Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-09 / 83. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. ÁPRILIS 9.. PÉNTEK 5 A tervek készen, az építőket várják Düledezo dsi templom hát lényegében ez a szándék Hollandok készítik a hajózási tanulmányt Nagymaros sebeit gyógyítják Ö Veszélybe került Nagykőrös legrégebbi épülete, a város jelképe, a református templom. Födémszerkezetében rendkívül súlyos károsodásokat állapítottak meg a szakemberek. Jószerével a csapos gerendáknak köszönhető, hogy teteje még nem szakadt be. Az idők folyamán csak toldozgatott-foltozgatott tetőn becsorgó esővíz hatására könynyező házigomba ütött tanyát a faszerkezeteken, ami köztudottan igen veszélyes károsítója az épületeknek. A templom renoválása, felújítása halaszthatatlan. Döbbenetes volt e felismerés, mivel a templom tetőzetének ily nagymérvű megrongálódásával senki nem számolt. — A templom állapotának felülvizsgálata tulajdonképpen több szálon indult, és eredetileg nem is a tetőszerkezettel kezdődött, hanem az úgynevezett fia-tornyokkal. Ezek az évek során erősen megrongálódtak, darabjaik a templomkertbe potyognak. Ugyancsak rossz állapotban vannak a tornyon lévő kőfaragványok is, a leváló kődarabok nemegyszer összetörték a cserepeket. Innentől ráterelődött a figyelem a tetőszerkezetre is, ahol mint kiderült, sürgős beavatkozásra van szükség — sorolja az előzményeket Pintér Gyula, a református egyházközség lelkipásztora. — Ha mén pontosabbak akarunk lenni, akkor valójában az orgona problémája segített hozzá felismerni a nagyobbik bajt... — A mi orgonánk immár 60 éve működik jelenlegi állapotában, s az ilyen pneumatikus szerkezeteket általában fél évszázadonként szokás felújítani. Nos, ezzel összefüggésben most felvetődött a gondolat, hogy átalakíttatjuk mechanikus működésűvé, és viszszahelyezzük a hangszert eredeti helyére a torony alá. Tei( Folytatás az I. oldalról) Kereskedelmi diplomáciánk átütő sikerének számít, hogy az idei exportunk 60 százaléka kedvezményes vámot élvez. Leszámítva a csomagolási kultúránkat, Magyarország egyik legversenyképesebb az európai piacokon, s a privatizáció végrehajtásával mindez még hatványozódni fog. A jelenlévők véleménye szerint a privatizáció nem olyan ütemben és nem olyan formában történik, ahogy azt a lakosság méltán elvárná. Ezzel — részben — a miniszter is egyetértett, sőt ő maga szolgált néhány negatív példával. — A privatizáció is szakma, amit meg kell tanulnunk. Mindenekelőtt azt, hogy a szerződésekben a hazai érdekeket szolgáló kötelezettségek hangsúlyosan szerepeljetette szükségessé a karzat, a mennyezet és az egész födémrendszer felülvizsgálatát. — Várhatóan mikor kezdődhet a felújítás, és az ténylegesen mit foglal magában? — A statikai tervek elkészültek, amelyek szerint az egész északnyugati födémrészt ki kell cserélni. A gombásodás miatt vasgerendás megerősítés vált szükségessé. Ezzel párhuzamosan a tető többi részén tapasztalt károsodásokat is fel kell számolni, mert bizony Isten kegyelme, hogy a templom még nem szakadt ránk. Az úgynevezett kontyolásoknál például többméteres szakaszokon hiányzanak a függőleges tartóoszlopok, valamint elkorhadtak a csapolások. Tehát elég jelentős munkálatok előtt állunk, amihez jön még az újracserepezés. A tetőszerkezet felújítására meghirdettük a pályázatot. A tervdokumentáció átvehető a lelkészi hivatalban, s ebben konkrétan 100 négyzetméter födémbontás, gerendacsere, 15 négyzetméter részleges tetőcsere, és valamivel több mint ezer négyzetméter