Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-22 / 93. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. ÁPRILIS 22., CSÜTÜRTÖK 7 A tudomány világa Vért csak magadtól! Ha valaki műtétre készül, előre összegyűjtheti a saját vérét, amit később a műtét során visszakap. Néha azonban ez nem megoldható. A tudósok már hosszú évek óta gondolkodnak azon, hogyan lehetne a műtét során elveszített vérből pótolni a hiányt. 1974 óta ez már lehetséges. A műtét során kijutó vért összegyűjtik és megfelelő előkészítés és kezelés után visszajuttatják a beteg szervezetébe. Ma már a biotechnológia jóvoltából fel tudják készíteni a szervezetet arra, hogy előre feltöltődjön vörösvértestekkel. Az ennek termelését szabályozó hormon egyik fajtáját már mesterségesen is elő tudják állítani. Eredményesen alkalmazzák ezt a készítményt AlDS-betegek, rákban szenvedők és koraszülöttek esetében. Gyomorballon — narkózishalál ellen Németországban évente körülbelül hétmillió operációt végeznek, s a betegek közül mintegy ötszázan halnak meg a narkózis során fellépő komplikációk következtében. Ezek közül az a leggyakoribb, amikor a kábítás miatt bizonyos reflexek kikapcsolódnak. Ilyenkor előfordul, hogy a gyomortartalom egy része a légutakba kerül, így a beteg megfullad. Dieter Jung, a hannoveri orvosegyetem professzora egyszerű módszert talált ennek megelőzésére. Az altatás megkezdése előtt a nyelőcsövön át körte alakú ballont juttat a gyomor bejáratáig, majd azt felfújja. Ezzel elzárja a gyomrot, így semmi nem juthat a légutakba. Vércsoport tetszés szerint Két tajvani kutató olyan enzimet talált egy trópusi burgonyafajban, amely a B-csoportba tartozó vért nulla vércsoportúvá alakítja át. A kínaiak számára jelentős lehet ez a felismerés, mert a lakosság körében igen ritka a O-ás vércsoportú, azonban B-vércsoportúak bőségesen akadnak. Ennek jelentősége a transzfúzió esetében van, mert a O-ás vér bármely más vércsoporttal öszszefér. Gödöllői kutatóműhelyek Egyet ellobol ikerszülő Manapság, amikor az egész mezőgaz- 4l3r daság átalakulóban van, bizonyos területeket kivonnak a növénytermesztésből. A földet parlagon hagyni nem célszerű, mert hamarosan gyomtengerré változik. Füvesíteni, vagy fásítani kell. Itt aztán lehet az állatokat legeltetni. Ehhez azonban olyan marhatípus kell, amely nem igényel istállót se télen, se nyáron: tehát igénytelen, ellenálló az időjárás viszontagságaival szemben. Ilyen a magyar szürke fajta, amely abrak nélkül is jól fejlődik és könnyen ellő típus. Az Állattenyésztési Intézetben — mint azt dr. Dohy János, az intézmény vezetője elmondta — kikísérleteztek egy olyan eljárást, amely során a jól tejelő Holstein és a húsáért tenyésztett Limusin tehenekből kiemelik az embriókat és azt a magyar szürkébe ültetik át. A borjút aztán viszszaviszik a tej-, illetve hústermelésre specializált üzembe. így sokkal olcsóbban juthatnak hozzá egyegy állathoz. Még azt is meg lehet csinálni — mondja a szakember —, hogy az egyik méhszarvba egy Holstein, a másikba pedig egy Limusin embriót ültetnek be, s akkor az világra hoz egy tejelő- és egy hústípusú borjút. Ezek a kísérletek nagyon fontosak, mert vészesen csökken Magyarországon a szarvasmarha-állomány. Jelenleg mindössze négyszáznyolcvanezer tehenünk van a szükséges egymillióval szemben. S ha — remélhetőleg hamarosan — fellendül a gazdaság, megnövekszik a kereslet, a hiányon csak úgy lehet segíteni, ha az egyet ellő