Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-13 / 85. szám
_l PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. ÁPRILIS 13., KEDD 3 Költségcsökkentés Zell am See-nél Kórházakat kell bezárni, műtéteket kell elhalasztani, az összeomlás réme fenyegeti a magyar egészségügyet — olvashatjuk, hallgatjuk nap mint nap az újságokban, a rádióban, a televízióban. Tenni kellene valamit, ki kellene ötölni, hogy miként lehetne menteni a menthetőt! Ezt ismerte föl a Magyar Kórházszövetség, az Egyetemi Klinikák Szövetsége és a Praxis Server Kft.: tanácskozást szerveznek a költségcsökkentő módszerekről az új finanszírozási rendben. Áttekintik azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével az intézmények növelhetik bevételeiket, csökkenthetik a költségeiket, feltárhatják belső tartalékukat. Az előadók között országgyűlési képviselők, jogi szakértők, neves professzorok, orvosok találhatóak. Hát ez az, amire vártunk! Ha már az ország vezetése képtelen elegendő pénzt biztosítani az egészségügynek, majd megoldják a problémát mások... Talán még arra is ráfognak jönni, hogy az efféle konferenciákat nem szükséges feltétlenül külföldön, jelen esetben az ausztriai Zell am See-nél, a hírneves üdülőkörzetben tartani fejenként csekélyke csaknem húszezer forintért. Amit a konferenciázók bizonyára nem a saját zsebükből fognak kifizetni... Eredményes üdülést, bocsánat, tanácskozást kívánunk a résztvevőknek! H. P. A Magyar Pax Rontana kongresszusa Megújuló egyház, megújuló társadalom A szombathelyi székesegyházban húsvét hétfőn este lapzártánk után nyitották meg a Magyar Pax Romana Mozgalom 35. kongresszusát, amit 1991 óta harmadízben tartanak hazánkban. A Megújuló egyház, megújuló társadalom címmel szervezett találkozóra mintegy 400 résztvevőt várnak a világ minden tájáról. Fő célja a magyar katolikus értelmiség hitének, továbbá a modem világkép, és a keresztény hit összhangjának elmélyítése. A tanácskozás idei témái: értelmiség, műveltség, kereszténység, a civilek jelentősége a társadalomban és az egyházban, a kommunikációs deficitek, az egyház a társadalomban és a közéletben, továbbá a magyarok, Katolikus Mérnökök, Agronómusok és Közgazdászok Nemzetközi Társaságának párbeszéde. A tanácskozáson, amit a Szombathely melletti Vépen rendeznek egész héten, tanulmányozzák a magyarságot érintő kérdéseket, a kisebbségben élő Kárpát-medencei, valamint a szórványmagyarság helyzetét. A Nemzetközi Pax Romana Mozgalom tagjaként működő hazai szervezet kongresszusának mérlegét április 17-én, szombaton vonják meg. Átalakul a MÁV Elkülönül az áru- és személyszállítás A napokban készült el a MÁV részvénytársasággá alakulásának koncepciója, s ennek alapján hamarosan elkészítik a vállalat részletes átalakulási tervét — mondta el Árva Kálmán MÁV-igazgató az MTI kérdésére. Az átalakulási tervet és a vagyonértékelést június 15-ig kell eljuttatni a tárca vezetőjéhez, majd a miniszteri jóváhagyás után, a vállalatnak július elsejéig kell a cégbíróságnál az átalakulást kezdeményeznie. A körülbelül netto 130 milliárd forintos és több mint 300 ezer ingatlant is magában foglaló vagyon értékelését külső szakértők közreműködésével végzik majd a MÁV szakemberei. Az átalakulási koncepciót az Általános Értékforgalmi Bank állította össze, miután a pénzintézet nyerte el a vállalat átalakítási dokumentációjának elkészítésére év elején kiírt pályázatot. Mivel a MÁV átalakulására vonatkozó törvények és jogszabályok rendelkezései nem egyértelműek, a vezetőség ez ügyben a KHVM állásfoglalását kérte. Az előkészítő munkákkal párhuzamosan a cég tovább folytatja két éve megkezdett belső átalakítását. Ennek eredményeként: markánsan elkülönül az áru- és személyfuvarozás. A vasúti létszámot és technikai kapacitást a teljesítményekkel összhangban változtatják, a MÁV alaptevékenységen kívüli szervezeteit pedig január 1-jétől kft.