Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-01 / 76. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. ÁPRILIS /., CSÜTÖRTÖK A TÖOSZ küldötteinek javaslata Eladható-e más célra egy gyógyintézmény? Figyelemmel a vonzáskörzetre A Szent Rókus Kórház csak itt létezhet (Folytatás az 1. oldalról Köllner Ferenc bevezetőjében elmondta, hogy a szövetség közgyűlésére minden parlamenti párt és a szakszervezetek is meghívót kaptak. Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök írásban köszöntötték a küldöttgyűlés képviselőit. A közgyűlés elfogadta a zárszámadást és az évi költségvetést. A tanácskozáson hangsúlyos kérdés volt az önkormányzati választások ügye. A küldöttgyűlés hangsúlyozta, hogy a választások elhalasztása nem cél, hanem eszköz. Az önkormányzati képviselők nem önmaguknak akarnak még egy évet, hanem az utánuk következőknek kívánnak tisztázottabb helyzetet teremteni. Megállapították, hogy a jelenlegi választási rendszer alkalmas volt a tanácsrendszerből az önkormányzati rendszerbe való átmenet levezetésére, de nem Rálát a világra, s hazánkra tekint. (Palányi Aranka, Vecsés) Tárgyszerű és sokrétű. (Palányi Mihályné, Vecsés) A világról sokat, szűkebb hazánkról mindent! Világ, ország, Pest megye: Ez a Hírlap! Ezt vegye! (Batári László, Dunakeszi) Egy magyar hang. (Tóth Vladimir, Budapest) Amit ez a hírlap ír: üzenet is, nemcsak hír! (Hegyi-Füstös István, Gyomra) Szlogenként ajánlom Ady Endre Fölszállott a páva című verséből: „Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap.” (Heltai Anna, Gödöllő) Érdekes és szókimondó, Előfizetéssel olcsó! (dr. Dohy József, Dabas) Csak az igazat írd pajtás, Nem jön vissza a sok elvtárs. (Szentpéteri Ferenc, Nagykőrös) Pest Megyei Hírlap — a valóság. (Bordás Huba, Abony) Ami igaz, az szép A Pest Megyei Hírlap A Tiéd. (Szászné Bán Zsuzsa, Budaörs) Egy lap, mely tömör, velős alkalmas a jelenlegi önkormányzati ciklusból a következőbe való átváltásra. A küldöttek egyhangúan elvetették, hogy az 1990-es történések megismétlődjenek, olyan versenyhelyzetet igényelnek, ahol a feltételek tisztázottak. Szükség volna arra, hogy a parlamenti pártok megállapodjanak az önkormányzatiság azon stratégiai kérdéseiben, amelyek a következő választási ciklusban sem változtathatók. Pest megyéből Varga József, Szigetújfalu polgármestere szólalt fel. Szorgalmazta, hogy a TÖOSZ mint érdekvédelmi szervezet igyekezzen a kormánnyal való egyezkedés során arra törekedni, hogy a települések részére történő pénzelosztásnál ne csak a lélekszámtól függő normatívák érvényesüljenek, hanem vegyék tekintetbe az adott településen működő intézményeket is. Pest megye De sohasem nyögve nyelés. (Szabó Attila, Isaszeg) Bizalmat önt lapunk önbe Cikkeink közt nincsen görbe. (Zanathy Endre, Cegléd) Pest Megyei Hírlap a kedvencem Sok-sok éve csak „őt” veszem! (id. Gerengay Gusztáv, Vác) Rendületlen hittel, tiszta magyarsággal, gyermekeink jövőjéért! (Meleg György, Budapest) Ha jár önnek a Pest Megyei Hírlap Vele egy jó barátot kap. (Szigeti Iván, Budapest) Ha Pest Megyei Hírlapot vesz Önnek is jó napja lesz (Poldauf László, Verőce) Szerezzen magának jó napot Olvassa a Pest Megyei Hírlapot! (Neubrandt