Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-10 / 107. szám

1 PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁJUS 10., HÉTFŐ 3 Énekelt ima Szinte névtelenül és rang­rejtve él bennünk, szemé­lyéről alig teszünk emlí­tést, emlékhelye nincs a fővárosban, csak amit al­kotott, azt nem tudjuk fe­ledni. Pedig az utóbbi másfél száz évben hány­szor próbáltak gáncsot vetni hangszálunk, nyel­vünk, szép emlékezetünk elé. Bebizonyosodott, hogy sikertelenül. Az ima, a nemzeti ima meg­tartó ereje minden politi­kai fondorlatnál erősebb­nek bizonyult. így aztán hálátlansággal mégsem lehet vá­dolni bennünket. Énekeltük százötven évvel ezelőtt és éne­keljük ma is. Ugyanis épp ma százötven éve hangzott el első alkalommal a magyarság énekelt imája, a Szózat. Ze­néjét Egressy Béni szerezte. A református lelkész fia, hírneves bátyja, Egressy Gá­bor minden ellenvetése dacára a színészi pályát választot­ta. Ezzel egy időben a nagy műveltségű fiatalember (a né­meten kívül olaszul és franciául is beszélt), színműveket fordított, számos népszínművet írt, dalait magyar nóták­ként éneklik szerte az anyanyelvi területeken. Erkel Fe­renc munkatársa, ő írta a Hunyadi László és a Bánk Bán operák szövegét, Petőfi verseinek legsikeresebb megzené- sítője, Liszt rapszódiáiba építette dalait. Amikor 1843 elején a Nemzeti Színház akkori igazgató­ja, Bartai Endre pályázatot írt ki Vörösmarty Mihály Szó­zat című versének megzenésítésére, Egressy Béni is jelent­kezik. A bírálóbizottság, amelynek Erkel és Vörösmarty is tagja, Egressy művét ítéli a legjobbnak. A bemutatóra 1843. május 10-én került sor. A siker frenetikus volt, min­dennek ellenére a korabeli sajtó — 1843-at írunk —fa­nyalog, becsmérel, a túlfűtött nemzeti érzéseket kifogásol­ja. A megzenésített Szózat túlélte a vádaskodásokat, ha a hivatalosságnak nem is tetszett, a nép második nemzeti imájaként énekelte. A forradalom kitörésekor elsőként vonult be a nemzeti hadseregbe. A kápolnai csatában Egressy Béni főhad­nagy súlyosan megsebesült. 1851 nyarán, 37 éves korá­ban hunyt el. Paizs Tibor Mindszenty sírjánál Szentmise Esztergomban Honvédelmi költségvetés Szükséges a fejlesztés Ünnepi szentmisét tartottak szombaton Mindszenty Jó­zsef hercegprímás halálának 18., és hamvai hazahozatalá­nak második évfordulója al­kalmából az esztergomi ba­zilikában. A szentmisét Pas- kai László bíboros, prímás, esztergomi érsek celebrálta. Az emigrációban 1975-ben elhunyt Mindszenty József emlékére a hívek engeszte­lő országos zarándoklatot kezdeményeztek. Az ünnepségen a kor­mányt Surján László népjó­léti miniszter, FUzessy Ti­bor tárca nélküli miniszter, Latorcai János ipari és ke­reskedelmi miniszter, vala­mint Pungor Ernő tárca nél­küli miniszter képviselte. Je­len volt Duray Miklós, a Szlovákiai Együttélés Moz­galom elnöke. A szentmisét követően a megemlékezés részeként Paskai László bí­Az 56-os Forradalmi Nem­zeti Szövetség tegnap meg­tartott veszprémi megyegyű­lésén Ekrem Kemál György sürgetőnek mondta a nem­zetőrség megszervezését, azért is, mert értesülései szerint munkásőrök már boros megkoszorúzta a bazi­lika altemplomában Mind­szenty József sírját. A kor­mány tagjai mécsest helyez­tek el. Antall József miniszterel­nök pénteken rótta le kegye­letét a bíboros emlékének, amikor Esztergomban járt a Magyar Suzuki autógyár avatásán. A miniszterelnök koszorút helyezett el és mé­csest gyújtott Mindszenty József sírjánál. Mindszenty bíboros 1975-ben hunyt el, földi ma­radványait akkor emigráció­jának színhelyén, Ausztriá­ban, a