Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-08 / 56. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁRCIUS 8., HÉTFŐ Szavazott a falugyűlés Makódon Gáz — önkormányzati pénzből Óriási érdeklődés mellett tartották meg pénteken este a falugyűlést Makádon: zsúfolásig megtelt a kultúrház, és sokaknak csak állóhely jutott. Nem csoda, hiszen számos olyan téma szóba került, amely a lakosság jövőjét hosszú távon fogja meghatározni. Elsőként Vásárhelyi Nagy An- talné polgármester számolt be a község elmúlt évi gazdálkodásáról. Látványos dolog ugyan nem épült a faluban, de próbáltak úgy gazdálkodni, hogy mindenre jusson. Az önkormányzat a pénzekkel a tavalyi évben is igyekezett takarékoskodni, így jelenleg a falunak csaknem 14 millió forint pénzmaradványa van. Pedig az intézmények működésén kívül jutott úszásoktatásra, segélyre és házi gondozásra is. Az idén szociális segélyre többet kell elkülöníteni, egyrészt mert nagyobb a rászorultság, másrészt a szociális törvény hatályba lépése után több feladata van az ön- kormányzatnak, például a munkanélküliek támogatása. De Makád lakói közül nemcsak azokon kell segíteni, akiknek már nem jár segély, hanem azokon is, akiknek soha nem is járt, mert nem volt munkájuk. Ebben az évben az önkormányzat a sportot, a különböző szervezeteket, az egyházat, az önkéntes tűzoltókat, a polgárvédelmet is támogatni fogja. Nagy figyelem kísérte a Kis-Duna Com. Rt. ügyvezető igazgatójának, Fehér Istvánnak a tájékoztatóját a telefon helyzetről. Megtudtuk, hogy miután elkészülnek a végrehajtási utasítások a távközlési törvényhez, pályázatot fognak kiírni egy-egy körzet telefonhálózatának kiépítésére. Fehér István reményét fejezte ki, hogy a pályázat benyújtásakor minden érintett polgármester aláírásával fogja támogatni a részvénytársaságot, amelyet a szigetszent- miklósi körzet 19 önkormányzata és a Műszertechnika V. közösen hozott létre. A fennálló helyzet miatt egyelőre nem találtak befektetőt, bár folyamatban vannak a tárgyalások. Ezért minden önkormányzattól kérték, hogy a lakosság által befizetett összeg negyven százalékát saját kockázatukra utalják át az rt.- nek. hogy mindent előkészítsenek, mire meglesz a kivitelező. A makádi önkormányzat ezt már meg is tette. Fehér István elmondta, egyelőre nem tudja, sikerül-e befejezni a beruházást ebben az évben, és hogy mennyit késnek. A lakosok felvetették, több gondot kellene fordítani a közterület rendezésére, hogy kicsit szebben, jobban nézzen ki a falu. Foglalkoztak a közbiztonság kérdésével is. A makádiaknak az lenne az igénye, hogy legyen egy saját rendőrük, mert sok ember megfordul itt, az emberek gyakran félnek. De sajnos erre nincs lehetőség még abban az esetben sem, ha a ma- kádiak saját maguk megspórolják erre a pénzt. Jelenleg a munkanélküliség Makádon a legégetőbb gond. A vállalkozó akkor jön — mondta Vásárhelyiné —, ha van épület. A makádi vagyonközösség viszont még nem kapta vissza a vagyonát a volt ráckevei Aranykalász Tsz-től, ezért nincs épülete a falunak. A lakosság azt is felvetette, miért ilyen spórolós az önkormányzat és miért nem csináltatja meg az utakat. Ezután tértek rá a falugyűlés legfontosabb témájára, a gázberuházásra. Dankó András üdülőtulajdonos, budapesti tervezőmérnök arról tájékoztatta a lakosságot, hogy várakozáson felüli az érdeklődés, és ez évtizedekre meghatározza a falu sorsát. Ha a lakosság a gáz mellett dönt. és meglesznek a pénzügyi feltételek, esetleg már ebben az évben megkezdődhet a gázbekötés a házakba. A tervező tárgyalt az OTP-vei és a Takarékszövetkezettel is, és lehetőség van kedvezményes kölcsön felvételére. Vásárhely iné elmondta a jelenlévőknek, hogy az önkormányzat megtakarított pénzét esetleg a gázberuházásra is fordíthatná. De, mint mondta, a falugyűlésnek döntenie kell, hogy tornaterem épüljön-e — amire már be is adták a pályázatot —, vagy a pénzt a gázra fordítsák. A gázberuházás 23 és fél millió forintba kerülne, ha minden telekre bevinnék a gázt. Ennek az összegnek csaknem a hetven százalékát ki