Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-27 / 97. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. ÁPRILIS 27., KEDD Földárverés Cegléden Fegyelmezett licit 9 A ceglédi Kossuth Művelődési Köz­pont kamaratermé­ben kétnapos föld­árverést tartottak. Igaz, a Gyümölcs és Dísznövény-fej­lesztési Kutató Intézet földár­verése — bár meghirdették — elmaradt. Viszont a CAT huszonhatezer aranykorona értékben felajánlott földjére hatvanötén licitálhattak, azt követően, hogy Weyde Já­nos, a Pest Megyei Kárrende­zési Hivatal árverési csoport­­vezetőjének tájékoztatója el­hangzott. Az aranykorona vételi árai ötszáz és hétszáz forint kö­zött mozogtak. Már az első kalapácsütés után egy három­százhetvenkét aranykorona értékű földet vásárolt meg egy férfi. Végül is valameny­­nyi terület gazdára lelt. Ör­vendetes volt, hogy az embe­rek fegyelmezetten, türelme­sen emelték a tárcsát. A ta­pasztalatokról először Weyde Jánossal beszélgettünk. — Miért maradt el a Gyü­mölcs- és Dísznövény-fejlesz­tési Kutató Intézet földárveré­se? Hiszen a Magyar Köz­lönyben meghirdették. — Pontosan most még mi sem tudjuk az okot. Azt hi­szem, azért, mert azt kifogá­solták, hogy a kutatóintézet nem köteles kijelölni földala­pot kárpótlásra. Valóban meg­hirdettük a Magyar Közlöny­ben, s ezt felfüggesztették. Addig, amíg tisztázódnak a jogi viták. • — Elégedett-e a licitálás gördülékenységével és a fe­gyelemmel? — Természetesen. A ceglé­di földrendező bizottság — élén Kárteszi Ferenccel és Tóthné Farkas Györgyivel — nagyszerűen előkészítette a mi teendőinket. Mindenkivel megbeszélték, ki hol vesz föl­det. Hála az oktatókazetták­nak, az emberek tájékozottab­bak lettek, mi pedig rutino­sabbak. Következésképp való­ban gördülékenyen haladt a földárverés. S ami ennél is fontosabb, hogy szigorúan ügyeltünk a törvényességre. Ez a jövőben is mindenkép­pen így lesz. Földárverést ed­dig még egyszer sem kellett megsemmisíteni jogtalanság miatt. Kárteszi Ferenc alpolgár­mester, a helybéli földrende­ző bizottság elnöke kérdé­sünkre elmondta, hogy társai­val gondosan felkészítették az árverezőket. Csupán egy személy tért el az eredeti el­képzeléstől, s ezzel felrúgta tíz ember egyezségét. Ettől függetlenül zavartalanul, tü­relmesen zajlott le a licitálás. A kárrendezési hivatal mun­katársai arra törekedtek — az időt nem sajnálva —, hogy egy-egy tanya körül lévő föld­höz azok juthassanak, akik ott élnek, termelnek, állatot nevelnek. A földrendező bizottság el­nöke — aki miniszteri elisme­résben részesült (a szerk.) ak­ként vélekedett, sajnálatos, hogy egyelőre nem tudják, mikor lesz a Búzakalász és a Kossuth Tsz földárverése. Annál is inkább, mert elmú­lik a vetés ideje. S alighanem Cegléden is sok helyen ma­rad parlagon a termőföld. f. f. Várják a jelentkezéseket Megszűnt a gázstop Körösön (Folytatás az 1. oldalról) — Elképzelhetó'-e, hogy még az idén elérik a veze­tékcsonkok az új fogyasztó­kat? — kérdeztük Orczy Lászlót, a műszaki iroda munkatársát. — Ha májusban elindul a beruházás előkészítése, úgy vélhetően augusztus­ban várható, hogy a kivite­lezés is megkezdődhet. Ha a kivitelezői kapacitással sem lesz gond, márpedig úgy néz ki, jócskán van ab­ból kínálat, akkor a cson­kokkal bezáróan október közepére elkészülhetnek az új hálózati részek. Saj­nos, a gázellátás, vagyis a rákapcsolás ütemezéséről pillanatnyilag semmilyen információt nem tudok ad­ni. A Tigáznál dől el, ho­gyan tudják a kivitelezést intézni. — A város mely területe­it érinti elsó'ként a beruhá­zás? — A fogyasztói tájékoz­tatás megkéréséhez azok­ból az utcákból