szarvasmarhából ikerellőt csinálunk. Foglalkoznak ezenkívül lúdtenyésztéssel is. A francia, kiváló májtermelő Landit és a magyar fajtát keresztezik. Két céljuk van: a májtermelés növelése, na és a toll, ami szintén igen keresett exportcikk. Külön foglalkoznak a tollnemesítéssel, ugyanis a vevők a fehér színűt keresik, a Landi azonban nagyrészt szürke. Ezen a téren is sikerült igen jó eredményeket elérniük. Igyekeznek a technikai fejlettséget is növelni. Mikrochipet helyeznek el az állatok számytövébe vagy a bőre alá, így könnyebb az azonosítás, nem kell minden alkalommal az állatokat kézbe venni — így azokat sem törik és jóval kevesebb a fizikai munka is —, anélkül is tudják a számítógépek segítségével azonosítani őket, s ki tudják választani a legjobb állatokat párosításra. Ez a nemesítő munka igen fontos, mert komoly a nemzetközi- verseny, ami nem baj — mondta a szakember —, mert serkentőleg hat, de mindezekhez tetemes anyagi támogatás is szükséges, ami elég sok gondot okoz. Ezért mindenféle pályázati lehetőséget igyekeznek megragadni, több-kevesebb sikerrel. Hasonló módon foglalkoznak még az intézet munkatársai sertés- és kisállattenyésztéssel is. A diákoknak mindezeken kívül lehetőségük van arra is, hogy a lovakkal is megismerkedjenek, s ez főleg a mostani helyzetben, a mezőgazdaság átalakulásakor igencsak fontos. Ebben az esetben nem is a lótenyésztés, hanem a lovaglás, a felszerszámozás, a gondozás, ápolás megtanulása és az állat megszerettetése a cél. A kísérleti telepen elsajátíthatják a fogatolás fortélyait is. így aztán a falusi és sportturizmus fellendülése esetén — na és jön az Expo is! -— jól képzett, a lovakkal bánni tudó gárda állhat a vendégek rendelkezésére. Árpási Mária Hőtérkép a megelőzésért A Budapesti Műszaki Egyetem Sporttudományi Egyesületében kifejlesztették a thermodiagnosztikai módszert, amely megelőző szűrésre is alkalmas. A vizsgálat egy ember esetében mindössze harminc percig tart. A már meglévő és alkalmazott mérési eljárásokat egy láncra fűzték föl és egymás mellé rendelték őket. Minden egyes vizsgálatot összevetettek egymással, melyből egy óriási adatbázis jött létre. Ehhez alkalmazták a termovíziós rendszert, amelynek lényege az, hogy egy speciális berendezéssel az emberi testből kisugárzó inframágneses hullámokat felfogják és színes képpé alakítják át. Az így készült hőtérkép tanulmányozása során levonják a következtetéseket, így meg lehet állapítani, hogy egy emberben az adott pillanatban milyen energetikai, hormonális folyamatok zajlanak. Meg tudják jelölni, melyik az a zóna, ahol érdemes — mondjuk — egy ultrahangvizsgálatot elvégezni. A módszer húsz-harminc százalékkal olcsóbb, mint az előzők. á. m. Madarakról — mindenkinek A fekete gólya Ellentétben fehér rokonával, a fekete gólya valamivel kisebb madár, bár csőre, lába éppolyan piros. Valamivel kevesebbet is tudunk róluk, ennek oka az, hogy nem keresi az emberek közelségét, sőt, ha teheti, a folyóártéri ligetek, vagy a Dunántúl délkeleti felén még meglévő nagy erdőségek legrejtettebb részein építi meg gallyfészkét. Afrikában telel, ahonnan áprilisban érkezik meg. Többnyire már e hónap végén lerakja 3-5 tojását. Fészkét, akárcsak a fehér gólya, több éven át használja, és minden tavaszszal rendbe teszi. A költőhely környékén nagyon rejtve mozog, igyekszik elkerülni minden feltűnést. Nagyon érzékeny, különösen arra, ha ilyenkor megzavarják. A fiókák általában egy