Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-08 / 82. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP

KULTÚRA

1993. ÁPRILIS 8.. CSÜTÖRTÖK

Cserkész-emléktábor lesz Gödöllőn

A hagyományok tovább élnek

Gödöllőre irányul Európa és az ország cserkészeinek figyelme. Július 30-ától augusztus 9-éig jubileumi emléktábort szervez a Magyar Cserkészszövetség a háború előtti utolsó nagy világtalálkozó, az úgynevezett „Béke Jamboree” évfordulóján. Ahogy egykor a csonka Magyarország, ma az újjáéledő ország mutatkozik be a világ előtt a rendezvényen. Jelentősége túlnő Gödöllő és a megye határain, és az egész ország ügyévé válik.

A találkozóról Görbe László országos vezetőtiszttől, az emléktábor főparancsnokától érdeklődtünk.

— A táborba ezer hazai és külföldi cserkészt várunk — tudtuk meg a budapesti piarista gimnázium tanárától. — Európa valamennyi országából küldenek egy-egy őrsöt a magyar szervezetek — összesen száz fiatalt. A külföldiek közül a német, az osztrák és a walesi szervezetek jelezték eddig részvételüket. A szomszédos országokból kétszáz fiatalt — köztük a többségi nemzet cserkészeit is — várjuk. Hazánkból hatszázan érkeznek.

Díszvendégeink közül kiemelném a cserkészmozgalmat alapító Sir Baden Paul még élő lányát és a svéd királyt, aki számos vezető tisztséget tölt be a svéd cserkészmozgalomban. Surján László miniszter, országos cserkészvezető mellett a hazai politikai és szellemi élet számos kimagasló képviselőjét hívtuk meg, és várjuk a táborozásra.

— Vannak-e tapasztalatai az öt éve megújult cserkészmozgalomnak ekkora találkozó szervezésében? Hogyan képzelték el a tábor lebonyolítását, és hol tartanak most az előmunkálatokban ?

— Filmekről, dokumentumokról és az öreg cserkészek emlékeiből tudjuk, milyen volt a 33-as jamboree. De hangsúlyozni szeretném: nem nosztalgiatábort szervezünk, pusztán az egykori cserkészetnek a modem mozgalomban is életképes hagyományait használjuk fel. Magunk számos külföldi cserkésztalálkozón vettünk részt: a koreai jamboree-n, a holland, az angol, a

harlemi nemzeti nagytáborozásokon, s szerzett tapasztalatainkat is hasznosítani tudjuk.

A tábort a 33-as jamboree-nak helyt adó, mára beépített terület mellett, a Jakabi-tó környékén, egy 25-30 hektáros tölgyes erdőben rendezzzük majd. Itt halad el a gödöllői fővízvezeték, amelyre az ellátásunkat szolgáló vezetékeket csatlakoztathatjuk az önkormányzattal való megállapodás értelmében. Zuhanyozósátrakat szerelünk fel, s a melegvizes tisztálkodásra a gödöllői iskolák létesítményeit használjuk majd. Konténeres illemhelyeket a fővárostól kapunk. Telefonvonalat telepítünk, és megszervezzük az orvosi ellátást is. Tizenegy altáborunk önállóan főz majd a közösen beszerzett nyersanyagokból. Ki-ki saját ötlete és leleményessége alapján. Reméljük, a svéd király vagy a magyar miniszterelnök is megelégszik főztünkkel, mert mással nem tudunk szolgálni — válaszolja nevetve kérdésemre.

A cserkészvezetőkön kívül 150 fő — reményeink szerint 70 százalékában 25 éven aluli fiatal — segíti majd a tábor munkáját. A műszaki, gazdasági, élelmezési, program-, protokoll-, egészségügyi és egyházi stábok résztvevőit a vezetésükért felelős cserkészparancsnokok korábbi segítőikből válogatták. A sajtóstáb ötleteket gyűjt, híranyagot ad, és gondoskodik a naponta megjelenő újság szerkesztéséről.

— Milyen programokkal várják a fiatalokat? Számítanak-e az öreg cserkészek részvételére is?