Józsefné, Vác) Vegye, vigye, olvassa! Ez most is az ön lapja. (Bukovszki Józsefné, Dabas) Egy lap a világban — a világ egy lapban: Pest Megyei Hírlap (Hevér József, Vác) Pest megyei hírt kap, Pest Megyei Hírlap! (Klenczei Istvánná, Őcsa) Kezdje tényekkel a napot közigazgatási problémáit érintve Varga József elmondta, hogy az országos önkormányzati gondok főként megyénkben csúcsosodnak ki. Ennek oka egyrészt az, hogy Pest megyének nincs megyeszékhelye, illetve a főváros gyakorolja ezt a szerepet. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy más megyék székhelyeinek támogatása a településeken érvényesül. Nálunk ez nem mondható el. A polgármesterség véleménye szerint a közigazgatási határvonalakat nem mesterségesen kellene meghúzni, hanem bizonyos tekintetben a régi vármegyerendszerhez hasonlóan a természetesen létező vonzáskörzeteket volna üdvösehh közigazgatási egységekké alakítani. Azt mindenesetre meg lehet állapítani, hogy Pest megye a mai formájában nem működőképes — jelentete ki Varga József. Feke László (Gyöngyösi István, Nyáregyháza) Ha szívügye Pest megye, ezt vegye! (Gyücky Imréné, Aszód) Aki egyszer megkedvelte, Nem megy tőle el a kedve (Virágh Gyula, Nagykáta) Egy jó hír a háznál (Sándor Jenő, Páty) Ezt vegye meg a megye (Almási Miklós, Solymár) „Akar egy jó napot?... Olvassa a Pest Megyei Hírlapot!” Tápiószentmártoni Szociális Otthon lakói nevében: özv. Zsamai Józsefné, T ápiószentmárton) „Független boldog Magyarország” — akarod? Olvasd, terjeszd a Pest Megyei Hírlapot. (Szalisznyó Pálné, Cegléd) Megyeit a magyarnak! (Kissné Horváth Ágnes, Vác) Hírekben a holnap: Pest Megyei Hírlap (Tálamon Attila, Nagykőrös) Pest Megyei Hírlap tisztességes hírt ad. (Szőke József, Budapest) Nem szabad ezt kihagyni, Gyorsan meg kell rendelni (Bujtás Sándomé, Gödöllő) Ne zavarjon a buszon, ha a Pest Megyeit olvasom. (Botytyán Ildikó és Zsuzsa, Diósd) Igaz a hír, hallottam és a Pest Megyei Hírlapban is olvastam! (Woslauf József, Nagymaros) (Folytatjuk) Mivel a jóból soha nem elég — és talán nem mindenki olvasta a keddi számunkat — megismételjük a tízezer forintos mondatot: (Folytatás az 1. oldalról) Hogyan lehet egy ilyen döntést meghozni akkor, amikor éppen csak hogy befejeződött az intézmény csaknem kétmilliárd forintos felújítása, s hasonlóképpen a végén tartunk annak a korszerűsítésnek, melynek eredményeképpen — az európai kórházi színvonalnak megfelelően — a Szent Rókusbán nem lesz olyan kórterem, amelyet ne a teljes komfortfokozat jellemezne. Úgy vélem, hogy hazánkban még nem általános, ami nálunk már gyakorlat: kórházunkban kettő-öt ágyas, fürdőszobás kórtermek vannak. A Szent Rókus Kórház ebbe az irányba halad. Ugyanilyen kiemelt hangsúllyal kell szólnom arról az ismét csak egyedi, egyéni értékről, melyet alapvetően kórházunk szellemi és tudományos öröksége táplál. Mi, az utódok, egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy megfeleljünk ennek a hagyománynak. A Szent Rókus Kórházban — éppen a fenti törekvés jegyében — egy felfelé ívelő tendencia indult el. Ennek alapjául szolgál a kórház napjainkra kialakított korszerű műszaki háttere, az, hogy ma már rendelkezünk computer-tomográffal, lézerkészülékekkel és a legmodernebb