tudná fizetni az önkormányzat a községi pénzből. Ezután Vásárhelyiné szavazásra kérte a falu lakóit. Egyetlen kivétellel a teremben lévő összes ember a gázberuházás mellett szavazott. A döntés után Dankó András — aki eddig mindent társadalmi munkában végzett Makádnak — elmondta, szinte azonnal megkezdik a kiviteli tervek elkészítését, és megrendelik a csak több hónapos határidőre elkészülő berendezéseket és szerelési anyagokat. Halász Csilla Nem született megállapodás a tüdőgondozóról Katolikus iskola lesz Ráckevén Minél előbb meg kell kezdeni a polgármesteri hivatal munkájának hatékonyabbá tételét — erről is döntött pénteki ülésén Ráckeve város képviseló-testülete. Stáhly István tartott beszámolót a hivatal kétéves tevékenységéről. A képviselőket leginkább az összefoglaló rész érdekelte, amely javaslatokat tartalmazott a hivatali munka ésszerűsítésére. A jegyző úgy vélte, csak a szervezeti és működési szabályzat elfogadása után lehet a konkrét feladattervet elkészíteni, a képviselők azonban arról döntöttek, hogy a következő ülésre Stáhly István készítsen részletes programot elképzeléseiről. Hosszú vita folyt a Ráckevei Tüdőgondozó Intézetről. Hindy Andrea főorvosasz- szony elmondta, az épületben hosszú ideje nem volt állagmegóvás. Súlyos a helyzet, a falak repedeznek, az épület süllyed, nincs csatornázás, szénnel fűtenek. Mivel megszaporodtak a tbc- sek, legalább tisztasági festésre szükség lenne. Ezért a főorvosasszony egyszeri felújítási összeget kért a várostól. Kulcsár István polgármester úgy vélte, ezzel a problémával nemcsak a városnak kellene foglalkoznia. A tüdőgondozó ugyanis körzeti feladatokat lát el, hozzá tartozik a volt ráckevei járás tizennyolc települése. Ezért méltánytalannak tartaná, ha kizárólag Ráckeve állná a felújítást. A képviselők is azon az állásponton voltak, hogy ne vállaljon a város semmiféle többletterhet, nehogy abba a hibába essenek, mint a szakorvosi rendelőintézetnél. Ez ugyanis szintén ellátja a környező településeket, a költségek viszont Ráckevét terhelik. A tüdőgondozó egyébként — bár az épület Ráckeve tulajdona — a szigetszentmik- lósi egyesített egészségügyi intézményhez tartozik, így használója Pest Megye Önkormányzata. A tulajdonos és a használó közötti megállapodás-tervezetet a testület megvitatta és elfogadhatatlannak tartotta. Ráckeve ugyanis ingyen adja át az épületet használatra a megyének, valamint vállalja a csatornázást is, ezért nem tudja elfogadni, hogy őt terheljék az intézmény fenntartásával kapcsolatos rendkívüli költségek. A víz- és csatornadíjak megállapítása előtt Fekete Tibor, a Keve-víz Kft. Úrvezető igazgatója tartott beszámolót. A kft. — amely Szigetbecsén , Szigetszentmártonban és Szigetújfaluban is üzemelteti a vízműveket — jelenleg 24 fővel végzi feladatát. Tulajdonosváltás volt, s mint Fekete Tibor kifejtette, ez nem volt zökkenőmentes. Jelenleg nincs a kft. számláján pénz, ezért kérte a testületet, hogy a várható éves kiadás egytizenketted részét, 1,2 millió forintot kamatmentes kölcsön formájában előlegezzen meg, hogy a béreket ki tudja fizetni. Az igazgató azt javasolta, a lakosság víz- és csatornadíjain ne változtassanak, továbbra is a tavalyi áron elégítsék ki az igényeket. A kö- zületekkel kapcsolatban viszont fogadják el a PVCSV ajánlásait, azaz a magasabb díjtételt. A testület mindkét javaslatot megszavazta. Ezután a képviselők az iparűzési adó módosításával foglalkoztak. 512 vállalkozó részére postázott ki a hivatal egységcsomagot, amely többek között az iparűzési adórendeletet is tartalmazta. A vállalkozóktól az 1993. évi várható árbevételről kértek bejelentést. A visszaérkezett nyomtatványok feldolgozása után a képviselő-testület három adózási kategóriát alakított ki négy és nyolc ezrelék között. A Székesfehérvári Egyházmegye szeretné visszakapni a Szent István téri emeletes iskola épületét. A katolikus egyház képviselői a képviselő-testület bizottságai előtt megerősítették, hogy nem soron kívül kérik vissza az ingatlant. Március 18-ig elkészül a katolikus