— A fiatalok pénteken érkeznek, majd tábort építenek. Az ünnepélyes, istentisztelettel egybekötött megnyitót vasárnap tartjuk. Hétfőtől péntekig a fiatalok „forgószínpadszerűen” vesznek részt a programokon. Amolyan cserkészmódra szervezzük budapesti városnézésünket: a Szépművészeti Múzeumban és a Várban az ismerkedést feladatmegoldásokkal kötjük egybe. A gödöllői napon a város múltjával és értékeivel ismerkedünk, majd két-három órás munkával viszonozzuk vendéglátóink soksok szívességét. A kismesterségek napján népitáncot, népzenét, népi mesterségeket tanulunk. Az altábori napon öreg cserkészek mutatják be és tanítják meg a régi játékokat. A környezetvédelmi napon ellátogatunk Teleki Pál egykori miniszterelnök és országos cserkészparancsnok máriabesnyői sírjához. Közben ismerkedünk a tájjal, a környék élővilágával és persze végzünk környezetvédelmi munkát is.

Az egész programot átszövi az altáborok közötti — vers- és prózamondó, versírási, éneklési, sport- és egészségügyi — verseny, amelynek döntőjét szombaton tartjuk. Ekkor megnyitjuk a tábort a látogatók számára, akiket az évforduló alkalmából hatvan és harminc kilométeres túrára is várunk. Esténként altáboronként és két alkalommal közösen rendezünk tábortüzet. Ami nálunk cserkészeknél külön műfaj. Sok-sok játékkal, énekkel, szavalattal, tánccal.

A tábor mellett kiegészítő rendezvényeket is tartanak — tudom még meg a tanár úrtól. A művelődési házban kiállítást tartanak a 80 éve alapított magyar cserkészmozgalomról és a gödöllői jamboree-ró\, a repülőtéren hatvan repülőcserkész, a kollégiumban és a művelődési házban öreg cserkészek találkozóját tartják.

A tábor szervezésében már eddig is nagyon sokat segített a gödöllői önkormányzat, és rendkívül segítőkész a megyei önkormányzat is. Számos intézmény és kormányszerv ajánlotta fel segítségét. Hiszen a rendezvény nemcsak az öt éve újra működő hazai cserkészet megmérettetése, egyben útmutató és bátorító a fiatal, határon inneni és túli csapatok számára, és nemcsak a világban szétszórt magyarságnak biztosítja, hogy végre együtt táborozzon valahol. Sikere Gödöllő, a megye és az egész ország sikere lesz, amelynek hírét a résztvevők magukkal viszik szerte Európába.

Róth Miksa: Napfelkelte (üvegmozaik)

D. Veszelszky Sára

Kolozsvárról Ócsáig

Katona Zsombori Mária kiállítása

©, 3

r-ÍÉí-v fi 1 Ip

i i ■ ÉS |

% s /* f\ *

«1

y /V .

— ~v;

Ócsai táj (Katona Zsombori Mária festménye)

képeinek kolorit-gazdagsága. dekes állomása, amelyet érde- A napokban nyílt kiállítása mes megtekinteni, formakeresésének újabb, ér- -jisz-Száz éve született Szabó Pál

S

író fehér ingben

Katona Zsombori Mária olajképeit április 14-éig láthatják az érdeklődők a fővárosban, a Dísz tér 5. szám alatt. A most Ocsán élő művész, mint vallja, mindig keres, kutat, új formákkal, kifejezésmódokkal kísérletezik. E szemlélete, a másság keresése életútján is tetten érhető. Erdélyben, Kolozsvár megyében született, tanulmányait e nagyhírű város képzőművészeti főiskoláján végezte, majd Marosvásárhelyre költözött. Munkáival több nemzetközi tárlaton vett részt — így Ausztriában, Angliában, Németországban, Franciaországban. Idén nyáron a svájci Aaronban lesz tárlata.

Lassan három esztendeje annak, hogy Ocsán új otthonra lelt. Tanít, és fest. Finom, kellemes színekkel láttatja a tájat, az élet apróbb mozzanatait. Belső nyugalom, harmónia, derű sugárzik vásznairól. Figyelemre méltó rajztudása,

A vidámság múzeuma

Tréfák, komédiák, karikatúrák, bohózatok, faviccek — a humor minden fajtája szívesen látott vendég abban a Humor Múzeumban, amely stílszerűen április elsején nyitotta meg kapuit a kanadai Montrealban. A múzeum végre fedelet biztosít a különböző rendű és rangú tréfamestereknek, akik oly hosszú ideje áhítoztak már állandó hajlékra. Ha, amint a híres francia szatirikus író, Rabelais fogalmazott, „a nevetés az ember sajátja", akkor múzeumot is megérdemel — érvelt az újdonsült igazgató. A múzeumot ugyanaz a csoport hívta életre, amely már tíz éve rendezi a montreali humorfesztiválokat. A múzeum elsőként „Nevetséges történetek” címmel a humor sokévszázados történetét valóságos eposzként bemutató tárlattal jelentkezett. A kiállítás harsány színorgiájával, látványosságával a Párizsban ,Cités-cinés" címmel megrendezett kiállítás ötletgazdagságát idézi, nem véletlenül, hiszen rendezője egyike a Humor Múzeum három létrehozójának.