várjuk a je­lentkezéseket, ahol közép-, illetve kisnyomású hálózat az elmúlt években kiépült és az utólagos rákö­tés lehetséges. Ez alól a Bálvány utca a kivétel. Te­hát a Batthyány utcától dél­re és északi irányba eső ut­cákból, valamint a Han­gácsi, Esedi, Alpári utcák­tól délre lakóktól, illetve az említett utcák által hatá­rolt területekről. Azt bizonyára nem kell hangsúlyoznom, hogy az építés önerőből történik. A költségekről pontos előre­jelzést nemigen lehet most még adni, hiszen az több tényezőtől függ, de várha­tóan 30—50 ezer forint kö­zötti kiadásra lehet számí­tani a bekötési csonkkal együtt. — Nem minden terület­ről tett említést, ahol pe­dig ugyancsak aktuális a gázbekötés... — Valóban, az Örkényi, a Petőfi, az Ady Endre utcák­tól délre fekvő utcák lakói­nak nem szólt a felhívásunk, a jelentkezési illetően őket technikai okok miatt egy ké­sőbbi időpontban értesítjük majd. Csökkentett géppark a Szitásnál Uj szolgáltatási formák kellenének A föld tulajdonviszonyainak átalakulásával egyidőben módo­sul a szerepük a korábbi termelőszövetkezeti gépállomások­nak is. Míg egyesek a szövetkezetekkel együtt megszűnnek, s a gépeket eladják, mások — a korábbi tsz-ek „vegetálásá­val” együtt — bérelhető, kölcsönvehető, esetleg megvásárol­ható munkagépek állomáshelyeivé válnak. Emellett a leg­több egykori, s még ma is üzemelő egységnél jelentkezik az igény arra, hogy a telep újfajta szolgáltatásokkal álljon az új­rakezdő gazdák, a földjeiket visszaigénylők rendelkezésére. A Szilas Mgtsz-nek, vagy mai nevén a Szilas Mezőgaz­dasági és Ipari Szövetkezet­nek három gépállomása volt. Ebből a csömöri — a tagok­kal együtt — kivált, a cinko­­tai jogviszonya folyamatosan rendezetlen (miként a föld­ügyekben is épp ezzel a fővá­rosi kerülettel a legproblémá­sabb a megegyezés), s a kere­­pestarcsai telep. Utóbbi üzem­egység bár csökkentett gép­parkkal, de teljes gőzzel dol­gozik. Három 160 LE-s erőgé­pe, 8 MTZ-traktoija, egy út­­gyaluja és egy árokásója fe­lett Cseresznye József telepve­zető rendelkezik. — Traktorosaink költségté­rítéssel üzemeltetik a gépe­ket: ők rakják rendbe a rábí­zott járműveket, állják az üze­meltetés, a karbantartás költ­ségeit, s egyszemélyben fele­lősek a rájuk bízott traktoro­kért. Aztán a központilag megállapított ár egy bizonyos részét vehetik fel az elvégzett munkáért. Ami az árakat ille­ti: gyakran éri a vád az egyko­ri tsz-eket, hogy túl drágán dolgoznak. Nos, a Szilas ezen üzemegysége mindössze a kö­telező 6 százalékos áfával ter­helte meg az 1992-es munka­díjakat. Tehát viszonylag ol­csón dolgozunk. S ez abból a szempontból is igaz, hogy a korábbinál jóval kedvezőtle­nebb munkafeltételek között végzik el feladatukat traktoro­saink. Korábbi egységes táblá­ink a kiválások miatt fel van­nak szabdalva, a vetésterüle­tek sem egységesek. Hogy csak egy példát mondjak: eléggé előnytelen számunkra az, hogy lényegében Gödöllő­től Cinkotáig kell vetnünk ku­koricát. Ez megszámlálhatat­lan táblát, beláthatatlan leál­lást, munka nélküli áthaladást jelent. S ennek mérhetetlen anyagi vonzata van. De nemcsak emiatt gondter­helt az amúgy is bizonytalan jogi helyzetben lévő Szilas Szövetkezetnek az állomásve­zetője. Kilátástalannak véli a jövőt, s bizony, miként a köz­pontban is sok a megválaszo­latlan kérdés, maga sem tud mit kezdeni a növekvő kihasz­nálatlansággal, a jó állapot­ban lévő gépei kényszerű állá­sával, a bármikor átalakuló tu­lajdonviszonyokról szóló hí­resztelésekkel. Az is figyel­meztető jel (lehet) számára, s kollégái számára, hogy az egykor benépesült telepen ma már csak néhány