Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-27 / 97. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. ÁPRILIS 27.. KEDD Hatástalan felhívások Szigorúbb rendszabályok Tegnap reggel hat órakor automatikusan életbe léptek az ENSZ Biztonsági Tanácsának Jugoszlávia elleni szankciói, miután a 15 tagállamból álló testület április 17-én elfogadott, 820. számú határozatában kilenc napot adott a belgrádi kormánynak, hogy rábírja a boszniai szerbeket a béketerv aláírására és a harcok beszüntetésére. A belgrádi vezetők utolsó pillanatban kiadott felhívásai hatástalanok maradtak, és a boszniai szerbek törvényhozó testületé hétfő kora reggel elvetette a rendezési tervet. A szigorúbb gazdasági szankciók egyebek között megtiltják azt, hogy jugoszláv hajók az ország határain kívül közlekedjenek a Dunán, és nem engedik be őket az adriai tengerpart mentén abba a 12 mérföld széles sávba sem, amelyet a NATO hajói ellenőriznek. A BT lefoglaltatta a külföldön található jugoszláv közlekedési eszközöket, és zárolja a külföldön létesített jugoszláv vállalatok pénzügyi forrásait. Lord Owen, a Jugoszláviakonferencia társelnöke tragikusnak nevezte a boszniai szerb parlament döntését, amelynek szerinte beláthatatlan következményei lesznek. Genfbe való elindulása előtt adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Jugoszláviától az eddigieknél radikálisabb lépéseket várnak a boszniai szerbeket illetően. Méltatta, hogy a szerbiai vezetők a béketerv elfogadására szólították fel a boszniai szerb törvényhozást. Vladislav Jovanovic jugoszláv külügyminiszter kijelentette, hogy a békefolyamatot — noha az kétségkívül megrendült — folytatni kell. Miroslav Toholj boszniai szerb tájékoztatásügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy Jugoszlávia minden bizonnyal szankciókkal sújtja majd a boszniai szerbeket, és részben vagy teljesen felszámolja az eddig nyújtott támogatását. Biljana Plavsic boszniai szerb alelnök a belgrádi állásponttal kapcsolatban azt mondta: — Nem a vezetők képviselik Szerbiát, hanem a nép, és a nép velünk van. Az Európai Közösség, annak külügyminiszterei minden opciót nyitva hagytak, amennyiben a Jugoszlávia (Szerbia és Montenegró) ellen tegnap életbe léptetett szigorított szankciók sem járnának eredménnyel. Az Európai Közösség azzal is tisztában van, hogy minden további intézkedés, az opciók megvalósítása „valószínűleg viszszavonhatatlanul” a helyzet kiéleződését eredményezheti — jelentette ki tegnap Klaus Kinkel német külügyminiszter a Deutschlandfunk rádióállomáson, az opciók között említve a szerb objektumok ellen intézendő légitámadásokat, a Bosznia elleni fegyverembargó feloldását és a Jugoszláviával fenntartott diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Hangzatos műbotrányok borzolják fel megint a kedélyünket, idegeinket. Hetente, sőt már-már naponta robbantgatja új meg új botrány-petárdáit a hazai ellenzék a Parlamentben, az írott és elektronikus sajtóban. Ilyen állítólagos botrány most a Duna Televízió ügye és a kormány támogatásával létrejött több kulturális alapítvány finanszírozásának kérdése is. Erről folytattak többórás ádáz vitát a Parlamentben, ezzel foglalkozik a tévé meg a rádió, s ezzel van tele már hetek óta a sajtó is. S bizonyára eltart még ez egy ideig, amíg menetrendszerűen meg nem érkeznek az újabb „botrányok”,.. Mintegy három és fél éve már így