Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-02 / 77. szám
j|j PEST MEG SZŰKEBB HAZÁNK /úúT'jíWZ./S 2.. PÉNTEK 5 s Osztrák bevásárlóközpont Erden Több száz éves a katolicizmus Mendén Huszonötezer-féle áru Magyarországi áruházlánc megszervezésén munkálkodik a világszerte elismert árukat forgalmazó —- Ausztriában ötvenegy üzletet fenntartó — osztrák BAUMAX. Az elsőt Kecskeméten nyitották, s mivel annak működésével messzemenően elégedettek, úgy döntöttek — mondta a cég reklám- és propagandafőnöke, Theodor Heim —, hogy ezt több is követi majd. A jövő év végéig nyolc áruházat szándékoznak megnyitni, de a céljuk az, hogy legalább huszonöt üzlet forgalmazza cikkeiket hazánkban. Másodikként Érd városát keresték meg, gondolván annak fekvése — fontos szerepe van a Budapest és Balaton közötti forgalomban — ideális helyszín lenne áruházuk számára. Az önkormányzat vezetői — különösen Harmat Béla polgármester — örömmel fogadták a kezdeményezést, sokat segítettek a megfelelő helyszín kiválasztásában is. Végül is úgy döntöttek, hogy a régebben Fészek áruházként működő épületet választják. Megkezdték az átalakítási munkálatokat, hogy mire június másodikon megnyitják, a lehető legmodernebb körülmények között várhassák a vásárlókat. A háromezer négyzetméteres alapterületű bevásárlóközponl-barkácsáruházban harmincán dolgoznak majd. A vásárlók pedig huszonötezer-féle áruból — lesz itt kertiszerszám, építőanyag, fürdőszoba-berendezés, padló, lámpa, fogó, fűrész, fúró, fűnyíró, komposztáló, műtrágya és még ki tudja mi minden — válogathatnak. Igaz nem olcsón, mert a termékek ára az osztrák árszínvonalat követi. Á. M. Tizenegyen Szentendréért Támogatták az alapítványt Szentendre belvárosa az idő felmelegedtével egyre élénkül, színesedik. A kereskedők kirakják áruikat a lassan megélénkülő túristaáradat elé. Bár lakói panaszkodnak az idegenforgalom mellékhatásaira, de büszkék is kicsit, hogy városukba távoli országok lakói is elzarándokolnak. Interjúnk Máhr Attilával készült, aki vendéglőjével tizenöt éve nyújt szolgáltatást. — Ön hogyan látja Szentendre pillanatnyi helyzetét? Valóban ennyi problémát okoz a turizmus? — Szentendrén létrehoztunk a polgári türelmesség jegyében egy tizenegy tagból álló csoportosulást. Szeretnénk a város érdekében önzetlen segítséget nyújtani a helyi vezetőségnek és természetesen mindenkinek, aki ebben a városban él. — Konkrét teiveik vannak? Import PADLÓSZŐNYEGEK nagy választékával várjuk vásárlóinkat Abony Sokoldalú bolt, Vasúti u. 2. Bénye ABC-boK, Fő u. 89. Cegléd Méteráru- és rövidárubolt, Kossuth u. 44. Méterárubolt, Sárkány u. 13. Royal lakberendezési bolt Kossuth tér 4. Farmos Iparcikküzlet, Rákóczi u. 1. ('«algahévíz Mezőgazdasági bolt, Fő u. 98. Gomba Minidiszkont Kossuth tér 2. Gödöllő Műszaki és barkácsbolt, Kossuth u. 31-33, Bútorbolt Dózsa u. 69. Festékbolt, Kiss I. u. 1. Fantázia bolt Szabadság u. 19. Hévízgyörk Méteráru- es divatárubolt Béke u. Isaszee Üzletház, Rákóczi u. 56. Jászkarajenő Iparcikkáruhaz, Rákóczi u. 19. Kőcser Ruházati bolt Szabadság u. 27. Kóka Vegyesbolt Nagykátai u. 9. Maglód Ruházati bolt, Fő u. 19. Makid Vegyesbolt Rákóczi u. 33. Mende Ruházati bolt, Fő u. 29. agy mfort Komfort bútorbolt, Filó Lajos u. 22. Nagy ki ta Olcsó áruk boltja, Ady Endre u. 45. Bútorbolt