Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-13 / 110. szám
É PEST MEGYE1 HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. MÁJUS 13., CSÜTÖRTÖK 7 Gödöllői kutatóműhelyek Múltidéző Gyógyítsuk meg földjeinket Legfőbb tevékenységünk közé tartozik annak kutatása: hogyan lehet gazdaságosan minél nagyobb termésátlagot elérni egy-egy terüle- 1 ten — mondja dr. Menyhért Zoltán, a Növénytermesztési Intézet igazgatója. Eddig a hallgatóknak az iparszerű termeléssel kapcsolatos ismeretanyagot adták át, s ezzel viszonylag könnyű volt a dolguk. Ennek a módszernek vannak jól behatárolt szabályai: mennyi vegyszert, műtrágyát kell kiszórni ahhoz, hogy jó eredményeket érhessenek el. Ami most új, összefügg a mostani átalakulással. Rá kellett jönniük, hogy az eddigi — minden áron minél többet — termelési stratégia hibás. Éppen ezért más módszereket is meg kell tanítani a diákoknak, hogy majdan választási lehetőségük legyen. Az oktatók is tanulnak Magyarország a hatvanas évek után a legintenzívebb és legjobb módszereket vette át a külföldtől. A legjobb fajtákkal, gépekkel, vegy-, szerekkel, és kiváló szaktudással kezdtek a mezőgazdaság fellendítéséhez. Ennek eredménye volt az, hogy az a termésátlag, amelyik 1945 után regisztrálható volt, többszösen meghaladta az előzőeket. 1900-ig ez változott ugyan, de nem túlságosan. A két világháború között alig-alig növekedett. A hatvanas években azonban óriási volt a fellenmmmmmmmmmmmmmmM dülés. A kukorica termésátlaga háromszorosára, a búzáé pedig két és félszeresére növekedett. De egy idő után az eredmények stagnáltak, s ezt a műtrágya árának emelkedése okozta, ugyanis ezek a fajták igen sok műtrágyát és növényvédőszert kívántak. Tehát, ha most új stratégiát akarnak kidolgozni, vagyis olyan módszert bevezetni, amely során kevesebb a ráfordítás, tehát kisebb meny- nyiségű műtrágyát kívánnak felhasználni, akkor más fajták és más eljárások bevezetésére van szükség. Erre viszont senki nincs fölkészülve. Ezt újra meg kell tanítani, de előbb a oktatóknak is meg kell mindent tanulniuk. A két világháború között volt egy nagyon jó tudósgárda Magyarországon, az eredményeik nagyban hozzájárultak a hatvanas évek utáni fellendüléshez, a mostani szakemberek neveléséhez. Most, hogy ki kell alakítani egy új stratégiát: az ő tudásanyagukat veszik elő, mert az ismét aktuálissá vált. Erre már csak azért is szükség van, mert a statisztikusok kimutatták — igaz, hogy az összefüggéseket a tudomány még se igazolni, se cáfolni nem tudta —, hogy a fokozott műtrágya és növényvédőszer használattal egy időben növekedett a daganatos megbetegedések száma. Éppen ezért érdekeltté kellene tenni a termelőket, hogy — a számukra sokkal több munkával járó, tehát drágább — egészséges (vegyszermentes) termékeket állítsanak elő. Mert manapság ugyanazon az áron kénytelenek eladni az általuk termelt növényeket, hasonlóan azokhoz, akik a terméstöbblet érdekében a műtrágyás — tehát egészségtelen — módszert választják. Erdösávokat, táj tervezést Már most is vannak olyan fajták — csak talán nem eléggé ismertek —, amelyeknek a különböző betegségekkel szemben nagyobb az ellenállóképessége. Igaz, ezek termésátlaga valamiéi alacsonyabb az eddigieknél, viszont olcsóbban előállíthatok, mert nem igénylik a nagy mennyiségű műtrágyát, permetezőszert. így talán el lehet kerülni azokat a helyzeteket, amelyek az ország számos részén előfordulnak. A kutak vize már — a nitrátosodás miatt — nem alkalmas ivóvíznek, legfeljebb ha a más területről hozott vízzel felhígítják és így az az egészségre ártalmas határ alá kerül. Azt is tudni kell, hogy milyen táj, milyen termőtalaj, felel meg bizonyos növény termesztésének. Ezt föl kell térképezni. Többek között ezzel is foglalkozik az intézet. Most, hogy több