Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-26 / 96. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1993. ÁPRILIS 26., HÉTFŐ Szigorúbb feltételek A sertésipar gondjai Már a költségek sem térülnek meg Magyarország a Az EK bizottság javaslatánál némileg szigorúbb feltételeket fogalmazott meg az Európai Közösség Állategészségügyi Állandó Bizottsága a kelet-európai hús- és élőállatimportjára kirótt tilalom feloldásához. A testület, amelyben valamennyi tagállam képviselteti magát, elfogadta azt a szövegtervezetet, amelyet a pénteki véglegesítés után a közösségi piacokra szállító kelet-európai országok kormányainak megküldenek. Eszerint a jövőben az EK-tagországokba szánt valamennyi élőállatszállítmányt két héten át elkülönítve kell tartani, és valamennyi állatól vérmintát kell venni annak ellenőrzésére, nem áll-e fenn szeropozitív állapot. Egyúttal az állategészségügyi testület is szükségesnek minősítette a szállít-A kormány nagyra értékeli az Audi AG döntését, amely szeint új motorgenerációk részegységeit gyártó -üzemet létesít Győrött. Franz-Josef Kortiim, az Audi AG elnöke mind Magyarország, mind az Audi cég számára mérföldkőnek minősítette az eseményt. Elmondta: több mint száz lehetséges telephelyet vizsgáltak meg, s azért döntöttek Győr mellett, mert a gyártáshoz ebben a régióban találták a legmegfelelőbb feltételeket. Kínában, Dél-Afrikában működő vegyes vállalataik mellett a magyarországi a harmadik külföldi érdekelt-A Hadiipari Hivatalban elkészült a kormányelőterjesztéstervezet a hazai hadiipari termelésről. Eszerint a Hadiipari Hivatal szakmai és vagyoni kezelésében, holdingrendszerben működne tíz cég, amelyek termelésébe bekapcsolódna egy szélesebb hazai vállalkolegmegbízhatóbb mányok dokumentálásakor a kettős bizonylatolás, így a célország előzetes értékesítését szolgáló rendszer kialakítását. Nem kizárt, hogy majd három csoportba osztják a térség államait: az elsőbe tartoznának a „legmegbízhatóbbak” amelyekkel szemben az eljárás úgymond - „civilizált” formában zajlik majd. Hírek szerint ide tartozna Magyarország, Lengyelország és még esetleg két további állam. A második csoportot alkotnák azok, akik még jogosultak közösségi exportra, de csak szigorúbb ellenőrzés mellett; míg a harmadik csoportba azok kerülnének, akiktől egyelőre még e feltételek mellett is megtagadnák az importtilalom feloldását. A fenti felosztás azonban egyelőre még csak tervezet. ségük, ahol harmincöt milliárd forintos invesztíciót valósítanak meg 1998-ig három lépcsőben. Az Audi elnöke hangsúlyozta: szeretnék igénybe venni a magyar háttéripar szolgáltatásait, s a magasan képzett magyar munkaerőt akarják foglalkoztatni az üzemben. A termelés kétszáz dolgozóval a jövő év közepén indul, ugyanis akkorra végeznek a beruházás első ütemével. Az elnök végül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a motorgyár, az Audi és Győr kapcsolata a régió fejlődésének lehet a motorja. zói kör. Elsősorban rájuk számítanak a hazai hadiipar ésszerű privatizációja során. A cél olyan korszerű hadiipar létrehozása, amely 5—8 év alatt fokozatosan akár 60 százalékig is kielégítheti a Magyar Honvédség haditechnikai eszköz- és anyagigényét. @ Aki piacos sertéstartással foglalkozik, jól tudja, hogy ennek az ágazatnak az üzleti eredményei is évszakonként váltakoztak. Igaz, annyira mély hullámvölgyek azért nem tarkították az élő sertés értékesítését, mint a legutóbbi években. A keleti piacok összeomlásakor tudomásul kellett venni azt a megrázó tényt, miszerint a korábbi 8 milliós sertésállomány helyett elegendő csak 4-5 millió jószágot tartani. Napjainkban pedig úgy tűnik, ezzel a potenciállal is túlbecsültük a magyarországi