megy nálunk ez a hangoskodó, időnként káprázatos, görögtüzes színjáték. Még az előző választási kampány beindulásával kezdődött. A koalíció választási győzelmével és az új kormány megalakulásával aztán csak felerősödött, sőt egyre hisztérikusabbá fokozódott ez az összehangolt „liberális” „akciózás” — immár az első szabad választás győzteseivel szemben. S azóta is szüntelenül folyik a koalíciós pártokat és a kormányt lejárató kíméletlen kampány, a botránykeltés legváltozatosabb módszereivel. A fellobbanó görögtüzek gyújtogatóit, élesztgetőit láthatóan az sem zavarja, hogy a kirobantott botrányokról sorra kiderül aztán: csupán felfújt, felnagyított, vagy pusztán csak kreált, ügyesen megtervezett és mesterségesen feldagasztott ál- és műbotrányok voltak. Mint például a Hanák-ügy, a hordóügy, a Kalasnyikov-ügy, a Csoóri-ügy, a fél évig fantasztikus méretűvé felfújt úgynevezett „Csurka-botrány”, a szkinhedügy és az október 23-i „incidens”, a Hungaroton-ügy — és még hosszan sorolhatnánk. Ezek sorába tartozik az állítólagos „tankönyv-botrány” is, amelynek felröppentése, majd gyors „kipukkadása” iskolapéldája annak, hogyan születnek és hogyan hunynak ki sorra ezek az egymást követő látványos görögtüzek. A közelmúltban egyik szélsőségesen ellenzéki hetilapunk címlapján akadt meg a szemem egy feltűnően nagy- és vastagbetűs címen: „Nem lesz tankönyv az iskolákban”. A felcím még ijesztőbb: „Az évtized botránya várható?” Nocsak, gondolom, Jelcin mögött a többség Folyósíthatják a segélyeket A moszkvai és szentpétervári választók több mint 70 százaléka támogatta Borisz Jelcin orosz elnököt a vasárnap rendezett népszavazáson. A moszkvai választási bizottság egy tagja szerint a fővárosi szavazók 73-75 százaléka voksolt az elnök mellett, 68-70 százalékuk pedig elfogadta az elnök reformpolitikáját. Az Interfax hírügynökség adatai szerint Szentpétervárott a szavazók 72,6 százaléka állt az elnök mellé, kétharmada pedig Jelcin sokkterápiáját is elfogadta. Nem hivatalos adatok szerint a választásra jogosult több mint hétmillió moszkvai közül 51 százalék kívánja a parlamenti választások előrehozatalát. Szentpétervárott ez az Amerikai segély Kubának Amerikai magánhajókon 10 tonna élelmiszer- és gyógyszersegély érkezett Havannába. A humanitárius célú akció szervezői reményüket fejezték ki, hogy ez a magánkezdeményezés erősíti majd a demokráciára törekvő erőket a szigetországban. A segélyekkel Kubában nem kormányszervezetek rendelkeznek majd, elősorban a Kubai Vöröskereszt vállalta magára a szétosztást. Mint egyik képviselőjük elmondta, mindenekelőtt gyermekkórházaknak akaiják eljuttatni az amerikai adományt. arány úgyszintén magasabb ötven százaléknál. Elemzők hangoztatják, hogy bár a szavazáson részt vett orosz polgárok többsége Borisz Jelcin mögött sorakozott fel, a harmadik és negyedik kérdés esetében — ahol a választásra jogosultak, nem pedig a szavazók többségét kell megnyerni — az elnök feltehetően nem aratott győzelmet. A két kérdés az elnök- és parlamenti választások előrehozatalára vonatkozott. A szavazásra jogosult oroszországi lakosság 62 százaléka vett részt a népszavazáson — közölte az orosz parlament tegnap délelőtti elnökségi ülésén Vaszilij Kazakov, az országos szavazatszámláló bizottság elnöke. Ma Washingtonban folytatódnak a december óta szünetelő közel-keleti béketárgyalások. Izrael 1991 ősze óta tárgyal