Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-03 / 78. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. ÁPRILIS 3.. SZOMBAT Döntött a Pest Megyei Közgyűlés Megmenekül a Rókus, fellélegezhetnek a betegek (Folytatás az 1. oldalról) A közgyűlés résztvevői azonban hajthatatlanok ma­radtak, s újból követelték az elnökségtől: kerüljön ez az ügy mindenképpen még az az­napi ülés napirendjére! Sza­vazásra került a sor, s a vok­solás eredménye bebizonyí­totta: a képviselők egyhangú­lag kiálltak mellette, hogy még napirend előtt zárják le a kórház eladásának ügyét. Az ily módon „kikényszerí­­tett” szavazás eredménye az lett, hogy nyolc tartózkodás mellett nemleges szavazat nél­kül a közgyűlés — a népjóléti bizottság állásfoglalásával egyetértve — egyszer és min­denkorra levette napirendjé­ről a Szent Rókus Kórháznak mint épületnek és mint egész­ségügyi létesítménynek az el­adásáról szóló ügyét. A döntés után megkértük az ülésen is részt vevő kór­házigazgatót, Lichtenberger Györgyöt, hogy értékelje a közgyűlésen történteket. — Nagy megnyugvással fogadtam a hírt. Azért is örü* lük a döntésnek, mert a kór­ház eladása körüli huzavona időszakában egy felbolydult méhkashoz hasonlított intéz­ményünk: a kevergő hírek hallatán nem tudtunk a meg­szokott módon dolgozni. Olyan bizonytalan helyzet alakult ki, melynek éppen ide­je volt már, hogy véget ves­sünk. Magam részéről külön hangsúllyal emelem ki, hogy a közgyűlés tulajdonképpen magáévá tette a népjóléti bi­zottságnak a korábbi állás­pontját. támogatta a testület humánus, betegcentrikus problémakezelését, illetve, hogy a képviselők átérezték annak felelősségét, hogy az ország egyik vezető kórhá­zát, amelyre az utóbbi évek­ben mintegy kétmilliárd forin­tot költöttek, s amelyik cent­rális elhelyezkedése miatt Pest megyének, illetve a fővá­ros és az ország betegeinek nagyon előnyös, nem enged­hetik áruba bocsájtani! Mailár Éva Széchenyi-napok Némediben Hagyományteremtés folytatással em*3ert gyakran i érik meglepetések, még a sokat megért tollforgató is hallhat olyasmit, ami bár lényeges, kimaradt egy életrajzi mű­ből. Az általam olvasott, Széchenyit méltató könyvek csak sommás említést tesz­nek a nagy reformpolitikus evezős passziójáról, ám nem ejtenek szót ennek kö­vetkezményeiről. Ezekről az Alsónémediben megtartott Széchenyi-napokon hallhat­tam először Cserháti László­tól, a Magyar Evezős Társa­ság elnökétől. Széchenyi 1822-ben, Ang­liában járva jegyezte el ma­gát ezzel az akkor még úri passziónak számító sporttal, s rá öt évre ő maga evezett le Bécstől Pozsonyig. Újabb öt év múlva egy ennél is na­gyobb túrát szervez, Pesttől Galacig. Ennek során vető­dik fel benne a gondolat, a Vaskapu sziklazátonyainak eltüntetésével megnyílhatna az út a tengerig. Hazaérve híveket toboroz az ötlethez, s 1833-ban őt bízzák meg a Vaskapu-program megszer­vezésével. A közbejött poli­tikai események miatt Bécs félreállította Széchenyit, ä program megtorpant, s a nagy mű csak Baross Gábor minisztersége idején kezdő­dött el, s megálmodójának halála után, 36 év múltán ké­szült el 1896-ban. Ám ez mmmmmmmmssmm. mit sem von le abból az ér­demből, hogy egy praktikus elmét még a passziói is or­szágos fontosságú tettekre sarkaltak. Némediben második alka­lommal tartottak Széchenyi­­napokat, melynek mottója a legnagyobb magyar örökér­vényű mondása: „Az ember annyit ér, amennyi hasznot hajt az embertársainak, s ez­által az egész emberiség­nek”. E mondást igazolandó, a Széchenyi nevét viselő álta­lános iskola tanulói irodal­mi összeállításban elevení­tették fel névadójuk életút­jának kiemelkedő állomása­it, s a tragikus véget képle­tesen egy fekete lepellel jel­képezték, mely végszóként borult államiságunk leg­szentebb jelvényére, a ma­gyar zászlóra. A négynapos rendezvény­­sorozat megszervezésében az iskola tantestülete és tanu­lói vállaltak