Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-08 / 82. szám

PEST MEGYEI XXXVII. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM Ára: 13,50 forintV 1993. ÁPRILIS 8.. CSÜTÖRTÖK &>C MT ~ A Pozsgay Imre Pécelen A magyar politika legfonto­sabb jellemzője az áldozat­­vállalás — mondta beveze­tőként Fábián Gyula iroda­lomtörténész ahhoz az elő­adáshoz, melyet Pozsgay Imre országgyűlési képvise­lő tartott az egyetemes ma­gyar politikáról. Az estet — melyen nagy számmal vet­tek részt érdeklődők — a Ráday Klub rendezte a péce­­li művelődési házban. Mit is jelent az, hogy poli­tika? — tette fel a kérdést Fábián Gyula. — A filozó­fia oldaláról megközelítve vitás jogviszony rendezése­ként értelmezhetjük. A jo­got ebben az esetben jó élet­érzésnek fordíthatjuk le, vagyis annak, hogy nem fá­zunk, nem éhezünk, bizton­ságban vagyunk. Az egyes ember jó életérzése azon­ban sohasem korlátozhatja a másokét. Éppen ezért ez a jogviszony folyamatosan vi­tás, tehát folyamatosan ren­dezésre szorul. Történelmi visszatekinté­sében Fábián Gyula a hon­foglalástól kezdve napjain­kig felelevenítette a magyar politika fontosabb állomása­it. Végül kifejtette: 1920 után a magyar történelem ál­dozatok sorozatával egyen­lő. Áldoztunk vérünkkel, földdel, s tettük mindezt az életünkkel játszva. Ha a mai politikát viszgáljuk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az elmúlt ezer év törté­néseit sem, hiszen csak ezek ismeretében érthetjük meg jelenünket, (Folytatás a 3. oldalon) Agrárrendtartási hivatal alakult Nincs föld idegen kézben A mezőgazdaság a legfonto­sabb ágazat ma Magyarorszá­gon, s a nemzet fele valami­lyen módon kötődik ehhez — mondta tegnap tartott saj­tótájékoztatóján Szabó János földművelésügyi miniszter. — Éppen ezért, ennek az ága­zatnak eredményeket kell fel­mutatnia. A miniszter négy pontban foglalta össze az em­lített eredményességhez veze­tő utat. A piacgazdaság alapjait je­lentő tulajdoni kérdések végé­re mielőbb pontnak keli kerül­nie. Ide tartozik a kárpótlás, a privatizáció és a részarány­tulajdonok kiadása, melyeket még ebben a kormányzati cik­lusban be kell fejezni. Mivel ez nemcsak pénzügyileg, ha­nem politikailag is igen fon­tos, Zsámboki Sándor föld­ügyi főosztályvezetőt minisz­teri biztossá nevezte ki Szabó János. A miniszter hangsúlyozta: feltétlenül ki kell küszöbölni vagy legalább ellensúlyozni az előző gazdasági rendszertől örökölt tőkeszegénységet. Az ágazatba minél hamarabb meg­felelő nagyságú tőkének és hi­telnek kell kerülnie. Április 1-jén a minisztéri­umban létrehozták az agrá­­rendtartási hivatalt. Ennek fel­adata, hogy az esetleges piaci zavarokat lecsökkentse vagy ezek lehetőségét teljes mér­tékben kizárja. Rendkívül fontos lépés­ként említette Szabó János az új földtörvény meghoza­talát is. Ha ez elkészül, s ki­hirdetik, akkor generációkra meghatározhatja a földbir­tokkal kapcsolatos politikát, s a magyar gazdaság helyze­tét is. Lapunk kérdésére Med­­gyasszay László politikai ál­lamtitkár kijelentette: nincs tudomása arról, hogy magyar­­országi termőterületek külföl­di tulajdonba kerültek volna, s véleménye szerint erről szó sem