Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-06 / 80. szám
KULTÚRA 8 PEST MEGYEI HÍRLAP A dánszentmiklósi példa Szövetkezés a Művelődési hazak majd minden településen épülték az elmúlt rendszerben. Egyesek a falu vagy a város nagyságához igazodtak, míg mások alaposan túlméretezettek voltak. Egyes házak rendezvényei széles közönséget vonzottak, míg többségük — különösen az utóbbi évtizedben — egyre inkább elnéptelenedett. De akár jól működtek, akár nem, fenntartásukat az állami támogatás legtöbb esetben biztosította. Az automatikus támogatás megszűntével aztán sok művelődési ház létbizonytalanságba került, ami általános panaszáradatot váltott ki az ott dolgozókból. Voltak azonban olyanok is, akik a fennmaradás lehetőségeit kutatták, és cselekedtek. Ahogyan ez a dánszentmiklósi művelődési- és sportközpontban történt. Pedig ezt az 1984-ben épült házat is alaposan túlméretezték a 2600-as lélekszámú településhez képest. Hatalmas, több, mint 10 méter magas tornacsarnokát tollaslabdajátékra tervezték. A terem végén színpadot készítettek az esetleges nagyrendezvények számára. A büfével ellátott tágas előtérből lépcső vezet fel az emeleti helyiségekbe: egy 160 nézőt befogadó színházterembe, egy barátságtalanul nagy és egy kisebb klubterembe. Ezt a hatalmas házat kellett az ott dolgozóknak — az igazgatónak, egy népművelőnek és egy könyvtárosnak — élettel megtölteni. Részben azért, hogy bevételhez jussanak, részben pedig hogy igazolják az önkormányzatnak: továbbra is érdemes tetemes támogatást biztosítani a ház fenntartására. Törekvéseikről a ház igazgató asszonyával, Király JózsefnéveI beszélgettünk. A megoldás félig-meddig hagyományainkból adódott. Az országban ritkaságszámba menő tollaslabdacsamokukban rendszeresen tartottak ilyen versenyeket — és persze más sportbajnokságokat is — a környező települések, a térség, illetve az ország csapatai számára. Létrejött tehát az együttműködés a település, valamint a szűkebb és tágabb térség intézményei között. Esetükben -— de meggyőződésem, hogy valamennyi művelődési ház esetében is — ez az együttműködés tűnik a fennmaradáshoz vezető egyetlen járható útnak. Aztán öt éve nyugdíjasklubjuk is megkezdte a kapcsolatfelvételt a környék társklubjaival. Rendszeres volt az oda-vissza látogatás Kiskunlacháza, Pilis, Újlengyel, Kiskunfélegyháza és Dánszentmiklós között. Tavaly pedig tizennégy klub négyszáz tagjának részvételével megrendezték első nyugdíjas majálisukat, amelyen a helybéli iskolások köszöntője után valamenynyi meghívott előadta néptáncos-zenés-verses műsorát. Idei május elsejei rendezvényükre már eddig huszonnégy klub jelentkezett... A házbeliek per-Kiskunlacházi vitaest Beszélgetés a Magyarok Vi- est. A vendégek Csoóri Sánlágszövetségéről — ezt a cí- dor, a Magyarok Világszövetmet viseli a kiskunlacházai Pe- ségének elnöke, Czine Mihály tőfi Művelődési Házban a ma egyetemi tanár és Samu Midélután 5 órakor kezdődő vita- hály egyetemi tanár lesznek. Miért büntetik a tudni vágyókat? Kérem szépen, én végigálmatlankodtam Sára Sándornak a televízióban huszonöt részben sugárzott Krónikáját, melyet a 2. magyar hadsereg Don-kanyari kálváriájáról készített. Ahogyan az onnét csodával határos módon visszatértek emlékeztek minden képzeletet fölülmúló megpróbáltatásaikra, az számomra olyan volt, mintha például a mohácsi csatából megmenekültek számolnának be „élményeikről". Magyar történelem, magyar sors, magyar emberek, akik minden bizonnyal bármely más nemzet fiaitól eltérő módon, indulatokkal, érzésekkel élték meg, amit megéltek, nézték, ami a szemük elé került. A történelem jobb ismerelén kívül mélyebb önismeretre is alkalmat adott ez a sorozat. Adott volna — ha láthattuk volna... Ha rajtam áll, „főműsoridőben" vetítem, aztán még egy szer-kétszer megismétlem, délelőtt, délután, hogy aki csak