Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-21 / 92. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. ÁPRILIS 21., SZERDA Melyik nyelv a legszebb? Barangolás Abasártól Zebegényig Anyanyelvűnk ünnepének első napján két új kötet is hever az asztalomon — Szilágyi Ferenc munkái majdnem egy időben láttak napvilágot: a Fejtsünk siót! a Tankönyvkiadónál, A magyar szókincs regénye pedig a Csokonai Kiadónál Debrecenben. Az ember azt hinné, hogy szó lesz a két könyvről a magyar nyelv hetének valamelyik rendezvényén, de a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, amely Pest megyében a programot szervezte, sajnálatos módon megfeledkezett a kitűnő nyelvészről, holott a jelentős eseménysorozat „gyermek- és iskolaközeli” jelszóval indult. Már a kötetek címe és a kiadóik is jelzik a tartalmat. Anyanyelvűnk több ezer éves történetét dolgozzák fel szórakoztató módon — kisiskolásoknak is élvezhetőén. A most harmadik kiadást megért A magyar szókincs regénye című kötetet nem is Magyarországon indította útjára a szerző: először az amerikai magyarság clevelandi rádiójában, Dús László „Nemzetek rádiója” sorozatában hangzott el. (A budapesti rádióban készült felvételeket a műsorexport osztály küldte ki hangszalagon.) Igen nagy hiányt pótolt kinn ez a munka, Dús László könyvalakban is ki akarta adatni, hogy hallgatóit megajándékozza vele. Voltaképpen az ő anyagi támogatásával jelenhetett meg itthon az első kiadás. A másodikat pedig (a rádiótulajdonos és az akkor még New Yorkban tevékenykedő Püski Sándor jóvoltából) a nyugati magyarság szintén megismerhette, de a szomszédos országokba alig-alig juthatott el. Most, hogy a határok úgy-ahogy megnyíltak, talán remélhetjük, hogy ott is megismerhetik a magyarok a harmadik kiadásból anyanyelvűnk évezredes históriáját. Szilágyi Ferenc munkáját főleg nekik szánta és szimbolikusan nekik is dedikálta. Nem csupán a magyar szókincs rétegeit ismerhetjük meg belőle; a finnugor hal szótól a török borjún keresztül a nyelvújítás hasznos csodabogaráig; a rovátkolt barom-ból összeépült rovar-ig (amely az éppen kétszáz éve született Bugát Pál szóalkotása), a maszek-ig, a hobbiig, hanem azt is megtudhatjuk például, hogy hány szó van a magyar nyelvben, melyik a tíz legszebb magyar szavunk — Kosztolányi Dezső és a szerző szerint —, és melyik nyelv a legszebb a világon. A Fejtsünk szót! anyagának egy része — bár ez a kötet is történetileg tekinti át a magyar szókincset — kisebb szórakoztató mozaikokból épül fel. A kenu szavunktól a mokaszin-ig — indián eredetű szavainktól — a pepita bikiniig. (Ez utóbbi nem más, mint tulajdonnévből, Pepita de Ortega táncosnő nevéből — aki kockás sálat viselt fellépéseikor — lett közszó.) A nagy érdeklődésre számot tartó utolsó rész az Abasártól Zebegényig alcímet viseli. (Barangolás földrajzi neveink rengetegében). Ebben is rendszerezetten a névadás típusainak megfelelően találja meg az olvasó olyan neveink eredetét, mint például Balaton, Füred (aminek semmi köze a fürdőhöz és a fürdik-hez: eredetileg Füljed volt), Leányfalu, Pilis vagy Pannonhalma. A kötet hasznos kiadvány, a gyerek megtudhatja, hogy anyanyelve, melyet minden percben használ, hol helyezkedik el a világ térképén, a nyelvek rengetegében. S most, amikor idegen nyelveket is tanulnak, meglátják az összefüggéseket egyes nyelvek és nyelvcsaládok között; azt például, hogy a magyar kocsi és az angol coach azonos eredetű szó (ezúttal mi adtuk „kölcsön” az angoloknak), vagy hogy az elemózsia és az alamizsna egy tőről sarjadt, akárcsak a kunyhó, a kohó és a kukta. Hogy miért nem kapott szót a szerző a magyar nyelv hete műsorában? Talán mert két könyve is megjelent erre az alkalomra. Igaz, ma már inkább irodalomtörténészként, Csokonai-kutatóként ismerik a nyelvészként indult Szilágyi ferencet. Paizs Dezső keze alatt kezdte a pályát, aki valamikor Cegléden is tanított, és meg is fejtette a város nevének eredetét: egy fűzfafajtát jelentő cegle, cigié szóból. Fel is hívtam Cegléd polgármesterét, Mácz Istvánt, hogy pótolja a mulasztást, és fogadja a jeles eseményen a könyveket és szerzőjét. így Szilágyi Ferenc a záróünnepségen dedikálja a város polgárainak alkalomhoz illő köteteit, a diákok nem kis örömére. Ónody Éva Szilágyi Ferenc FEJTSÜNK SZÓT! Megyei résztvevő a Mozart-versenyen Esztergom, Duna Múzeum Törökbálinti művész tárlata Hadik Gyula szobrászművész zömmel kisplasztikákat tartalmazó kiállítását rendezik meg ma délután 5 órakor az esztergomi Duna Múzeum (Kölcsey Ferenc utcai) épületében. A Törökbálinton élő és alkotó művész legutóbbi, Zsámbékon megrendezett tárlatán látható volt annak a Jüliánus barátot ábrázoló kő-fémszobornak a mása, amely — köztéri szoborként — Esztergom egy parkjában látható. A ma nyíló esztergomi rendezvényt Mucsi András művészettörténész nyitja meg. (A kiállítás május 25-éig tart nyitva.) Báthory Júlia kiállítása Az IBM Magyarország lesz 1993-ban a Magyar Állami Hangversenyzenekar főszponzora. A megállapodás ünnepélyes aláírása alkalmából tartottak sajtótájékoztatót a Zeneművészeti Főiskolán. Az IBM és az ÁHZ együttműködése keretében ősszel négy koncertből álló közös Mozartbérletet szerveznek a Zeneakadémia nagytermében. Az első három koncert egyben fiatal zongoraművészek versenye is lesz — tudtuk meg Straub Elektől, az IBM Magyarország vezérigazgatójától. A verseny szervezési költségeire közel egymillió forintot ajánlanak fel. A zenekar munkájához 2,5 millió forinttal járulnak hozzá. Megállapodásuk egyelőre csak erre az évre szól. Az IBM támogatásával még színvonalasabb munkát végezhet a megváltozott kulturális helyzetben versenyre kényszerített zenekarunk — mondta Lukács Ervin, az ÁHZ zeneigazgatója. Kifejezte reményét, hogy koncertjeik megfelelő reklámot jelentenek majd támogatóiknak. Nagy Bálint, az IBM reklámigazgatója az ÁHZ-val közös Mozart-bérletükről és a hangversenyek keretében rendezett versenyről számolt be. A verseny az első három hangversenyen — október 14-én és 28-án, valamint november 26-án — zajlik. Szólistái a Zeneakadémia tavalyi Mozart-versenyének nyertesei — a váci Bogányi Gergely, Pataki Imre, és Biziák Dóra — lesznek. A nyolcvan-, ötven-, illetve harmincezer forintos díjakról az öttagú zsűri, valamint egy-egy szavazattal a zenekar és a közönség dönt. A záróhangverseny, egyben az ünnepélyes díjkiosztás december 6-án, Mozart halálának évfordulóján lesz. A Requiem előadásával záruló hangversenyt Erdélyi Miklós vezényli, közreműködője Franki Péter zongoraművész lesz. A bérleteket májusban kezdik árusítani. (d. v. s.) Báthory Júlia művészete a magyar és az egyetemes kultúra szerves részét képezi. Külön öröm, hogy körünkben köszönthetjük a ma is fiatalos frissességű művésznőt, aki gazdag életművét tárja e kiállítással a nagyközönség elé. Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Fekete György, a művelődési tárca helyettes államtitkára Báthory Júlia Párizs—Budapest című kiállítását nemrég az Iparművészeti Múzeumban. A 92 éves művésznő ezt követően vette át a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagsági oklevelét. A reprezentatív tárlaton Báthory Júlia üvegplasztikáit, pannóit és pannóterveit, vázáit, gyertyatartóit, tálkáit, poharait láthatják az érdeklődők. Báthory Júlia művészetét az üvegcsiszolás, vésés, homokfúvás technikáinak bravúros ismerete jellemzi. A kiállítás anyagát a művésznő családja, egyházi gyűjtemények és más intézmények, illetőleg az Iparművészeti Múzeum bocsátotta rendelkezésre. Fehéren fekete — színezve Eredetileg fekete-fehér, de később kémiai eljárásokkal színezett fotókat mutatott be a nagyközönség előtt Vázsonyi Béla, a Forte cég vegyészmérnöke Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem aulájában. A művészi színvonalú képeket készítő — bár magát amatőrnek valló — Vázsonyi Béla egy még nem elterjedt, s talán sokak által nem is ismert technikával varázsolja színessé képeit, melyeket fekete-fehér fotópapírra készít. Ennek érdekessége az, hogy az egyes színeket, s azok árnyalatait nem utólag viszi fel ecsettel, hanem ezeket egyfajta vegyszeres fürdőben kapják meg a fotók. A kiállító hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy bár a Colorvir nevű oldat francia gyártmányú, de a felvételek egy nem erre a célra készült, a boltokban is forgalmazott polietilén bevonatú Fortespeed papírra készültek. Azaz a magyar fotópapír legalább olyan jó minőségű, sokoldalú, s