-ként működtetik. A tervek szerint még az első félévben további kft.-ket választanak le a vállalattól. Tekintettel azonban a vasút kedvezőtlen anyagi helyzetére, komoly nehézségekbe ütközik a gazdasági társaságok számára a MÁV által előirányzott rendelésállomány biztosítása. Az átalakulási terv kiterjed majd az oly sok vitát kiváltott vasútegészségügyi intézményrendszer jövőjére is. Ez várhatóan a részvénytársaságon kívül önálló gazdasági formában üzemel majd. A kormány nyilatkozata Zárt a határ Megalapozatlan embargó (Folytatás az 1. oldalról) A magyar kormány ezeket az intézkedéseket meglepetéssel fogadta, azokat megalapozatlannak tekinti és helyteleníti. A kormány emlékeztet arra, hogy a 60/1993. (IV. 9.) sz. kormányrendelettel Magyarország egyes európai országokból, köztük Lengyelországból származó, egyes élő állatok és azok termékei tekintetében a behozatal fokozott állategészségügyi ellenőrzését rendelte el, de — eltérően az Európai Közösség tagállamaiból és Ausztriából származó termékek kezelésétől — nem rendelt el teljes behozatali és átszállítási tilalmat. A magyar kormány jelenleg e rendeletét a lengyel intézkedések ellenére sem módosítja. A kormány kapcsolatba lép a lengyel kormánnyal és minden diplomáciai eszközzel arra törekszik, hogy Lengyelország Magyarországot az említett tilalom alól mentesítse. Ha ezek az erőfeszítések nem vezetnek eredményre, a magyar kormány meg fogja fontolni megfelelő intézkedések meghozatalát. Az illetékes magyar kormányzati szervek, valamint állategészségügyi hatóságok a szükséges in- dések hatálya alá tartozó tézkedéseket megtették, magyar szállítmányok amelyek következtében a már nem hagyhatják el lengyel korlátozó intézke- Magyarországot. Felmérés a befektetőkről A legkedvezőbb célország A külföldi befektetők elsődleges célja Magyarországon, hogy értékesítési piacaikat kiterjesszék. A cégek 90 százaléka nem hazánk kedvező adottságai miatt tervez befektetést, hanem csupán egy természetes expanziós folyamat részének tekinti magyarországi üzleti jelenlétét. Mindamellett továbbra is Magyarországot tartják a legkedvezőbb befektetési célországnak Kelet-Európában — derül ki abból a felmérésből, melyet mintegy száz nyugat-európai cég körében végzett a budapesti kiadású angol nyelvű üzleti magazin, az Invest in Hungary. A megkérdezett vállalati kör mintegy 50 milliárd dolláros összforgalmat képvisel, s a legkülönfélébb gazdasági ágazatokat — köztük számos multinacionális céget — reprezentál. A vállalati vezetők véleménye alapján megállapítható: a jelentős nyugati cégek már rendelkeznek kelet-európai stratégiával. Mintegy 20 százalékuk egyelőre csupán felméri a piaci lehetőségeket, információkat gyűjt, s szintén 20 százalékra tehető azoknak a cégeknek az aránya, amelyek már értékesítési stratégiájukat dolgozzák ki. A felmérésből kiderül, hogy a nyugati cégek számára továbbra is a vegyesvállalatalapítás a legnépszerűbb befektetési forma. Említést érdemel az is, hogy mintegy 60 százalékuk tervez technológia-transzfert Magyarországra. Meglepő, hogy a megkérdezett cégeknek csupán a töredékét ösztönzi magyarországi befektetésük tervezésekor az olcsó és szakképzett munkaerő megléte, valamint a jó vezetői háttér. A befektetéseket gátló tényezők között a megkérdezettek egyharmada a magyar valuta konvertibilitásának hiányát, az inflációt és az elmaradott infrastruktúrát jelölte meg. Jelentős azonban azok