máriacelli bazilikába helyezték el. Végakarata szerint csak a kommunista rendszer bukása után kerül­hetett sor arra, hogy hamvai hazatérjenek a magyar bíbo­rosok temetkezési helyére, az esztergomi bazilika krip­tájába. gyakorlatoznak Szentend­rén és szerte az országban. Megítélése szerint a szövet­ségnek pártként kellene te­vékenykednie, mert csak így tudnák visszahelyezni az 56-osokat az őket megil­lető társadalmi helyzetbe. A Honvédelmi Minisztérium­ban nem erősítették meg, de nem is cáfolták, hogy a Pénz­ügyminisztériumhoz előzetes igényként 1994-re az ideinél mintegy 10 milliárd forinttal nagyobb költségvetési kiadási tervezetet nyújtottak be. Ugyanakkor hangsúlyoz­ták, hogy 1994-re is csak a hadsereg működőképességé­nek megőrzését tűzték ki cé­lul, ismerve az ország költség- vetésének nehézségeit. A tár­ca az idén 64,5 milliárd forint­tal gazdálkodik, és az elmúlt három évben reálértékben 40 százalékkal csökkentek a hadi­kiadások. Ezt a kedvezőtlen folyamatot, amely már-már a hadrafoghatóságot veszélyez­Boross Péter balesete Szombaton 10 óra 46 perckor a 11-es főút 46-os kilométer- szelvényében, Visegrád külte­rületén szolgálati gépkocsijá­val balesetet szenvedett Bo- ross Péter belügyminiszter, aki Esztergomba tartott a Mindszenty-emlékmisére. A vizsgálat jelenlegi állása szerint a megkülönböztető jel­zést használó Mercedes gép­kocsi egy kanyarban kisodró­dott és árokba fordult. A baleset során Boross Pé­ter és felesége könnyebben megsérült, jelenleg mindket­ten kórházban vannak megfi­gyelés céljából. Az orvosi vé­lemény szerint Boross Péter egy bordája eltörött. teti, jövőre viszont szeretnék megállítani. A Honvédelmi Minisztérium két éve első nekifutásra 77 milli- árdot, tavaly pedig 86 milliárd forint kiadást tervezett. Ebből vé­gül 1992-re 60,5, 1993-ra pedig 64,5 milliárd forintot fogadott el az Országgyűlés. Ez azt jelenti, hogy mindkét évben kivették a HM költségvetési tervezetéből a fejlesztésre szánt pénzeket. A tárca 1994-es költségvetésében a konkrét feladatokhoz igazítot­ták az igényt. A kiadásokból több mint 30 milliárd forintot je­lentenek a bérköltségek, s hason­ló nagyságrendet a fenntartási, működési költségek. Beszerzésekre mindössze a teljes költségvetés 10 százalé­Budapestnek nem érdemes for­mális biztonsági garanciákhoz ragaszkodnia a Nyugat részé­ről; ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az Európai Közösségnek mind morálisan, mind politikai­lag felelősséget kell vállalnia, ha Magyarország valamiféle tá­madás célpontjává válna. Az Európai Közösség nem marad­na tétlen egy casus belli esetén. Erről Witty De Clercq, az Euró­pai Liberális és Reformpártok Szövetségének elnöke beszélt a Közös védelmi politika címmel Budapesten megtartott nemzet­közi szeminárium szombati záró sajtókonferenciáján. Willem van Eekeln, a Nyu­gat-Európai Unió (WEU) főtit­kára De Clercq szavait kiegé­kát szánják. A minisztériumban ugyanis bíznak abban, hogy előbb-utóbb valóra válnak a 800 millió dollár értékű orosz és a mintegy 70 millió márka ér­tékű német eszközszállítások. Ezek átmenetileg megoldanák a Magyar Honvédség működőké­pességének megőrzését. A napokban elkészült előze­tes 1992-es mérleg szerint ta­valy 1,5 milliárd forint megma­radt a tárca költségvetéséből. Ennek az összegnek a kétharma­dát azonban szerződéssel lekö­tött, 1993-ra áthúzódó beruházá­sok teszik ki. Ezek közül a leg­nagyobb az úgynevezett idegen­barát (IFF) felismerő rendszer beépítése a vadászgépekbe és a földi raktárállomásokba. szítve emlékeztetett