Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-28 / 98. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1993. ÁPRILIS 28.. SZERDA Túra, a fekete bárány? Sokkal könnyebb valamibe belerúgni, mini utánajárni, mit, miért látunk. A ross: példával a Mai Nap április 26-i számában találkoztunk Az egyik tiltakozik, a másik meg kiirtja című cikkben. Eszerint a túrái önkormányzat településfejlesztési elképzeléseiben egyetlen szó sem esett az építészeti emlékekről, a környezetszépítésről, a parkosításról. A letarolt Túrát pedig a Zsámboki útról készült fotó dokumentálja-Lehetett volna persze másik utcáról is fényképet készíteni, s a: éppen az ellenkezőt bizonyította volna. De maradjunk a Zsámboki útnál! E sorok írója több mint fél évtizede rendszeresen megfordul ott, s a kezdetektől fogva fátlan utcaképpel találkozik. Miért? Az országút mindkét oldatán árok gondoskodik a csapadékvíz elvezetéséről. Járdára, padkára nem lehet fát ültetni. A családi házak előkertjeiben viszont máris pompáznak a szebbnél szebb virágok, díszbokrok. A Galga mentén, éppen Túrán él tovább az a szép, egészségőrző szokás, hogy a porták gazdái hétvégeken rendszeresen felgereblyézik a ház előtti területet. Decemberben az új szövetkezet alakuló közgyűlésén Tóth István polgármester az önkormányzat igényes községfejlesztési törekvéseinek ismertetésével töltötte ki azt az ideit, amíg a szavazatokat számolták. Elmondta, olyan munkagépet vásároltak, mellyel az árok oldalára telepített füvet is le tudják kaszálni. Egyben a füvesítésre biztatta a község lakóit. A térségben Túra önkormányzata volt a gázhálózat-építés zászlóvivője, s kivette részét a telefonfejlesztésért indított küzdelemben is. A nagyközség — ellentétben a Mai Napban közölt állításokkal — a környék regionális központjává kezd válni. S amikor felvetettem a polgármesternek, hogy talán a városiasodást tűzték ki célul, azt felelte: csuk azt kívánják megmutatni, hogy falun is lehet a kornak megfelelően élni. Például: csatornázással. Erejükhöz mérten rendezték a kastélyparkot, s ennek révén az autósok is biztonságosabban közlekedhetnek, mert belátják a kanyarokat! A templom környékén nyálfákat vágtak ki, de már megerősödtek az évekkel ezelőtt elültetett értékesebb fák. Most a Kánya-tavat tisztítják meg a község szívében, amely eddig szégyenfolt volt. A tények persze gyakran szárazabbak, mint a vádaskodások. Kevésbé olvasmányosak, de az életet mégis a cselekedetek tehetik szebbé, kellemesebbé. B. G. Indokolatlan bizalmatlanság Válasz az EK feltételeire Tényfeltáró vizsgálatok Vita a földkimérés körül (Folytatás az 1. oldalról) A brüsszeli Magyar Nagykövetséghez eljuttatott közösségi tájékoztató szerint a hús- és húskészítmények, valamint a tej- és tejtermékek közösségi importjának újbóli engedélyezéséhez a szállítmányokat kísérő állategészségügyi dokumentumokat az eddigi egy helyett két hatósági állatorvosnak kell hitelesítenie. A szállítólevél másolatának pedig még a szállítmány megérkezése előtt kell a fogadó ország határállomásához eljutnia. Az intézkedés hatékonyságáról a tárca ugyan nincs meggyőződve és kifogásolják a magyar állatorvosokkal szemben megnyilvánuló bizalmatlanságot is, a tarthatatlan helyzet megszüntetése érdekében azonban teljesítik a feltételeket. Fordulópontként értékelte Vanek Béla, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek szövetségi főtitkára a szaktárca és az érdekképviseletek között létrejött megállapodást tegnap Budapesten tartott sajtótájékoztatóján, A főtitkár véleménye szerint áttörést jelent