tetőfedés, lécezés szerepel a kapcsolódó szakipari munkák mellett. A pályázatokat április 19-ig várjuk, és április 27-ig döntést is hozunk, mely cég kapja meg a feladatot. — Pénzben kifejezve mekkora áldozatot kíván a felújítás? —Több mint 20 millió forintba kerül, az előzetes kalkuláció szerint — vette át a szót Fodor Ferenc lelkipásztor. — Az alapfeladatok mellett számos járulékos munkálattal kell számolnunk, gondolok a vakolatcserére, a festésekre, a villanyhálózatnak a felújítására. A nagykőrösi református templomon utoljára 1876— 77-ben történt komolyabb átépítés. A régi szentély lebontásakor 1101-ből való téglákat tanek. Sok szerződésből kimaradtak az olyan kötelezettségek, mint a műszaki fejlesztés, az emberek munkával való ellátottsága, az új, fejlett technológiák betelepítése, a magyar alvállalkozók foglalkoztatása. így történhetett meg, hogy a svédek által megvásárolt jászberényi hűtőgépgyár nem magyar, hanem spanyol alkatrészeket használ, noha azok sem jobbak a hazainál. Néhányan — régebbi vállalkozók — azt sérelmezték, hogy manapság egy vállalkozó sokkal mostohább körülmények közt dolgozik; sokkal több utánajárást igényel egy-egy megrendelés megszerzése. Ez érthető — mondotta a miniszter. — 1990-ben 90 ezer vállalkozót tartottak nyilván, napjainkban 600 ezret. A megrendelőknek van miláltak a kőművesek. Az Árpád-kor tárgyi emlékeit őrző templom a reformáció után jó ideig Isten házaként szolgált reformátusoknak, katolikusoknak egyaránt. Csodálatos példáját adva a felekezetek közötti békének. A nagykőrösi református gyülekezet két év múlva ünnepli fennállásának 450 éves évfordulóját. — Az ünnepet természetesen szeretnénk teljesen felújított templomban köszönteni. Két év nem nagy idő, tehát az egyház, a gyülekezet számára óriási erőpróbát jelent majd ez a feladat. Emellett kérjük mindazoknak a segítségét, hovatartozástól függetlenül, akik szívükön viselik a református templom sorsát, függetlenül az áldozatkészség mértékétől, hiszen itt nemcsak a pénz, hanem a szív is számít, ami az adakozás mögött van. Az özvegyasszonyok két- fillérje éppolyan értékes, mint aki a tízmillióiból tud adni. Elmondhatjuk. eddig már külföldi testvéregyházak is ígérték segítségüket, az észak-rajna-vesztfáliai, valamint a svájci református egyházak pedig már komoly pénzadományt küldtek. Elsősorban azonban nekünk kell bizonyítanunk, hogy szá, inunkra ez a templom fontos. Egy gyülekezet olyan, amilyen a temploma, vagy pedig egy város olyan, amilyen közösségének igényessége önmagával szemben. A nagykőrösi református templom felújítására a Soli Deo Gloria nevű alapítvány kezeli az adományokat, melynek csekkszámláját a Budapesti Bank Rt. helyi fiókjánál nyitották. A befizetésekhez a lelkészi hivatalban adnak csekket. Az adományok az adóalapból levonhatók. A templomfelújítással kapcsolatos bármilyen információt a Szolnoki út 5. szám alatti hivatalban lehet kérni, vagy telefonon az 53/51 -535-ös számon. M. J. bői válogatni, és ez azzal az előnnyel jár, hogy a kialakult versengés minőségjavítást eredményezett. Az 1996-os világkiállítás esélyeit taglalva Kádár Béla elmondta, annak olyan gazdasági kihatása lesz, mely jelentősen növeli Magyarország szerepét, helyzetét, rangját Európában, sőt az egész világon. Az viszont dőre elképzelés, hogy ennek áldásaiban közvetlenül minden kistelepülés részesült. — Az expó olyan esemény, olyan megmérettetés, mely az egész ország szerepét, tekintélyét meghatározza az elkövetkező évtizedekre — szögezte le a miniszter. — S nekünk most