Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-11 / 108. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993 MÁJUS 11., KEDD Kitiltott vezetők Közgyűlés Strasbourgban Biztató jelek Szerbiában? Kitiltották Szerbiából a bosz­niai szerbek vezetőit—jelentet­te a Tanjug hírügynökségre hi­vatkozva a Reuter. Biljana Plavsic, az önkénye­sen kikiáltott boszniai szerb köztársaság alelnöke egy szerb tévécsatornának vasárnap arról számolt be, hogy a rendőrök nem engedték át a boszniai— szerbiai határon. A hölgy sze­rint a rendőrök közölték: na­gyon sajnálják, de nem enged­hetik be jugoszláv területre. Ér­tesülések szerint a boszniai szerb köztársaság elnökére és helyetteseire, a kormány és a parlament tagjaira vonatkozik a tilalom. Vasárnap és az elmúlt nap első felében a boszniai fronto­kon nem sértették meg a szer- bek és rr.uszlimok között életbe lépett tűzszüneti megállapodást Lehallgatás Londonban A legújabb botrány Nagy-Bri- tanniában: a biztonsági szolgála­tok lehallgatják a miniszterek te­lefoniját. A The Daily Teleg­raph című lap tegnap már azt ál­lította, hogy a lehallgatás leg­alább öt minisztérium vezető tisztségviselőit érinti, s ezek: a védelmi, a kereskedelmi és ipa­ri, a külügy-, a belügy- és a pénzügyminisztérium. Alsóházi képviselők máris követelik a Nagy-Britanniában hagyományosan tabunak számí­tó titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzését. Kormányforrásból cáfolják, hogy a lehallgatás rendszeres és rutinszerű volna, de azt elismerik, hogy a titkos- szolgálatok — úgymond — be­kapcsolódnak, ha gyanú merül fel, hogy egy vezető tisztségvi­selőt kompromittálás veszélye fenyeget, akárcsak magánéleti gyengeségei miatt is. — számolt be róla a boszniai rá­dió. Heves harcok robbantak ki azonban az északi frontvonal közelében fekvő Tuzla ipari vá­ros körzetében. A szerb tüzér­ség ismét támadta az ott lévő Olovo és Maglaj városát. To­vábbi összecsapásokról adott hírt a dpa Gorazde muzulmán település közelében. Szarajevói források arról tu­dósítottak, hogy tegnap reggel tüzérségi lövedék hullott a bosz­niai fővárosra. Mind több jel mutat arra, hogy a szerbek felismerik: a Vance—Owen-terv igenis ké­pes kellő mértékben képviselni és védelmezni a boszniai szer- bek érdekeit is, s ennyiből leg­alábbis Szerbiában figyelemre méltó elmozdulás észlelhető a korábbi merev elzárkózástól — Dunai és fekete-tengeri orszá­gok környezetvédelmi miniszte­rei, illetve magas rangú tisztség- viselői találkoztak tegnap Mün­chenben, Klaus Töpfer német környezeti, természetvédelmi és reaktorbiztonsági miniszter meghívására, hogy megvitassák a Duna és Fekete tenger védel­mével kapcsolatos kérdéseket. Mint a magyar küldöttség veze­tője, Gyurkó János, környezet­védelmi és területfejlesztési mi­niszter elmondta, a miniszteri forduló napirendjén szerepelt a nyolc dunai országot érintő öko­lógiai egyezmény, a vízhaszno­sítási egyezmény, s egy harma­dik egyezmény is, amelynek alapján gazdag élőhelyeket „zöld folyosóval” kötnék össze. Gyurkó János az MTI tudósí­tójával beszélgetve bírálta Szlo­vákiát: a dunai vízlépcsőrend­szer ügyében születendő hágai foglalta össze legfrissebb benyo­másait Lord