véletlenül, unalmában kapcsolja be a televíziót, azt is ragadja magával. Ehelyett, ha „csak” este tíz után kezdődött, már örülhettem. Mert gyakran tizenegy óra is elmúlt, mire rákerült a sor, éjfél után fejeződött he. Rétegműsor, keveseket érdeklő volt? Helyette kapott a nép simlis és szendét és privát kopót... Az kell neki. Most új sorozat indult: Csak nézünk, mint a moziban. Az ötvenes évek mozija. Az első rész szombat este 22.25-kor kezdődött. A Dalolva szép az élet című, 1950-ben készült magyar film utána, 23 órakor. Aki kíváncsi rá, milyen agymosás folyt nálunk 1950-ben, álmatlankodjon. Ha meg nem, ha „normális” időben akar tévét nézni, nézze a — jobb esetben — a Hupikék törpikék című belga rajzfilmsorozatot, vagy a Knight Ridert, az amerikai akciófiIm-sorozatot, esetleg A polip című olasz tévéfilmsorozatot. Ezt és hasonlókat kínáltak szombat este. Nádudvari Anna 1993. ÁPRILIS 6., KEDD Osztrák—magyar közös kiállítás Bajorországtól a genfi merényletig Az elmúlt héttől október végéig két marchfeldi Habsburg-kastélyban, a Schlosshof és a Niederweiden termeiben tekinthető meg az Elisabeth-Erzsébet, felség, ember és mítosz*című osztrák—magyar kiállítás. A legendás királynéra-császárnéra emlékeztető magyarországi, ausztriai és bajorországi tulajdonban levő festményekből, használati tárgyakból megrendezett nagyszabású bemutatót Werner Fasslabend osztrák védelmi miniszter — a marchfeldi kastélyegyüttes igazgatója — és Katona Tamás, a miniszterelnökségi hivatal politikai államtitkára, a kor történészkutatója nyitotta meg. A nagyobbik kiállítás a Schlosshofban történeti emlékeken kíséri végig Erzsébet tragikus életét, a korábbi kiállításoknál sokkal gazdagabb anyaggal. A bajorországi gyermekkortól a genfi merényletig Erzsébet életében szerepet játszó tárgyak közül jó néhányat Ausztriában még soha nem mutattak be. A magyar Nemzeti Múzeum és a bécsi Történeti Múzeum együttműködése elsősorban az anyag összeállításában érvényesült, ahogyan F. Dózsa Katalin, a budapesti Nemzeti Múzeum textilgyűjteményének vezetője elmondta, a koncepció lényegében az osztrákoké. A történeti kiállításrészen külön osztrák és külön magyar szobákba rendezték az anyagot —- igaz, magyar felirat sehol sincs. Ausztria császárnéja, Magyarország királynéja rendkívül népszerű jelenség, s bár rengeteg kiállítás mutatta be életét az utóbbi időben, nagy érdeklődésre számítanak a marchfeldi kastélyokban. Görgey-emlékülés Vácott Görgey-emlékülést szervez idén is, április 7-én és 8-án, a váci Madách-kör. A honvédtábornok és hadügyminiszter születésének 175. évfordulójára, valamint a győztes Váci Csata 144. évfordulójára Katona Tamás, Hermann Róbert és Pelyach István emlékezik egy-egy előadásban (szerdán délután 5 órától a helyi leváltárban), majd — másnap délután 6-kor a Március 15. téren — megkoszorúzzák a Honvéd Emlékművet. A híres csatáról az emlékműnél Katona Tamás tart előadást. művelődésben A gömb lírája települések népművelőit sorra meg is hívja, hogy felkeltse kedvüket hasonló bábosélet szervezésére. S tavaly óta Halász Judit, az Eszményi—Heilig duó és mások közreműködésével tart előadásokat a helybéli és a környékbeli gyerekek számára. A rendezvények mellett 14 000 kötetes könyvtáruk — köztük hatszáz hangzó anyag — is vonzza a közönséget. A település lakóinak 17 százaléka rendszeres olvasójuk. S köztük sok az iskolás, akiknek számát rendhagyó irodalmi és természettudományos órák rendezésével igyekeznek gyarapítani. Tavaly pályázati pénzen fénymásolót vásároltak, amelyet egyre inkább igénybe vesznek a helyi vállalkozók és magánszemélyek is, ezzel némi bevételhez juttatva a házat. Hagyományos rendezvényeik és szolgáltatásaik — a jazzbalett, a nyelvtanfolyamok, a konditerem — mellett tánciskolát szerveznek, szintén több település számára. A közelmúltban megnyitott