elsősorban országos méretekben kell gondolkoznunk és cselekednünk, hogy visszaszerezzük a minket megillető helyet Európában. Matula Gy. Oszkár (Folytatás az 1. oldalról) Az ideiglenesnek szánt munkagödör körülzárása miatt a hajózást a jobb parti oldalon kialakított új mederbe terelték. Az így felgyorsult, zuhatagszerű vízfolyás miatt úgynevezett hegymenetben, segédvontatással jutnak át a Pozsony felé tartó hajók. Ez a művelet évi 150, a munkagödör folyamatos víztelenítése további 15 millió forintba kerül. Mérhetetlen kár az is, hogy 120 hektár építési terület áll még kihasználatlanul. Ide épülhetnének szállodák, jachtkikötők, idegenforgalmi központok. Készülni kellene a világkiállításra. Fábián Lajos, a KDIB főtitkára már a két ülés közt végzett munkáról szóló jelentésében is említette a másik, Nagymaroson is túlmutató súlyos problémát, ami újabb károkat okoz idegenforgalmunknak. A bősi erőmű elzárta előlünk (Folytatás az 1. oldalról) Csoóri Sándor örömmel fogadta azt a hírt. hogy megalakul a világszövetség ceglédi szervezete. Majd folytatásként elmondta, minket állandóan úgy szoktak jellemezni, hogy széthúzunk, nem tudunk összetartani. (Ez történelmileg igaz.) De vajon miért nem? Mikor kezdjük magunkban is kibogozni ezeket a csomókat? Hát ilyennek születtünk vagy közben válunk ilyenné? Olyan belső szerkezeteink vannak, amelyek öröklöttek és ilyenné tettek bennünket? Vagy afféle töténelmi formák alakultak ki Magyarországon, amelyek válságos időkben ezeket külön így alakítják? E kérdésfüzér után az ismert személyiség rámutatott arra, hogy óriási esély lappang a világszövetségben, amit a magyarság számára kell megszervezni. Előadása végén az író szólt arról, hogy egyénenként vagyunk valakik — nem is akárkik! —, együtt kevesebbek. A világszövetségben talán lehetne valamit változtatni ezen a szörnyű ellentmondáson. Csoóri Sándor e zsúfolt nap után szívesen adott interjút lapunknak. — Úgy látszik, hogy az utóbbi hónapokban némiképp visszavonult a politikai életből. Azért, mert rengeteg a teendője a világszövetségben, vagy más oka van rá? — Egyáltalán nem vonultam vissza — ez csak a látszat. A sajtóban nem szerepelek. Mert úgy gondoltam, nem feltétlen ez az egyetlen lehetőség, hogy kifejezzem magam. Járom az országot, rengeteg előadást tartok. Régóta hiszem, hogy a közvetlen emberi kapcsolat az igazi. Maga az újságforma önmaját. Elmaradnak sok évtizede rendezett olyan programok, mint például a Nemzetközi Duna Túra, vagy a Sobieskitúra. A vízisportszövetségek jelenlévő képviselői felszólalásukban elmondták, a folyón lefelé tartó evezősök csoportjai csak úgy jöhetnének Magyarország vizeire, ha Pozsonytól teherautón hoznák hajóikat legalább Vácig. Dr. Károlyi Csaba, a Duna Rehabilitációs Iroda vezetője a felszólalóknak adott válaszában elmondta, a helyreállítási munkák költségeit külföldi hitelből tervezték, ám a Szlovákia és Magyarország között keletkezett korábbi feszültség miatt a hitelező visszalépett. Új megoldásnak látszik, hogy a vállalkozó előlegezi meg a költséget, s hitelfelvételéhez kormánygaranciát kap. A munkálatok üteme, gyorsasága csak pénzkérdés — jelentette ki Károlyi Csaba, akinek írásos előterjesztése szerint: A gát is jellemzi: másnap eldobjuk. Magyarországon az igazi kultúra helyét az újságírás foglalta el, és én ezt keveslem. Most kellene igen mély gondolatokat kitalálni. Ehhez nagyon kevés időm van. Nem vagyok hajlandó belemenni abba, hogy nyilatkozzam és visszareagáljanak. Ezt az újságpolgárháborút válasszák mások. — A