oroszlánrészt, hónapokig készültek a prog­rammal, s gyűjtötték azokat a korabeli iratokat, napló­kat, leveleket, fotókat, mely­ből az „Alsónémedi nép éle­te az írásos dokumentumok tükrében” című kiállítás anyaga összeállt. Ezek kö­zül jónéhány pont Széche­nyi korához fűződik. A magyar alkotókészsé­get bizonyította két fiatal képzőművész bemutatkozó kiállítása, mely úgyszintén része volt a programnak. A látogatók megcsodálhatták Zsin Judit szobrászművész finoman megkomponált kisplasztikáit, és Varga Zol­tán fafaragó rusztikus fa­szobrait, melyek többsége az emberi gyarlóságot karikí­­rozza. Varga munkáiról jog­gal hangzott el: egy tiszta lelkű ember fába faragott gondolatait fejezik ki, me­lyek gyönyörködtetnek és el­gondolkoztatnak egyszerre. A rendezvénysorozatok végén megkérdeztük György Balázs polgármes­tertől, miként értékeli az idei Széchenyi-napokat? — A tavalyira azzal a jó­érzéssel gondolok vissza, hogy egy hagyományterem­tő, sajátos némedi mozga­lom kezdődött, mely Széche­nyi szellemiségén keresztül a falu szellemi felemelkedé­sét is szolgálja. A folytatás, az idei rendezvénysorozat minden reményeimen túl­tett, s ennek megvalósításá­ból az egész község részt vállalt. Külön elismerés ille­ti az iskola igazgatóját, Zsin Gézát, s vele együtt a tantes­tületet. Bebizonyították, hogy ez a község nem egy befelé forduló közösség, ha­nem része a nemzetnek, mely egyaránt fogékony és nyitott a múlt, a jelen és a jövő történései iránt. (— matula —) UH MMnNNHMM Száz tanuló új otthona A váci Árpád fejedelem isko­la bővítésére megszavazott a városi önkormányzat 30 mil­lió forintot, így az eddig két helyen működő' oktatási in­tézmény végre egyesíthető. A száz tanuló, aki eddig a „kőkapu” melletti rozoga épületbe járt, a tetőtér-beépí­téssel új termeket kap Vimola Károly felvétele Pert vesztett a Mohosz (Folytatás az 1. oldalról) A tárgyalóteremben ismert személyiségek foglaltak he­lyet. A polgármester mellett Roszik Gábor ült, s jelen volt a Malomtó Horgász­egyesület tagjaként Harcze­­nik Gyula egykori városi párttitkár is. Ebből azonban téves volna azt a következte­tést levonni, hogy a háttér­ben egyfajta politikai elégté­­teli törekvés állna. A Mo­hosz mint felperes pernyeré­se érdekében beavatkozó Bé­ke, Malomtó, Patakpart és Paliasz Horgászegyesületek elsősorban nem gödöllői ér­dekeltségűek. — Nagyon szeretném hangsúlyozni — folytatta Gémesi György —, hogy a városnak nem szándéka elül­dözni a horgászokat, hanem elsősorban gödöllői vízkor­mányzást és felügyeletet sze­retnénk, valamint azt, hogy minél több, a városban lakó polgár élvezhesse a tórend­szer értékeit. Úgy látom, hogy ezt a célunkat a városi egyesületek támogatják. Az általunk "javasolt megoldás­sal a horgászegyesületek együttműködése is kevesebb feszültséggel járna. Az ön­­kormányzat képes a koordi­nálásra, azt hiszem, eléggé gyenge érv ennek tagadása. Amikor 1400 dolgozónk van, s a költségvetés 1,2 mil­liárd forintos, képtelenség az az állítás, hogy nem tu­dunk megfelelő szakembere­ket felmutatni. A Béke Horgászegyesület és a Mohosz is élhet fellebbe­zési jogával. A polgármester azonban úgy látja, hogy kicsi­nyek az esélyeik a várhatóan a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rülő perek megnyerésére. An­nál jobbak a város kilátásai. A tárgyalást vezető bíró le­hetőséget adott Fábián Zsolt alpolgármesternek arra, hogy bővebben is kifejtse az önkor­mányzat elképzeléseit a tó­rendszerrel kapcsolatosan. Ebből megtudtuk, hogy az 55-60 hektáron elterülő ki­lenc tó közelében találhatók a gödöllői ivóvíz-ellátásban jelentős kutak. A város érde­ke, hogy ezt a területet meg­óvja a szennyeződéstől. Jelen­leg minden tavat más kezel. Számos gond származott ab­ból, hogy a száraz időszakok­ban nem jutott elég víz az egyes tavakba. A város támo­gatja a csatornázást azon a te­rületen, ahol a tavakat