olyan jól megállja a helyét, mint nyugati társai. Vázsonyi Béla az eljárás jelentőségét abban látja, hogy ezzel a technikával készülhetnek finom színezésű, művészi képek, de a reklámszakma is alkalmazhatja, hiszen éppígy elérhetők a plakátokhoz szükséges harsány, rikító színek is. Vázsonyi Béla szerint ez is bizonyítja, hogy nincs kiveszőben a fekete-fehér fotózás, ugyanis ebben az eljárásban jóval nagyobb lehetőségek rejlenek, mint a színes fényképezésben. A kiállítást — amely még ma kilenc és tizennyolc óra között megtekinthető a Nagyvárad tér 4. szám alatt — Bizaglich Jenő, a Magyar Amatőr Fotósok Országos Szövetségének elnöke nyitotta meg. N. L. Vácott nyílt meg a rendezvénysorozat Sajtónyelvében él a nemzet? NÜtt A magyar nyelv hete jjgg/ országos ünnepi renkW'fÉ’ dezvényeihez méltó ~ szavakat kellene most felsorakoztatni. Ha nem is költői szépségű gondolatokat, mert hiszen az újságírás nem épp a szépirodalomhoz tartozik. Nem is szakirodalom, bár mindegyikből merít egy keveset. Valahogy így fogalmazott Grétsy László tanár, a népszerű nyelvész, az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának tanszékvezetője a Vácott hétfő este megrendezett ünnepi megnyitón. A Bartók Béla Zeneiskola nagytermében Lázár Tibor, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pest Megyei Egyesülete ügyvezető elnöke mutatta be, a házigazdák nevében Bartos Ferenc polgármester köszöntötte a vendégeket — köztük Katona Tamás miniszterelnökségi államtitkárt, a választókörzet országgyűlési képviselőjét, Inczédy Jánost, a Pest Megyei Közgyűlés elnökét, Vígh Károly történészt, a TIT országos alelnökét, a Pest Megyei Egyesület elnökét, Piróth Esztert, a TIT Szövetségi Iroda igazgatóját. Katona Tamás ünnepi beszédében közvetlen hangon szólt a közönséghez, elsősorban a diákokhoz, arra figyelmeztetve őket, hogy a nyelv éles fegyver, a fiatalok maguknak csiszolják, fejlesztik jövőjük érdekében. Emlékeztetett arra is, miszerint a nemzeti nyelv ügye, a nyelvújítás mindig együtt járt a politikai haladással. Sajnos, a politika el szokta rontani a nyelveket. A szónok bizonyító példákat sorolt fel az előző negyven év terhére, amikor a felelősség elkerülését szolgáló szürke, lelketlen hivatalos nyelv uralkodott el az országban. Pedig, mint azt máxllylyés Gyula is megállapította, s gondolatait az alkalomra kiadott programfüzet is idézte: „A magyar nyelv természeténél fogva az egyszerűséget, világosságot kívánja.” Igaz mondás, hogy nyelvében él a nemzet. Ez már Grétsy László témája Volt, aki előadása kezdetén a szállóige eredetét is feltárta hallgatósága előtt, mégpedig Kővári László, múlt századi jeles történész Székely hazáról című könyvének Laborfalva című fejezetéből olvasva fel egy részletet, melynek utolsó sorai szerint: „Színészet által terjed a nyelv. Nyelvében él a nemzet.” Ezek után az előadó az Anyanyelvápolók Szövetségéhez és a megyei egyesületnek címezve tette fel a kérdést: Sajtónyelvében él-e a nemzet? Természetesen él — válaszolta rá határozottan a nyelvész, de azt is hozzátette, hogy „biz’ nem valami szépen”. Először is a mai sajtó helyesírása csapnivaló — jelentette ki. Ebben része van a számítógépek alkalmazásának is. Ez a magyarázat azonban nem mentség. — Vannak olyan közlemények — hangoztatta —, amelyek szerzői bizonyos szójelentésekkel nincsenek tisztában. Túl gyakran használnak idegen szavakat, gyakran hibásan írják azokat, sok a szótévesztés. Pedig tudhatnák: nehéz elhinni, hogy interjú készült a „néhai elnökkel”; a kontraktus nem azonos a kontaktussal; a karakterjellem szó egyszerre jelenti ugyaanazt, idegenül és magyar nyelven. Ugyanúgy hibás szókapcsolat a lábpedál; a veterán akkor is idős, ha azt külön nem jelezzük, a fadeszka meg egyszerűen komikus. A sajtóban még mindig gyakori a hivatalos stílus, az utóbbi években pedig eluralkodott a durva hang — hangzott a hibák felsorolása. Ám kapott a magyar újságírás jó pontokat is. Például a mind több, szellemes címekért, a kor új fogalmait kifejező szóalkotásokért. Az előadás után a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai és tanárai magyar zeneszerzők műveit adták elő. Közreműködött Kovács István színművész. K. T. I.