először közvetlenül arab szomszédaival és a palesztinokkal a válság átfogó rendezéséről — eddig érdemi haladás nélkül. Az új amerikai kormány is nagy erőfeszítéseket tett, hogy folytatódjanak a megbeszélések, amelyek tartósan szüneteltek azután, hogy Izrael 400-nál több palesztint Libanonba deportált. Izrael — nem csekély amerikai nyomásra — vállalta, hogy a ki-A népszavazás Kazakov közlése szerint nyugodt légkörben, különösebb incidensek nélkül, szabályosan zajlott le. Ruszlan Haszbulatov tegnap közvetve elismerte, hogy a törvényhozás vereséget szenvedett a vasárnapi népszavazáson. Németország véleménye szerint az oroszországi népszavazás eredménye azt jelenti, hogy a legfejlettebb ipari országok megkezdhetik a Moszkvának szánt segélyek folyósítását. Theo Waigel német pénzügyminiszter szerint az eredmény erősíteni fogja az oroszországi politikai stabilitást és az ország iránti nemzetközi bizalmat. telepítetteket az év végéig folyamatosan visszaengedi, egyúttal beleegyezett, hogy — először — a megszállt Kelet-Jeruzsálemből érkező személy is tagja legyen a palesztin küldöttségnek. Tavaly Izrael és Szíria első alkalommal bocsátkozott érdemi tágyalásba az Izrael által 1967 óta megszállva tartott határterület, a Golan-fennsík esetleges visszaadásáról. A fő kérdésben, a megszállt területek önkormányzatának ügyében azonban semmi haladás nem volt Washingtonban. Kádár Béla Tokióban Japán még a nyár előtt döntést hoz a Magyarországon létesítendő termelékenységi központ felállításáról — közölte Mori Josiro, a szigetország Nemzetközi Kereskedelmi és Ipari Minisztériumának (MITI) vezetője a Kádár Bélával folytatott tárgyaláson. A magyar külgazdasági miniszter, aki a kétnapos kelet-nyugati értekezleten vett részt Tokióban, tegnap találkozott a legbefolyásosabb japán tárca vezetőjével. Japán kész arra, hogy „legalább olyan nagyságú hitelkeretet nyújtson, mint a múltban, a velünk kereskedő japán üzletemberek dolgát megkönnyítendő. Kádár Béla felvetette, hogy Magyarországon, amely ismeri a szovjet típusú atomerőművek biztonságos működtetésének módszerét, szívesen venne részt szakértőkkel az oroszországi atomerőművek biztonságát javító nemzetközi programban. Az értekezleten részt vevő nyolc volt szocialista ország képviselője mintegy kétszáz japán üzletember előtt tartott előadást arról, milyen lehetőséget kínál országa a befektetőknek. A magyar miniszter felhívta hallgatósága figyelmét arra, hogy hazánk a jövőben „szubregionális kereskedelmi központtá” válhat a térségben. Közel-keleti béketárgyalások Washingtonban folytatják VÉLEMÉNY Görögtüzek születése miféle újabb hazugság ez? Már megint milyen képtelen .jóslattal” riogatják a szegény lakosságot? Ezúttal is a kormány lejáratására törekedve persze. Mert milyen kormány az, amely még azt sem tudja elintézni, hogy tankönyv legyen az iskolákban... Már igazán kíváncsi voltam, mire alapozza az újság ezt a számomra fölöttéb gyanús, demagóg-ízű állítását. „Széltébenhosszában azt beszélik a városban — állt a cikk bevezetőjében —, hogy a tankönyvek árai az idén a csillagos égig emelkednek majd...” A cikkből megtudjuk ezután, hogy a Nemzeti Tankönyvkiadó Vállalat igazgatója „nem cáfolja a híresztelést”, sőt meg is erősíti az aggodalmakat. Állítólag ekképpen: „ha valamit nem tesznek gyorsan az illetékesek, az évtized botránya törhet ki a tankönyvellátás amúgy sem békés