sertéshús nemzetközi piaci lehetőségeit. Érthető tehát, ha tenyésztői és forgalmazói körökben roppant megdöbbenést okozott néhány hónappal ezelőtt a húsimport engedélyeztetése, ami ebben a helyzetben szemlátomást ellentmondott minden gazdasági logikának. De a legnagyobb kárt a honi sertéstartóknak főleg az okozta —vélik sokan —, hogy rosszul időzítették a behozatalt, ami a hazai húsellátásban kétségkívül jelentkező időszakos hiányokat lett volna hivatott kompenzálni. Nagykőrösön általánosnak mondható az a felfogás, amit Balogh Bertalan, a helyi sertésforgalmazással is foglalkozó kisszövetkezet elnöke fejteget. — Az import valójában nem volt sok, csakhogy egy csomó eladatlan árura hozták a ráadást. Itt Kőrösön és környékén is pillanatok alatt 30 forinttal zuhant a már többé-kevésbé stabilnak mondható felvásárlási ár. Érthetetlen számunkra, hogy decemberben, januárban, amikor kiadták az importengedélyeket, nem látta azt senki illetékes, hogy itt hamarosan telített lesz a piac, hiszen télen, tél vége felé ez szinte törvényszerű jelenség. A rövid ideig tartó behozatalt még úgy-ahogy elviselték volna az állattartók, de félő, hogy a pár hete életbe lépett kiviteli tilalom már végképp megkérdőjelezi számos sertéstartó kis- és nagygazdaság létét a mi körzetünkben is. Úgy másfél héttel ezelőtt még 64 forintért sikerült üzleteket kötni, de jelenleg már egyáltalán nem tudunk sehová sem eladni. A vágóhidak tömve vannak félkész-, késztermékekkel. — A szaktárcától elhangzott egy nyilatkozat, miszerint mód nyílik olyan állami támogatásra, ami valamelyest kompenzálja az ágazat veszteségeit. Termelői oldalon hogyan értékelik e gesztust? — Megkockáztatnám azt is, hogy sok sertéstartó számára a túlélést jelenthetné a támogatás, ha azt valóban a termelők kapnák. Itt aznban a felvásárló-feldolgozói szféra klasszikus ártámogatásáról van szó, ami a felvásárlási árban jelentkezhet. A támogatási összegnek azonban egy része sem folyik ki a vágóhidaktól hozzánk, hiszen egyelőre nincs piaci háttér, ami indokolná azt, hogy velünk üzletet kössenek. — A kisszövetkezet, együtt a hasonló bajokkal küszködő cégekkel, hol próbált eljárni annak érdekében, hogy kiküszöböljék végre a régi gazdaságpolitikából örökül maradt deformációkat? — A bajok elkerülésére addig nem sokat tudunk tenni, amíg a termelői oldalnak nincs hatékony érdekképviselete. Meggyőződésem, hogy a háttérben kemény lobbizás folyik a húsiparnál. Az importot például semmi mással nem tudom magyarázni, mint a kemény közgazdasági feltételek mellett is létező termelői előnyök tönkretétele irányába tett lépést. A tavaly még 100 forint fölött lévő felvásárlási ár azt jelezte, érdemes dolog sertéstartással foglalkozni, de 70-75 forint körül már a költségek sem térülnek vissza. A százmilliós, milliárdos veszteségű cégeknek adott, úgymond termelői ártámogatásból a világon semmit nem látnak azok, akiknek valójában címezik. — Ne feledjük a húsipar kifogásait sem. A háztájiban nevelt sertésekkel állandóan problémák voltak. — Sosem vitattuk. A kisszövetkezet kezdeményezte elsőként a helyi állomány átalakítását az ipar igényeihez igazodva. Ám hogy nem igazán sikerült megvalósítani az elképzeléseket, annak elsősorban pénzügyi okai vannak, de a szemléletükben is sokat kell változniuk a gazdáknak. Minőségi kifogások mindig akkor hangzottak el, amikor nagy volt a kínálat. Ez érthető, ám a probléma régen lekerült volna a napirendről, ha a vágóhidak áttérnek az objektív minősítési rendszerre, mint ahogy azt némely cég megvalósította az országban, sikerrel. Abszurd állapot, ami nem tartható sokáig, hogy ugyanazon minősítésű sertés egyik hónapban 100, a másikban pedig csak 70 forintot ér