lehet. Törvény segítségé­vel ennek lehetőségét a jövő­ben is megakadályozzák majd. N. L. Isaszegen és Gödöllőn emlékeztek Két tavaszi ünnepet adott a múlt Négy évvel ezeló'tt, amikor először jöttünk el Isaszegre ün­nepelni, s emlékezni, azért voltak itt a rendőrök, hogy fi­gyeljenek minket. Most pedig vigyáznak bennünket — mondta ünnepi beszédében Katona Tamás államtitkár, aki az isaszegi Szobor-hegy tövében felállított szónoki emelvényen idézte fel a múlt század két tavaszának, az 1848-as pesti eseményeknek és az 1849-es dicső hadjárat­nak az eseményeit. A Tavaszi Hadjárat Emlék­túra kedden késő este, fák­lyás felvonulással Isaszegen folytatódott. A Történelmi Lovas Egyesület huszárjait többszáz ünneplő kísérte a polgármesteri hivatalból a Szobor-hegy lábához, ahol díszemelvény várta a meghí­vottakat, illetve az emlékmű­sor résztvevőit. Elsőként a település polgár­mester asszonya, dr. Tóthné, Pacs Vera köszöntötte az egy­begyűlteket. Bevezetőjében Jókai Mórt idézte az önkor­mányzat vezetője: a szabad­ság az egyedül boldogító hit­vallás, azáltal teremtődhet csak a népből nemzet — val­lott az író szavával a polgár­­mester asszony. Az ünnepség egyik fény­pontja a település zászlójának felszentelése vöt. Ennek kap­csán Gulyás József esperes­plébános felidézte a régi hő­sök emlékét. Őrizzük és oltal­mazzuk eleink emlékét, amíg csak magyar ember él a föl­dön — mondta a pap, majd a Mennyei Atyának ajánlotta fel Isaszeg lakosságát. Ugyancsak e körhöz szólt az ünnepség vendégszónoka, Katona Tamás is, aki azt hangsúlyozta, hogy örömmel látja: a község magáévá tette a tavaszi hadjárat dicső állo­másának emlékét. Jelentős nap április hatodika az isasze­­giek életében, mert ez az ün­nep csak az övék, nem kell ezen senkivel sem osztozniuk! (Folytatás az 5. oldalon) Választási főpróba A közeljövőben — május 21-én — alkalmazandó vá­lasztási rendszerről tartott teg­nap tájékoztatót Réti Edit, a Pest Megyei Köztársasági Megbízotti Hivatal területfe­lelőse a Budaörs, Érd és Mo­­nor országgyűlési egyéni vá­lasztási körzete jegyzőinek és a választási munkacsoportok vezetőinek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazással kapcsola­tos nyomtatványok pénteken vehetők át a választókerületi központokban. A választás idejét és a jelölés módját tar­talmazó hirdetményeket pe­dig április 13-án kell kifüg­geszteni. A jegyzők az esküt — hangzott el — saját polgár­­mesterük, illetve a Köztársa­sági Megbízotti Hivatal veze­tője előtt teszik majd le. (Folytatás az 5. oldalon) Erdősi Ágnes felvételei A jó hiánya Nagycsütörtök van, üljünk le egy kicsit. Hagyjuk az inflációt, a munkanélküliséget, a beszűkült keleti pia­cokat — nézzünk immár nagyobbakra is. Itt a húsvét misztériuma, a ke reszt halálé, amellyel bűneinket vál­totta meg Jézus, a Megváltó, és a feltámadásé, mely új dimenziókat nyit a természetfölötti létbe. Bűneinktől váltott meg, s ez nem véletlen, hiszen a bűn története az emberiség története. Évezredes polaritás, örök harc, a jó és a rossz küzdelme, az élet maga. Erről szól a vi­lágirodalom az állatmeséktól a királydrámákig, a gö­rög tragédiáktól a nagyregényig. A bűn