a szakszervezetek és a földművelődésügyi kormányzat kapcsolatában, mivel nem csak formailag, hanem tartalmilag is lehetővé te-Az élő állatok szállítás előtti 15 napos karanténját azonban a minisztérium elfogadhatatlannak, megoldhatatlannak és gazdaságilag indokolatlannak tartja. Mivel ez az intézkedés a szopós- és a kisüzemekben tartott állatok esetében nem valósítható meg, a minisztérium javasolta, hogy ezen állatok elkülönítése helyett a közösség fogadja el az állatok meghatározott arányától vett vérvizsgálat eredményét. A tárca kifejezte azt is, hogy a szigorított intézkedéseket csak ideiglenesnek tekinti, mert a magyar állategészségügyi helyzet jó, és ezt az Európai Közösség Húsnagykereskedelmi Szövetsége is a közösségi előírásoknak megfelelőnek tartotta. szí a közös munkát az élelmiszeriparban dolgozó emberek érdekében. Ennek jótékony hatását nem csak az iparágban dolgozó mintegy 160 ezer ember érzi majd, hanem a fogyasztók szélesebb rétege is. A főtitkár elmondta: a megállapodástól többek között azt várják a szakszervezetek, hogy a privatizációs folyamat nem a dolgozók feje felett megy végbe a továbbiakban. Az 1956-os forradalom történéseit, az azt követő megtorlást és az ezzel kapcsolatos igazságtételi törekvéseket érintő napirend előtti felszólalásokkal kezdődött az Országgyűlés tegnapi plenáris ülése. Gáspár Miklós, a KDNP frakcióvezető-helyettese bejelentette, hogy kezdeményezésére a legfőbb ügyész elrendelte több, 1956-os sortűz tényfeltáró vizsgálatát. A kereszténydemokrata képviselő a sortüzek körülményeinek tisztázását különösen fontosnak tartotta, hiszen — mint mondotta — e sortüzek során mintegy ötszáz fegyvertelen tüntető vesztette életét. Ehhez kapcsolódóan Dénes János (független) ugyancsak napirend előtt szót kérve azt feszegette: bár az Országgyűlés törvényben mondta ki, hogy 1956 forradalom és szabadságharc volt, időközben mintha többször is szembekerült volna e törvény szellemiségével. A napirend előtti felszólalásokat követően a Ház lefolytatta a földrendező és földkiadó bizottságokkal kapcsolatos törvénymódosításra vonatkozó két előterjesztés részletes vitáját. Az előzetes várakozásokkal ellentétben kiderült: leghamarabb a következő ülésnapon, vagyis a jövő héten határozhat az Országgyűlés a földkiadó és földrendező bizottságokról szóló törvény módosításáról. A független Fodor István és Kupa Mihály képviselők által benyújtott javaslatot csupán a mezőgazdasági bizottság támogatta. A határozathozatalt azért kell elhalasztani, mert Remport Ka-Immár két hónapja múlt, hogy megjelent a Heti Magyarország hasábjain Landeszmann Györgynek, Budapest vezető főrabbijának nagy fölháborodást keltett nyilatkozata, miszerint: „Ha felsorolnánk azoknak a zsidóknak az értékeit a magyar kultúrában, amit ha kivonnánk Magyarországról, akkor nem maradna más, csak a bőgatya és a fütyülős barack.” A magyar nemzetet súlyosan megsértő kijelentés elítélését az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága március 24-ei ps 31-ei ülésén napirendre tűzte, s nyilatkozatában — többek között — megállapította, hogy „ez a magatartás súlyos megvetést, hátrányos megkülönböztetést juttat kifejezésre. Ezáltal alkalmas nemzeti és etnikai közösségek jó viszonyának megrontására, közöttük gyűlölködés keltésére. Megnyugvással veszi tudomásul a Bizottság a zsidó vallási vezetők elhatárolódását és reményét fejezi ki, hogy a főrabbi további tevékenységével a megbékélést fogja szolgálni.” A nyilatkozat tehát megszületett, de a bizottság nem fogadta el egyhangúlag. Tizenhárom