Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-17 / 89. szám

{ PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. ÁPRILIS 17.. SZOMBAT A művészvilág közepe? Az idő Balogh Lajos grafikusművész karikatúráit láthatják hétfőtől, április 19-étől az érdeklődők Dunakeszin a Gárdonyi Galé­riában. A három hétig nyitva tartó kiállítást Szuhay Balázs, a Ludas Matyi főszerkesztője nyitja meg délután 6 órakor. Ennyi a hír. De hogy emö­­gött mennyi energia, mennyi fáradozás és szellemi befekte­tés rejtőzködik, azt csupán az érti (vagy sejti) meg, aki a népművelési, pontosabban: közművelődési rejtelmek nem éppen kíméletes sűrűjébe egyetlen egyszer legalább be­tévedt. Úgy tűnik, a dunake­szi Gárdonyi Galéria mindene­se, Horpácsiné Horváth Emí­lia egyszer „betévedt” ide... és azóta is fáradhatatlan. — Könyvtáros voltam a du­nakeszi Gárdonyi Géza Szak­­középiskolában — kezdi a be­szélgetést —, s látva láthat­tam a munkásgyerekek von­zalmát a szépségek iránt. A színre, a zenélni tudó képek árnyalataira épp oly szüksége van a tanulónak, mint annak a művészembernek, aki hivatást múlhat, de a képtár marad ■ érez benne... És megszületett az ötlet (1978-ban volt), ren­dezzünk időszakonként igazi művészi élményt nyújtó kiállí­tásokat... — Ön lett tehát a Gárdonyi Galéria megszervezője. Kik se­gítették és segítik a munkájá­ban? — kérdezem. — Azok, akikért a Galéria megszületett: a szakmunkásta­nulók, és természetesen a kol­légák is... És a beszélgetésünk során kiderül, hogy volt olyan eset is, amikor éjjel háromig rá­máztak, üvegeztek, takarítot­tak a tanulók, csakhogy más­nap Szabó Gábor művész ér­meit megcsodálhassa az isko­la, meg a szülők, Dunakeszi­ről, Vácról. Amikor a kiállító képzőmű­vészekről érdeklődöm, egész lajstromra rúgó névsort tár elém. Szabó Iván Munkácsy­­díjas szobrászművésszel kez­di — nem hiába. Az iskola 1992 októberében emléktáb­lát avatott fel névadójáról, és e domborművet Szabó Iván készítette. Érdekesség gya­nánt megjegyzi: az emlékműa­vatáson Apor Elemér író is megjelent, és egy különös könyvvel — az Egri csillagok őáltala írt „folytatásával” — ajándékozta meg a művészt. De Eger képviseletében má­sok is ott voltak, tudjuk meg Horpácsiné Horváth Emíliá­tól, ami talán azt is jelzi, Du­nakeszin is, sőt, megyénkén is túlmutató rendezvény volt. — Mi a fizetség mindezért? — Egy krajcárt sem igé­nyel senki — mondja. — Sem jómagam, sem a munká­latokban társaimmá szegődött tanulók. Akik ráadásul sza­badidejüket áldozzák fel... a Gárdonyi Galériáért. Vissza­térve a kiállító művészekre: Szabó Ivánt Várady Sándor szobrász követte, majd Szász Endre aranyozott nyomatait állítottuk ki; vendégünk volt Losonci Lilla festőművész, az említett Szabó Gábor szob­rász... Hírünk annyira elter­jedt, hogy egy íroroszágban élő művész is jelentkezett — Esteban Fekete, aki színes fa­metszeteit hozta el. Persze, a mostani művészvendéget sem szabad kihagynunk. Beszélgetésünk végén hí­res vendégkönyvükről ejt szót, (amit Váci György feren­cesrendi baráttól kaptak), majd nyugdíjba vonulásá­ról... Nemrég átadta a könyv­tárvezetést másnak, ámde, amint megjegyezte: a Gárdo­nyi Galéria az marad. Bágyoni Szabó István József Attila Alapítvány A József Attila Művészeti Centrum Alapítvány olyan kulturális tevékenységeket támogat, amelyek méltó örökösei József Atti­la szellemiségének — hangzott el az Alapítvány sajtótájékozta­tóján. A pártsemleges és nyitott Művészeti Centrum a szabadi­dő tartalmas eltöltése érdekében megteremti a nyitott klubélet feltételeit, kiállításokat, előadóesteket szervez. A jelenlegi Jó­zsef Attila kiállításon 35 művész alkotása látható, a Köztársa­ság tér 26-ban lévő kiállítótermükben. Az 1992-ben bejegyzett alapítvány