Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-24 / 95. szám
HÍRLAP ______________________\ •••_ *>• \________________________________________________________________________________-----------------------------------^---------r-r--------XXXVII. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM y?\ ____________________________ —1----Ára: 13,50 forint 1993. ÁPRILIS 24., SZOMBAT Új alelnök Pest Megye Önkormányzata, dr. Inczédy János elnökletével tegnap rendkívüli ülést tartott, melynek napirendi pontjában a szervezeti és működési szabályzat alelnökökre vonatkozó részének módosítása, valamint a két alelnök felmentése, és az új megválasztása volt. Dr. Bencze József ismertette az Alkotmánybíróság határozatát, amelynek értelmében két alelnök milködéáse törvénysértő. A Közgyűlés megszavazta a SZMSZ módosítását, miszerint az „alelnökök” szó helyett kerüljön „alelnök” a szabályzatba. Az Előkészítő Bizottság nevében Csáti György elmondta, hogy miután dr. Péteri Zoltán professzor visszalépett, a bizottság Bányai Juditot jelöli, aki elfogadta a jelölést. Más javaslat nem hangzott el. Titkos szavazással a megjelent 77 képviselőből 55-en Bányai Juditot választották alelnöknek.- b. cs. -Egyoldalú kirándulás A magyar delegáció nem kíván részt venni azon a mára tervezett dunai szemlén, amelyet a szlovák fél javasolt a Budapesten ülésező Duna Bizottságnak — közölte pénteken Tatár György, a Külügyminisztérium miniszteri biztosa. Az egyeztetés során a magyar delegáció megbizonyosodott arról, hogy a szándékok szerint a kirándulás során csak a szlovák folyószakasz létesítményeinek bemutatására, a szlovák álláspont indoklására lenbe lehetőség.. Magyar oldalról nem helyeslik a jelenlegi kedvezőnek tűnő helyzetben a kampányjellegű akciókat. A magyar fél közölte a Duna Bizottság illetékeseivel, hogy nem vesz részt a kiránduláson. Virrasztók Szabó Pál A száz éve született íróról szóló esszé lapunk 7. oldalán olvasható A visszahívás orosz mintára terjedt el Önkormányzati rendszerünk működőképes Az Alkotmánybíróságnak a két alelnökkel kapcsolatos döntése bizonyítottan ráirányította a figyelmet az önkormányzati törvényre és felveti azt a kérdést, hogy az önkor-, mányzatok felállása óta eltelt két és fél év alatt összegyűjtött tapasztalatok birtokában időszerű lenne-e a jogszabály módosítása. Józsa Fábiántól, a Belügyminisztérium politikai államtitkárától először azt kérdeztük, nem tartja-e ellentmondásosnak, hogy egy ötszáz lelkes falunak két alpolgármestere is lehet, egy egymilliós megye közgyűlése viszont csak egy alelnököt választhat. — Az Alkotmánybíróság döntése helyes volt, mert a normaszöveg csak így értelmezhető. Azon viszont már lehet vitatkozni, hogy ez belső hiányossága-e a törvénynek. De azt is figyelembe kell venni, hogy a települési önkormányzatoknak mások a funkciói, szerepei, hatáskörei, mint a megyei közgyűlésnek, ezért nem feltétlenül van szó belső ellentmondásról. Ezzel együtt el tudom fogadni, hogy valóban szükség lenne két alelnökre Pest megyében, még akkor is, ha a megyék többségében nem vetődött fel ez a probléma. Az önkormányzati törvény esetleges módosításánál ezt a kérdést is alaposan meg kell vizsgálni. — Az önkormányzati törvény mennyiben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, szükség van-e a módosítására? — Az önkormányzati törvény megítélésem szerint egy nagyon jó törvény, az egyik legjobban sikerült jogalkotási terméke a Parlamentnek az elmúlt három esztendőben. A törvénybe beépültek a klasszikusnak tekinthető európai jogelvek. Vannak természetesen hibái és gyöngéi, amelyekre a működés, a gyakorlat hívta fel a figyelmet. A hiányosságok ellenére a magyar önkormányzati rendszer működőképes és közjogilag teljesen stabil. A törvény módosítására szükség van, és e tekintetben meglehetősen előrehaladott szakmai tevékenység folyik a minisztériumban. — Melyek azok a kritikus pontok, amelyek feltétlenül alapos átgondolást igényelnek egy esetleges törvénymódosításnál? — Elsőként említeném, hogy nem igazán tisztázott az önkormányzati képviselőtestület, a polgármester, a jegyző és a bizottságok viszonya. Azt gondolom, hogy szemben a jelenleg hatályos szöveggel, célszerű volna a polgármestert bizonyos önkormányzati hatáskörök gyakorlásával felruházni. Természetesen a testület ellenőrzési, beszámoltatási jogának fenntartása mellett. (Folytatás a 