képviselő mellette, egy ellene szavazott, két ellenzéki képvisetalin (MDF) módosító indítványt nyújtott be a javaslathoz. Ennek lényege: az állam csak a földmérés költségeinek felét vállalná magára a részaránytulajdonosok földjének kimérésekor. A felszólaló képviselők egyike sem támogatta ezt az utolsó pillanatban előterjesztett módosítást. Többen — köztük Mihály Zoltán (MDF) is — arra hívták fel a figyelmet, hogy az eredeti ingyenes földkimérésről szóló javaslat hat párt képviselőinek egyetértésével született. Mindenki kifejezte, hogy igazságtalannak tartanák, ha a részaránytulajdonosoknak fizetniük kellene a földkimérésért, miközben a kárpótlásra jogosultak mentesek e költség alól. Ezt követően a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája folytatódott. Az előző tárgyalási fordulóhoz hasonlóan a felszólalók többsége ezúttal is a bevándorlás pontos szabályozásának szükségessége, a hazánkba érkező menekültek „szűrése” mellett érvelt. Ugyanakkor az is elhangzott; az idegenrendészeti intézkedések körültekintést, óvatosságot igényelnek, tekintettel a Magyarország által is aláírt, idevágó nemzetközi szerződésekre. Az MDF-es Zétényi Zsolt felszólalásában kiemelte: a törvény megalkotásánál figyelembe kell venni Magyarország földrajzi helyzetét, vagyis azt, hogy hazánk egyfajta központja lehet a migrációs hullámnak. Éppen ezért a képviselő szorgalmazta, hogy olyan jogszabály lő pedig nem vett részt a szavazáson. A bizottság többi ellenzéki tagja még a nyilatkozat megtárgyalása előtt elhagyta az üléstermet. Az ügy hátteréről kérdeztük Zétényi Zsolt országgyűlési képviselőt, az emberi jogi, kisebbségi és vallási bizottság alelnökét. — A nyilatkozatot minden nem ellenzéki képviselő, sőt a független Bertha Zoltán is megszavazta — válaszolta Zétényi Zsolt. — Az volt a célunk, hogy nyoma maradjon állásfoglalásunknak, hiszen az elmúlt három évben a bizottság többször is foglalkozott nemzetiségieket érintő kérdésekkel. Példaként említeném a cigányságot ért attrocitások elítélését. Ám ez a Landeszmann-kijelentés az utóbbi évek legnagyobb kultúrbotránya, amelynek egyértelmű helyretételét nagyon fontosnak tartottuk. Célunk tehát nem a nyilatkozó „agyagba döngölése” volt, hanem annak egyöntetű kijelentése, hogy valamennyi parlamenti párt egyetért abban: nincs helye ilyen megnyilatkozásoknak a magyar közéletben. Különös tekintettel arra, hogy az ilyen hangvétel a legkülönbözőbb nemzeti és etnikai közösségek közti feszültségkeltésre alkalmas. Az ellenzéki képviszülessen, amely „védi a magyar nemzetet és biztosítja az itt élők megfelelő életfeltételekhez való jogát”. Az Országgyűlés plenáris ülésének déli szünetében tartott sajtótájékoztatón bemutatkozott Gáli Ákos, aki a függetlenek közül átült a KDNP-frakcióba. A képviselő kijelentette: tudatos döntésével szeretné elősegíteni, hogy a kereszténydemokrácia a magyar politikai közéletben és pártstruktúrában markánsabb helyet foglaljon el. Ezután Katona Kálmán, az MDF-frakció álláspontját ismertette a frekvenciagazdálkodásról szóló törvényjavaslatról. Sajnálkozását fejezte ki, hogy ez a megítélése szerint igazgatási jellegű törvénytervezet politikai üggyé alakult át, pedig — mint mondta — az előkészítés során a parlamenti pártok között még teljes egyetértés mutatkozott. Ismertette azokat a területeket, amelyeket a törvényjavaslat átfog. Ezek: a műholdas kapcsolattartás, a mentők, a tűzoltók, a navigáció frekvenciahasználata, és az ipar mindazon területe, ahol nagy frekvenciákat vesznek igénybe. Megítélése szerint