frontján”. Mire alapozta aggodalmát a kiadó igazgatója? Mint kiderült, arra, hogy az iskolák többsége a megjelölt határidőre állítólag nem küldte el a kiadónak a jövő évi tankönyvek megrendeléseit. S úgy vélte, azért nem, mert a pedagógusok még nem tudják, hogy beépítik-e a tankönyvek árába a dotációt, vagy azt közvetlenül bon formájában kapják meg a tanulók. A tankönyvekre adott állami támogatás ugyanis nem szűnik meg — tudtuk meg az igazgató nyilatkozatából. Az új tanévben a tankönyvek dotációja 850 millió forint lesz, ami egy tanulóra számítva mintegy 500 forintos támogatást jelent. Szó sincs tehát arról, hogy az új tankönyvek árai „a csillagos egekig” növekednének. (Az igazgató, lám, mégiscsak megcáfolta az újságírót!) Egy általános iskolai vagy középiskolai tankönyv átlagos ára a Nemzeti Tankönyvkiadó Vállalatnál legfeljebb 100 forint lesz. A cikket követően egy hétig szinte minden nap tele volt a sajtó a „tankönyv-botránnyal”. A hét végén aztán egyszeriben „kipukkadt” az egész műbotrány. Mádl Ferenc kultuszminiszter a rádió Vasárnapi Újság című műsorában elmondta, hogy elhamarkodottak voltak a várható tankönyvhiányról szóló jóslatok. Cáfolta azt a hírt is, miszerint az iskolákból nem érkeztek be időben a megrendelések. Az iskolák elküldték a megrendelőlapokat, s így a kiadók megfelelő mennyiségben el tudják készíteni az új tanévre igényelt könyveket. Néhány nap múlva pedig Dobos Krisztina, a minisztérium helyettes államtitkára bejelentette: a kormány több mint 1 milliárd forinttal támogatja a tankönyvek vásárlását. A tankönyvellátás ügye ezzel végleg megoldódott. Nos, így lepleződött le most egy újabb műbotrány — mint már annyi más, hamisnak bizonyult pesszimista jóslat és riogatás az elmúlt három évben. S így lepleződött le egy hét alatt nemcsak a „botrányt” felröppentő hetilap, hanem az ügyet még nagyobb „botránnyá” dagasztó ellenzéki sajtó is. A bortánykeltőknek azonban nem vette el a kedvét ez a csúfos kudarc. A hetilap következő számában már szó sem esik az „évtized botrányának” kikiáltott tankönyv-ügyről. Hiába keresem benne a minisztérium előző napon kiadott közleményét is, amely sorra megcáfol minden rémhírt és aggályoskodást a tankönyvellátással kapcsolatban. Pedig a tisztesség úgy kívánta volna, hogy az újság megnyugtassa olvasóit: ne aggódjanak, mert mégiscsak lesz tankönyv az iskolákban, s nem is megfizethetetlen áron. Ám ehelyett a hetilap következő számában máris újabb „botrányokat” harangoz be. Egyet mindjárt a címlap legfeltűnőbb helyén, jól kiemelt vastagbetűs címmel: „Leleplezés hétfőn”. A cikk arról ad hírt, hogy másnap napirend előtti felszólalására készül a Parlamentben Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője, „s talán közéleti bombát robbant megint”. Megvan tehát az újabb „botrány”, amellyel napokig vagy akár hetekig-„akciózhatnak” a sajtóban. Ha pedig netán erről is kiderül, hogy csupán ügyes választási kampány-akció volt, akkor majd újabb „ügyek” után néznek. Egészen addig, amíg a lakosság túlnyomó része előtt le nem lepleződnek a botránykeltők valódi szándékai. Mert akkor már nem lehet többé felültetni az olvasót, s mindenféle csinált műbotrányokkal eltakarni az igazi botrányt. Az elmúlt évtizedek és napjaink igazi botrányait! így például azt, amit ma az ellenzéki sajtó művel a hiszékeny emberek célzatos félrevezetésével és állandó sokkolásával. (Vass László)
