Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-14 / 86. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. ÁPRILIS 14., SZERDA 3 A mérnök becsülete Kultúra és civilizáció fogalmi meghatározása még ma sem tartozik az egyszerű dolgok sorába. A kettőt minduntalan összekeverjük, talán nem véletlenül. Egyik a másikába ízesül, hatni csak együttesen képesek. Kialakulni nemkülönben. A könyv csak azóta tömegáru, hogy feltalálták a könyvnyomtatást, a tisztálkodás általános igénye és követelménye csak a fürdőkád feltalálása után vált lehetővé, s az információ, amit ma a fejlődés legfőbb letéteményesének tartunk, sem áramolna informatikai rendszerek „kitalálása” nélkül. A műszaki ember, a mérnök, a technikus, ma a társadalmi érdeklődés és megbecsülés perifériájára szorult, mondták egy nemrégen megtartott országos tanácskozáson. Itt hangzott el egy kijelentés: „a technika századában nálunk pont a technika értékelődött le Ugyan már, szó sincs itt a technika leértékelődéséről, épp ellenkezőleg, a technika fetisizálásának korát éljük. Nem a technika értékelődött le, hanem a homo technicus, a csoda megalkotója. A konstruktőrnek régen neve volt, társadalmi rangja, véleménye. És fülek is voltak a meghallgatásukra. Az egészségesen funkcionáló társadalmak odafigyelnek az alkotó emberre, mert tudnak valamit egy lényeges általános emberi vonásról: az egészséges, a mindennemű alkotást serkentő, éltető hiúságról. Erről persze a mi társadalmunk is tud és tudott, ám úgy tűnik, mintha e hiúság kielégítésére szolgáló készletei kimerültek volna másfajta — hadd ne nevezzük nevén — hiúságok legyezgetésében. A mérnök-értelmiségi névtelenül, rangfosztva és rangrejtve is végzi a dolgát: korszerűsít, újít, feltalál, mert ilyen a technika emberének a természete. Lényegéhez tartozik, hogy ezt tegye. Ideálja az ésszerűség, mert munkaeszköze a praktikus agy, mert tiszteli az anyagot és bántja a szemét a tökéletlenség. De ne higygyük, hogy jól érzi így magát. Ne tartsuk őt annyira nagyvonalúnak, hogy fütyül ránk, mit sem ad a véleményünkre. És ostobának se tartsuk, akit büntetlenül kihasználhatunk. Ne gondoljuk, hogy nem zavarja bántó közönyünk. Ne értékeljük fel és ne értékeljük alá. Adjunk neki inkább rangot és e rangján tiszteljük őt. Teszi ő amúgy is a dolgát, de ha kitetszene olykor az ember is egy-egy gép mögül, akkor látszanék meg, menynyire hálás. Alkotások özönével mondana hálát jóságunkért, amit voltaképpen csak az ő szelíd természete tart kegynek, valójában ez kellene legyen a mi természetes viszonyulásunk. Mára frázissá szegényük a kijelentés: „Megpróbáljuk visszaszerezni a mérnök becsületét”. De vajon ő veszítette-e el, avagy mások vették el? Tény, hogy nincs meg. Paizs Tibor A KDNP fenntartásai Nyilvánosan és ellenőrzötten A külföldi töke szerepe fontos lehet a nehéz-, a vegy- és gépiparban, ahol a műszaki elmaradottság megszüntetése elsődleges, ám a külhoni beruházók érdeklődése e területek iránt csekély. Az Állami Vagyonügynökségnek viszont teljesíteni kell bevételi tervét, tehát a könnyebb ellenállást választva éppen azt az élelmiszeripart privatizálja, amely iránt a magyar befektetők érdeklődése is élénk. Egzisztencia-hitel és privatizáció Sok ezer új tulajdonos Az Egzisztencia-hitel eddig is fontos szerepet töltött be a belföldi privatizáció ösztönzésében, illetőleg a vállalkozások finanszírozásában. A kormányzat arra számít, hogy az Egzisztencia-hitel feltételeinek javulásával ez a jövőben fokozottabban így lesz. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) azon lesz, hogy mihamarabb változzon a jelenlegi privatizációs gyakorlat. Mindez tegnap a párt sajtótájékoztatóján hangzott el, a párt székházában. A párt gazdasági szakértői az egybegyűlt újságíróknak elmondták: azért térnek viszsza időről időre a privatizáció témájára, mert úgy érzik: csak a nyilvánosság bevonásával, új privatizációs stratégia kidolgozásával lehet sikeres a tulajdonváltás. Elengedhetetlen az is, hogy a nemzet többsége egyetértsen a privatizáció választott útjával. Nem fogadja el a KDNP azt az érvelést, miszerint a magyar befektetők pénzügyi forrás híján nem képesek a műszaki fejlesztésre. Hitelek nélkül az élelmiszerágazat sem működik. Viszont tény az is, hogy nincs biztosabb fedezet a hitelekre, mint maga a mezőgazdasági termelés. Ha ezt a magyar bankrendszer nem veszi tudomásul, az a bankrendszer hibája és nem ok arra, hogy a termelőket kizárják a tulajdonlásból. Jelenleg a privatizáció egy része a nyilvánosság kizárásával zajlik. Sem politikailag, sem szakmailag nincs megfelelő ellenőrzés. Igaz, hogy a KDNP észrevételeit még soha senki nem utasította el mereven, ám a párt szakértői immár a gyakorlatban szeretnék látni, hogy meghallgatásra találnak az általuk elmondottak. Az élelmiszeriparban a gabona és a tejipar még privatizáció előtt áll, tehát mód lenne a KDNP elképzeléseinek érvényre juttatására. Napirenden a lakás Párbeszédre invitálta nagypéntekre Budapest 23 polgármesterét a Bérlakásokat Megvásárlók Országos Szövetsége. A kezdeményezéshez csatlakozott a Társadalmi Kamara, az Állampolgári Jogvédő Liga és az Adófizetők Országos Szövetsége is. A szervezetek tegnapi sajtótájékoztatóján Langer Iván, a Bémosz főtitkára elmondta: már februárban kezdeményezték a párbeszédet a magyarországi lakáshelyzetről. Találkozóra hívták a parlamenti és a jelentősebb parlamenten kívüli pártokat, a főváros és a vidék polgármestereit. A meghívásnak azonban csak a fővárosi önkormányzat, valamint a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége tett eleget. Ezután hívták egy szűkebb körű beszélgetésre a fővárosi polgármestereket. A Bémosz a privatizálás előtt álló és már privatizált lakások lakóit képviseli, a fővárosi önkormányzatok vezetőivel az ő problémáikat kívánja megvitatni. Választani célszerű A május 21-ikei társadalombiztosítási önkormányzati választás volt a fő téma a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Nemzeti Demokrata Szövetség vezetőinek tegnapi találkozóján. A találkozón részt vett Pozsgay Imre és Bíró Zoltán, az NDSZ elnöke és társelnöke, valamint az MSZOSZ részéről Nagy Sándor elnök és Sándor László alelnök. A megbeszélésen hangsúlyozták: a választás érvényessége az egész társadalom, de különösen a munkavállalók és nyugdíjasok érdeke. A résztvevők leszögezték: egy esetleges érvénytelen választás nem a szakszervezetek, hanem a magyar politikai demokrácia vesztesége lenne, így minden demokratikus erő érdekelt annak sikerében. Rendszerzavar az értéktőzsdén Fennakadás nélkül működik a Budapesti Értéktőzsde annak ellenére, hogy a számítógépes rendszere részlegesen meghibásodott. A hiba az április 9-i tőzsdenap zárása előtt három perccel jelentkezett, két I milliárd forintot meghaladó kötés után. Mivel a rendszer leállt, és annak újraindítása több mint 20 percet vett volna igénybe, ezért a kereskedést a kereskedelmi főosztály vezetői beszüntették. A hiba miatt sem kereskedelmi, sem elszámolási ügylet teljesítése nem maradt el. A rendszert csak részlegesen sikerült újraindítani, a hiba teljes kijavítása előreláthatólag 2-4 hetet vesz igénybe. Addig a tőzsde új számítógépes rendszerét a részvényügyietek regisztrálására használják, a kötvényforgalmat más rendszerrel követik. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint ez év márciusáig a Magyar Nemzeti Bank összesen 12,5 milliárd forint refinanszírozási hitelt nyújtott a kereskedelmi bankok közvetítésével a magyar vállalkozóknak. Ez azt is jelenti, hogy a hitelkonstrukció működésének első két éve alatt ennyivel, tehát 12,5 milliárd forinttal csökkent a belföldi államadósság. Az önkormányzatokat megillető Nem csökkent márciusban a felszámolási kérelmek száma februárhoz képest Budapesten, a csődkérelmeké pedig egynegyedével növekedett. Ez állapítható meg a Fővárosi Bíróság legfrissebb adatai alapján. Ä bíróságnál elmondták: márciusban 227 felszámolás iránti kérelem érkezett be, ezekből 32-t önként kezdeményeztek. Mind az önkéntes, mind a hitelezők által beadott kérelmek nagy része — részletfizetés összege további 2,5 milliárd forint. Az Egzisztencia-hitel folyósításával 23 pénzintézet foglalkozik. A bankok eddig több mint ötezer hitelszerződést kötöttek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a befektetők többsége az E-hitel igénybevételével tulajdonosi jogot szerzett, mindössze a hitelszerződések egyharmada vonatkozott a bérleti jog megszerzésére. Az Egzisztencia-hitellel vá-30-40 százaléka — korlátolt felelősségű társaságra vonatkozik. Viszonylag alacsony, 10-15 százalék az állami vállalatok elleni kérelem. Márciusban mindössze két felszámolási eljárás fejeződött be, szemben a februári 205-tel. A februári helyzethez hozzátartozik, hogy csupán 6 eljárás volt érdemi, a többi ügyviteli véget ért. Márciusban 43 csődeljárás iránti kérelmet nyújtottak be, túlnyomó részük kötelező sárolt vagyont a hitelfelvevők többsége — csaknem 70 százaléka — társas vállalkozási formában működteti. A hitelszerződések mintegy felét előprivatizációra kötötték, azaz a kereskedelmi szférában használták fel. További 540 hitelszerződést kötöttek vállalati tulajdonrész vásárlására. Az Egzisztencia-hitel a kamatfeltételeket tekintve korábban is a legkedvezőbb hoszszú lejáratú hitellehetőség volt, és a feltételek ez év márciusában tovább javultak. Az Egzisztencia-hitel a mai magyar pénzpiacon a legelőnyösebb hitelfelvételi lehetőség. csőd volt. Az esetek több mint fele itt is korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozott. A bíróság március során 102 csődeljárást lezárt. Ez csaknem anynyi, mint februárban, amikor 90 eljárást fejeztek be. A márciusiakból 10 csőd zárult egyezséggel. 31 folytatódott felszámolási eljárással — ez utóbbiak csaknem fele az állami vállalatokra vonatkozott. Tizennyolc esetben úgynevezett ügyviteli befejezést alkalmazott a bíróság. Olvashatatlan olvasnivalók Tiltakozó gytíltvek *-»**4*» I */ «w ífej Hvpta mrgyrbrn ' Mátok ... - „\-.~ —- «=» bi/i-mjj» krrdrxi Most is sok rangadó les/ v*r‘tujr'* **> •*•«* • o*. tpoZ f An**»*«*'” <„*■ tutim .-nem- / /' / AtP o* (A»“ # & 9 & T. Vödrös Ur! Lehet, hogy Ön olvasható lapot kapott, de Dunavarsányon csak ilyent Remélem nem április 1-jei tréfa volt? Hol az ellenőrzés és ki a felelős? A fent látható oldalpárunk egy olyan újságba került bele, amit kedves olvasónk pénzért vásárolt. Érthető hát ingerültsége és nem is tehetek mást mint a nyomda nevében is elnézést kérek, hozzátéve, hogy a Robert Maxwell által Budapestre telepített nyomdát annak idején — vagy két esztendeje — április 4-én személyesen Göncz Árpád elnök úr avatta föl. Akkor az Új Magyarországnál még arról beszélgettünk, hogy minden bizonnyal ez a nyomda jelenti majd a szakmában a minőséget. Azóta egyre gyakrabban tapasztaljuk, erről szó sincs, ami markánsan megmutatkozott ünnepi számunkban. Ezekből már érkezett vissza néhány olyan példány, amelyekben a 18. oldalon Csurka István, Csengey Dénes és Csoóri Sándor írásai olvashatatlanok. Kérjük kedves előfizetőinket, olvasóinkat, hogy ha az önök példányai is ilyenek, küldjék azokat vissza szerkesztőségünknek. Előre is köszönjük fáradságukat és anyagi áldozatukat. Minderre csak azért van szükség, hogy léphessünk a Pest Megyei Hírlap minősége érdekében. Vödrös Attila Márciusban sem kevesebb Csődbe jutó kft-k
