Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-11 / 108. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993 MÁJUS 11., KEDD Kitiltott vezetők Közgyűlés Strasbourgban Biztató jelek Szerbiában? Kitiltották Szerbiából a boszniai szerbek vezetőit—jelentette a Tanjug hírügynökségre hivatkozva a Reuter. Biljana Plavsic, az önkényesen kikiáltott boszniai szerb köztársaság alelnöke egy szerb tévécsatornának vasárnap arról számolt be, hogy a rendőrök nem engedték át a boszniai— szerbiai határon. A hölgy szerint a rendőrök közölték: nagyon sajnálják, de nem engedhetik be jugoszláv területre. Értesülések szerint a boszniai szerb köztársaság elnökére és helyetteseire, a kormány és a parlament tagjaira vonatkozik a tilalom. Vasárnap és az elmúlt nap első felében a boszniai frontokon nem sértették meg a szer- bek és rr.uszlimok között életbe lépett tűzszüneti megállapodást Lehallgatás Londonban A legújabb botrány Nagy-Bri- tanniában: a biztonsági szolgálatok lehallgatják a miniszterek telefoniját. A The Daily Telegraph című lap tegnap már azt állította, hogy a lehallgatás legalább öt minisztérium vezető tisztségviselőit érinti, s ezek: a védelmi, a kereskedelmi és ipari, a külügy-, a belügy- és a pénzügyminisztérium. Alsóházi képviselők máris követelik a Nagy-Britanniában hagyományosan tabunak számító titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzését. Kormányforrásból cáfolják, hogy a lehallgatás rendszeres és rutinszerű volna, de azt elismerik, hogy a titkos- szolgálatok — úgymond — bekapcsolódnak, ha gyanú merül fel, hogy egy vezető tisztségviselőt kompromittálás veszélye fenyeget, akárcsak magánéleti gyengeségei miatt is. — számolt be róla a boszniai rádió. Heves harcok robbantak ki azonban az északi frontvonal közelében fekvő Tuzla ipari város körzetében. A szerb tüzérség ismét támadta az ott lévő Olovo és Maglaj városát. További összecsapásokról adott hírt a dpa Gorazde muzulmán település közelében. Szarajevói források arról tudósítottak, hogy tegnap reggel tüzérségi lövedék hullott a boszniai fővárosra. Mind több jel mutat arra, hogy a szerbek felismerik: a Vance—Owen-terv igenis képes kellő mértékben képviselni és védelmezni a boszniai szer- bek érdekeit is, s ennyiből legalábbis Szerbiában figyelemre méltó elmozdulás észlelhető a korábbi merev elzárkózástól — Dunai és fekete-tengeri országok környezetvédelmi miniszterei, illetve magas rangú tisztség- viselői találkoztak tegnap Münchenben, Klaus Töpfer német környezeti, természetvédelmi és reaktorbiztonsági miniszter meghívására, hogy megvitassák a Duna és Fekete tenger védelmével kapcsolatos kérdéseket. Mint a magyar küldöttség vezetője, Gyurkó János, környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter elmondta, a miniszteri forduló napirendjén szerepelt a nyolc dunai országot érintő ökológiai egyezmény, a vízhasznosítási egyezmény, s egy harmadik egyezmény is, amelynek alapján gazdag élőhelyeket „zöld folyosóval” kötnék össze. Gyurkó János az MTI tudósítójával beszélgetve bírálta Szlovákiát: a dunai vízlépcsőrendszer ügyében születendő hágai foglalta össze legfrissebb benyomásait Lord David Owen tegnap délelőtti brüsszeli sajtóértekezletén. A brit diplomata mindenekelőtt üdvözölte az újabb boszniai tűzszünetet, amelyet „bátorító” fejleménynek minősített, hozzátéve, hogy még korai lenne végleges értékelést adni róla. További figyelemre méltó különbségként értékelte, hogy maga Milosevic elnök — a boszniai szerbektől eltérően —- soha egyetlen nyilatkozatában sem állította azt, hogy lehetetlen a megegyezés, vagy az együttélés a mohamedánokkal. Manfred Wömer, a NATO főtitkára határozottan cáfolta, hogy az Olaszország déli részén folyó NATO-hadhagyakorlat bármiféle kapcsolatban lenne a jugoszláv válsággal. döntésig vízelosztási szerződést kellene kötnie Pozsonynak és Budapestnek, de a szlovák magatartás ezt eddig nem segítette elő. .Januárban megígérték, hogy »műszaki monitoring« adatokat szolgáltatnak. Semmit sem adtak, mi adtunk. Újabb igényekkel állnak elő, ez így nem mehet tovább” — közölte. * A bősi erőmű kivitelezőinek legnagyobbika, a zsolnai Vá- hostav azt fontolgatja, hogy a közeli