Bajcsy-Zsilinszky u. 36/A Nyársapát Ruházati bolt, József Attila u. 12. Pécel Ruházati bolt Szemere Pál u. 27. Háztartási és konyhafelszerelési bolt, Rákos u. 16. Pánd Iparcikkbolt Fő u. 68. Szentmártonkita ABC-bolt Dózsa György u 9. Szigetbecse Rövidaruüzlet, Mahádi u. 51. Szigetszentmárton Vegyeskereskedés, Kossuth u. 83. Túra Vegyes áruk kereskedése, Rákóczi u. 3. Mezőgazdasági bolt, Piactér Tököl Bútorbolt Fóu. 112. Törtei Butik Kft., Kossuth Lajos u. 2. Tápióbicske Mintabolt, Nagyátai u. 41. Tápiószentmárton Gyermekdivat, Mátyás király u. 8. 11. sz. ruházati bolt, Kossuth u. 3. Tápiószőlős 226. sz. ABC-á ruház, Kossuth u. 67. Tóalmás Divatárubolt, Fő u. 59. Valkó Gazdabolt, Kossuth u. 30. Vácszentlászló Gazdabolt, Zsámboki u. 65. Újszilvás Gazdabolt, Alkotmány u. 25. — A legközelebbi célunk, a főtér renoválása. — Ismert a tény: Szentendre szinte egy fillért sem nyer az idegenforgalomból. A főtéri munkálatok lefolytatásához pénzre van szükség. Finanszírozásra gondoltak? — Igen, de amíg nincs mit támogatni, addig hiába a jó szándék. Éppen azért, mert a város bevételét egyelőre nem gyarapítják a kereskedők, hiszen többen nagy befektetéseket eszközöltünk, és csak pár év múlva fizetünk adót, egy alapítvány létrehozására gondoltunk. Kapcsolatunk a város vezetőségével — többszöri levélváltás után — egyre biztatóbb. Ha sikerülne létrehozni egy alapítványt a városért, úgy hiszem sokan támogatnák. Csoportunk nagyobb összeg felajánlását fontolgatja. Természetesen az ellenőrzés jogához ragaszkodnánk. A városszervezésben, az irányításban a nyíltságot tartom célravezetőnek. A polgár ‘ne alárendeltnek érezze magát, amikor elébe teszi a vezetőség a programot, hanem társként, részesként vállalja azt. — Térjünk vissza a idegenforgalomra. .. — Ez egy rossz kifejezés. Aki idejön, az nem idegen, hanem vendég. Szentendre vendéglátó város. Hogy maradjon-e, mint turista fogadó, és milyen turistákat, külföldieket vagy belföldieket fogadjon-e, ezen el lehet gondolkodni. Nem egy fejlett nyugati ország van, melyik mindenekelőtt a saját állampolgárainak biztosít kiruccanási lehetőséget, hogy az országból ne vigyék ki a pénzt. Mert bizony, egyre gyakoribb jelenség, hogy amit egy év alatt spóroltunk, azt két hét alatt elverjük egy külföldi víkenden. — Bágvi — Nem műemlék, de régi a helyi templom A közelmúltban Mendén járva hoszszan tanakodtunk, vajon melyik templom, a katolikus-e vagy az evangélikus a műemlék épület. Melyik közösség a régebbi, melyiknek volt háza korábban? — faggattuk a helybélieket. A művészettörténész végül is úgy találta: az evangélikus templom a műemlék épület Mendén. A katolikusok erre „tiltakoztak”: hiszen e vallásnak több száz éves gyökerei vannak a településen. Tv \r äri % M áSil it p* í 7 V- . ^q SB \\ |\ * W b' WSm ti >v7/ v L B HHt'l » Zíffifi rr í í 111 ifi' 1 1 É 1/ /jt**/ Hancsovszki János felvétele Béres József, a helyi MDF vezetője hosszú évek óta kántor a mendei katolikus templomban. Hobbija a helytörténet, a hagyományápolás. S mivel gondolkodását, szellemiségét a legteljesebb ökumené hatja át, nem rivalizálni akar, amikor védelmébe veszi a mendei katolikus közösséget. Történelmi távlatokba nyúlik viszsza múltidézése, amikor öszszefoglalja a helyi katolicizmus több száz éves történelmét, s a templom műemléki értékeit. — Hiteles feljegyzések szerint már az 1700-as években is állt katolikus templom Mendén — mondja Béres József. — Gróf Koháry József építette, majd a helybéli Beleznay Miklós bővítette ki azt. Arra is források szolgáltatnak adatot, hogy ez a létesítmény egy kisebb méretű kápolna helyén épült. 