száma is, akik szerint az információk és a lehetséges partnerek ismeretének hiánya a fő akadály. A politikai és gazdasági klíma kockázatosságát mindössze 14 százalékuk említette. Kevesebb munkanélküli Dunaharaszti vonzó lehet A munkaügyi központ legutóbb közzétett, előzetes jelentése szerint a regisztrált munkanélküliek száma, ha csekély mértékben is, de csökkent. Az adatok szerint országosan közel hétszázezren vannak munka nélkül, megyénként, olykor településenként is különböző arányban. Egyes helyeken több, másutt kevesebb ember veszítette el kenyérkereseti lehetőségét. Az önkormányzatok jó részének nincs lehetősége, hogy munkahelyeket teremtsen. Néhány közhasznú munkást alkalmazhatnak a hivatalok, de ez csak pár munkanélkülinek jelent megoldást. Ezért is érdemel figyelmet az, ha tőkeerős vállalkozó érdeklődik egy községben aziránt, mi módon létesíthetne ott üzemet. Dunaharasztiban a közelmúltban üdítőitaláról híres külföldi cég kelet-európai képviselője tudakozódott afelől, miként telepíthetnék le ott kereskedelmi központjukat és töltőüzemüket. Előzetesen már több helyütt vizsgálódtak, néhány település volt csak, ami megfelelt elképzeléseiknek. Igaz, még semmi nem dőlt el, csupán az, hogy e hónap közepén megkezdődnek a tárgyalások a cég és a helyi hivatal illetékesei között. Az a megbeszélések eredményességétől függ, mi valósulhat meg a tervekből. J. Sz. I. Csaknem százhúsz, pontosan 116 EK-országból, illetve Ausztriából indított — állatokat, húst, tejterméket szállító — tehergépkocsi belépését utasították el a magyar hatóságok a határállomásokon április 9-étől kezdődően 11 -én reggelig. A kamionok többségében élő birkát, sózott marha- és sertéshúst, sajtot, tejport, vajat szállítottak — tájékoztatták a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán az MTI-t. 77 visszautasított teherkocsit Németországból, 11-et Dániából, kilencet Hollandiából, nyolcat Franciaországból, kettőt Ausztriából, kettőt Olaszországból indítottak útnak, a többi országból egy-két kocsi érkezett. Magyarországról csak egy szállítmány útnak indítását kísérelték meg: Németországba küldtek volna marhahúst a szállítók. Az MTI érdeklődésére az FM-ben elmondták: az importtilalomból eredő magyar károk felméréséről és pénzügyi vonzatairól — a magyar termelők kártalanításáról — a héten dönt a kormány. Osztályharc? Eddig minden ünnepi számunkra különös gondot fordítottunk. Ezt tettük húsvét előtt is. Vezércikket kértünk Vácról Keszthelyi püspök úrtól; és cikket Fekete Gyulától, Sándor Andrástól, Sándor Györgytől, Jeleníts Istvántól, Benedek Istvántól, Páskándi Gézától, Futó Dezsőtől, nyilatkozott lapunknak Szörényi Levente, Andrásfalvy Bertalan... A 32 oldalon sok-sok olvasnivalót találhattak, akik megkapták (mint előfizetők), avagy megvchctték. Nem mindenki kapta meg, s például Érden az újságosnál sem lehetett beszerezni. Vecsésről és Pécelről is jelezték: nem volt újság szombaton. Tudom, hogy nem politikus e cselekedet, ám ki kell jelentenünk: a nyomda az elrontott, festékhibás újságokat is kiküldte, azaz sokak kezébe egy nyomdai fércmű került, ám több helyre még e silány kivitelű újsághíl sem jutott, ami egyre gyakoribb jelenség. A posta, mint terjesztő, minden bizonnyal osztályharcba kezdett, s azt a lapot, amelyik nem az ő szellemiségének normái szerint szól, nem terjeszti. Természetesen sem a nyomda, sem a posta nem tudja elérni, hogy kedvünket szegjék. A későbbiekben is olyan újságot fogunk szerkeszteni, amelyik nem tetszik nekik, ám mi, a nyomdai munkát és a terjesztést megrendelők nem is tetszeni akarunk, csupán a kifizetett pénzért tisztességes munkát kapni. (Vödrös)