kilónként, ugyanannál a vevőnél. — Az ilyen ellentmondások nem tarthatnak a végletekig. Valahol egyszer összhangra jutnak költségek és árbevételek. — A nagyon érzékeny nyersanyagtermelő ágazat ezt úgy gondolom nem tudja kivárni. Sem a kisüzemben, sem a nagyban. Helyileg többszáz embert érint ez a sertésválság. Főleg olyanokat, akik megtakarított pénzüket ölték az állattartásba. Ők persze nem azt várják a szaktárcától, hogy minduntalan pénzelje őket, ahogy a feldolgozóiparnál teszi, még azt sem, hogy szubvencionált piacot teremtsen számukra. Azt viszont elvárnák, hogy az ésszerűség határáig beavatkozzék a folyamatokba, gazdasági eszközökkel elhárítsa a nyersanyagtermelő ágazat fölül az iparági összefonódásból fakadó végzetes machinációkat. A valódi piacgazdaság kiépülése érdekében... FORINTOS HÍREK Hamarosan megszületik a közlekedési és az ipari tárca miniszteri rendelete, a gázüzemű autók forgalomba helyezésének feltételeiről. A jogszabály, amely valószínűleg június elején lép majd hatályba, a propán-bután és az egyéb gázüzemű autók üzemanyagtartályainak paramétereiről, a gázberendezéssel szemben támasztott követelményekről és a beszerelési feltételekről rendelkezik. Hazánk évente átlagosan 500—600 millió dollár értékben exportál élőállatot és húst az Éurópai Közösség országaiba. Havonta mintegy 30—50 millió dollár veszteség éri Magyarországot a közös piaci szállítások elmaradása miatt. A legnagyobb kárt a mezőgazdaságnak a mintegy 10—12 millió dollár értékű húsvéti bárány-export elmaradása okozta. Emellett még további 25—30 millió dollár exportbevétel kieséssel lehet számolni, amennyiben az embragót rövid időn belül nem oldják fel. Az embargó feloldásáról, illetve az azzal összefüggő további intézkedésekről az EK székhelyén szerdán határoznak. Az idei év első három hónapjában tovább folytatódott a kárpótlási jegyek ellenében történő részvénycsere. Az első negyedévben a legkeresettebbek az OTP részvényei voltak. A másik siker a Pillér ingatlanbefektetési alap befektetési, jegyeinek értékesítéséhez kapcsolódik. A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat részvényeiből két hónap alatt csupán 190 ezer forint értékűt jegyeztek. Jelentősen nőtt az érdeklődés a Zalakerámia Rt. papírjai iránt is. A Fotexet minősítette „Az év kelet- és közép-európai vállalatának” a Central European című folyóirat, Az Éuromoney — a világ egyik legtekintélyesebb havi pénzügyi magazinjának kiadványai. A Fotex elnök-vezérigazgatója, Várszegi Gábor szombaton Londonban vette át a díjat az Euromoney ünnepségen, amelyet a brit parlament épületében rendeztek. A Central European a Fotex 1984 óta tartó lendületien fejlődését és megalapozott növekedését ismerte el a díjjal. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! GYÁL NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA tHMKáotáteóÁat 6ene&: egy Jogászt, egy mezőgazdászt, valamint két gyors- és gépírót Bérezés: a közszolgálati törvényekben meghatározott előírások figyelembevételével, megegyezéses alapon. Az állások azonnal betölthetők. Jelentkezni lehet személyesen a polgármesteri hivatalban, ár. Lovász László jegyzőnél. Cim: Gyál, Körösi út 112. M. J. Úgy tűnik, most már végérvényesen beköszöntött a jó idő', s megkezdó'dhet egyik legfontosabb takarmánynövényünk, a kukorica vetése is. A nagytáblákon még nem, de a kisparcellákon már vetnek. Van, ahol ló vontatta vetó'géppel, de sok helyütt a régi, hagyományos módszerrel, kapával, az ősi technológia szerint. Varga László és neje Foton ezer négyszögöles földjükön az utolsó métereken szórják a magot. Hancsovszki János felvétele Audi—Rába szerződés A fejlődés motorja Hazai befektetők előnyben Hadiipari korszerűsítés
