Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-12 / 109. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. MÁJUS 12.. SZERDA A Biztonsági Tanács felhívása S Újabb harcok Mostarban Tisztogatás Moszkvában Felmentett konzervatívok Nyilatkozatban ítélte el az ENSZ Biztonsági Tanácsa a boszniai horvátokat a muzulmá­nok ellen Bosznia déli és köz­ponti körzeteiben indított kato­nai támadásukért, és az offenzí- va azonnali beszüntetésére szó­lított fel — jelentette a Reuter és az AFP. A világszervezet vezető tes­tületé hétfő esti ülésén elfoga­dott dokumentumában emellett mély sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy az ENSZ békefenntartó erőinek a harcok miatt át kellett helyezniük állá­saikat, és amiatt, hogy a bosz­niai horvátok mereven elutasí­tották ENSZ-megftgyelők mos­tari kiküldését. A dél-boszniai Mostarban egyébként a hétfőn aláírt tűzszünet sem hozott Magyarország azt óhajtja, hogy mielőbb jöjjön létre az Európai Unió. Ez nem csak az abban résztvevő országok érdeke, ha­nem Magyarországé és az egész közép-európai régióé is—jelen­tette ki Martonyi János külügyi államtitkár a nemzetközi kap­csolatok francia intézetében megtartott előadásában. Martonyi János rámutatott: a magyar külpolitika kettős célt tűzött maga elé. Egyrészt minél előbb meg akarja valósítani az ország integrációját az európai szervezetekbe, másrészt jószom­szédi viszonyra, a regionális együttműködés megvalósítására fegyvemyugvást: a boszniai kormány és a horvát vezetők megállapodása ellenére újabb összecsapásra került sor. A BT — amennyiben felhí­vása nem talál visszhangra — további lépéseket is mérlegelni fog. A testület felszólította Hor­vátországot, hogy vesse latba minden befolyását és a bosz­niai horvátokat bírja rá offenzí- vájuk azonnali leállítására, egyebek között Mostar, Jabla- nic és Dreznica térségében -— jelentette be Julij Voroncov orosz ENSZ-nagykövet, a testü­let soros elnöke. A felhívás egy­ben figyelmezteti Zágrábot, hogy vessen véget „a beavatko­zás minden formájának” és tart­sa tiszteletben Bosznia-Herce­govina területi integritását. törekszik a közép-európai régió minden államával. A külpoliti­ka alapvető kérdéseiben kon­szenzus van nemcsak a pártok, hanem az állampolgárok túlnyo­mó többsége között, az Európai Közösséggel létrejött társulási szerződést például az Ország- gyűlés csaknem egyhangúlag ra­tifikálta. A szomszédos országokkal kialakítandó kapcsolatok célja, hogy a nehéz történelmi öröksé­gen túllépve megteremtsék a tér­ségben a megbékélést és az együttműködést, annál is in­kább, mert ez előmozdíthatja és meggyorsíthatja a régió minden Nem csekély meglepetést okozott az amerikai külügymi­nisztérium, amikor hétfőn hiva­talosan közölte, hogy — az eu­rópaiak vonakodása miatt — a szerbek elleni tervek végrehaj­tását tovább kell halasztani. A szóvivő szerint ez azt jelenti, hogy — amint azt az európaiak igénylik — megvárják a hét végi boszniai népszavazás ki­menetelét. A meglepetés foko­zódott, amikor kitűnt, hogy a washingtoni bejelentéssel egy- időben az Európai Közösség külügyminisztérei üres manő­vernek minősítették a népszava­zást. Bili Clinton elnök eredeti­leg azt ígérte, hogy már a múlt hét végén bejelenti, milyen új katonai lépésekkel kívánja meg­fékezni a szerb agressziót. országának csatlakozását az Eu­rópai Közösséghez. A regioná­lis politika sikere nélkül egyet­len ország, Magyarország sem bizonyíthatja, hogy méltó egy nagyobb közösség, a majdani Európai Unió tagságára — han­goztatta az államtitkár. A magyar kormány vélemé­nye szerint az Európai Közös­ség tagjainak nem csak a meglé­vő eredményeiket kell megtarta­niuk, hanem tovább is kell lépni­ük a gazdasági', pénzügyi és po­litikai unió felé, mert ezzel moz­díthatják elő az egész kontinens fejlődését, így a közép-európai régió haladását is. Balladur programja — „Tudom, hogy az ilyen in­tézkedések egy része népsze­rűtlen és bevezetésük kocká­zatos, de nem lehetett tovább halasztani a francia államház­tartás átalakítását" — jelentet­te ki Edouard Balladur fran­cia miniszterelnök egy televí­ziós interjújában. Balladur hétfőn ismertette a pótköltségvetés programját, amely egyrészt intézkedése­ket tartalmaz a gazdasági