Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-13 / 85. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. ÁPRILIS 13., KEDD 7 Diák hangverseny Gyálon A zene alázata A fegyelmezett, jól összeszokott zenekar művészi teljesítménye Serfel József tanár-karmester hozzáértését dicséri Rendhagyó környezetben, a gyáli katolikus templomban adott hangversenyt a Dabasi Állami Körzeti Zeneiskola fúvószenekara a plébánia és a helyi művelődési ház közös rendezésében. A másfél órás program magában foglalta az elmúlt négy évszázad jelentős egyházi zenéjét, Jacob Re guanói Hans Schneideng. Ugyanakkor a világi szerzők művei is felcsendültek, köztük Luis Milán, Händel, Beethoven és Vivaldi; a magyar szerzők közül pedig Papp Lajos és Bogár István egy-egy művét hallhattuk. A kedvenc szerző ez alkalommal is Bach volt, többnyire szóló előadásban interpretálták. Serfel Norbert trombitán, Molnár Júlia blockflőtén, Hornyák György kürtön és Szénási Boglárka fuvolán tolmácsolta a barokk kor nagy zenészének néhány gyöngyszemét — a Máté passiót, a Három koráit és az Ave Mariát. — Ez a hangverseny kétszeresen is alázatra kötelez bennünket. Alázat az Isten háza, és alázat a szerzők iránt. Nem látványosságra törekszünk, hanem az önök szívéhez szeretnénk közelebb férkőzni a zene eszközeivel — hangzott el a bevezetőben. A szerzők és a vendégek szándéka sikerrel járt, a fiatal zenészek — többségük még diák — maradandó, szép élményt szereztek a gyáli közönségnek. (— gyé —) Új fórum született Nyelvtanárok lapja A Nyelvtanárok Országos Egyesülete új, évente öt alkalommal megjelenő kiadványnyal, a Nyelv*Infó című lappal lepte meg a húsvéti ünnepek előtti napokban az idegen nyelvet oktató pedagógusokat. A Nyelv*Infó-\al a szerkesztők a nyelvtanítás különféle híreinek, kisebb és nagyobb eseményeinek, gondjainak, a szakma sajátos nézőpontjainak szeretnének — megfogalmazásuk szerint — végre megfelelő fórumot teremteni, az ország legkülönbözőbb pontjain tanító pályatársak érdekében. Tegyük hozzá: a magyar oktatásügy érdekében, jövőnk érdekében egyúttal. És mindez nem utolsó célkitűzés. A Nyelv*Infó első száma már a dolgok lényegébe vág: a nyelvoktatás korszerűsítéséhez igénybe vehető alapítványokról szól, külön írás foglalkozik a Nyelviskolák Kamarájáról és annak jogi vonatkozásairól, s nem utolsósorban azokról a bel- és külföldi rendezvényekről, amelyek az angol, német, valamint a francia nyelvtanítást segítik elő az elkövetkezendő időkben. (Nagykövetségek és idegen kultúrintézetek ösztöndíj-politikájáról is szó esik e lapszámban.) A levelezési rovat, valamint a szakkiadványok ismertetése mintegy kiegészítik a főlaptest értékes anyagait. (Előfizethető a szerkesztőség — 1112 Budapest, Kőhalom u. 16. — címén. Előfizetési díj: egy évre 250 Ft.) (bágyoni) A nosztrai Koronás Madonna „Ha valóságos szenteket akartok látni, menjetek Nosztrára.” Kapisztrán Szent János Nos, én nem szentek látására mentem 1991. augusztus 15-én, Nagyboldogaszszony napján Nosztrára, hanem csupán a XX. század mártírjaival kívántam találkozni. Ugyanis ünnepi misére és emlékműavatásra hívtak a pálosok, illetve egykori börtönviselt politikai fogolytársaim. Megtaláltam őket is, meg a márvány emléktáblát a „legyőzve győztek” felirattal, de emellett valami különös megbékélést is éreztem, amint a pálos kolostorból lett börtönparancsnokság, meg a templom alkotta négyszögben keletkezett kis téren ballagtam a Boldogasszonynak szentelt kegyhely főbejárata felé. Bent a gótikus szentélyben, a főoltár fölötti képen szívet melengető meglepetéssel és meghatott örömmel