1830-ig szolgálta a híveket a templom: akkor életveszélyes állapota miatt be kellett zárni a százesztendős Istenházát. A mendei katolikusok nem maradtak egy napig sem templom nélkül: azonnal hozzáfogtak az új építéséhez. Ezt Kasselik Ferenc építész tervezte, s anyagi segítséget Keglevich István földesúrtól kaptak a helybéliek. A ceglédi Riesel Jakab és a Szacsvai mesterek keze munkáját 1833- tól dicsérhették a messze földről jött látogatók. Ekkor szentelték ugyanis fel Loyolai Szent Ignác tiszteletére. A katolikus templomnak azonban nemcsak falai, hanem a belső képei, tárgyai, illetve tartozékai is sok-sok évtized tanúi. így például azok a nagyméretű freskók, melyeket Décsey Géza plébános festett a főoltár mögötti falra; vagy hasonlóképpen az 1905-ben készített pécsi orgona, vagy az 1831-ben öntött misejelző csengő, illetve 1912-ben készült barokk stáció (keresztút)-sorozat, a ma is használatos XVII. századi harmonium, vagy az 1942- ben, a Géer János evangélikus vallású asztalosmester alkotta gyóntatószék. A mendei katolikus templom ékességei a harangok. Az 1700-as évek végén még csak két harangot jegyzett fel a krónikás. Az egyiket 1802-ben újraöntötték, majd 1806-ban egy harmadikat is vásároltak. S míg az I. világháborúban három harang is odaveszett, a világégés után újabb négyet vásároltak a mendej hívek. Jelenleg három harang a toronyban, egy pedig a haranglábon szólítja őket az Isten házába. Lejegyezte: M. E. Születésnapi véradás Tavaly mintegy öt százalékkal növekedett a levett vér mennyisége a szervezett véradások által — tudtuk meg Szviatovszki Andrástól, a Magyar Vöröskereszt Pest megyei vezetőségének titkárától. — Olyan körülmények között történt mindez, amikor a feltételek tovább romlottak. A nagyüzemek többsége tönkrement, a munkanélküliek már nem találhatóak meg a volt munkahelyeiken, a honvédség létszáma is csökkent. A vérellátó szolgálat a helyi Vöröskeresztszervezetekkel karöltve új szervezési módszereket vezetett be. Ahol eddig évente csak egy véradásra került sor, ott kettőt-hármat tartottak; a ceglédi és a váci területeken pedig még sorsjegyekkel is igyekeztek ösztönözni a donorokat. A névre szóló meghívóknak ugyanúgy volt sikere, mint a középiskolások számára meghirdetett akciónak: köszöntsd a tizennyolcadik születésnapodat véradással! Szigethalmon például az iskolai vöröskeresztes tanár-elnök, illetve a lakóterületi vöröskeresztes titkár ugyanaz a személy, ott tehát még az iskolában is hirdettek osztályok közötti versenyt: ki tud több véradót mozgósítani? A gyerekek buzgalmát színházlátogatással honorálták. A csobánkai eredmények szintén példamutatóak, ott személyre szóló, meggyőző munkával megduplázódott a véradók száma. A ceglédi Vértranszfúziós Állomástól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy területükön nem volt vérhiány a közelmúltban felkavart kedélyek ellenére sem, s eddig még a súlyosabb műtétekhez szervezett rendkívüli véradásokon is mindig kaptak elegendő segítséget. — ti —