David Owen teg­nap délelőtti brüsszeli sajtóérte­kezletén. A brit diplomata mindenek­előtt üdvözölte az újabb bosz­niai tűzszünetet, amelyet „báto­rító” fejleménynek minősített, hozzátéve, hogy még korai len­ne végleges értékelést adni róla. További figyelemre méltó kü­lönbségként értékelte, hogy maga Milosevic elnök — a bosz­niai szerbektől eltérően —- soha egyetlen nyilatkozatában sem ál­lította azt, hogy lehetetlen a megegyezés, vagy az együttélés a mohamedánokkal. Manfred Wömer, a NATO főtitkára határozottan cáfolta, hogy az Olaszország déli részén folyó NATO-hadhagyakorlat bármiféle kapcsolatban lenne a jugoszláv válsággal. döntésig vízelosztási szerző­dést kellene kötnie Pozsonynak és Budapestnek, de a szlovák magatartás ezt eddig nem segí­tette elő. .Januárban megígér­ték, hogy »műszaki monito­ring« adatokat szolgáltatnak. Semmit sem adtak, mi adtunk. Újabb igényekkel állnak elő, ez így nem mehet tovább” — kö­zölte. * A bősi erőmű kivitelezőinek legnagyobbika, a zsolnai Vá- hostav azt fontolgatja, hogy a közeli napokban leállítja az erő­mű építésén végzett kivitelezé­si munkákat. Az ok: az állam félmilliárd szlovák koronával tartozik a Váhostavnak. Erről Votech Belcák, a Váhostav ve­zérigazgatója nyilatkozott teg­nap a szlovák rádió déli híradó­jában. Bővül a Újabb három országgal bővül a strasbourgi székhelyű Európa Tanács tagállamainak köre a szervezet tegnap kezdődött par­lamenti tavaszi közgyűlésén, il­letve a külügyminiszterek ezt követő pénteki találkozóján. A jelenleg még 26 tagországot számláló, elsősorban emberi jogi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi fórum a tervek sze­rint ez alkalommal Szlovéniát, Észtországot és Litvániát fogad­ja majd tagjai közé. Emigrációs tanácskozás Clevelandben vasárnap este ért véget a magyar nemzeti emigrációs vezetők kétnapos tanácskozása. Amint annak egyik szervezője, Pásztor Lász­ló, az Amerikai Magyarok Or­szágos Szövetségének elnöke elmondotta, a nemzetpolitika és az emigráció kérdései, az 1994-es választás előkészüle­tei, a Magyarok Világszövetsé­géhez fűződő viszony, vala­mint a kisebbségi kérdések ál­lottak előtérben. Az észak-ame­rikaiak mellett Európából, Ausztráliából is érkeztek részt­vevők a tanácskozásra. Pásztor szavai szerint egyet­értés mutatkozott abban, hogy Magyarországon nem követke­zett be a rendszerváltás a várt mértékben, a népi-nemzeti gon­dolat képviselőit megpróbálják kiközösíteni a politikából és visszarendeződés veszélye fe­nyeget. A nemzeti emigráció egyik párt mellett sem kötelezi el magát, hanem olyan szemé­lyekre kíván építeni, akik síkra- szállnak a rendszerváltás vég­hezviteléért. Megállapodtak abban, hogy az emigrációs nemzeti kerék­asztal legközelebb november­ben ül össze. A Dunáról — Münchenben Csak ígéret maradt VÉLEMÉNY tagállamok köre A tagországok parlamentjei­nek képviselőiből összetevődő közgyűlés — amelyen Ma­gyarországot Bratinka József vezetésével tízfős hatpárti dele­gáció képviseli — mindenek­előtt az illegális bevándorlás kérdését vitatja meg, beleértve a probléma olyan összetevőit is, mint az ily módon bevándo­rolt nők prostitúcióra kénysze­rítése számos európai ország­ban. Ugyancsak