ügyintéző végzi — mi tagadás — egyre céltalanabbnak, értelmetle­nebbnek tetsző munkáját. — A jövőről semmit sem tudunk — állapítja meg Cse­resznye József. — Ha engem kérdez, amúgy sem ilyen gép­állomásokat álmodnék az új­fajta gazdálkodási formák szolgálójául. Inkább afféle te­lephelyek kellenének — s ilyenné alakulhatna át a Szi­las még meglévő két állomá­sa is —, ahol a hagyományos mezőgazdasági munkavégzés mellett, újfajta szolgáltatási formákkal is tudnánk a meg­rendelők igényeit kielégíteni. Mik lennének ezek? Elsősor­ban olyan szaktanácsokat ad­hatnánk, amelyek a földmeg­munkálástól a gépek haszná­latáig, javításáig terjedhetné­nek. M. É. Jászkarajenó'n sem teljes a kárpótlás A napfényes délelőttön izgatott idős emberek toporognak tárcsá­val a kezükben a jászkarajenői polgármesteri hivatal előteré­ben. A kárpótlásra kijelölt föl­dek egy része kerül most árvere­zésre. Annak idején harmincnyolc aranykoronám volt, a mostani visszaigazolásnál tizenkettő elve­szett belőle — állítja egy kerek arcú, szemüveges bácsi. Egy má­sik férfi az asztalra szögezett tér­kép előtt áll, s a piros vonalakra bökve mutatja: — Láthatja, ez csak a község déli sarka. A kár­pótlásra gyeprongyos, foltos te­rületeket szántak, a jobb földe­ket pedig részarányra tartják visz­­sza. A termelőszövetkezet veze­tősége döntött a felosztásról, a Földrendező Bizottság úgy lát­szik, tehetetlen volt — veti köz­be Bathó István tanyasi gazda. — Itt születtem, ismerem, hogy melyek a jó termőföldek. Bánt, ha nem az enyémet kaphatom vissza. Az ugyanúgy sértő, ha az esztendeje használatba adott földeket — amelyeket gyönyö­rűen bevetettek búzával — most mások is megkaphatják — mél­tatlankodik a mellette álló beke­­cses, gumicsizmás férfi. Az árverésre többórás előké­szület, várakozás után került sor. A kárpótlási hivatal szakem­bereinek ezalatt bőven akadt ten­nivalójuk. A licitálás furcsa mó­don kezdettől fogva lefelé ha-Rigó Ferenc, a Földrendező Bizottság alelnöke segíti az embe­reket az eligazodásban lad. Ezt így szokták? — kérdem Rigó Ferencet, a helyi földrende­ző bizottság alelnökét. Könnybe lábadt szemmel neveti el magát: — A normális életben másként történik, de ez a helyzet itt nem egészen normális. Az árverést végző vezető például most tudta meg, hogy bizonyos földeket visszatartottak a következő árve­résre. A földmérő arra hivatko­zott, hogy nem volt ideje kimér­ni. Egyébként először a rész­arány-tulajdonosokat, másodsor­ban pedig a tagi földdel rendel­kezőket kell kielégíteni, és csak azután következünk mi. Elfogad­tuk, amit a tsz kijelölt, de az már szomorú, hogy a kárpótlási hiva­tal által visszaigazolt harminc­nyolcezer aranykoronás igé­nyünkkel szemben csak tizenké­tezer aranykoronát érő földet ka­punk. (A nagyobb táblák a kö­vetkező licitálások során kerül­nek árverezésre.) Az sem mind­egy, hogy hol van az a föld, amit meg kell művelni. Ezek az egyszerű emberek kerékpárral, taligával járnak, képtelenek len­nének tizenöt kilométert megten­ni nap mint nap. A tartalékfölde­ket tehát nem tudjuk elfogadni. Odakinn besötétedett, villám­­lik. A teremben ülők szemmel láthatólag feszültek. Hangos szó nem hallatszik, de szinte min­denki percenként változtatja a helyét, az emberek ki-be járkál­nak. Az egymás előtt, mellett ülők összesúgnak. Néha egy kí­nos nevetés röppen fel, de nyom­ban elfojtódik. A kárpótlásra jogosultak a kijelölt földekről készült térképet A kárpótlási hivatal mindegyik árverésről számítógépes nyil­­tanulmányozzák vántartást vezet Vimola Károly felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents