az oroszoknak kell a MŰK Szerdán a Magyar Rádió este 10 órakor kezdődó' hírcsokrában ily módon konferálták föl az ese­ményt: „Az orosz újság­írók szövetségének a MŰK kellett”. Ez alatt az értendő, hogy az orosz újságíró-szövetség, amelynek vezetői, kik Jel­cin reformpolitikáját tá­mogatják, a Magyar Új­ságírók Közössége elnök­ségének három tagját (Kosa Csaba, Stefka Ist­ván titkár, Pálffy G. Ist­ván) hívták meg Moszk­vába, ahol is mint az hír­lik, nagy vacsorát adtak (200 közéleti személyiség­gel) tiszteletükre. Nos, a Magyar Rádió, amely az elmúlt években pártat­lanságáról korántsem tett tanúbizonyságot, hű maradt magához, s mint­egy döbbenettel számolt be az orosz újságíró szö­vetség „balga” lépéséről. Nyilvánvalóan annak tartja, hogy a nagy múl­tú, már a kommunizmus társadalmi életében is je­lentős helyet betöltő' MU- OSZ helyett a rendszer- változást támogató újság­írók közösségének vezetőé­it hívta meg. Számomra semmiképpen nem csodá­latos e tény, hiszen az orosz újságírók ugyan­úgy kívánják a társadal­mi változásokat, mint a MUK-ba összegyűlt új­ságírók és szerkesztők. Érthető, hogy nem a kommunista hagyomá­nyokhoz hűen működő, az újságíróvagyonra ráte­nyerelő múlt rendszerbe­li maradványokra kíván­csiak Moszkvában, ha­nem azokra a progresz- szív gondolatokra, ame­lyek fájdalom, de a ma­gyar sajtóból nagyrészt kiszorultak, kiszorulnak. Ám hogy tevékenységük mégsem haszontalan, jel­zi: a lengyel haladó gon­dolkodású újságírók után lám csak az oroszok is észrevették, hazánk­ban sem azok a legnép­szerűbb gondolatok, ame­lyeket a sajtó oly erősza­kosan igyekszik népsze­rűeknek kikiáltani. (Vödrös) Bizottsági ülésen Kedvezményes honosítás • • Uzemanyagbotrány Egyháztörténeti konferencia Hitelesen lehet szólni Osztrák küldöttség Budapesten Alapvető egyetértés

Next

/
Thumbnails
Contents