Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-14 / 86. szám

J PEST MEGYE1 HÍRLAP KULTÚRA 1993. ÁPRILIS 14., SZERDA 7 Passiójáték a budakeszi művelődési házban Üdvöz légy, idegen História és hitvilág gyermekszínpadon aztán egyre több mindent csi­náltatunk a gyerekekkel a sze­rep közben. Fokozatosan el­vonjuk a figyelmüket a szö­vegmondásról, hogy csak a játékra figyeljenek — mond­ja Lukács László. — Énekel­tetjük, táncoltatjuk, mozogtat­­juk őket. Mert az ilyen korú gyerekeknél ezek segítenek érzelmeik kifejezésében. — Aztán különböző mimi­kái játékokat végeztetünk ve­lük kifejező zenére — fűzi hozzá felesége. — És szobor­­csoportokat alakítanak elvont érzelmek megjelenítésére, majd elmozdulva az érzel­mek ellentétét próbálják kife­jezni. A gyerekek ily módon játszva tanulnak is... • A drámapedagógiai cso­portba minden gyerekjelent-Hírüket már hallottam, mégis meglepetésként ért a budake­szi (gyermek) színjátszók Passiójáték című előadása az Erkel Ferenc Művelődési Házban. A darab második ré­sze, Jézus Krisztus élete, el­­ítéltetése és feltámadása, a minapi nagyheti bemutatóra készült. (Az első, betlehemes részt karácsonykor adták elő.) Lukács László rendezésé­ben az eredetileg elmesélésen alapuló passiójátékot gyorsan váltakozó, mozgással és tánc­cal kísért jelenetekben adták elő a gyerekek. Néha egy idő­ben két csoport is játszott a színpadon — mint Jézus ke­resztre feszítésénél a halottat sirató Mária és rokonai, vala­mint a kárörvendő zsidók je­leneteiben. Lelkesen játszot­tak a kis színészek: tisztán és messzehangzóan beszéltek, felszabadultan, és ha a hely­zet úgy kívánta, megkapó szomorúsággal énekeltek. Já­tékukban nyoma sem volt a szerepek görcsös felmondásá­nak. Hároméves, rendszeres, a színészi feladatra felkészítő, átgondolt próbák vannak a si­keres produkció hátterében — tudom meg Lukács László­tól és feleségétől, Bezecky Er­zsébettől, amikor az előadás után leülünk beszélgetni. — Először hangsúlyok nél­kül mondatjuk el a szöveget, kezőt felvesznek, akár akar szerepelni, akár nem. A Jé­zust alakító kislány például egy évig a bordásfalról figyel­te társai előadását. Aztán Be­zecky Erzsébet valakivel pár­ba állította, és ugyanazt kel­lett csinálnia, mint társának. Amikor partnere kimaradt, már megszokta a szereplést. És íme, a Passiójáték egyik legjobb szereplőjeként mutat­kozott be. A két fiatal tanító és drá­mapedagógus célja elsősor­ban a nevelés. Darabjuk szín­padra állításánál azonban vá­logatni kellene az eszközök­ben. Lehet, hogy különböző érzelmeket különböző stílusú —reneszánsz, népi vagy klasz­­szikus — zenére tudnak a gyerekek jobban kifejezni. De a sokféle zene keveredése a színpadon már zavaróan hat. Éppígy nem volt szeren­csés, hogy az előadásba bele­keverték a foglalkozásokon alkalmazott mimikái játéko­kat és a szoborcsoport-játé­kot, mert ezek idegen elem­ként hatottak a sodró lendüle­tű előadáson. Érdemes lenne erre figyelni. Hogy zavarta­lan lehessen a közönség élmé­nye a kitűnően rendezett da­rab nagyszerű előadása láttán — amelynek sikeréhez Szőcs Anna textilművész szép csán­gó szőttes jelmezei is hozzájá­rultak. Vimola Károly felvételei (veszelszky) Ingyenlapok, lapocskák Furcsa szokás van kialakulóban mostanában a gombamódra szaporodó lapalapítások kö­rül, s ez gondolkodóba ejti a gyanútlan olva­sót, mert mindenhez szokva van, csak ahhoz nem, hogy ingyenes lappal kopogtasson be hozzá hetente egyszer a postás. Bizony, állítom, valami nem stimmel az egész jótékonykodási ügyben, s most tulajdon­képpen nem a közismert szólás igazságára gondolok, amely szerint olcsó húsnak híg a le­ve, hanem arra, hogy mi áll az ingyenes lap­­alapítás hátterében. Amennyiben nagyon akarnám, akkor máris élhetnék a nagy nyilvánosság előtt azzal a gyanúval, hogy itt tulajdonképpen az új vá­lasztási kampány beindításáról van szó. Azt is megkérdőjelezhetném, hogy az állan­dó pénzhiányra panaszkodó önkormányzatok hogyan gazdagodtak meg egyik napról