Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-19 / 90. szám
É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. ÁPRILIS 19., HÉTFŐ 3 A mi Gyurink A hatvanéves Konrád Györgyöt köszöntötték a minap barátai, s a köszöntőket egy baloldali nézeteiről is ismert havilapban közzétették. Kis János, az SZDSZ leszerepelt elnöke így ír: „E megzavarodott, elbizonytalanodott ország számára Konrád György személyében testesíti meg a szolid polgári értékeket. A megbízhatóságot a kiszámíthatatlansággal szemben. Az otthonos nyugalmat az ágáló hisztériával szemben. Az apró igazságokat, a nagy hazugságokkal szemben.”Mindazt bizonyítja pár sorral odébb Haraszti Miklós, a médiaszakértő'. Előbb az 1983-as Beszélőből önmagát idézi, majd mai igazságait örökíti meg. Lássuk hát, szó szerint, ki is Konrád György, aki köztünk, földi halandók között él? „A külföldön egyik legolvasottabb élő' magyar író...”Továbbá: ,Jaggatódzó Gyuri”,„a pontos megnevező”,„a földhözragadt realista”,„az emberi tudat csodájával eltelő filozófus”, „elégedetlen istenteremtménye”,,,istenülni vágyó lírikus”,,,politikán túli politikus”,„ironikus szociológus”,,,mindenkit megértő társadalombíráló”,„a modern értelmiség gyengéinek és erősségeinek kibeszélője”,,,magyar nyelvteremtő”,,,kelet-európai mesemondó”, „autonómiájából és szabadságjogaiból nem engedő egyén”, „homálytalan kompromisszumokra kész állampolgár”, „boldog ember”. Megint továbbá: „a mi Gyurink”,,,sápadt előőrs”,,,korának vasgyúró gyermeke”, „hídember”, „antivátesz és antipolitikus”, valamint aki „segített a küszöbre lépnünk”.- dégé -Magyarok Világszövetsége Honfoglalási emlékhelyek Emléktábla-avatás Budapesten Ember az embertelenségben (Folytatás az I. oldalról) A választmányi ülést megnyitó Csoóri Sándor hangsúlyozta: a világszövetség előtt történelmi feladatok állnak. Az MVSZ elnöke szerint itt az ideje, hogy a magyarság sikertelen időszaka, amely 1526 óta létezik, most megforduljon. Ehhez el kell érni, hogy a magyarság összeadja erejét. Ebben adhat fontos segítséget például a nemrégiben alakult Duna Televízió. Az előző novemberi választmányi ülés óta eltelt időszak munkáját Dobos László, a kárpát-medencei, Jakobffy Ernő, a nyugati és Fónay Jenő, a magyarországi régiót képviselő alelnökök ismertették. Felszólaltak a határokon túl élő magyarságot képviselő küldöttek is. Elsősorban a vajdasági és a horvátországi képviselő szólt drámai hangon: a szerbek által megszállt bárányában sokan életüket vesztették, s az ottani ma-Az elmúlt két év tapasztalatai alapján az Ipartestületek Országos Szövetsége—Magyar Kézműves Kamara kiemelt szerepet szán a szövetségi egység erősítésének. Ezt a célt szolgálja a szövetségi alapszabály módosítása is, amelyet vasárnap tűzött napirendjére az Iposz szombaton kezdődött közgyűlése. Szűcs György, az Iposz elnöke elmondta: az alapszabály-módosítással az ipartestületi szövetség felkészül a gazdasági kamarákkal való partnerkapcsolatra. A területi elven szerveződő kamarák gyarok — és horvátok többségének el kellett menekülnie otthonából. Pozitív változások történtek viszont Kárpátalján, az ukrán kisebbségi törvényt az ottani magyarok bizonyos módosításokkal támogatják. Jó a magyar kisebbség helyzete Szlovéniában, és az utóbbi időben pozitív változások történnek Szlovákiában — derült ki az említett régiókat képviselő küldöttek szavaiból. A választmányi ülésen emellett gazdasági és szervezési kérdésekről tárgyaltak, valamint foglalkoztak a külföldön élő magyarok részvételi lehetőségével a jövő évi választásokon. A Magyarok Világszövetsége kiadott egy felhívást is, amelyben a honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére, emlékhelyek létesítésére szólítja fel a világban élő magyarokat. Mindezek koordinálására az MVSZ emlékbizottságot hozott létre. önkormányzataiba a gazdasági érdekképviseleti szervezetek tagságuk arányában delegálhatnak majd. Az Iposz területi szövetségei ez idáig nem voltak rendes, választójoggal bíró tagjai a szervezetnek. Ezt változtatta meg a módosított alapszabály. A kamarai törvénnyel kapcsolatban a közgyűlés megerősítette az elnökséget a törvény előkészítése során képviselt álláspontjában. Ennek egyik fontos pontja, hogy az Iposz csak a kapcsolódó törvényekkel együtt tartja elfogadhatónak a kamarai törvényt. Nem volt olyan mélypontja történelmünknek, amikor ne lettek volna olyanok, akik nemet mondtak az embertelenségnek, a diktatúrának és a demagógiának — e szavakkal méltatta Szabad György, az Országgyűlés elnöke Homonnay Tivadart, Budapest egykori főpolgármesterét, akinek Tamási Áron utcai valamikori házán vasárnap, a holocaust napján emléktáblát avattak. Szabad György mellett beszédben méltatta Homonnay Tivadar életútját Jeszenszky Géza külügyminiszter, Szentgyörgyvölgyi Péter, Budapest köztársasági megbízottja, Horváth Béla, a XII. kerület országgyűlési képviselője és Munkáspárti követelés / Göncz Árpád ne írja alá A Munkáspárt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezeteinek 1500 tagja megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Magyar Parlament április 14-én, összemosva a fasizmus és a nemzetközi munkásmozgalom másfél évszázados jelképeit, elfogadta az ötágú vörös csillag, valamint a sarló és kalapács mint szimbólum nyilvános szerepeltetésének tilalmáról szóló törvényjavaslatot. A földkerekség civilizált országaiban ilyen jellegű diszkriminatív törvény nem létezik. Nem volt és nincs ilyen parlament a világon, amely hasonló törvényjavaslatot elfogadott volna. E törvényjavaslat, amenynyiben törvényerőre emelkedik, nem lehet hosszú életű. Megszavazását pedig a magyar nép a megérdemelt módon fogja segíteni. A Munkáspárt BAZ megyei és Miskolc városi szervezetei együttes tiltakozásukat eljuttatták a Magyar Köztársaság elnökének, kérve őt arra, hogy a törvényjavaslatot ne írja alá. (OS) Kéri Kálmán országgyűlési képviselő is. Megemlékezett az egykori főpolgármesterről, a zsidó, a római katolikus, az evangélikus egyház, valamint a házában a világháború alatt bújtatott zsidó menekültek képviselője is. A megemlékezések után az említett szónokokon kívül a felavatott emléktáblánál koszorút helyezett el a Homonnay család, David Kraus, Izrael állam budapesti nagykövete, Gallov Rezső államtitkár, Csépe Béla, a KDNP frakcióvezetője és Sebes Gábor, a XII. kerület polgármestere. Lerótták kegyeletüket a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Nemzeti Ellenállási Újszerű megközelítésben vizsgálta a környezeti konfliktusok megoldásának lehetőségeit a Magyar Humánökológusok Társasága hét végi nyilvános ülésén és vitáján. Az 1991-ben alakult társaság rendezte tanácskozáson a magyar társadalom környezetvédelmi gondolkodását vizsgálva megállapították: az állampolgárok elsősorban az önkormányzatoktól remélnek intézkedéseket az általuk sürgetőnek vélt környezetvédelmi változásokhoz. Mindeközben egyre többen igénylik, hogy közvetlenül is részt vehessenek a környezeti ártalmak elhárításában, a problémák megoldásában. A Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun megyei választmánya 1993. április 18-án alakuló ülésén Kecskeméten megtartotta az alapszabályban rögzített tisztújítását. Egyhangú szavazással választotta meg a megyei elnökség tagjait. Új elnöknek Lezsák Sándort, alelnöknek Fekete Pált és Pajor Kálmánt. Etikai bizottság elnökének: Szövetség és a Raoul Wallenberg Egyesület képviselői is. A kegyeletes megemlékezésen több országgyűlési képviselő, közéleti személyiség és a budapesti lengyel nagykövet is részt vett. Homonnay Tivadar 1888-ban született, 1920-tól országgyűlési képviselő. 