4. oldalon) Rövidesen rendeződik a ráckevei Árpád híd ügye. A felújítási munkálatok ugyanis — melyeket a Budapesti Hídépítő Vállalat végez — a közelmúltban megkezdődtek. A szakemberek azt ígérik, hogy nyáron már ismét mindkét sávon zavartalanul haladhat a gépkocsiforgalom, sőt a híd két oldalán járda is épül a gyalogosoknak. Sajnos, pénz hiányában a tatarozást olyan sokáig halogatták, hogy időközben a híd életveszélyes állapotba került. Emiatt az autók csak egyetlen sávon közlekedhettek, s. ott is szigorú súlykorlátozások betartásával. Az áldatlan helyzet nem kizárólag a közlekedésben okozott fennakadásokat, de a környék idegenforgalma is jócskán megsínylette. A problémát egyébként az Európai Fejlesztési Bank segítségével sikerült megoldani, hiszen a 80 millió forintos költséget a pénzintézet által nyújtott hitelből fedezik. Erdó'si Ágnes felvétele Ki inszinuál? A Magyar Hírlap a napokban címoldalas írásban boncolgatta a Clinton—Göncz különtalálkozó elmaradásának okait. Tette ezt igen sajátos módon. Nagyjából úgy, mint amikor valaki levelibékát boncol, hogy kiderítse, mi mozgatja belülről a kengurut. A lap „különféle forrásokból”értesült arról, hogy köztársasági elnökünk, aki a Holocaust Múzeum megnyitására Washingtonba utazott, csupán az összes vendég részére szervezett fehérházi fogadáson folytathat eszmecserét az amerikai elnökkel. Mivel Göncz Árpád szóvivője nem kívánt ez ügyben nyilatkozni, s mert a külügyminisztérium területi főosztályának vezetője sem állt kötélnek — a külügyi szóvivőhöz, hasonlóan, aki az elnöki szóvivőt tartotta illetékesnek —, a nagy formátumú napilap elhatározta, hogy azért is fellebbenti a fátylat. Hazánk washingtoni nagykövetségének sajtóattaséja jelezte ugyan, hogy egy ilyen csúcstalálkozóra azért sem kerülhet sor, mert a köztársasági elnök csak az elmúlt napokban döntött a meghívás elfogadása mellett, a Magyar Hírlapnak ez nem volt elegendő. Szükségesnek tartotta az Amerikai Magyar Népszava idevágó „elemző” cikkét, mint autentikus forrásmíívet ismertetni. A cikk írója külön is nyilatkozott a Magyar Hírlapnak és kifejtette, hogy a találkozó létrejöttének meghiúsulásában minden bizonynyal a magyar Külügyminisztériumnak is szerepe van. A Miniszterelnöki Sajtóiroda igen gyorsan reagált és eljuttatta a lapnak a feltételezéseket cáfoló dokumentumokat. Ezek egy rövid kommentár kíséretében jelentek meg. A kommentárban a lap a sajtóirodát inszinuációval — magyarul: kerülő úton tett ráfogás, gyanúsítás, sejtetés, koholt rágalom — vádolta meg, felthetően abból a meggondolásból, hogy legjobb védekezés a támadás. Nos, bizonyára ezzel a váddal élne azokkal szemben is, akik azt állítanák, hogy a Magyar Hírlap a sajtótisztességet semmibe véve e mübotrányt üzleti meggondolásból kavarta.-• Bánó Attila Nagyarányú fejlesztés / Uj telefonhálózat a megyében Valamennyi lakásba bevezetik a telefont azon a 41. Budapest környéki településen, amelynek önkormányzatai fóti székhellyel megalapították a DIGITEL-2001 Önkormányzati Telekommunikációs és Informatikai Rt.-t. Székely Lajos igazgató tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy májusban kezdődik a beruházás első üteme, amelynek keretében a jövő év márciusáig a jelenlegi 8 ezerről 40 ezerre növekszik a lakásokba bevezetett telefonok száma. Az ott élő polgárok 15—30 ezer forint befizetése ellenében jutnak az önkormányzatok által finanszírozott vonalakhoz, többek között Isaszegen, Pécelen, Sződligeten és Túrán. Az üvegszálas huzalok egyben kábeltelevízióhálózat kiépítésére is lehetőséget teremtenek; a telefonvezeték egy csatlakozóval a tv-vel összeköthető, s máris vehető az adás. Gödöllőn központi stúdiót állítanak fel, s onnan a 250 ezer lakos részére regionális műsort közvetítenek majd. Hitel és támogatás Nem lesz tankönyvbotrány Nem lesz tankönyvbotrány! Ezzel a megnyugtató következtetéssel zárult Dobos Krisztina közoktatással foglalkozó helyettes államtitkár sajtótájékoztatója tegnap a Nemzeti Sportcsarnokban. A kormány ugyanis szerdai ülésén határozatot hozott arról, hogy egymilliárd forint hitelgaranciát nyújt a kiadók számára, hogy a tankönyvek előállításához hitelt vehessenek fel. Megkezdődhet tehát a tankönyvek készítése. A korszerű nyomdatechnika lehetővé teszi, hogy kellő időben a terjesztőkhöz, és a szeptemberi tanévkezdésre az iskolákba jussanak a könyvek. (Folytatás a 3. oldalon)