kisüzem létesül, mindezek ismerete egy csöppet sem lényegtelen. Az előző években nagy táblákat alakítottak ki, hiszen ahhoz, hogy nagyteljesítményű gépeket ki tudják használni, erre volt szükség. Ezzel viszont együtt járt a fasorok, erdősávok kiirtása, és ezt igényelte a légipermetezés bevezetése is. Ennek igen súlyos következményei lettek: felgyorsult a szél és elhordta a termőtalajt, megnőtt a föld eróziója. Tehát fennáll annak a veszélye, hogy unokáink teljesen értéktelen. termőképtelen területekhez jutnak majd. Hogy mindezt megakadályozzuk, vissza kellene telepíteni az erdösávokat. De nem mindegy, hogy hová telepítjük ezeket a fasorokat. Az intézeten belül ezzel is foglalkozik egy csoport, így az egyes településeknek tanácsokat tudnak adni. Azt is tudják a szakemberek, melyik terület kedvez a szőlőnek, a gyümölcsösnek, vagy éppen az erdőtelepítésnek. E tevékenység neve: tájtervezés. Kikérik a tanácsukat Örvendetes dolog, hogy a települések vezetői egyre inkább gondolnak erre. Most — a kárpótlások idején — ennek a szakvéleménynek megnő a szerepe. Jó lenne, ha az emberek még a termőföld szétosztása előtt tanácsot kémének, mert a későbbiekben kiderülhet, hogy egy bizonyos helyen fasort lenne célszerű telepíteni, s nem tartom valószínűnek, hogy a kijelölt parcella tulajdonosa túlzottan örülne ennek az ötletnek. Tehát addig kell az ügyben tájékozódni, míg a terület egyben van. Ehhez nyújt segítséget — és még igen sok máshoz az intézet szakembergárdája. Árpási Mária Madarakról — mindenkinek A fehér gólya A. Népünk közismert és kedves madara a fehér gólya. E kapcsolatot számos gyermekdal, mondóka is jelzi. A fehér gólyák afrikai szálláshelyükről március második felében érkeznek visz- sza az ősi fészekre. Ha hosszú 'útjuk szerencsés volt, az öregek mellett az előző évi fiatalok is megjelennek. de őket a hím még erős csőrvágásokkal űzi el a fészektől. Hazánkban csaknem ötezer pár gólya él, jóval kevesebb, mint korábban, de összehasonlíthatatlanul több, mint Európa nyugati felében, ahol e szép madarak több helyen kipusztultak, vagy a kipusztulás küszöbén állnak. Nem véletlen, hogy számos nyugati turista úticélja Magyarországon a gólyafészkek lakóinak filmezése, fényképezése. Ez annál is könnyebb, mert már a párok jelentős része a falu utcái mellett magasló villanyoszlopokra erősített állványon neveli fiókáit. A fehér gólya fészekalja általában négy-öt tojásból áll, de az egy hónap múlva kikelő fiókák közül gyakran csak kettő-három növekszik fel. A szaporulat erősen függ az időjárástól. Elterjedt vélemény, hogy a gólyák elsősorban békákat fognak, pedig táplálékuk sokkal változatosabb. A különböző bogarak, sáskák mellett nagyon sok gilisztát is fogyasztanak, de nem vetik meg a gőtéket, békalárvákat sem. A nyár végén a legelőkön látható gólyacsapatok főként sáskákra vadásznak. Megtanulták e madarak azt is, hogy érdemes az eke után járni, ahol sok apró rágcsálót pusztíthatnak el. Csapataik augusztusban gyülekéznek, és a hónap végén indulnak Afrika felé. Egyes példányok a fekete földrész legdélibb csücskéig is eljutnak. Védett madarak. — jisz — Víztisztítás A Ráckeve-Soroksári Duna- ág egyre inkább szennyvíz- csatornává válik. A hat évvel ezelőtt készült normál és infra színes légifelvételeken jól látható, hogy a főág vize szennyezett, sárgás-szürkés, csak az úszólápokkal körbevett holtágak, mellékágak^öblök vize tiszta, fekete. Tehát az úszólápok szerepe igen nagy a vízminőség alakulásában. Tápanyagcsap- daként működnek: felveszik a elfolyó víz tápanyagait, de nem juttatják vissza a vizi ökoszisztéma anyagciklusába, hanem tőzeg formájában elraktározzák. De az úszólápok csak a vízszint alatt, vízzel átitatva viselkednek így. Ha betemetjük őket, elpuszulnak. ha pedig a partra helyezzük, tőzegük