kuratóriumának elnöke Baranyi Ferenc. Tagjai: Sós László, Ancsel Éva, Borsány György, Dunai Tamás, Gyurcsek Ferenc és Lendvay Kamilló. Hiányzó sétabot (Horváth Imre halálára) A botoknak történetük van — tartotta Horváth Imre. A botoknak és a rímeknek, tette hozzá, hisz költő volt, és nem is akármilyen. A magyar líra hatalmas temp­lomának erdélyi építői közé tartozott; valahányon úgy néztünk rá, mint aki a Holnap városában nem csupán '48-as elődeire néz­hetett vissza (nagyapja a szabadságharc egyik legfia­talabb honvédtüzére volt), hanem feltekinthetett Ady élő glóriájára is. Bot és rímkezelés... örök életében sétabottal járt­kelt Nagyvárad utcáin, szerkesztőségeiben. A ba­rokkos békeidőkben, és ezt nem csupán őtőle tudtuk, a sétabot az érettség jele volt. Valahányszor Vára­don összefutottunk, rózsafa­botját magasra emelve kö­szöntött, s a sztorik csak utána következtek. Unta a politikát — inkább megcsö­­mörlött tőle —, történetei inkább kortársairól szól­tak. Vagy Nagyvárad haj­dani hírességeiről. Ezek olyanok voltak, mint négy­sorosai — tehát mestermű­vek. (Az összmagyar lírá­ban aligha találni párját, úgy ismerte a négyesek csínját-bínját.) A rímkezelé­se mellett a verscímekre vi­gyázott talán legjobban. Erre is megvolt a sztorija: valahol egy Kosztolányi­­vers előadására került sor... a művésznő (Tessito­­ri Nóra) bemondta a címet — A húgomat a bánat elje­gyezte... Mire egy öregúr a hátsó sorokból: „hát, az nem volt egy jó parti!” megjegyzéssel valósággal befagyasztotta a vers és költő körül a levegőt. Napokkal ezelőtt Hor­váth Imrét — nyolcvanhét évesen — a halál eljegyezte. Anyanyelvűnk, botra­­mankóra kényszerülő erdé­lyi irodalmunk lett szegé­nyebb gazdag életművének a befejezésével. (bágyoni) A magyar nyelv hete megyénkben A jövő hét a magyar nyelv hete lesz. Pest megyei rendezvényei nem is egy, de csak­nem két hétig tartanak — ápri­lis 19—29-ig —, s Pest megye ad otthont az országos megnyi­tónak, valamint az országos zá­­róankétnak is: előbbire Vácott, utóbbira Cegléden kerül sor. Vácott a Bartók Béla Zene­­művészeti Szakközépiskola hangversenytermében április 19-én délután 4 órakor kezdő­dik az ünnepélyes megnyitó Fe­hér Ferenc, Vajdaságban élő költő Nyelv és varázs című ver­sével, melynek elhangzása után Bartos Ferenc, Vác város pol­gármestere köszönti a megje­lenteket. Dr. Katona Tamás tör­ténész, miniszterelnökségi ál­lamtitkár ünnepi beszédét dr. Grétsy László Sajtónyelvében él a nemzet? című előadása kö­veti. Dsida Jenő Templomab­lak című költeménye és a zene­iskolások bemutatója zárja a rendezvényt. Az országos megnyitóhoz kapcsolódó előadásokat á meg­nyitó napján már reggeltől tarta­nak Vác közép- és általános is­koláiban. Közülük íme néhány: Szűts László Nyisd ki a szád, megmondom, ki vagy?!, Költői Adám Nyelvhelyesség a válto­zó nyelvben, T. Urbán Ilona Helyesírásról — felsőfokon, Fábián Melinda A diáknyelv... * Rendezvények, előadások, nyel­vi vetélkedők zajlanak majd áp­rilis 19-e és 29-e között szerte a megyében. Gödöllőn 19—23-ig naponta lesz nyelvi program a Hajós Alfréd Általá­nos Iskolában. 19-én Nagykőrö­sön két előadás hangzik el: Buj­­dosóné Halmai Mária A helyes­írás tanítása az iskolában, Eőry Vilma Anyanyelvoktatás és nyelvhasználat. Ráckevén Ko­vács József tart előadást Hitvi­ták — nyelvi gazdagság, fordu­latok az 1600-as években cím­mel. Szobon az általános iskolá­ban lesz rendezvény: Játék a szavakkal. Budakeszin és Ceg­léden játékos nyelvi vetélkedőt tartanak. A következő napokon továb­biak csatlakoznak a már emlí­tett helységekhez. 