pillantottam meg a Magyarok Nagyasszonyát, fején a Szent Koronával, karjában az ugyancsak megkoronázott kis Jézussal. Szépség, tisztaság, jóság sugárzik erről a képről — mindaz, amire ma igencsak nagy szükségünk van. Sohasem hallottam erről a megkapóan szép nosztrai Koronás Madonnáról, amely emlékezetem szerint feltűnően hasonlít a czestochowai csodatévő Fekete Máriára. Amikor már Dercsényi Dezső „Nagy Lajos kora” c. művészettörténeti munkájában sem találtam semmit a Koronás Madonnáról, sejteni kezdtem, hogy itt valami különös rejtéllyel, valami ismeretlen szépséggel állunk szemben. Azt természetesen tudtam, hogy Nagy Lajos királyunk 1382-ben a czestochowai pálos kolostor alapításakor egy állítólag Ukrajnából származó XI—XII. századi bizánci stílusú Madonna-képet küldött a Márianosztráról Lengyelországba irányított 16 pálos szerzetessel, miután a szentképre utólag ráfestette az Anjou-liliomokat. De ez a több mint 600 évvel később Nosztrán látott Madonna a magyar koronát viseli és nem Anjou-liliomok, hanem apró arany csillagok láthatók a képen. A csodatevő Fekete Mária (Czama Matka) egyébként is Nagy Lajos kora óta féltve őrzött kincse az 1500-ban erőddé alakított czestochowai kolostornak, amely 1655-ben még egy svéd ostromot is sikeresen kiállott. Az volt az érzésem, itt valami titok lappang és a két képnek mégis van kapcsolata egymással. De vajon hogyan? (...) Mint tudjuk, Nagy Lajos királyunk uralkodásának tizedik esztendejében (1352) alapítja meg — „fundavit et erexit” — Márianosztrán (Maria nostra = a mi Máriánk) az egyetlen magyar eredetű férfi szerzetesrend második legnagyobb kolostorát és a magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt templomot. Nagy királyunk sokat tartózkodik a kolostorban, illetve a szomszédságában lévő „király-házban”, hogy ima és elmélkedés közben gyűjtsön erőt a fehér barátok körében birodalmának vezetéséhez, utolsó éveiben pedig súlyos bőrbetegségének (mely valóban lehetett lepra is) elviseléséhez. Nagy Lajos királyunk utasítására unokaöcscse, Opuliai László herceg 1382-ben — midőn már mintegy 300 szerzetes él a hatalmas kolostorban — Nosztráról 16 pálos szerzetest telepít a Czestochowa melletti Jasnagóra nevű hegyre, ahol felépítik a lengyel pálosok anyakolostorát, azzal a szándékkal, hogy Nagy Lajos Hedvig (Jadviga) lányának, a lengyel trónörökösnek lelki és szellemi támogatói legyenek. Ezekkel a pálos szerzetesekkel küldi el Nagy Lajos király a Mária-képet, mely az évszázadok folyamán mint csodatévő Fekete Mária vált ismertté. (...) Milyen igazságtalan tud lenni a történelem. Míg a Nosztráról küldött pálos szerzetesek közreműködésével alapított czestochowai kolostor a következő évszázadok folyamán egyre híresebb, gazdagabb és látogatottabb lesz (elsősorban a Nagy Lajos királyunk ajándékozta Fekete Mária kegykép csodatételei folytán), addig az alapító nosztrai pálos kolostort 1535-ben az oszmán hódítók elpusztítják, és Buda felszabadítása után is még 25 évig romokban hever a kolostor meg a templom, csak 1711-ben érkezik két pálos szerzetes, hogy előkészítse az újjáépítést. A szentélyt szerencsére az eredeti gótikus stílusban állítják helyre, a hajó (megtartva a középkori arányokat) és a tornyok azonban már barokk stílusban épülnek. A czestochowai anyakolostorban az újjáépítés hírére a pálos szerzetesek azzal akarnak hozzájárulni Márianosztra feltámadásához, hogy Kollenics András generális titkár utasítására Liaszkiri Cyprián pálos szerzetes megfesti a Fekete Mária kegykép másolatát ajándékul magyarországi rendtársaik számára. (...) A magyar