téma lesz a mag­zatelvétel jogának a kérdése is. A képviselők ezenkívül je­lentést hallgatnak meg Tadeu- usz Mazowieckitől az emberi jogok bosznia-hercegovinai helyzetéről, és a csütörtöki ple­náris ülésen beszédet mond Hanna Suchocka lengyel kor­mányfő. Az említett három ország ünnepélyes felvételére péntek reggel, a külügyminiszterek ülésének nyitányaként kerül majd sor. Mitterrand évfordulója Véget ért egy korszak Tizenkét évvel ezelőtt, 1981. május 10-én iktatták be először hivatalába Francois Mitterand francia köztársasági elnököt. Első hétéves mandátuma lejár­takor újraválasztották, így az Ötödik Köztársaság történeté­ben ő töltötte már eddig is a leg­hosszabb időt az Elysée palotá­ban, s a koronás főktől eltekint­ve a legrégebben tölti be az ál­lamfő tisztét. Az évfordulóról nincs hivatalos megemlékezés, több lap azonban foglalkozik vele. A Le Quotidien de Paris „ke­serűnek” nevezi Mitterrand szá­mára ezt a napot, s jelképes­nek, hogy pontosan az évfordu­lón kerül sor az egyik legjelen­tősebb szakításra a mitterrandi szocializmussal: Edouard Bal­ladur ekkor tette közzé új gaz­daságpolitikáját. — Véget ért egy korszak, a mitterrandi szocializmus, a mit- terrandizmus korszaka —- írja a lap. — Egyedül kell együttél­nie a mai többséggel, amely teg­nap még ellenzékben volt. Ez a helyzet egyértelműbb is, nehe­zebb is lesz, mint 1986-ban. A jobboldalhoz közel álló lap anakronizmusnak nevezi, hogy az elnök még két évig ha­talmon marad. A KMKSZ közleménye A Kárpátaljai Magyar Kultu­rális Szövetség vasárnap vá­lasztmányi ülést tartott, s ezen foglalkozott az ukrán— magyar alapszerződés kérdé­sével. Ezt az indokolta, hogy számos egymásnak ellent­mondó híresztelés kapott szárnyra az alapszerződéssel, illetve azzal kapcsolatban, hogy a KMKSZ-nek mi a vé­leménye a szerződésről. A mintegy másfél éve alá­írt ukrán—magyar alapszer­ződés kimunkálásában szövet­ségünk sajnos nem vehetett rész. Ennek ellenére mint a kárpátaljai magyarság felelő­sen politizáló szervezete elis­meri, a két ország közötti megfelelő alapszerződés szükségességét és fontossá­gát —, olvasható a választ­mány közleményében. l , y Nagy eseménye kis országunknak, hogy a nagy-britanniai uralkodó idelátogatott. Aki róla, vele kap­csolatban tudósíthat, az a király­nőt körülvevő fényözön fókuszába kerül. így járt az a fiatalember is, aki szerdán, az Esti Egyenlegben mutatta be Erzsébet operalátogatá­sát. A Jupiter-lámpák forró légkö­rében egyszer csak elkezdett Göncz Zsuzsázni az ifjú. Egy új nevet röppentett föl a magyar poli­tika égboltjára. Magyarországon, a magyar tévé magyar adását néztem-hallgattam magyar szemmel-füllel, tehát az évszázados magyar szokásokkal tudatomban. (Remélem, ez természetesen a magyarok hazájában!) Először azt hit­tem, elnökünk lányáról van szó (de az nem illett bele a pro- tokollba), így rájöttem: Göncz Árpád feleségét emlegette az ifjú titán. (Valamivel fel kell tűnni!) Avagy azért mon­dott Göncz Zsuzsát, hogy könnyebben megértsük, kiről is beszél? Vajon? Magyarországon az az általános névhasználati szokás, hogy a Tóth Istvánhoz férjhez menő Kiss Veronika ezentúl Tóth Istvánná lesz. (Más lehetőségek