a má­sikra, és miért hajlandóak milliókat áldozni csak azért, hogy hetente megjelentessék saját önkormányzati lapjukat. Ha demagóg lennék, és ha mindenképpen felesleges indulatokat szeretnék gerjeszteni, akkor álszent módon megkérdezném: az ingye­nes újság előállítására fordított összegeket mi­ért nem adták inkább a szociálisan rászoru­lóknak, vagy éppenséggel miért nem hoztak létre egy alapítványt a nagycsaládok anyagi támogatására? Nem kételkedem egyetlen önkormányzat jó­hiszeműségében, azt is megértem, hogy tájékoz­tatni kell az olvasókat, biztosítani kell a nyilvá­nosságot, azt viszont mégsem tartom helyénva­lónak, hogy huszonötször szerepel négy írás­ban a polgármester és az alpolgármester neve. Annak sem örvendek, ha minden lapoldal­ról az említettek mosolyognak vissza, mert va­lahogy etikátlannak tartom az ilyen lapcsiná­­lást. Szóval, csak azt szeretném leírni, hogy nem hiszek az ingyen osztogatott lapok és lapocs­kák függetlenségében és igazmondásában. Száz szpnak is egy a vége: közpénzen csak az alapítson és osztogasson lapot, aki nem korteskedésre szánja a közpénzeket. Ha pedig korteskedni akar, akkor fizessen a saját zsebéből, mert ez is a sajtótisztesség­hez tartozik. Papp János Emlékház Fót-Kisalagon A közelmúltban Fót-Kisala­gon utcát neveztek el Németh Kálmánról, a település híres faszobrászáról. Ki is volt Németh Kálmán? 1903-ban született a felvidé­ki Podolinban. Budapesten vé­gezte a Képzőművészeti Főis­kolát a híres Gödöllői Művész­telephez tartozó Sidló Ferenc növendékeként. Különböző anyagokból készített szobro­kat, de fő területe a fafaragás maradt. Portréit és dombormű­veit csakis ebből az anyagból készítette. Mondják, a fa sze­relmese volt, s talán senki sem ismerte nálánál jobban a kü­lönböző hazai és külföldi fafaj­ták tulajdonságait. A Szépmű­vészeti Múzeum szobrász-res­taurátoraként dolgozott a ma­gyar középkori és barokk mű­vészet olyan örökbecsű emlé­keinek megmentésén, mint a Garamszentbenedeki Úrkopor­só, a zalaszentgróti és toporci Madonna. Ugyanitt fameg­munkáló és szoborrestauráló iskolát is alapított. Puritán mó­don élt. Otthonában szinte minden bútorát ő készítette. Művészbarátok százai vet­ték körül, s pincéje falát, melyben csakis az ő borát ihatta a vendég, jéles hazai és külföldi hírességek feliratoz­ták. Kis fóti háza a faragó­munkával eltöltött évtizedek alatt valóságos házi múzeum­má fejlődött. A napokban ismét elláto­gattam a rügyeiket bontogató szőlőtőkék között rejtőzkö­dő, fehérre meszelt, egyedi stílusú ház titokzatos falai kö­zé, hogy elfelejtsem a XX. század diktálta tempót. Itt csend, nyugalom és béke ho­nol. Amint a teraszról a ház­ba belépnék, tekintetem meg­akad az „Üdvöz légy, ide­gen” feliraton, mely fölött önálló dombormű hirdeti fen­nen a magyaros vendégszere­tetet. Belépek a tágas előszo­bába, ahol történelmi jellegű munkáit, városcímereket és feliratos domborműveit néze­getem. A másik szobában a vallásos ihletésű alkotások kaptak helyet. Középen a 12 apostol asztala áll, korabeli reformált székekkel. A falon az Utolsó vacsora című kom­pozíció. A könyvtárszobá­ban, egy felkiáltójelként ma­gasodó oszlop tetején, féllá­bú, háborúból hazatérő hadi­rokkantat ábrázoló szobor — valószínűleg a művész szemé­lyes élmény alapján készítet­te. A polcokon különböző portrék sokasága: művészek, parasztemberek, barátok, is­merősök képmásai. Kálmán bácsi szobájában egyedi szekrénysor, s érde­kes facsillár. Középen hatal­mas fotel terpeszkedik méltó­ságteljesen. Asztalán óriási méretű gyertya, széles nemze­ti színű szalaggal átkötve. A falon csodálatos részletesség­gel kidolgozott dombormű: a Éáy-présházban Vörösmarty Mihály olvassa föl a reform­kor íróinak, költőinek a híres Fóti dalt. Edit néni, a művész felesé­ge igazi társ volt. Élete utol­só éveit férje emlékének szán­ta. Míg élt, harcolt azért, hogy egyben maradjon a gyűjtemény. így lett a külö­nös hangulatú, fehérre me­szelt házból Németh Kálmán