hónap múlva kelnek ki, és július táján hagyják el a fészket, bár szüleik még egy ideig óvják, etetik őket. A fekete gólya táplálékát elsősorban a vízben keresi, kis erdei tavakban, patakokban, kiöntésekben vadászik vízirovarokra, békákra, és ezek lárváira. Alkalmilag a kisebb halakat is elkapja, nyár végén a tágas alföldi legelőkön látható példányok apró rágcsálókat, sáskákat fognak. A vonulást megelőző időszakban gyakran keringenek a magasban, néha a fehér gólyákkal vegyülnek. Egyébként messze nem olyan társas természetűek, mint a magas villanyoszlopok tétjén fészkelő rokonaik. A hazai állomány mintegy 150 párból áll, számukra a legnagyobb veszélyt a fakitermelés, élőhelyeik megszüntetése jelenti. Fokozottan védettek.-jisz-Múltidézó' Arany Dániel Tanári oklevelét a budapesti Tudományegyetemen szerezte, majd rövid ideig a Selmecbányái erdészeti akadémián működött. 1893-ban került a győri főreáliskolába. Ez év decemberében indította meg, és három éven át szerkesztette a Középiskolai Mathematikai Lapokat, amely —jellegét tekintve — a világon az első ilyen kezdeményezés volt. A folyóirat — amely rövid megszakításokkal mind a mai napig megjelenik — igen nagy mértékben segíti a fiatal matematikusok fejlődését. Arany Dániel nevét viseli a gimnáziumok első és második osztályosai számára évenként megrendezett országos matematikai verseny. 1896-tól Budapesten tanított különböző középiskolákban, azonban a Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartása miatt nyugdíjazták. Ettől kezdve biztosítási matematikával foglalkozott. A második világháború idején gettóban halt meg. Több középiskolai tankönyvet írt Szíjártó Miklóssal közösen, ezek a századforduló idején népszerűek voltak. T udományos téren valószínűségszámítási tárgyú, és biztosítási matematikával kapcsolatos értekezései jelentek meg. Arany Dániel 1863-ban született Pesten és 1945-ben hunyt el Budapesten. (r) Az Ócsa környéki akácosban a termelők már most méhekhez hasonló szorgalommal készítik elő a kaptárt és lakóit, hogy minél több édes exportcikk kerüljön majd a külföldi fogyasztókhoz is. Fejtörő Az előző heti játék kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1. A napfoltok előfordulásának gyakorisága kb. 12 éves időszakos változást mutat, melynek hatásai sok földi jelenségen is kimutathatók. 2. Pöld típusú bolygó a Naprendszerben a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars és valószínűleg a Plútó. Föld típusú égitest a Hold is. Ezeket az égitesteket viszonylag kicsiny méret és nagy átlagsűrűség jellemzi, szemben az óriásbolygókkal — Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz —, amelyeknek átlagsűrűsége kicsi, de a bolygók átmérője nagy. 3. A Merkúron, amely — akárcsak a Hold a Földet — ugyanannyi idő alatt kerüli meg a Napot, mint amennyi idő alatt egyszer megfordul a saját tengelye körül. A merkúri nap, illetve a merkúri év 85 földi nap. Játékunk e heti fordulójának kérdései: 1. Melyik bolygón nincsenek évszakok? 2. Melyek a szabad szemmel látható bolygók? 3. Mi a perihélium? Múlt heti számunk helyes megfejtői: Súdár Gedeon Százhalombatta, Endrei Gáborné Érd, Abonyi Annamária Cegléd. A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három darab 300 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat jövő hét csütörtökig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap Szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irányítőszám: 1446.