iskola indításához szükséges tanterv, a személyi feltételekről szóló elképzelés és a költségvetés. A képviselő-testület ezután fog dönteni arról, hogy az iskolát vegyék fel az átadásra javasolt ingatlanok jegyzékébe. Ezután tárgyalták a Kis- Duna Com. Rt. felhívását, amely azt kérte a testülettől, hogy a lakosság által a telefonra befizetett pénzösszeg negyven százalékát az önkormányzat saját kockázatára utalja át a tervezési költségre. Bár Ráckevén 1800 telefonigénylő van, tehát a körzet összes igénylőinek tíz százaléka, ettől függetlenül a ma még bizonytalan helyzet miatt a képviselő-testület úgy döntött, nem kívánja kockáztatni a pénzt, és továbbra is tartós betétben tartja. A polgármester megemlítette, hogy az 51 százalékban az érintett önkormányzatok tulajdonában lévő részvénytársaság lakosságarányos működtetésére a tavalyi költségvetésből nyolcszázezer forintot különítettek el. H. Cs. Nedűk versenye Cegléden és Érden A bor tízparancsolata (folytatás az 1. oldalról) Simon Ernő értékelésében kifejtette, az elmúlt évekhez képest nem lett rosz- szabb a színvonal. A minőségi szőlőfajták fehér borai megfeleltek a napjainkban elvárható nívónak. A zsűri által legjobbnak értékelt borocskák pár hónapos tovább- érlelés és kezelés után még szebbek és finomabbak lesznek. A zsűrielnök nem rejtette véka alá azt sem, hogy volt jó néhány fülledt, levegőtlen, darabízű bor is. S akadt olyan, amelyet ugyan szépnek értékeltek, ám a fajtára jellemző illattal és zamattal nem bírt. A fehér bor kategóriában az első helyen ketten osztoztak: Bíró György és Tóth László, míg Kökény Benő második lett. A pontszámok alapján a képzeletbeli dobogó harmadik fokára is ketten állhatták: Jurá- szik Attila és Küldi Gyula. A vörös borok megméretésén csak egy győztest hirdettek ki: Évin Sándort. A közönségnél Kökény Benő fehér és Tóth László vörös bora kapta a legtöbb pontot. Végezetül Simon Ernő azzal biztatta a résztvevőket, hogy semmi ok nem lehet a csüggedésre. Majd elmondotta a bor tízparancsolatát, amelyet alighanem érdemes megszívlelni: Soha ne igyál bort éhgyomorra; ne egyél édes ételeket a bor előtt; légy figyelemmel a bor hőmérsékletére — a fehérnél legmegfelelőbb a pince 9—11, míg a vörösnél a 16—20 Celsius-fok —; bort mindig lassan, apró kortyokban igyál; nemes fajbort ne keverj vízzel; tarts mértéket; jobban ízlik a bor, ha eszel közben valamit; amikor egy pohár magyar bort veszel a kezedbe, hogy fehér abrosz mellett jó kedvbe álmodd magad, gondolj arra egy pillanatig, mennyi fáradságos, verejté- kes munka van ebben a pohár magyar borban, és minden elfogyasztott fürt szőlő vagy pohár bor egy-egy darab kenyér a szőlőművelő munkás nép számára.- f. f. Győzött a hamzsabégi vörös Hacsak egy estére is, de a bor lett a főszereplő Érden is, a Liget Termál Szállodában. Szombaton tartották meg az érdi borkiállítást, kóstolót, a borversenyt, s utána természetesen a borbált. A borbajnokságra 20 szőlősgazda hozta el az érdi Munkában a zsú'rielnök, Jean Jacques hegy levét, hogy a szakértő zsűri eldöntse, kinek a bora viseli egy éven keresztül a legjobb érdi bor címet. Pártatlan volt a zsűri, hiszen elnöke egyenesen Franciaországból, Marseillesből jött Jean Jacques úr volt. Tagja volt Tardos Gábor szekszárdi borszakértő. A Zwack-céget Povajda László képviselte, Czadró József tanár úr pedig Gödről jött, hogy részt vegyen a bírálaton. Hosszas szemrevételezés, ízlelés és összehasonlítás után végül is a hamzsabégi vörös kapta meg a legjobb érdi bor címét. Bizony az eredményhirdetéskor majdnem elérzékenyült Kovács Béla bácsi, akinek mindössze 350 négyszögöl szőleje van és ebben termett a jó nedű. Nagy sikere volt a kiállításnak, amelynek egyik érdekessége, hogy azon részt vett a Zwack Unicum Kereskedelmi Kft. is. Ezúttal azonban nem a világszerte ismert röviditalait mutatta be, hanem az úgynevezett kastélyborait hozta el és kóstoltatta meg a vendégsereggel. Kép és szöveg: Hancsovszki János A gyó'ztes Kovács Béla bácsi többek között egy 100 literes hordót is kapott ajándékba.