tápláló Rákospatak vize különösen veszélyeztetett. Előkészítés alatt áll a Báldy Bálint Környezetvédel­mi Alapítvány, melynek létre­hozója a Földművelésügyi és a Pénzügyminisztérium, to­vábbá Gödöllő és Isaszeg ön­­kormányzata lesz. Úgy terve­zik, a tórendszer tulajdonjo­gát ez az alapítvány kapja. A kuratóriumban az elképzelé­sek szerint a gödöllői székhe­lyű Pelikán Horgászegyesü­let is képviselteti magát. Remélhetően nem kell már sok víznek átfolynia a tava­kon, hogy befejeződjön a tó­rendszerváltás. Balázs Gusztáv Határozott a megyei munkaügyi központ / Átképző tanfolyamok az állásnélkülieknek (Folytatás az 1. oldalról) A kínálat ennél persze bő­vebb lesz, mivel az Országos Képzési Tanács is nemrég írt ki pályázatot tanfolyamok tar­tására. A megyei munkaügyi központhoz beérkezett, szak­mailag jónak ítélt tanfolyamo­kat, amelyeket az intézet a szű­kös anyagi helyzet miatt nem tudott támogatni, továbbítani fogja az Országos Képzési Ta­nácsnak. A döntés értelmében nyelv­vizsgával egybekötött tb-ügyin­­tézői, számítógépes könyvelői, pénzügyi asszisztensi, adóta­nácsadói tanfolyamok mellett kétmodulos vállalkozásokhoz is képeznek ki pénzügyi ügyin­tézőket. Lehetőség lesz a fod­rász és kozmetikus szakma el­sajátítására, számítástechnikát pedig minden szinten tanulhat­nak modul rendszerű képzés keretében a munkanélküliek. Az ipar területén az intézet elsősorban az országos értékű szakmunkás-bizonyít\<ányt adó tanfolyamokat részesítette előnyben. Így többek között megtanulható lesz a központi­fűtés-szerelő, az üvegező, 'a parkettázó szakma. A közleke­­dési-gazdasági-nyelvi vállalko­zók képzése mellett vállalko­zói ügyintéző tanfolyamok is indulnak. A szociális és egész­ségügy területén szociális asz­­szisztensek és segédápolók képzésére nyílik lehetőség. Szabás-varrás, betanított köny­velő, ABC-áruházi eladó, CNC-gépkezelő, szakács vég­zettséget adó, valamint köny­­nyű- és nehézgépkezelő tanfo­lyamok is indulnak. Újdonság a munka nélküli diplomások számára, hogy csak nyelvi képzésre is nyílik lehetőség a megye különböző városaiban, mivel sok esetben azért nem tudnak a felsőfokú munkanélküliek elhelyezked­ni, mivel nincs nyelvvizsgájuk. A szerződéseket a jövő hé­ten köti meg a Pest Megyei Munkaügyi Központ az okta­tásszervező intézményekkel, ezután a kiírást mind a tizenöt Pest megyei munkaügyi kiren­deltség megkapja. Náluk ér­deklődhetnek a munkanélküli­ek már a jövő hét második fe­létől a képzési lehetőségekről. Ekkorra derül ki az is, melyik tanfolyam mikor indul. A rész­letes szakmai leírásokról és egyéb kérdésekről szintén a te­rületi kirendeltségek adnak fel­világosítást az érdeklődőknek. H. Cs. Olvasóink figyelmébe! A Magyar Posta 1993. évi üz­letszabályzatában vállalta, hogy az előfizetett hírlapok kézbesítését befejezi: Budapesten 8 óráig, Érd, Cegléd, Vác, Esztergom, Gö­döllő, Nagykőrös, Dunake­szi, Budaörs városokban 10 óráig, más Pest megyei tele­püléseken legkésőbb 12 órá­ig-Vásárlóink kiszolgálásá­nak javítása érdekében a Pos­ta vállalta, hogy Budapesten Gödöllőn, Cegléden, Vácott a reggeli napilapokat legké­sőbb 6 óráig — de legkésőbb az árushely nyitásáig eljuttat­ja az árushelyekre. Kérjük Kedves Olvasóin­kat, hogy a kézbesítési és áru­sítási időpontoktól történő el­térések, késedelmek, illetve egyéb, a terjesztéssel össze­függő rendellenességek ese­tén reklamáljanak az érintett postahivataloknál. Köszönet­tel vesszük, ha a postai hírlap­­terjesztéssel kapcsolatos ész­revételeiket, tapasztalataikat és javaslataikat eljuttatják szerkesztőségünk címére is. Nyitva: naponta 7 órától 15 óráig szombaton és vasárnap is. TETRA SL (barna tollú), továbbtartásra is alkalmas tyúk, darabonként 120 Ft-os egységáron, korlátlan mennyiségben eladó. Az árusítás helye: Piliscsaba-Jászfalu, a 10-es út melletti (Szárazág) baromfitelep.

Next

/
Thumbnails
Contents