pálosok az 1729-ben újra felszentelt templom Szent Antal oltárán helyezik el a Madonna-képet, mely azóta is hazánk alighanem egyik legszebb kegyképe. A márianosztrai pálos kolostor megpróbáltatásai azonban sajnos nem érnek véget, II. József császár — mint ismeretes — feloszlatja a szerzetesrendeket, ezért mindöszsze 57 évvel az újrafelszentelés után, 1786-ban az utolsó pálos szerzetes is elhagyja a márianosztrai kolostort. Ettől az évtől kezdve kettéválik a kolostor és a templom története. A kolostor eleinte üresen áll, majd 1858-tól 1948-ig fegyház lesz a Vincés-nővérek irányítása alatt, 1950. decemberétől pedig a kommunista diktatúra legszigorúbb és legjobban utált férfi fegyházaként működik. A kolostorépület déli szárnyában, mely derékszögben találkozik a templommal, kap helyet a börtönparancsnokság, ahol a hírhedt ötvenes években Keresztes Sándor b. v. alezredes, börtönparancsnok elvtárs, az élet és halál ura. A Magyarok Nagyasszonyának szentelt templom a rend feloszlatása utáni 203 évet, mint plébániatemplom vészeli át, majd 1989. szeptember 1-től ismét pálos atyák látják el a kegyhely szolgálatát. És mi lett a Czestochowából érkezett Madonna-kép sorsa? 1986-ban Vincze atya kitűnő elgondolása alapján leveszik a képről a lengyel Anjou koronát, majd a magyar Szent Korona mását illesztik a Boldogasszony fejére és egy kisebbet kap a kis Jézus is. Ludwig Károly Érdi kiállítás „Világ világa, virágnak virága...” mottóval, Mária-szimbólumok címen kiállítás nyílik Érden, április 14-én délután 6 órakor a Csuka Zoltán nevét viselő városi könyvtárban. A világ megannyi országából származó Mária-ábrázolások Kátai Géza gödöllői gyűjteményéből valók. A kiállítást Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós nyitja meg, közreműködik Lovász Irén népdalénekes. A ritka kiállítás május 15-ig tekinthető meg. (Lapunk húsvéti számában néhány Érden kiállított kegytárgynak a fényképfelvételét közöltük.) Kitüntették Etienne Hajdút Etienne Hajdút, a világhírű szobrászművészt a francia Becsületrend parancsnoki fokozatával tüntette ki tegnap Francois Mitterand elnök. Az 1907-ben Tordán született Hajdú István húsz éves kora óta él Franciaországban, művei a világ szinte minden jelentős múzeumában megtalálhatók, nevét együtt emlegetik a század nagy újító egyéniségeivel. A francia Becsületrend húsvéti kitüntetettjeinek a listáján szerepel többek között Cesar, a neves szobrászművész, Bernard Buffet festőművész, és Zizi Jeanmarie táncművész. Nemzetiségi Színházi Napok Nemzetiségi Színházi Napokat rendeznek Budapesten a hét második felében. A háromnapos rendezvény során fellép többek között a fővárosi Szerb Stúdiószínpad is a Szentendrei evagélium című misztériumjátékkal (a Nemzeti színpadán). Sor kerül egyebek közt a szekszárdi német együttes, a pécsi horvát társulat fellépésére is. Duna Galéria Bakonyi Mihály festőművész munkáit állítják ki április 15-étől délután 5-én a Duna Galériában (XIII. kerület, Pannónia u. 95.). A tárlatot, amely május 2-áig tekinthető meg, dr. Pogány Gábor művészettörténész nyitja meg. Párizs—Budapest Párizs—Budapest címen Báthory Júlia iparművész munkáiból nyílik kiállítás április 15-én délután 3 órakor az Iparművészeti Múzeumban (Üllői út 33—37.). A kiállításon Fekete György helyettes államtitkár mond megnyitó beszédet. Karnyóné ismét színpadon Csokonay Vitéz. Mihály színpadi munkáját, az Özvegy Karnyónét játsszák holnap este 7 órától a Független Színpad Golgota utcai termében (Nádasdy terem). Nyugdíjasok részére a színház kedvezményes belépőjegyet biztosít. (Telefon: 113-7840).