arra, hogy az unió'úgynevezett konzultá­ciós fóruma — amelynek Ma­gyarország is résztvevője — május 20-án tartja tanácskozá­sát. A találkozón minden bi­zonnyal terítékre kerül a dél­szláv válság ügye is, és ennek kapcsán a WEU tagállamai megismerkedhetnek a konzul­tációs partnerek biztonsági megfontolásaival. Bár sem a NATO, sem a WEU részéről nem várható semmiféle formá­lis biztonsági garancia, „a gya­korlatban önök mellett állunk, ha bármiféle következménye­ket kell elszenvedniük részvé­telükért a Szerbia, illetve a boszniai szerbek elleni akciók­ban”. Szabó Tamás Kínában Egyhetes látogatásra a Kínai Népköztársaságba utazott Szabó Tanás tárca nélküli miniszter. A privatizációért felelős mi­niszter a kínai kormány meghí­vásának tesz eleget, amikor részt vesz a kínai kormány álla­mi tervbizottsága által szerve­zett nemzetközi konferencián. A konferenciának, amelyen 15 nemzetközi tekintélyű gazdasá­gi szakember vesz részt, az a cél­ja, hogy a kínai szakemberek tá­jékozódhassanak a piacgazda­ság és a magángazdaság terüle­tén összegyűlt külföldi tapaszta­latokról. Pápai kitüntetés II. János Pál pápa egyházművé­szeti munkásságuk elismerése­ként Pro Ecclesia et pontifice pá­pai kitüntetést adományozott Dá­vid Katalin művészettörténész­nek és a Szent Szilveszter lovag­rend commandante fokozatát pe­dig Bozó Gyula festőművész ta­nárnak. A kitüntetést Paskai László bíboros, prímás, esztergomi ér­sek pénteken délután az eszter­gomi bazilika káptalani sekres­tyéjében adta át azután, hogy Dávid Katalin a Főszékesegyhá­zi Kincstárban megnyitotta En- gelsz József kortárs ötvösmű­vész munkáiból rendezett kiállí­tást. Konyec Mint arról hírt adtunk, az elmúlt hét péntekjén Verőcén tartottunk Pest Megyei Hírlap-estet Szu- hay Balázs társaságában. Az est tán izgalmas pilla­nata volt, amikor egy fia­talember levetette pulóve­rét s a későbbiekben már egy minden bizonnyal ön­kezűleg festett trikóban üldögélt. A fehér trikón jól olvas­ható fekete betűkkel ez állt: „Demokraták ko­nyec”. A felszólalásából egyértelműen kiderült, hogy demokratáknak — és ebben vele tökéletesen egyetértünk —• a Pest Me­gyei Hírlap szerkesztősé­gét tartotta. Konyec tehát nekünk. Ám kérdés: va­jon kik vannak a demok­ratákkal szemben? Netán a kommunisták, vagy az anarchisták? Avagy... a sort hosszan lehetne foly­tatni, ám minden izmus és árnyalat között leg­alábbis számunkra még mindig a demokrácia a leginkább elfogadható. Hogy a fiatalember ezzel másképpen van? Igen, s erre minden oka megvan hiszen kisebb korában tán a KISZ-ben, most meg csak a jó Isten tudja, hol kapja a politikai neve­lést, merthogy a Pest Me­gyei Hírlapból nem, azt kerek perec tudatta ve­lünk azzal, hogy jófor­mán semmit nem tudott lapunkról. Ám ennek elle­nére jósolta: konyec. (Vödrös) HMMM Emléktábla Ottlik házánál „Kiköltöztünk feleségemmel Gödöllőre, s egy öreg Yolland szótárral elkezdtem fordíta­ni... Évekig csak fordítottam... Életben tartott, megéltünk belőle, túléltük a „gályarabsá- got” az írógépnél, és: nemcsak gályarabság volt ez, hanem menedék is...” — írta Ottlik Géza Próza Gödöllőtől Londonig című jegyzetében. Az író egykori lakóházánál tegnap délután emléktábla-avató ünnepséget tartottak — helybeliek és egykori barátok. A Köz­társaság út 63. szám alatti emléktáblát Gödöllő polgármestere Gémesi György és a Város­védő Egyesület elnöke, Jáky Kálmán leplezte le. Képünk ezt a pillanatot ábrázolja. Hancsovszki János felvétele Gyűlés Veszprémben Munkásórök Szentendrén? Közös védelmi politika

Next

/
Thumbnails
Contents