Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-19 / 90. szám

É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. ÁPRILIS 19., HÉTFŐ 3 A mi Gyurink A hatvanéves Konrád Györgyöt köszöntötték a minap ba­rátai, s a köszöntőket egy baloldali nézeteiről is ismert ha­vilapban közzétették. Kis János, az SZDSZ leszerepelt el­nöke így ír: „E megzavarodott, elbizonytalanodott ország számára Konrád György személyében testesíti meg a szo­lid polgári értékeket. A megbízhatóságot a kiszámíthatat­lansággal szemben. Az otthonos nyugalmat az ágáló hisz­tériával szemben. Az apró igazságokat, a nagy hazugsá­gokkal szemben.”Mindazt bizonyítja pár sorral odébb Ha­raszti Miklós, a médiaszakértő'. Előbb az 1983-as Beszélő­ből önmagát idézi, majd mai igazságait örökíti meg. Lássuk hát, szó szerint, ki is Konrád György, aki köz­tünk, földi halandók között él? „A külföldön egyik legol­vasottabb élő' magyar író...”Továbbá: ,Jaggatódzó Gyu­ri”,„a pontos megnevező”,„a földhözragadt realista”,„az emberi tudat csodájával eltelő filozófus”, „elégedetlen is­­tenteremtménye”,,,istenülni vágyó lírikus”,,,politikán túli politikus”,„ironikus szociológus”,,,mindenkit megértő tár­sadalombíráló”,„a modern értelmiség gyengéinek és erős­ségeinek kibeszélője”,,,magyar nyelvteremtő”,,,kelet-euró­pai mesemondó”, „autonómiájából és szabadságjogaiból nem engedő egyén”, „homálytalan kompromisszumokra kész állampolgár”, „boldog ember”. Megint továbbá: „a mi Gyurink”,,,sápadt előőrs”,,,korának vasgyúró gyerme­ke”, „hídember”, „antivátesz és antipolitikus”, valamint aki „segített a küszöbre lépnünk”.- dégé -Magyarok Világszövetsége Honfoglalási emlékhelyek Emléktábla-avatás Budapesten Ember az embertelenségben (Folytatás az I. oldalról) A választmányi ülést meg­nyitó Csoóri Sándor hangsú­lyozta: a világszövetség előtt történelmi feladatok állnak. Az MVSZ elnöke szerint itt az ideje, hogy a magyarság sikertelen időszaka, amely 1526 óta létezik, most meg­forduljon. Ehhez el kell érni, hogy a magyarság összeadja erejét. Ebben adhat fontos se­gítséget például a nemrégi­ben alakult Duna Televízió. Az előző novemberi választ­mányi ülés óta eltelt időszak munkáját Dobos László, a kárpát-medencei, Jakobffy Ernő, a nyugati és Fónay Je­nő, a magyarországi régiót képviselő alelnökök ismertet­ték. Felszólaltak a határokon túl élő magyarságot képvise­lő küldöttek is. Elsősorban a vajdasági és a horvátországi képviselő szólt drámai han­gon: a szerbek által meg­szállt bárányában sokan életü­ket vesztették, s az ottani ma-Az elmúlt két év tapasztala­tai alapján az Ipartestületek Országos Szövetsége—Ma­gyar Kézműves Kamara ki­emelt szerepet szán a szövet­ségi egység erősítésének. Ezt a célt szolgálja a szövet­ségi alapszabály módosítása is, amelyet vasárnap tűzött napirendjére az Iposz szom­baton kezdődött közgyűlése. Szűcs György, az Iposz el­nöke elmondta: az alapsza­bály-módosítással az ipartes­tületi szövetség felkészül a gazdasági kamarákkal való partnerkapcsolatra. A terüle­ti elven szerveződő kamarák gyarok — és horvátok több­ségének el kellett menekül­nie otthonából. Pozitív válto­zások történtek viszont Kár­pátalján, az ukrán kisebbségi törvényt az ottani magyarok bizonyos módosításokkal tá­mogatják. Jó a magyar ki­sebbség helyzete Szlovéniá­ban, és az utóbbi időben pozi­tív változások történnek Szlo­vákiában — derült ki az emlí­tett régiókat képviselő küldöt­tek szavaiból. A választmányi ülésen emellett gazdasági és szerve­zési kérdésekről tárgyaltak, valamint foglalkoztak a kül­földön élő magyarok részvé­teli lehetőségével a jövő évi választásokon. A Magyarok Világszövet­sége kiadott egy felhívást is, amelyben a honfoglalás 1100. évfordulójának megün­neplésére, emlékhelyek létesí­tésére szólítja fel a világban élő magyarokat. Mindezek koordinálására az MVSZ em­lékbizottságot hozott létre. önkormányzataiba a gazdasá­gi érdekképviseleti szerveze­tek tagságuk arányában dele­gálhatnak majd. Az Iposz te­rületi szövetségei ez idáig nem voltak rendes, választó­joggal bíró tagjai a szervezet­nek. Ezt változtatta meg a módosított alapszabály. A kamarai törvénnyel kap­csolatban a közgyűlés meg­erősítette az elnökséget a tör­vény előkészítése során képvi­selt álláspontjában. Ennek egyik fontos pontja, hogy az Iposz csak a kapcsolódó törvé­nyekkel együtt tartja elfogad­hatónak a kamarai törvényt. Nem volt olyan mélypontja történelmünknek, amikor ne lettek volna olyanok, akik ne­met mondtak az embertelen­ségnek, a diktatúrának és a demagógiának — e szavak­kal méltatta Szabad György, az Országgyűlés elnöke Ho­­monnay Tivadart, Budapest egykori főpolgármesterét, aki­nek Tamási Áron utcai vala­mikori házán vasárnap, a ho­locaust napján emléktáblát avattak. Szabad György mellett be­szédben méltatta Homonnay Tivadar életútját Jeszenszky Géza külügyminiszter, Szent­­györgyvölgyi Péter, Budapest köztársasági megbízottja, Horváth Béla, a XII. kerület országgyűlési képviselője és Munkáspárti követelés / Göncz Árpád ne írja alá A Munkáspárt Borsod-Aba­­új-Zemplén megyei szerveze­teinek 1500 tagja megdöbbe­néssel értesült arról, hogy a Magyar Parlament április 14-én, összemosva a fasiz­mus és a nemzetközi munkás­­mozgalom másfél évszáza­dos jelképeit, elfogadta az ötágú vörös csillag, valamint a sarló és kalapács mint szim­bólum nyilvános szerepelteté­sének tilalmáról szóló tör­vényjavaslatot. A földkerekség civilizált országaiban ilyen jellegű diszkriminatív törvény nem létezik. Nem volt és nincs ilyen parlament a világon, amely hasonló törvényjavas­latot elfogadott volna. E törvényjavaslat, ameny­­nyiben törvényerőre emelke­dik, nem lehet hosszú életű. Megszavazását pedig a ma­gyar nép a megérdemelt mó­don fogja segíteni. A Munkáspárt BAZ me­gyei és Miskolc városi szerve­zetei együttes tiltakozásukat eljuttatták a Magyar Köztár­saság elnökének, kérve őt ar­ra, hogy a törvényjavaslatot ne írja alá. (OS) Kéri Kálmán országgyűlési képviselő is. Megemlékezett az egykori főpolgármester­ről, a zsidó, a római katoli­kus, az evangélikus egyház, valamint a házában a világhá­ború alatt bújtatott zsidó me­nekültek képviselője is. A megemlékezések után az említett szónokokon kívül a felavatott emléktáblánál ko­szorút helyezett el a Homon­nay család, David Kraus, Iz­rael állam budapesti nagykö­vete, Gallov Rezső államtit­kár, Csépe Béla, a KDNP frakcióvezetője és Sebes Gá­bor, a XII. kerület polgármes­tere. Lerótták kegyeletüket a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Nemzeti Ellenállási Újszerű megközelítésben vizs­gálta a környezeti konfliktusok megoldásának lehetőségeit a Magyar Humánökológusok Tár­sasága hét végi nyilvános ülé­sén és vitáján. Az 1991-ben ala­kult társaság rendezte tanácsko­záson a magyar társadalom kör­nyezetvédelmi gondolkodását vizsgálva megállapították: az ál­lampolgárok elsősorban az ön­­kormányzatoktól remélnek in­tézkedéseket az általuk sürgető­nek vélt környezetvédelmi vál­tozásokhoz. Mindeközben egy­re többen igénylik, hogy közvet­lenül is részt vehessenek a kör­nyezeti ártalmak elhárításában, a problémák megoldásában. A Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun megyei választmá­nya 1993. április 18-án alakuló ülésén Kecskeméten megtartot­ta az alapszabályban rögzített tisztújítását. Egyhangú szavazással vá­lasztotta meg a megyei elnök­ség tagjait. Új elnöknek Lezsák Sándort, alelnöknek Fekete Pált és Pajor Kálmánt. Etikai bizottság elnökének: Szövetség és a Raoul Wallen­berg Egyesület képviselői is. A kegyeletes megemlékezé­sen több országgyűlési képvi­selő, közéleti személyiség és a budapesti lengyel nagykö­vet is részt vett. Homonnay Tivadar 1888-ban született, 1920-tól országgyűlési képviselő. 