Emlékház. Most, amint elné­zem, lassan már ráférne egy külső felújítás. Valamelyik utazási iroda is bevehetné programjaiba. Addig a kör­nyék lakóinak, a Budapestről hétvégeken kirándulóknak, a különböző iskolák tanulóinak jó programot nyújthat majd­nem ingyenes belépőjével a fót-kisalagi Németh Kálmán Emlékház. Turiné Panyi Mária Művészek a leukémiás gyerekekért Országos segélyakció indul Elhunyt Juhász Gyula Életének 63. évében hétfőn el­hunyt Juhász Gyula történész, az MTA tagja, az Országos Széchényi Könyvtár főigazga­tója. A Pest megyei Bián szüle­tett. Hosszú ideig a Történel­mi Szemle helyettes-főszer­kesztője volt, majd 1963-tól a Közgazdaságtudományi Egye­tem tanára. Munkásságát 1977-ben Akadémiai Díjjal ju­talmazták. A Bóbita Szentendrén A Pécsi Bóbita bábegyüttes vendégszerepei április 16-án, pénteken 10 és 14 órakor Szentendrén — a Pest Megyei Könyvtár szín­háztermében — a Hókirály­nő című darabbal. Belépő­díj 50,-Ft. Tehetség-díjasok A Tehetségkutató és Gondozó Alapítvány tegnap ünnepség keretében adta át Szegeden (a Talent Centerben) a Tehetsége­kért Díjakat. Idén, az immáron harmadik éve kiosztásra kerülő jutalmakat a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájá­nak a csapata nyerte. Továbbá Tehetségekért Díjat vett át Né­meth Mária, a Győr-Moson- Sopron Megyei Pedagógiai In­tézet igazgatója, aki évek óta több elismert kísérletet dolgo­zott ki az oktatás átszervezésé­re. Az alapítvány különdíját kapta meg Kotek László fizi­kus, a Pécsi Janus Pannonius Egyetem adjunktusa. Manapság egyre többet talál­kozunk a művészek közéleti szerepvállalásának új tonnájá­val: a hátrányos helyzetű társa­dalmi csoportok vagy betegek anyagi segítésében. A Kép-Vi­lág Alapítvány és az Internati­onal Art Center a leukémiás és daganatos gyerekek megse­gítésére kezdeményezett orszá­gos segélyakciót, amelyről teg­napi sajtótájékoztatójukon szá­moltak be a Béke Szállodában. A segélyakció első lépése­ként április 26-án jótékony célú koncertet szerveznek a Budapesti Kongresszusi Köz­pontban. A hangversennyel egy időben Szegeden, Békés­csabán és Szolnokon tartanak előadóesteket. A rendezvé­nyek nettó bevételéből a Tűz­oltó utcai gyerekklinikán olyan épületszámyat kívánnak létrehozni, ahol a beteg gyere­kek együtt lehetnek édesany­jukkal a kezelés hosszú idősza­ka alatt. A cél nemes, de az akarat úgy tűnik légüres térbe hullik — mondta Horkay Ist\án fes­tőművész, a segélyakció egyik szervezője. Eddig kétezer leve­let küldtek el bankoknak, vál­lalatoknak, intézményeknek és politikai pártoknak, de mindeddig kevés visszajelzés érkezett. A koncert jegyei tíz­ezer forintba kerülnek. A ma­gas árat a budapesti hangver­seny szervezésének költségei — 7,5 millió forint — indokol­ják. Szeretné, ha minél többen vásárolnának a jegyekből az Operaház pénztárában, hogy az akció ne fenekeljen meg már az első lépésnél. Mint megtudtuk, Horkay István tíz festményének árát ajánlotta föl az alapítványnak, a kiállí­tott festményeket a Kongresz­­szusi Központban lehet meg­vásárolni. Évente 2-300 új daganatos és leukémiás gyereket kezde­nek kezelni klinikájukon — tudtuk meg dr. Borsi József egyetemi docenstől. Az aktív betegek száma ennek ötszörö­se. A 2-3 éves kezelésre szoru­ló gyerekek számára harminc­négy ágy áll rendelkezésre, ösz­­szesen három olyan szobájuk van, amelyben a szülőket is el tudják helyezni. M. Lukács Ágnes, a buda­pesti koncert televíziós közve­títésének rendezője a hangver­seny programjáról számolt be. A műsoron dalokat, kamara­műveket, népszerű operaáriá­kat és nyitányokat hallhatunk Kincses Veronika, Gulyás Dé­nes, Miller Lajos operaéneke­sek, Szabadi Vilmos hegedű­­művész, Bál ion Dénes és Kin­kön Edit zongoraművész, vala­mint a Magyar Rádió gyer­mekkórusa és az Operaház ze­nekara előadásában. (d. v. s.) * A Művészek a Leukémiás Gyerekekért Alapítvány szám­laszáma: Leumi-Hitel Bank Rt. (1052 Budapest. Bárczy István utca 3—5.) 219—98966—10604—7.

Next

/
Thumbnails
Contents