fel­lendülés ösztönzésére és je­lentős kedvezményeket bizto­sít e célból általában a mun­kaadóknak, különösen a kis- és középvállalatoknak, más­részt viszont az általános szo­ciális hozzájárulás felemelé­sével, az üzemanyagot és az alkoholt terhelő adók megnö­velésével bővíti az elvonáso­kat a jövedelmekből. A bejelentett tervek fogad­tatása ennek megfelelően ve­gyes. A munkáltatók szerve­zetei általában pozitívan fo­gadták az intézkedéseket. Horvát vadsztrájk A horvát vasutasok által még hétfőn este Zágrábban meg­kezdett vadsztrájk tegnap reg­gelre egész Horvátországra kiterjedt, és megbénította a vasúti közlekedést az ország­ban. A DPA jelentése szerint a horvát fővárosban hétfőn feltehetően azért tört ki a meglepetésszerű vasutas- sztrájk, mert nem fizették ki a vasúti dolgozóknak áprili­si bérüket. A Moszkvában kezdődött tiszto­gatási kampány keretében Bo­risz Jelcin elnök tegnap Jurij Szkokov mellett a hadiipari kö­rök másik vezető politikusát, Ge- orgij Hizsa miniszterelnök-he­lyettest is felmentette tisztéből. Hizsa az elmúlt évben, a par­lament reformot fékező, konzer­vatív köreinek nyomására került be a Je gór Gajdar vezette kabi­netbe, mint a hadi- és nehézipari ágazat irányítója. A tavaly de­cemberi rendkívüli népképvise­lő kongresszuson egyike volt azoknak a politikusoknak, aki­ket Borisz jelcin ellenzéke Je- gor Gajdar helyére kívánt kine­Varsóban tartott ülést hétfőn a demokrata pártok európai szervezetének Európa-politi­ka bizottsága, amely úgy dön­tött, hogy támogatja a Romá­niai Magyar Demokrata Szö­vetség (RMDSZ) felvételét az európai jobbközép pártok tömörülésébe. Az RMDSZ képviseleté­ben Szó'cs Géza és Patru- bány Miklós vett részt a ta­nácskozáson, amely ellen- szavazat és tartózkodás nél­kül hozta meg döntését. (A magyar pártok közül a Ma­gyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Nép­párt tagjai e szervezetnek.) A romániai magyar párt a szeptember elején Budapes­ten megrendezésre kerülő ta­nácskozásig megfigyelői stá­tust élvez. veztetni. Szkokov és Hizsa me­nesztése azt jelzi, hogy az orosz elnök erőteljes tisztogatással ké­szíti elő a népszavazás utánra ígért „határozott és erőteljes lé­péseit”. Szergej Filatov, az elnöki ap­parátus főnöke, Jelcin egyik leg­közelebbi munkatársa a napok­ban a tévé nyilvánossága előtt sürgette: az elnöki csapatnak a reformok elkötelezett híveiből kell állnia. Filatov szorgalmazta azt is, hogy Jegor Gajdar volt ügyvezető kormányfő, a radiká­lis piaci átalakítás elindítója, mi­előbb térjen vissza a gazdasági reformok irányításába. Szőcs Géza erdélyi ma­gyar politikus és költő rendkí­vüli jelentőséget tulajdonított az európai szervezet döntésé­nek. Mint elmondotta, ez nagyfokú védelmet biztosít, és a párt tekintélyét erősíti mind Románián belül, mind nemzetközi kapcsolataiban. — Ennek a döntésnek a je­lentőségét különösen az érté­keli föl, hogy Románia látha­tóan nagyon súlyos társadal­mi, gazdasági, politikai vál­ság előtt áll. Ebben a helyzet­ben üzenetértékű az európai közvélemény részéről, hogy kiket tekintenek igazi partner­nek — mondta Szőcs. Ami az erdélyi helyzetet il­leti, véleménye szerint miért folytathatja akadálytalanul so­viniszta politikáját Funar ko­lozsvári polgármester? Martonyi János Párizsban Megbékélés, együttműködés Az RMDSZ sikere Európai támogatás VÉLEMÉNY Fiatal tanárok, mezőgazdászok vet­tek körbe néhány napja: mit tudok a szárszói készülődésről? Megkísé­reltem felidézni, mi történt Kisúj­szálláson, de eredmény nélkül való lett a próbálkozásom. Elmúlt. Má­jusban járunk, holnap augusztus és semmi érdemi hír a szerveződés­ről, pedig... és sorjáztak az érvek a végére azzal a költői kiáltással: „Hős uraink Majtényt is elalud- ták!” Megvilágosodott bennem, hogy szóbeszéddel semmire nem jutunk, s bármennyire hallgatta el a sajtó a szárszói ta­lálkozó tervét, sokakhoz eljutott, de maradt a tájékozatlan­ság: kik rendezik, kik lehetnek meghívottak, nincs elég hely a sok kérdésnek. Úgy tűnik, elég volt egyetlen szélbe szálló hír és sokan megmozdultak, mert a fél évszázados egykori egybesereglés megnövekedett jelentősége több, sú­lyosabb, embereket próbára indítóbb, mint egyesek elkép­zelik. Szárszón ötven évvel ezelőtt ott