Zenei

vetélkedő

Tegnap ért véget Debrecenben a Kodály Zoltán IV. Országos Szolfézs- és Népdaléneklési Verseny. A zeneiskolák és zeneművészeti szakközépiskolák növendékeinek meghirdetett versenyt ebben az évben a 300 éve szabad királyi várossá lett Debrecen ünnepi programjai sorában rendezték. A Kodály Zoltán zenetanítási koncepciójának gyakorlati eredményeit is példázó versengésben az idén 91 zeneiskolai és 60 zenei szakközépiskolai diák adhatott számot elméleti és gyakorlati tudásáról.

Kevés író részesült első könyvének megjelenésekor oly lelkes fogadtatásban, mint Szabó Pál az Emberek 1930-as közreadása után. Móricz Zsigmond így köszöntötte új pályatársát: „Ady Endre: Vér és arany. Azóta nem volt bennem ilyen izzó és olvadt láz, öröm és meghatottság irodalmi jelenség előtt, mint ma, hogy elolvastam egy új ember könyvét. Szabó Pál, aki írta, hat elemit végzett... Van neki egy holdja! Van neki egy talpalatnyi földje! És azon a földön úgy meg tudta vetni a lábát, hogy övé az egész falu. Övé minden embere, férfiak és nők és gyermekek, és az övé minden hangulata.”

Nyilvánvalóan túlzó Móricz lelkesedése, hiszen korántsem remekművet olvasott, mégis indokolt, s nemcsak a mű miatt, hanem azért is, mert általa egy a mély áramlatokban már bontakozni kezdő új tendenciát is köszönthetett, azt, amelyik őbenne is mindjobban megfogalmazódott a néptömegek iránti közvetlen elkötelezettségben. Igen, Szabó Pál jelentkezése is a népi írók mozgalmának igénybejelentése volt, s e mozgalommal aztán természetesen összefonódott írói és közéleti tevékenysége. 1935-ben megalapította, s 1939-ig szerkesztette a Kelet Népe című folyóiratot. Ettől kezdve 1944-ig a Szabad Szó szerkesztője és a Nemzeti Parasztpárt elnöke. 1945 után egy évtizedig a Paraszt Újság (a Szabad Föld) szerkesztője.

Biharugrán született, kőműves lett, végigharcolta az első világháborút, majd megházasodott. Biharugra

valóban egészen az övé lett, ő maga pedig Biharugráé, feledhetetlenül. Alföldi ember volt, de nem húzta magához a sár, nem fedte el horizontját a porfelhő. Tudta a nyomort, magáét s másokét, s minden erejével küzdött is ellene, de szinte határtalan életbizalom és életöröm hatotta át. A természet örök rendje, a nagy körforgás nem a kérlelhetetlen elmúlást ültette el benne alapélményként, hanem az örök megújulást, az örök reménykedést. Ha az emberi sors tele is van ridegséggel, kegyetlenséggel, mindig van menedék, feloldó erő, amely kivon bennünket a rossz ármánykodása alól. Bármennyire korlátozottak is a lehetőségeink. módunkban áll, hogy emberi furfanggal, ötletességgel és főként életbizalommal leküzdjük, vagy legalábbis csökkentsük korlátozottságunkat. Akár úgy, hogy névnapi mulatságnak álcázzuk a parasztpárti gyűlést, akár úgy, hogy a kertek alján kerékpározunk embertől emberig — de mindig megelőzve a csendőröket.

Szabó Pál legfontosabb könyvei, a filmként is sikert aratott Talpalatnyi föld, az Isten malmai, Nyugtalan élet című önéletírása, java elbeszélései a huszadik századi magyar irodalom maradandóan emlékezetes alkotásai. Sokat írt, s így természetesen egyenetlenül. Derűje néha indokolatlannak bizonyult, s ez sematizmusba is vitte. Nem a legnagyobbak közé tartozik, az első tizenkettőbe talán nem fér be, de a másodikba mindenképpen. S ez is elég a halhatatlansághoz.

Vasy Géza