napokban leállítja az erőmű építésén végzett kivitelezési munkákat. Az ok: az állam félmilliárd szlovák koronával tartozik a Váhostavnak. Erről Votech Belcák, a Váhostav vezérigazgatója nyilatkozott tegnap a szlovák rádió déli híradójában. Bővül a Újabb három országgal bővül a strasbourgi székhelyű Európa Tanács tagállamainak köre a szervezet tegnap kezdődött parlamenti tavaszi közgyűlésén, illetve a külügyminiszterek ezt követő pénteki találkozóján. A jelenleg még 26 tagországot számláló, elsősorban emberi jogi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi fórum a tervek szerint ez alkalommal Szlovéniát, Észtországot és Litvániát fogadja majd tagjai közé. Emigrációs tanácskozás Clevelandben vasárnap este ért véget a magyar nemzeti emigrációs vezetők kétnapos tanácskozása. Amint annak egyik szervezője, Pásztor László, az Amerikai Magyarok Országos Szövetségének elnöke elmondotta, a nemzetpolitika és az emigráció kérdései, az 1994-es választás előkészületei, a Magyarok Világszövetségéhez fűződő viszony, valamint a kisebbségi kérdések állottak előtérben. Az észak-amerikaiak mellett Európából, Ausztráliából is érkeztek résztvevők a tanácskozásra. Pásztor szavai szerint egyetértés mutatkozott abban, hogy Magyarországon nem következett be a rendszerváltás a várt mértékben, a népi-nemzeti gondolat képviselőit megpróbálják kiközösíteni a politikából és visszarendeződés veszélye fenyeget. A nemzeti emigráció egyik párt mellett sem kötelezi el magát, hanem olyan személyekre kíván építeni, akik síkra- szállnak a rendszerváltás véghezviteléért. Megállapodtak abban, hogy az emigrációs nemzeti kerékasztal legközelebb novemberben ül össze. A Dunáról — Münchenben Csak ígéret maradt VÉLEMÉNY tagállamok köre A tagországok parlamentjeinek képviselőiből összetevődő közgyűlés — amelyen Magyarországot Bratinka József vezetésével tízfős hatpárti delegáció képviseli — mindenekelőtt az illegális bevándorlás kérdését vitatja meg, beleértve a probléma olyan összetevőit is, mint az ily módon bevándorolt nők prostitúcióra kényszerítése számos európai országban. Ugyancsak téma lesz a magzatelvétel jogának a kérdése is. A képviselők ezenkívül jelentést hallgatnak meg Tadeu- usz Mazowieckitől az emberi jogok bosznia-hercegovinai helyzetéről, és a csütörtöki plenáris ülésen beszédet mond Hanna Suchocka lengyel kormányfő. Az említett három ország ünnepélyes felvételére péntek reggel, a külügyminiszterek ülésének nyitányaként kerül majd sor. Mitterrand évfordulója Véget ért egy korszak Tizenkét évvel ezelőtt, 1981. május 10-én iktatták be először hivatalába Francois Mitterand francia köztársasági elnököt. Első hétéves mandátuma lejártakor újraválasztották, így az Ötödik Köztársaság történetében ő töltötte már eddig is a leghosszabb időt az Elysée palotában, s a koronás főktől eltekintve a legrégebben tölti be az államfő tisztét. Az évfordulóról nincs hivatalos megemlékezés, több lap azonban foglalkozik vele. A Le Quotidien de Paris „keserűnek” nevezi Mitterrand számára ezt a napot, s jelképesnek, hogy pontosan az évfordulón kerül sor az egyik legjelentősebb szakításra a mitterrandi szocializmussal: Edouard Balladur ekkor tette közzé új gazdaságpolitikáját. — Véget ért egy korszak, a mitterrandi szocializmus, a mit- terrandizmus korszaka —- írja a lap. — Egyedül kell együttélnie a mai többséggel, amely tegnap még ellenzékben volt. Ez a helyzet egyértelműbb is, nehezebb is lesz, mint 1986-ban. A jobboldalhoz közel álló lap anakronizmusnak nevezi, hogy az elnök még két évig hatalmon marad. A KMKSZ közleménye A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vasárnap választmányi ülést tartott, s ezen foglalkozott az ukrán— magyar alapszerződés kérdésével. Ezt az indokolta, hogy számos egymásnak ellentmondó híresztelés kapott szárnyra az alapszerződéssel, illetve azzal kapcsolatban, hogy a KMKSZ-nek mi a véleménye a szerződésről. A mintegy másfél éve aláírt ukrán—magyar alapszerződés kimunkálásában szövetségünk sajnos nem vehetett rész. Ennek ellenére mint a kárpátaljai magyarság felelősen politizáló szervezete elismeri, a két ország közötti megfelelő alapszerződés szükségességét és fontosságát —, olvasható a választmány közleményében. l , y Nagy eseménye kis országunknak, hogy a nagy-britanniai uralkodó idelátogatott. Aki róla, vele kapcsolatban tudósíthat, az a királynőt körülvevő fényözön fókuszába kerül. így járt az a fiatalember is, aki szerdán, az Esti Egyenlegben mutatta be Erzsébet operalátogatását. A Jupiter-lámpák forró légkörében egyszer csak elkezdett Göncz Zsuzsázni az ifjú. Egy új nevet röppentett föl a magyar politika égboltjára. Magyarországon, a magyar tévé magyar adását néztem-hallgattam magyar szemmel-füllel, tehát az évszázados magyar szokásokkal tudatomban. (Remélem, ez természetesen a magyarok hazájában!) Először azt hittem, elnökünk lányáról van szó (de az nem illett bele a pro- tokollba), így rájöttem: Göncz Árpád feleségét emlegette az ifjú titán. (Valamivel fel kell tűnni!) Avagy azért mondott Göncz Zsuzsát, hogy könnyebben megértsük, kiről is beszél? Vajon? Magyarországon az az általános névhasználati szokás, hogy a Tóth Istvánhoz férjhez menő Kiss Veronika ezentúl Tóth Istvánná lesz. (Más lehetőségek is vannak, azokkal azonban most ne foglalkozzunk!) Nyugaton, de például Romániában is, ha Peter Klein elveszi Maria Grünt, akkor ő ezentúl Maria Klein névre fog hallgatni. Tehát a magyarországi szokásoknak megfelelő asszonynévről azonnal kiderül, hogy nem egy Tóth vezetéknevű és István keresztnévGöncz Zsuzsa re hallgató nővel állunk szemben, hanem egy Tóth István nevű úr feleségével, aki azonban névtelenségbe burkolózik. Ezt a helyzetet gyakorlatias gondolkodású hölgyek úgy szüntetik meg, hogy — a példánál maradva — bemutatkozáskor ezt mondják: Tóth Istvánná Veronika. A magyar névhasználat szerint tehát csak azt tudjuk meg egy magát X. Y.-nénak mondó asszonyról, hogy férjezett, a neve azonban titok marad. A nyugati szokás szerint viszont megtudjuk az illető keresztnevét, de mást nem. Mert a Klein lehet a saját vezetékneve, de lehet a férjéé, netán elvált férjéé is. Azt, hogy assz9ny-e, nem tudjuk meg. (Nincs is hozzá semmi közünk.) A „Koszorú” 1873. évi első számában így írt az asszonyok névhasználatáról Arany János: „A magyar nőnek, törvény szerint is, jogai voltak és vannak, melyekről nem mond le férjhez menetele által, így családi nevét sem olvasztja férje nevébe. Mi volna ebben szégyenítő, megalázó? Bizony ma sem tudnék annyi derék magyar asszony családi nevét, ha eleitől fogva divatban lett volna így rejtegetni. „Szilágyi Erzsébet” például hogy esik, ha így teszünk vele: Hunyadi Erzsébet szül. Szilágyi, vagy: Hunyadi-Szilágyi Erzsébet, vagy: Hunyadi Erzsébet. Valóban se magát, se dicső férjét nem kisebbítette, ha így írta: Szilágyi Erzsébet, Hunyadi Jánosné. Mivel szebb, ha mi német és francia szabású divatot kezdünk és folytatunk?” Véleményünk szerint az Arany János pártolta névhasználat a legjobb. A vezeték- és keresztnévvel megnevezett erdélyi fejedelmek, például Bethlen Gábor vagy I. Rákóczi György feleségét is Brandenburgi Katalin, illetve Lo- rántffy Zsuzsánna néven emlegetjük. Különösen praktikus ez a gyakorlat, ha egy nő nem csak egyszer megy férjhez. Mit csinálnánk e nagyszerű asszony, Zrínyi Ilona nevével? Először Rákóczi Ilonának mondanánk, majd Thököly Ilonaként emlegetnénk? Minden ember, így a nő is önálló egyéniség, egyszer való jelenség, miért kellene a családjától kapott nevét eldobnia? Persze „eldobhatja”, ha akarja. Régen megszokásból, pontosabban a névhasználati szokásoknak megfelelően, ma pedig tudatosan, kifejezve ezzel az élete párjához való ragaszkodást, a vele való teljes 'azonosulást. Igaz, ezzel egy kicsit háttérbe szorítva saját egyéniségét. Göncz Ár- pádné is ragaszkodott (és — gondolom — ma is ragaszkodik) férje nevéhez, pedig igazi egyéniségnek mutatkozott a legnehezebb években, amikor férjét az elvtársak börtönbe vetették. Nemcsak hű maradt hozzá, nevéhez, hanem családját is megőrizte, sőt kiváló nevelést adott gyermekeiknek. Zsuzsa asszony Göncz Árpádnéként is valaki, nincs szüksége arra, hogy — miként Arany János írta — „német és francia-szabású divatot” kezdjenek vele. Göncz Zsuzsa a magyar milliók számára egy lány neve, Göncz Árpádné Zsuzsa asszony azonban az ország első asszonya. (Török Bálint)