is vannak, azokkal azonban most ne foglalkozzunk!) Nyugaton, de például Ro­mániában is, ha Peter Klein elveszi Maria Grünt, akkor ő ezentúl Maria Klein névre fog hallgatni. Tehát a magyaror­szági szokásoknak megfelelő asszonynévről azonnal kide­rül, hogy nem egy Tóth vezetéknevű és István keresztnév­Göncz Zsuzsa re hallgató nővel állunk szemben, hanem egy Tóth István nevű úr feleségével, aki azonban névtelenségbe burkoló­zik. Ezt a helyzetet gyakorlatias gondolkodású hölgyek úgy szüntetik meg, hogy — a példánál maradva — bemu­tatkozáskor ezt mondják: Tóth Istvánná Veronika. A magyar névhasználat szerint tehát csak azt tudjuk meg egy magát X. Y.-nénak mondó asszonyról, hogy férje­zett, a neve azonban titok marad. A nyugati szokás szerint viszont megtudjuk az illető keresztnevét, de mást nem. Mert a Klein lehet a saját vezetékneve, de lehet a férjéé, ne­tán elvált férjéé is. Azt, hogy assz9ny-e, nem tudjuk meg. (Nincs is hozzá semmi közünk.) A „Koszorú” 1873. évi első számában így írt az asszo­nyok névhasználatáról Arany János: „A magyar nőnek, tör­vény szerint is, jogai voltak és vannak, melyekről nem mond le férjhez menetele által, így családi nevét sem ol­vasztja férje nevébe. Mi volna ebben szégyenítő, megalá­zó? Bizony ma sem tudnék annyi derék magyar asszony családi nevét, ha eleitől fogva divatban lett volna így rejte­getni. „Szilágyi Erzsébet” például hogy esik, ha így te­szünk vele: Hunyadi Erzsébet szül. Szilágyi, vagy: Hunya­di-Szilágyi Erzsébet, vagy: Hunyadi Erzsébet. Valóban se magát, se dicső férjét nem kisebbítette, ha így írta: Szilá­gyi Erzsébet, Hunyadi Jánosné. Mivel szebb, ha mi német és francia szabású divatot kezdünk és folytatunk?” Véleményünk szerint az Arany János pártolta névhaszná­lat a legjobb. A vezeték- és keresztnévvel megnevezett er­délyi fejedelmek, például Bethlen Gábor vagy I. Rákóczi György feleségét is Brandenburgi Katalin, illetve Lo- rántffy Zsuzsánna néven emlegetjük. Különösen praktikus ez a gyakorlat, ha egy nő nem csak egyszer megy férjhez. Mit csinálnánk e nagyszerű asszony, Zrínyi Ilona nevével? Először Rákóczi Ilonának mondanánk, majd Thököly Ilo­naként emlegetnénk? Minden ember, így a nő is önálló egyéniség, egyszer való jelenség, miért kellene a családjá­tól kapott nevét eldobnia? Persze „eldobhatja”, ha akarja. Régen megszokásból, pontosabban a névhasználati szokásoknak megfelelően, ma pedig tudatosan, kifejezve ezzel az élete párjához való ragaszkodást, a vele való teljes 'azonosulást. Igaz, ezzel egy kicsit háttérbe szorítva saját egyéniségét. Göncz Ár- pádné is ragaszkodott (és — gondolom — ma is ragaszko­dik) férje nevéhez, pedig igazi egyéniségnek mutatkozott a legnehezebb években, amikor férjét az elvtársak börtönbe vetették. Nemcsak hű maradt hozzá, nevéhez, hanem csa­ládját is megőrizte, sőt kiváló nevelést adott gyermekeik­nek. Zsuzsa asszony Göncz Árpádnéként is valaki, nincs szüksége arra, hogy — miként Arany János írta — „német és francia-szabású divatot” kezdjenek vele. Göncz Zsuzsa a magyar milliók számára egy lány neve, Göncz Árpádné Zsuzsa asszony azonban az ország első asszonya. (Török Bálint)

Next

/
Thumbnails
Contents