közelmúltban egy SZDSZ-es honatya akként nyilatkozott, hogy Magyarországon egy alapítványbirodalom van kialakulóban. Bizonyos emberek Csoóri Sándorhoz fűződő kapcsolataik révén olyan pénzügyi és információs hatalmat tartanak a kezükben a kultúra területén, amely alkalmas arra, hogy a közpénzek a kormányzó pártok választási kampányát szolgálják. Erről miként vélekedik? — Nem akarok ilyen olcsó vitába belekeveredni. Valóban tagja vagyok — s ez néhány — a Teleki, a Magyar Kultúra, a Duna Televízió, a Nemzeti Film és az Illyés Alapítvány kuratórimának. Mindegyikbe beválasztottak. Ezt én társadalmi munkában végzem. Mi az igazi oka annak — amit ez az országgyűlési képviselő, úgy látszik, nem gondolt végig vagy nem tud —, hogy ennyi kuratóriumba választottak be? Például az, hogy a térség életével én nem akkor kezdtem el foglalkozni, amikor a honatyák zöme, hanem az 1960-as években. Azóta folyamatosan tudom, hol vannak a gondok, hol lehet segíteni. Valószínű azért számítanak rám ezeknél az alapítványoknál, mert az ismereteim ebben a térségben talán megbízhatóak. — A világszövetség elnökének miért fáj a feje...? — Elsősorban amiatt, hogy komplex tájrehabilitáció keretében kialakítják a folyó szabályozási koncepcióját. Holland kormánytámogatásként egyébként külföldi szakemberek készítik a megoldás alapjaként szolgáló hajózási tanulmányt, arra törekedve, hogy a Dunakanyar ismét a régi szépségében pompázzon. — Mit kezd az itt elhangzottakkal a testület — kérdeztük dr. Sághy Vilmost, a KDIB elnökét. — Helyre kell állítani a normális életet biztosító szolgáltatások rendszerét. Építeni kell az utakat. Sürgetjük a vízi turizmus érdekében tett lépéseket, mert hiába nyílt meg a Rajna—Majna-csatoma, ha Bősnél minket elzárnak a Duna nyugati szakaszától. Ennek a tárgyalásnak az anyagát megküldjük az Országgyűlés elnökének és országos hivataloknak — foglalta össze határozatuk lényegét az elnök. K. T. I. a magyarság problémái rettenetesen bonyolultak. Ha a Délvidékre, Erdélyre, Felvidékre, Magyarországra gondolok, akkor azt látom, hogy ezt a sokféle gondot csak lángelméknek szabadna elvállalni. Ők tudnának — ha egyáltalán képesek lennnének — valamit kezdeni vele. Ezt nem lehet felületesen csinálni. Most van a legnagyobb lehetőségünk, hogy a szétszóratás hasznát a saját javunkra fordítsuk. Ehhez kellene néhány olyan jelentős személyiség, akire odafigyelnének az emberek. Mondván: igen, ezek azok, akik erkölcsben, gondolkodásban, viselkedésben példát adnak. Ha egy nemzetnek nincsenek példaképei, elvész. — Min dolgozik a költő, író Csoóri Sándor? — Ne kérdezze, mert nagyon szomorú választ mondhatok. Leülni az íróasztalhoz hónapok óta nem volt időm. Ha valamiért, emiatt bánatos vagyok. Hiszen én ebben az utolsó három évben megláboltam a poklokat. Éppen azért, mert rengeteget támadtak igazságtalanul. Én nem akartam válaszolni. Azt gondoltam, mindenki önmagáért felelős. Majd kiderül — nem öt perc alatt (történelmi távlatban nekem van időm, hogy bizonyítsam), nem azért ért minden támadás, mert valamilyen bűnt követtem el, legfeljebb gondoltam valami furcsát, szokatlant. Emiatt lehet támadni — ez a szellemi életbe bele is tartozna — ettől továbbra sem félnék. Legszívesebben mindennap odaülnék az íróasztalomhoz és mindazt, amit tapasztaltam, megírnám. Lehetséges, hogy többet használnék azzal, mint hogy valahol elnökösködöm. F. F. Ráckeve vendége Kádár Béla Az expó megmérettetés a kajak-kenu vízi turizmus út-Csoóri Sándor Cegléden Példakép nélkül elvész a nemzet