volt mindenki, aki más Magyarországról álmodozott, jövőt szőtt, együtt azokkal, akik titokban már az ország átadásáról képzelegtek, s akik árulták a hazát. Két baloldal ott szorongott. A lázongok, akik a szociális igazságok, az elnyomorodás ellen protestál­tak, furcsa módon együtt azokkal, akik már a beszivárgott kommunistáknak voltak szálláscsinálói, s tartották a kap­csolatot Moszkvával. A hatalom is képviseltette magát. Hi­ányzott róluk az egyenruha, de ott voltak, s jelentéseiket ér­tékelte a németek elhárítása is. Szárszó egészében mégis a naiv népi tábor új országra nyíló kitárulkozása volt és ma­radt, bár tanulságait negyvenöt éven át nem volt szabad hi­telesen megvonni. Új szárszói találkozó előtt állunk. Az előkészítésről any- nyit tudok: az egész nemzet képviseletében munkálkodók • • • részeseit várják és hívják, akik nem restellnek népben gon­dolkodni ma sem, amikor némelyek erről világgá kiáltot­ták: idejét múlt. A népet, nemzetet általában semmibevevők magukat avatottaknak tartó kisebbségével nem akarok vitatkozni. Róluk mindössze annyit: nem szűntek meg adott és kierő­szakolt alkalmak idején szómi a magyarságra a gyalázko- dást bőséggel. Sajnos, ez némelyek körében hatásos fegy­ver ellenünk; hisznek a hazudozásoknak. A nemzet ereje, ha háttérben, visszavonultan és passzívan leginkább hall­gat, azzal a kézlegyintéssel intézi el: ebugatás, nem száll messze. Várjuk meg a komoly erők szavát, a hiteles embe­rek kiállását, s arra figyeljünk. A komoly nemzeti erők, a hiteles emberek találkozója lesz Balatonszárszón. A szervezők ezrekben gondolkod­nak, a meghívók úgy készülnek, hogy mindenki szót kap­hasson, aki a jövő kibontakozásáért fárad — töpreng — vi­tázik, de leginkább készül, hogy a szűkre mért napokban az illetékesek előtt mondhassa el új gondolatainak lényegét. Résztvevők? A legtöbb készülődőt ez a téma foglalkoztatja a legjob­ban. Akkor, fél évszázaddal ezelőtt, a Soli Deo Gloria, a Ká­bái Márton Kör, a népből támadt írósereg és követőik moz­gósították az értelmiséget, az ifjúságot. Új mozgósításra van szükség s ennek törvénye, az új értelmiségi ifjúság jelenléte legyen meghatározó. Az emlékezés fontos, és becsületbeli tisztességadás a tegnapi géniuszok előtt. A tanácskozás és valóraváltás a magyar értelmiség és ifjúság ügye. Már Kisújszálláson megfogalmazták a résztvevők: a jövő esztendei választás az új megméretés. „Érdemesek va­gyunk életre, jövőre?” De folytathatnánk a költői gondola­tot tovább, akármilyen kíméletlen és kemény is. (Ady End­re a nemzetért csak tiszta lázzal és könyörtelen igazlátással • • • beszélt.) „Büdös úrszag, pénzszag sehol úgy nem kábít, Minden változásért és újért kiált itt.” A régi balatonszár- szói megméretés a nemzet bekövetkező pusztulása, a II. vi­lágháború már pusztító gépszámyakon és harckocsikon elő- dübörgő Szabó Dezső-i segítséghívás együttléte volt. Szo­morú, hogy az élet erőinek intelmét — figyelmeztetését —, kiáltását nem vették figyelembe a történelmi tragédiát még megállítható erők, s pusztába kiáltásba süllyedt a nem­zet akarata. Most nem veszélytelenebb erők kívánnak a nemzet ellen szövetkezni. A vesztett baloldal nem adta fel a küzdelmet. Szövetkeznek bárkivel, minden gonosz erőkkel, csak visz- szakaphassák még egyszer a hatalmat maguknak. Népünk az általuk mozdítatlanul birtokolt sajtó jóvoltából kezdi mondani, ismételni, szajkózni: „milyen nehéz most”, „már utóbb Kádár alatt nem is volt olyan elviselhetetlen a kom­munizmus”. A hazug érvek pedig a nemzet egy próbák és nehézségek előtt álló rétegei körében hatnak. Belegondolni is iszonyat, mit hozna a baloldal győzelme. Elég csak a szomszédságra tekinteni, ahol a torz rendszerváltások még annyi érdemleges változást sem hozhatnak, mint Magyaror­szágon. Ezt persze elhallgatja, amilyen mértékben csak tud­ja „tárgyilagos tájékoztatásunk”. Ezért szükséges, szinte a mindennapi kenyér elmaradha- tatlanságában, az új balatonszárszói találkozó. Hogy jól ké­szülhessünk, hogy igaz érvekkel fegyverkezhessünk, hogy ma kedvező helyzetünkből következően vérteződhessünk föl a népi-nemzeti, eddig csak álmodott Magyarország megteremtésére. (Fábián Gyula) hogy jól készülhessünk

Next

/
Thumbnails
Contents