20-án Gödöl­lőn Lázár Tibor beszél az ifjú­ság nyelvéről, Inárcson Szűts László az anyanyelvi nevelésről az iskolában, Nagykőrösön Sza­bó Attiláné a nevek világáról. Pi­­lisvörösváron Eőry Vilma elő­adásának címe: Novellaelemzés az iskolában, Szigetszentmárton­­ban Wacha Imre Kommunikáci­ós gondjaink, kommunikációs gátjaink címmel tart előadást. * Se szeri, se száma az izgalmas­nak ígérkező előadásoknak. Ke­mény Gábor Nagykátán és Tá­­piószelén is arról beszél: Ho­gyan (ne) beszéljen a fiatal?! Ugyancsak Kemény Gábor kis nyelvi illemtan órát ad Vácott: Grétsy László aktuális nyelvi kérdésekről értekezik Dunaha­­rasztiban, míg Érden Kubassek János Körösi Csorna Sándor an­gol—tibeti szótárának hatásá­ról a nyelvtudásra — s még hosszan sorolhatnánk a neve­ket, címeket. Április 29-én délután 2 óra­kor Cegléden a Városháza dísz­termében az országos záróanké­­ton — melynek elnöke Mácz János polgármester lesz és az Erkel Ferenc Zeneiskola növen­dékei működnek majd közre — a magyar nyelv hetét Benczédy József nyugalmazott főiskolai tanár, Deme László nyugalma­zott egyetemi tanár és Költői Ádám főiskolai docens értéke­lik, valamint várják a kérdése­ket, hozzászólásokat. (Nádudvari) Simon László: Pilinszky arcképe. (A dombormű a Gellért Szállóban megnyílt MUK-tárlaton látható.) Erdősi Ágnes felvétele A vers ünnepnapja Kilencek Pilisborosjenőn A költészet napjának tiszteleg ma délután 4 órai kezdettel — a pilisborosjenői művelődési házban — a helyi Irodalomba­­rátok Köre. A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Tár­saság és a Magyar Rádió támogatásával megszervezett ren­dezvény költővendégei a hajdani „Kilencek” versantológia szerzői: Győri László, Kiss Benedek, Konczek József, Ko­vács István, Mezey Katalin, Rózsa Endre és Utassy József — valamint a költeményeket tolmácsoló színművészek. Az amerikanizálódás veszélyei Egy induló tv-sorozat elé A televízió 2-es csatornáján április 18-án, vasárnap láthat­ják a nézők a Nahát?! cím­mel egy induló ötrészes nyel­vi sorozat nyitóbeszélgeté­sét. A forgatókönyvíró, mű­sorvezető — Cegléden élő — nyelvésztől, dr. Költői Ádámtól megtudtuk: a mű­sort a közelgő magyar nyelv hete is ihlette. Arra keresik a választ, hogy az úgynevezett amerikanizálódás, a nyugati divatstílus mennyire hat a magyar nyelvre és egyálta­lán a magatartásra. A bevezető beszélgetés­ben megpróbálják főbb vona­lakban bemutatni a különbö­ző jelenségeket. Voltakép­pen idegen hatások mindig értek bennünket — a törté­nelmi helyzet szerint — egy­kor erősebben, máskor ke­vésbé. Úgy látszik, hogy ag­resszívan „támad” minket a nyugati kultúra. (Nyilván a gazdasági, politikai helyzet — és néhány más dolog — okozza ezt.) A Nahát?! en­nek a veszélyeit villantja majd fel egy igen tágra raj­zolt körben. Az első rész (április 19-én, hétfőn 19.50-kor) az érintkezési kultúrát — a kö­szönéstől a kapcsolatteremté­sig — mutatja be. A további négy téma: miként beszél az ifjúság?; az utcai feliratok és a falfirkák; az írott sajtó (ho­gyan érvényesül az idegen hatás); valamint a televízió nyelve. Az ELTE Tanárképző Fő­iskolai Karának docense nem titkolta, valójában az al­kotó gárdának az jelentette a gondot, hogyan lehetne — a konkrét életet érzékeltetve — igényes, rövid műsort lét­rehozni. Olyat, amely nem­csak egy rétegnek, hanem — a diákoktól a politikusokig — mindenkinek szól. Azt volt nehéz kigondolni, hogy egy-egy téma elemzése, érzé­keltetése szakszerű, könnyed és szórakoztató legyen. A fel­vételeket nem a stúdióban készítették, hanem eredeti helyszíneken forgatták. Áz alkotók azt remélik, hogy ezzel a sorozattal — öt­ször ötpercben — sikerül fel­hívni a figyelmet az említett témákra. (Egyébként nem­csak a rosszat, de a jót is elénk tárják.) Amennyiben a Nahát?! a nézőknek tetszeni fog, akkor a későbbiekben újabb részekkel jelentkeznek. f. f.

Next

/
Thumbnails
Contents