ötvös- és textiltárlattal újra szeretnék éleszteni kiállítási hagyományaikat. Király Józsefné még elmondja: a ház fenntartási költségeihez nemcsak bevételes rendezvényekkel és szolgáltatásokkal igyekeznek hozzájárulni. Tavaly öt alkalommal pályáztak, és minden esetben sikeresen. D. Veszelszky Sára gét, amelyet, mint mondotta, egy másfajta, e tájakon ismeretlen lélegzetvétel termékei. Macskássy Izolda a Tavaszi telihold címet adta a tárlatnak. Ő csak szép és megnyugtató álmaiban lát hasonlót — vallotta. A recenzens épp ellenkezően érez e képek láttán. Számára azt a szánalmas, mert gyakorta sikertelen, igyekezetünket fejezik ki, hogy szép sorsunk ebbe a gömbforma által sugallt harmóniába és teljességbe ágyazódjék. A gömb szabályos forma, s épp ezért nem is válhat az esztétikum tárgyává, a geometrikus formák nem hatják át képzeletünket, más nyelven szólnak, a képletek precíz és tévedhetetlen nyelvén, ám a legkisebb beavatkozás is ebbe a nyugalomba meglódítja képzeletünket. Herman László képeinek uralkodó elemei a gömbök s a szeszélyes ágbogak, amelyek hol gyökérzetet, hol kérgi szkíziseket, hol lombkoronát, máskor meg csupasz, kapaszkodó karókat formálnak. Ezek a képanyag lírai elemei, s a kettő együttese az, amely meglódítja a fantáziát. Líra és geometria együttese így alkot érzelmi-gondolati egységet s így válik teljessé, sugallván: gondolkodj az érzelmeid felől. E képanyag épp attól rendkívüli, hogy egyként hathat megnyugtatónak és nyugtalanítónak a műtárgy és szemlélője között kialakult viszonytól függően. Ezek a képek akár az önvizsgálat megbízható eszközei is lehetnének. Ott kezdődik a művészi hitelesség, amikor az alkotásokat szemlélő hozzálát értelmezni. Herman László képei csöppet sem egyértelműek, de hát a világ sem az. A legteljesebb mértékig ajánlom mindenki érdeklődő figyelmébe ezeket az alkotásokat. A kiállítás képei e hónap végéig tekinthetők meg. Paizs Tibor sze két majális között is igyekeznek minél több programot tervezni idősebb közönségük számára. Évente 3-4 kirándulást tartanak az országban. A mikebudai klubbal közösen járnak a kecskeméti színházba 6 előadásra szóló bérletükkel. A bábszínházi élet megszervezésével aztán a ház a kultúra területén is példát mutatott a szövetkezés létjogosultságára. Dánszentmiklóson a színházterem ad erre lehetőséget, egy tönkrement mozitól vásárolt bársonyszékeivel és a színpad tetszetős berenndezését biztosító barna bársonyfüggönyével. Király Józsefné számos környező település óvodásai és kisiskolásai számára rendez itt bérletes előadásokat a Budai bábegyüttes közreműködésével. És nemcsak fogadja a közönséget, hanem a tőlük messzebbre eső A gömbbel, mint az esztétikum tárgyát képező geometriai formával az utóbbi időkben, főleg a képzőművészet korszerű irányváltása óta sokat és sokan foglalkoznak. A gömbforma az ugyanis, amelyik leginkább képes a tartalommal teli teljesség kifejezésére, egyben a leginkább univerzális. Gömb alakú a Nap, a Hold, a Föld, amelyen otthon szeretnénk lenni, bizonyos fokig az emberi koponya, az anyagot alkotó atomok, a női formák és az a tojás is, amely-Erdó'si Ágnes felvételei nek őséből a teremtésmondák az élet eredetét származtatják. A gömb tehát, ez a legáltalánosabb és legvitatottabb forma a teljességet asszociálja bennünk, s szemlélésekor múlhatatlan vágyat és kísértést érzünk arra, hogy ezt a teljességet megértsük, közünk legyen hozzá, olyannyira, hogy mi is részesévé lehessünk. Ez a gömb az uralkodó eleme az Erdélyből elszármazott s immár öt éve hazánkban, a Csepel-szigeten élő és alkotó Herman László grafikusművész képeinek is. Alkotásaiból április 2-án nyílt kiállítás a Buda Penta Hotel Krisztinatermében. A kiállítást csak az érdemi közszereplésre rávehető Macskássy Izolda grafikusművész nyitotta meg. Kiemelte e képek sajátos újszerűsé-