1942-ben Budapest főpolgármestere lett, majd 1944-ben Magyarország náci megszállásakor lemondott tisztségéről. A náci és a nyilas uralom időszakában budai házában lengyel és magyar zsidó gyermekeknek nyújtott menedéket. Homonnay Tivadart a Rákosi-rendszerben meghurcolták, és kitelepítették. 1964-ben hunyt el. A konferencián ezzel összhangban ajánlások születtek a környezeti konfliktusok megoldásának több szempontú, szociális és gazdasági tényezőket egyaránt figyelembe vevő lehetőségeire — mondta Erdélyiné Szalóki Judit titkár. Hozzátette: a humánökológusok további szakmai és módszertani segítségüket ajánlották az önkormányzatoknak, hogy ily módon is támogassák környezetvédelmi és a vele kapcsolatos hatósági munkájukat. Szorgalmazták: minél több önkormányzatnál és önkormányzati szövetségnél vezessék be a környezetgazda tevékenységet. dr. Vancsura Istvánt, tagjainak dr: Vidéi Mihályt és Csépányi Nétuszt. Számvizsgáló Bizottság új elnökének Katona Lászlót, tagjainak Tóth-Szóllős Mihályt és Facskó Mátyásáét választotta. Az Országos Választmányban Bagi Béla. Tóth Szőllős Mihály, Schmidt Antal, Pajor Kálmán és Fekete Pál képviseli a megyét. (OS) Orbán az elnök Orbán Viktor eddigi parlamenti frakcióvezetőt választotta a Fiatal Demokraták Szövetségének első elnökévé a Fidesz V. kongresszusa. A 411 leadott szavazatból 73 érvénytelen volt, 338-an pedig Orbán Viktorra szavaztak. Orbán Viktor kifejtette: mindent megtesz azért, hogy a Fideszt a legnagyobb sikerre vezesse. „Ha kellő támogatottságot fogok kapni az országos elnökség tagjaitól, a leendő megyei és helyi elnököktől, a Fidesz aktivistáitól, valamint a tagjainktól, akkor ez a párt továbbra is olyan párt marad, amelyet úgy foglalhatunk öszsze: szabadelvű, mérsékelt, nemzetileg elkötelezett középpárt. És egy ilyen pártnak kell nyernie az 1994-es választásokon” — mondta a résztvevők ütemes tapsától kísérve Orbán Viktor, a Fiatal Demokraták Szövetségének első elnöke. Hatalomra éhesen Tardos Márton, az SZDSZ frakcióvezetője egy lengyel lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a '94-es választások győzteseinek. akik majd koalícióra lépnek, nem lesz irigylésre méltó helyzetük. Nem, hiszen az ország gazdasági helyzete rosszabbnak ígérkezik, mint a négy évvel ezelőtti volt. A másik parlamenti liberális párt, a Fidesz Tardoshoz hasonlóan nehézségről beszél, amely nehézségeket majd a választások után bizony népszerűtlen intézkedésnek kell követniük. Mily érdekes! Az Antall-kormány esetében e népszerűtlen intézkedéseket eme két — a jövendő kormánnyal olyannyira lojális — párt az elmúlt években másképpen ítélte meg. Az adórendszerben bekövetkezett változásokra például azt mondta, hogy a kormány nem vállalkozásbarát. S bár a nyugdíjasok a szocializmus éveiben soha annyi nyugdíjemelést nem kaptak, mint most, mégis a liberális pártokhoz közeli lapok meg a nemzeti média semmiféle intést nem kaptak arra vonatkozóan, hogy fogják csendesebbre magukat, amikor kétmillió idős embert hergelnek. Érdekes módon az Antall-kormány a 36 százalékos inflációt 20 százalék körülire törte, ami természetesen népszerűtlen intézkedésekkel kell, hogy együtt járjon, ám ebben az esetben ezek a pártok csak a népszerűtlenséget vették észre. Most, amikor azt hiszik, hogy eljön talán az ő idejük, máris készítgetik az embereket: a következő négy esztendő sem lesz könnyű, holott eleddig mást sem szajkóztak, mint azt, hogy majd a szakemberek. Mindebből világosan kitűnik: a parlamenti liberális pártok nagymértékben áhítoznak a hatalomra. (Vödrös) Iposz-közgyulés Kapcsolatok a kamarákkal Hancsovszki János felvétele Humánökológusok tanácskozása Tisztújítás Kecskeméten Lezsák Sándor az elnökség élén