szakmai, és nem a parlamentre tartozó kérdés, hogy milyen frekvenciákat kívánnak felhasználni kormányzati hatáskörben és polgári körben. Egy kérdésre válaszolva Katona Kálmán annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a törvényjavaslat nem függ össze azzal a kormányhatározattal, amelynek alapján helyi műsorszórási engedélyeket fogríak kiadni. selők szóban ugyan elmondták, hogy butaságnak, elítélendőnek, ártónak tartják az inkriminált mondatot, de még e higgadt, szerény nyilatkozatot sem voltak hajlandók nevükkel szentesíteni. Mi pedig éppen abban reménykedtünk, hogy mindenkiben megszólal a jóérzés, s a bizottság különböző pártbéli képviselőit együvékovácsolja a közös értékek védelme. Ehelyett a szitkok, átkok özöne szabadult el az ügy kapcsán. S bár többségi akaratunkat rákényszeríthettük volna a bizottságra, de elálltunk ettől. Pedig gesztusértéke, jelzésértéke lehetett volna a közös megnyilvánulás a pártok közti együttműködésnek. — Hogyan lehetséges, hogy ez az április 5-én aláírt nyilatkozat csak április 26-án érkezett meg szerkesztőségünkbe? Talán megjárta a „hadak útját”? — Pontosan. Elküldtük az Országos Sajtószolgálatnak, de egyetlen napilap sem tartotta érdemesnek megjelentetni. Ezért juttattuk el végül is a Pest Megyi Hírlaphoz — mondotta végezetül Zétényi Zsolt. Úgy véljük, ehhez nem szükséges kommentár. Banos János Munkástanácsok felhívása A Munkástanácsok Országos Szövetsége Elnöksége döntése értelmében felkérte, illetve folyamatosan felkéri a Magyarországon működő politikai, társadalmi és kulturális szervezeteket, hogy szólítsák fel az ország lakosságát, hogy a május 21-ei társadalombiztosítási önkormányzati választásokon minél nagyobb létszámban vegyenek Orbán szerkesztgetett a tévében A fiataldemokrata pártvezér — Orbán Viktor — már nem fiatal, s tán éppen ezért nagyon jól tudja, hogy amint csúnya dolog a futás, de hasznos, ugyanúgy csúf a diktatúra is, ám van, hogy komoly sikerrel kecsegtethet. Éz annak kapcsán jutott az eszembe, hogy Radics Péter szerkesztő-műsorvezető az egyik napilapban ezt mondta; „Orbán Viktor, mint tavaly, az idén is maga kívánta meghatározni, hogy a kongreszszusról kik nyilatkozzanak a televízióban.” Kongresszusról lévén szó, ami nagyon fontos belpolitikai esemény, azaz Orbán beavatkozását egy magát tavaly olyannyira függetlennek kikiáltott televízióelnök és televíziós társaság nem engedhetett volna meg. Fölvetődik hát a kérdés, ha Orbán Viktor ilyen fontos belpolitikai esemény alkalmával beleszólhatott a nemzeti média szerkesztésébe, akkor miért ne szólhatott volna bele — természetesen a függetlenség és elkötelezetlenség égisze alatt, amint már ez erőszakos, borostás ifjoncoknál, kik egyben pártvezérek is, szokás — apróbbcseprőbb ügyekbe is. Mert ha az ember pártvezér és erőszakos, és magát okosnak is tartó, akkor tán még ahhoz is jogot formál, hogy a tinglitangli esti politizálások vendégeit kijelölje, hozzájuk intézett kérdéseket megfogalmazza, s tán még az azokra adott válaszokat is ellenőrizze. Ezt egyáltalán nem tartom kizártnak, hiszen a Magyar Televízió műsora olyan mértékben volt nézhetetlen, amilyen mértékben Orbán Viktor úgy általában és egészében haltgathatatlan. Természetesen nemcsak sajátos — nem kifejezetten sok intelligenciát tükröző — beszéd modorának köszönhető, hanem annak a nagymérvű olcsó demagógiának is, amelylyel megszólalásai alkalmával a borostás arcú pártvezér élni szokott. (Vödrös) FM—ÉDOSZ megállapodás Tartalmi közös munka Egy nyilatkozat margójára Egyetértés helyett szitok, átok