gyorsan kiszárad és visz- szamosódva szennyezik a vizet. (á-a) Kármán Tódor Harminc éve, 1963 májusában hunyt el Aachenben Kármán Tódor, a világ első, katonai célokat szolgáló forgószárnyas eszközének, a PKZ típusú helikopternek a megalkotója. Mindezt katonaként az első világháború idején alig több mint 30 évesen érte el. Kármán Budapesten született 1881 májusában, s több mint hat évtizedes munkássága során a fizikai és műszaki tudományok legsarkalatosabb problémáinak megoldásában jeleskedett. A Budapesti Műegyetem Gépésznérnöki Karán szerez diplomát, amelyet katonai szolgálata idején műszaki tiszti vizsgával egészít ki. A Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjával kerül 1906-ban Németországba. Itt Göttingenben doktorál, megalkotva híres úgynevezett kihajtási elméletét. Az akkor 28 éves fiatalembert az egyetem magántanárává nevezik ki. Innen kerül tanszékvezető profesz- szorként Aachenbe. Itthoni működését az 1. világháború kitörése szakítja félbe. Főhadnagyként őt is mozgósítják. Előbb Csepelen teljesít szolgálatot egy ruharaktárban, majd a Bécs melletti fischamendben egy repülőezredhez kerül. Itt alkotja meg több magyar társával együtt a már említett helikoptert. 1926-ban megy első ízben Amerikába, előbb csak előadóként, majd 1930-ban végleg áttelepedik. Itt az általa vezetett laboratóriumban, számos, a hangsebesség feletti repülés még tisztázatlan kérdését oldja meg. Munkássága kiterjed az asztronautikai tudományok irányába is. 1936-ban önálló rakétakutató labortóriumot alapít, amelyben 1944 után az amerikai légierő startrakétáit fejlesztik ki, az ötvenes évek elején pedig ő alkotja meg az amerikai szárazföldi hadsereg első ballisztikus irányított rakétáját. 1951-től a NATO repülésügyi intézményének elnöke, később megalapítója és első igazgatója a Nemzetközi Astronautikai Akadémiának. 1962-ben elsőként kapja meg az akkor létesített legmagasabb amerikai tudományos kitüntetést, a nemzeti tudományos érmet. A Holdon és a Marson krátereket neveztek el róla. Kármán a magyar tudományosság egyik legnagyobb büszkesége. (p) InnenA kórházakban állandó harcot kell folytatni a kórokozó mikroorganizmusok ellen. Sokat ígérő új fegyver az a baktériumölő ruha, amit a lyoni textilkutató intézet fejlesztett ki. Anyaga sokszori mosás után is megőrzi baktériumölő tulajdonságát. Előállítására minden szintetikus, vagy kevertszá- las anyag alkalmas. A-tjyers szálat elektronokkal bombázva a polimérláncok felnyílnak. Ezeken a helyeken kapcsolódik a baktériumellenes anyag a szálhoz. Az így kezelt szálat a továbbiakban a szokásos módon lehet festeni és feldolgozni, nem veszíti el fertőtlenítő hatását. * ga vulkán környékén élő hegyi gorillákat is elérte. Februárban katonák támadták meg a Karisoke kutatóállomást, ahonnan az öt magatartáskutatónak menekülnie kellett. Ez a vidék a hegyi gorillák egyik utolsó menedéke. Súlyos veszélyt jelent rájuk nézve a kutatók távozása, ugyanis ezek után teljesen ki lesznek szolgáltatva az orvvadászoknak. * • Sok ember szeretne megszabadulni a látható anyajegyétől. A ■ freiburgi egyetem bőrklinikájának szakemberei nemrégiben bemutattak egy olyan lézerkészüléket, amellyel fájdalommentesen, hegek és forradások képződése nélkül mindez megoldható. Az afrikai Ruandában dúló polgárháború már a Virunonnan Fejtoro Játékunk e heti fordulójának kérdései: 1. Ki találta fel a hőmérőt? 2. Milyen hőmérő a ceruzahőmérő? 3. Mivel lehet alacsony hőfokokat mérni? A helyes megfejtést beküldő játékosaink között három darab 300 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat a jövő hét csütörtökéig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ Postacímünk: Pest Megyei Hírlap Szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irányítószán: 1446.