endoszkópos berendezésekkel. A továbbfejlődés irányát is kitűztük már kórházunkban: erősíteni kívánjuk az ambuláns sebészeti beavatkozás kapacitásunkat, s megfelelő szinten tartani azokat az osztályainkat, ahol — nem utolsósorban a korszerű felszerelések segítségével — akár már egy-két napos bentfekvéssel is komoly diagnosztikus és terápiás beavatkozásokat tudunk végezni. Hasolóképpen a közeljövő terve egy diagnosztikus centrum létrehozása is. Ez elsősorban egy jó lehetőség lenne a környéken élő emberek számára arra, hogy bármikor jelentkezhessenek ambuláns vizsgálatra. A cél, hogy a betegek ne csak munkaidőben, hanem azután is elmehessenek az orvoshoz! — Visszatérve a kórház eladásának ügyéhez. Ki tudta-e fejteni ezeket az érveit valamelyik illetékes fórum előtt? Meghívták-e önt, mint az intézmény január óta kinevezett igazgatóját a létesítmény sorsát meghatározó ülésekre? — A témáról március 19-én tárgyalt a népjóléti bizottság. Ezen a fórumon lehetőséget kaptam arra, hogy elmondjam véleményemet. Szerencsére a bizottság tagjai is átérezték a döntés meghozatalában játszott felelősségüket, s kimondták, hogy a Szent Rókus Kórház épületének eladásával kapcsolatos semmiféle ajánlattal a továbbiakban nem kívánnak foglalkozni, s ezt a közgyűlésnek sem javasolják. Ez a döntés rendkívül megnyugtatott, s úgy gondoltam: ezzel az ügy le is zárult. A határozatról természetesen tájékoztattam munkatársaimat is. — Hogyan szerzett tudomást a gazdasági bizottságnak a döntéséről? — Erre az ülésre már nem kaptam meghívást, így az ott elhangzottakról, illetve az ott megfogalmazott döntésről is csak közvetett úton szereztem tudomást. Nagyon meglepett a gazdasági bizottságnak az a határozata, amely úgy rendelkezik, amennyiben a Szent Rókus Kórházat megvenni szándékozó ismeretlen partner vállalkozik az említett létesítmény helyett két másik, egyenként ugyanilyen értékű intézmény‘megépítésére, akkor ez az ajánlat elfogadható! A Szent Rókus Kórház azonban csak ezen a helyen lehet Szent Rókus Kórház. Ha a legjobb változatot tekintjük is, azt, hogy a vállalkozó épít valahol Pest megye területén egy másik kórházat, az már nem lesz a megye szempontjából centrális elhelyezkedésű, nem leszkönnyen megközelíthető. — Milyen visszhangot váltott ki a kórház dolgozói és a betegek körében a gazdasági bizottság véleménye? — Egyértelműen riadalmat keltett. Alapvetően értetlenül állunk azon érv előtt, amelyik kifogásolni próbálja a Szent Rókus Kórház központi elhelyezkedését. Számtalan pontján a világnak találhatók a városok közepén ilyen és hasonló egészségügyi létesítmények, s emiatt még egyikükkel szemben sem adtak ki bontási parancsot. A Rókuson kívül számos kórház van még Budapesten, illetve Pesten nem ideális környezetben. Akkor ezeket is le kell bontani? Ami pedig a Szent Rókus Kórház központi elhelyezkedését illeti, ebből nekünk számtalan pótolhatatlan, s ma már nélkülözhetetlen előnyünk származik. Elég ha csak arra a kezelési sorozatra utalok, amelynek folyamán a kórházunk különböző osztályain daganat miatt operált beteget viszonylag kevés költséggel és kis nehézség árán akár naponta is átszállíthatunk műtét után sugárkezelésre az Országos Onkológiai