hiány, a jó hiá­nya. Addig nincs nagy baj, ameddig mindezt felismer­jük és érezzük: ez a lelkiismeret. Miközben Jézus Kaifás főpapnál volt, a keiben Pé­ter egy szolgáló gúnyos kérdéseire háromszor is megta­gadta ól. Kínos emberi, még feszültebb politikai hely­zet, és Péter félt. Gyáva volt színt vallani, csak a kakas szavára ocsúdott fel és keserves sírásra fakadt. Bűn és bűnbánat, gyengeség és eró'— mennyire emberi voná­sok ezek. Nagyobb baj az, ha az értékrend omlik össze, ha ki­esik az erkölcsi-szellemi kontroll. Az a vég. Az egész or­szágot mélységesen megrázta a pörbölyi gyerekek tra­gédiája. Azóta az önkéntes társadalmi összefogásból sok-sok pénz gyűlt össze a rászorulóknak, s a felelős szervek is szigorú intézkedéseket hoztak. Kétségbeejtő' azonban, hogy a balesetet követő' hetekben több tucat fénysorompó berendezését lopták el az országban. Nem hiszem, hogy az újabb tettesek ne hallottak vol­na a katasztrófáról. Mégis cselekedtek. Hideg fejjel el­tervezték, kibandukoltak, leszerelték az akkumulátort, és a legnagyobb nyugalommal hazatértek. Számomra ez nagyobb gazemberség, mint ha valaki felindultan, a pillanat tört része alatt tesz valami butaságot. Mert ö még megbánhatja. De a józan kegyetlenségen nem segít semmi. Még a kakasszó sem. Székely Ádám Személycserék a megyében Pest megye önkormányzatá­nak közgyűlése személyi kérdésekben is döntött leg­utóbbi ülésén. Eszerint a közgyűlés tu­domásul vette Illés János­nak a megyei testületben be­töltött tagságáról való le­mondását, aki magánvállal­kozói tevékenységéből adó­dó megsokasodott munkájá­ra hivatkozott, amikor felad­ta eddigi képviselői tisztsé­gét. A közgyűlés köszöne­tét fejezte ki eddigi tevé­kenységéért. A megüresedett képvise­lői helyre Horváth Róbert, Dunakeszi város küldötte lé­pett, aki előzőleg már úgy nyilatkozott, hogy vállalja a tisztséget. A megyei közgyűlés jogi és ügyrendi bizottságának előterjesztésében megindo­kolták, hogy a hatékonyabb munka érdekében olyan kül­ső szakértő tag közreműkö­désére van szükség, aki el­sősorban vagyoni, tulajdoni és vállalati kérdésekben jár­tas jogász. Az előreterjesztés nyo­mán Pest megye önkor­mányzatának közgyűlése dr. Maklári Iván ügyvédet választotta meg jogi és ügy­rendi bizottság külső szakér­tő tagjává. Ormándy József márciusi lemondása után új tagot kel­lett választani a pénzügyi el­lenőrző bizottságba. Á bi­zottság március 26-án tör­tént felkérése alapján, Tóth István képviselő vállalta a bizottságban való tevékeny közreműködést, s a közgyű­lés Tóth Istvánt, Túra pol­gármesterét egyhangúlag a pénzügyi ellenőrző bizott­ság tagjává választotta. Pest megye önkományza­­tának közgyűlése egy 1992-es évi határozat alap­ján megalapította a Pest Me­gyei Szervezési és Tovább­képzési Központ Kft.-t, melynek igazgatói állására pályázatot írtak ki. A felhívásra három pályá­zó nyújtotta be a kiírásban foglaltaknak megfelelően vezetői koncepcióját. Pest megye közgyűlése a Pest Megyei Szervezési és To­vábbképzési Központ Kft. ügyvezető igazgatójává 1993. április 1-jei hatállyal Németh Sándort nevezte ki öt évre szóló időszakra. P. J.

Next

/
Thumbnails
Contents