1942-ben Budapest főpolgár­mestere lett, majd 1944-ben Magyarország náci megszál­lásakor lemondott tisztségé­ről. A náci és a nyilas uralom időszakában budai házában lengyel és magyar zsidó gyer­mekeknek nyújtott menedé­ket. Homonnay Tivadart a Rákosi-rendszerben meghur­colták, és kitelepítették. 1964-ben hunyt el. A konferencián ezzel össz­hangban ajánlások születtek a környezeti konfliktusok megol­dásának több szempontú, szoci­ális és gazdasági tényezőket egyaránt figyelembe vevő lehe­tőségeire — mondta Erdélyiné Szalóki Judit titkár. Hozzátette: a humánökológusok további szakmai és módszertani segítsé­güket ajánlották az önkormány­zatoknak, hogy ily módon is tá­mogassák környezetvédelmi és a vele kapcsolatos hatósági munkájukat. Szorgalmazták: minél több önkormányzatnál és önkormányzati szövetségnél ve­zessék be a környezetgazda te­vékenységet. dr. Vancsura Istvánt, tagjainak dr: Vidéi Mihályt és Csépányi Nétuszt. Számvizsgáló Bizottság új el­nökének Katona Lászlót, tagjai­nak Tóth-Szóllős Mihályt és Facskó Mátyásáét választotta. Az Országos Választmányban Bagi Béla. Tóth Szőllős Mihály, Schmidt Antal, Pajor Kálmán és Fekete Pál képviseli a megyét. (OS) Orbán az elnök Orbán Viktor eddigi parlamen­ti frakcióvezetőt választotta a Fiatal Demokraták Szövetségé­nek első elnökévé a Fidesz V. kongresszusa. A 411 leadott szavazatból 73 érvénytelen volt, 338-an pedig Orbán Viktorra szavaztak. Orbán Viktor kifejtette: min­dent megtesz azért, hogy a Fi­deszt a legnagyobb sikerre ve­zesse. „Ha kellő támogatottsá­got fogok kapni az országos el­nökség tagjaitól, a leendő me­gyei és helyi elnököktől, a Fi­desz aktivistáitól, valamint a tagjainktól, akkor ez a párt to­vábbra is olyan párt marad, amelyet úgy foglalhatunk ösz­­sze: szabadelvű, mérsékelt, nemzetileg elkötelezett közép­párt. És egy ilyen pártnak kell nyernie az 1994-es választáso­kon” — mondta a résztvevők ütemes tapsától kísérve Orbán Viktor, a Fiatal Demokraták Szövetségének első elnöke. Hatalomra éhesen Tardos Márton, az SZDSZ frakcióvezetője egy lengyel lapnak nyilat­kozva elmondta, hogy a '94-es választások győzte­seinek. akik majd koalíci­óra lépnek, nem lesz irigylésre méltó helyze­tük. Nem, hiszen az or­szág gazdasági helyzete rosszabbnak ígérkezik, mint a négy évvel ezelőtti volt. A másik parlamenti liberális párt, a Fidesz Tardoshoz hasonlóan ne­hézségről beszél, amely nehézségeket majd a vá­lasztások után bizony népszerűtlen intézkedés­nek kell követniük. Mily érdekes! Az Antall-kor­­mány esetében e népsze­rűtlen intézkedéseket eme két — a jövendő kor­mánnyal olyannyira lojá­lis — párt az elmúlt évek­ben másképpen ítélte meg. Az adórendszerben bekövetkezett változások­ra például azt mondta, hogy a kormány nem vál­lalkozásbarát. S bár a nyugdíjasok a szocializ­mus éveiben soha annyi nyugdíjemelést nem kap­tak, mint most, mégis a li­berális pártokhoz közeli lapok meg a nemzeti mé­dia semmiféle intést nem kaptak arra vonatkozó­an, hogy fogják csende­sebbre magukat, amikor kétmillió idős embert her­gelnek. Érdekes módon az Antall-kormány a 36 százalékos inflációt 20 százalék körülire törte, ami természetesen nép­szerűtlen intézkedések­kel kell, hogy együtt jár­jon, ám ebben az esetben ezek a pártok csak a nép­szerűtlenséget vették ész­re. Most, amikor azt hi­szik, hogy eljön talán az ő idejük, máris készítge­­tik az embereket: a követ­kező négy esztendő sem lesz könnyű, holott eled­dig mást sem szajkóztak, mint azt, hogy majd a szakemberek. Mindebből világosan kitűnik: a par­lamenti liberális pártok nagymértékben áhítoz­nak a hatalomra. (Vödrös) Iposz-közgyulés Kapcsolatok a kamarákkal Hancsovszki János felvétele Humánökológusok tanácskozása Tisztújítás Kecskeméten Lezsák Sándor az elnökség élén

Next

/
Thumbnails
Contents