Intézetbe. Ez a lehetőség egy távolabbi kórház esetében vagy teljesen megszűnne, vagy olyan mértékben megnövelné a kezelés költségeit, hogy más utat-módot kellene keresni. Az újabb kórházépítéssel kapcsolatban pedig úgy gondolom, általános az a vélemény, hogy Magyarországon nem ágyhiány van, tehát nem új létesítményt kell építeni, hanem a meglevőket kell a legkorszerűbb színvonalra hozni! —A Szent Rókus Kórház ügye egyre kevésbé megyei ügy. Megkereste-e már ön ezzel kapcsolatban a szaktárcát, illetve az egészségügyi igazgatás más fórumait? — A kórház jövőjéről végül is a megyei közgyűlés dönt. Tudva, hogy ebben az országban, az ország vezetésében nagyon komoly felelősséget vállaló személyek dolgoznak, bízok az illetékesek betegcentrikus gondolkodásában. Valóban: itt és most nem elsősorban csak a mi érdekünk, hogy ez a kórház helyben maradjon, hanem azoknak a betegeknek is, akiknek a szüleik, a nagyszüleik is itt gyógyultak, s akik ugyanezt szeretnék elérni gyermekeik esetében. Összefoglalva: bízok a megyei vezetők döntésében, abban, hogy miként nekünk, orvosoknak a gyógyításhoz nemcsak szaktudással kell viszonyulni, hanem emberszeretettel, magas humanitással, az illetékesek is felelősségük teljes tudatában fognak dönteni a kórház sorsáról. Remélem, hogy a közgyűlés elé kerülő ügyben névszerinti szavazással fognak dönteni a képviselők, így aztán a határozat meghozataláért felelős tisztségviselők gyermekéi, hozzátartozói testközelből érezhetik majd ennek a döntésnek a jó vagy rossz oldalát. — A Szent Rókus Kórház eladásáról szóló határozat személy szerint is sérti önt: hiszen még csak néhány hónapja átl az intézmény élén, s januárban kelt megbízatása hosszú kifutású tervek megvalósítására szólt. — Nem akartam ezt a pozíciót. Tulajdonképpen a kollégák bíztatására pályáztam meg az igazgatói állást. Jól esett ez a bizalom, s megválasztásomkor azzal az elhatározással kezdtem bele új munkámba, hogy elsősorban orvos akarok lenni. A tervezett lépések legelején vagyok még csak: megpróbáltam a kórházat egy általam jónak vélt irányba elindítani. A teljesítményarányos finanszírozási rendszernek, a modern kor követelményeinek megfelelően olyan elképzeléseket vázoltam fel az orvosi karnak, mellyel — úgy látom — egy emberként tudtak azonosulni. Valamennyien azért dolgozunk, hogy a Szent Rókus Kórház ismét méltó legyen a nagynevű elődeinek a tevékenységéhez. Az eddig eltelt néhány hónap alatt azt tapasztaltam, hogy a munkatásaim bíznak bennem. Ezért is ért hidegzuhanyként a kórház eladásáról szóló döntés. Olyan szellemi kapacitás van együtt ebben a létesítményben, amelyet lerombolni, felszámolni nagy hiba lenne. Mailár Éva Pest Megyei Hírlap Nem csak nyelvében magyar Válogatás olvasóink ötleteiből Jelmondat-pályázatunkra érkezett A héten már közöltük jelmondatpályázatunk győztes és „dobogós” munkáit. Ma és holnap válogatást adunk közre a beérkezett 426 reklámmondat-javaslatból. S hogy az egyoldalúság vádját elkerüljük, a teljesség kedvéért álljon itt egyike azoknak a „pályázatoknak”, amely nem a barátainktól érkezett. (így kerek a világ.) Tehát: „Ez a lap fehér, mint a nép kényszergyógykezelése, és fekete, mint egy afrikai majom bilincsben.” (n. n.)
