Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-06 / 55. szám

PEST MEGYEI XXXVII. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. MÁRCIUS 6., SZOMBAT Bankközi együttműködés Ülésezett a megyei önkormányzat Javuló közbiztonság Tegnap került sor a megyeháza dísztermében Pest megye közgyűlésére. Elsőként Komáromi István, Pest megye rendőrfőkapitánya ismertette a közgyűléssel a rendőrség éves tevékenységének főbb tapasztalatait, ezt követően pe­dig személyi ügyekben döntöttek a megyei képviselők. A jövő héten szakértők érkez­nek a Nemzetközi Valutaalap­tól és a Világbanktól Magyaror­szágra. Feladatuk az lesz, hogy technikai segítséget nyújtsanak a kereskedelmi bankoknál vég­rehajtandó hitelkonszolidációs program előkészítéséhez. Mint ismeretes e program célja, hogy hozzájáruljon a bankok meglehetősen kedve­zőtlenné vált portfoliójának megtisztításához, a költségve­tés részt vállaljon a csődhul­lám okozta terhek viselésében. Hasonló tanácsadásra már sor került akkor, amikor a Magyar Nemzeti Bank előkészítette a bankközi devizapiacot. A Ma­gyar Nemzeti Banknál az együttműködés folytatását is tervezik, s ennek keretében el­képzelhető, hogy a Világbank hitelt nyújt a hitelkonszolidá­ció végrehajtásához. Jelentésében Komáromi Ist­ván rendőrfőkapitány hangsú­lyozta, hogy munkáját a hatá­lyos jogszabályoknak és szak­mai előírásoknak, illetve az előző évi hosszabb távú célki­tűzéseiknek megfelelően vé­gezték. Fő törekvésük a decentrali­záció volt. mindent elkövet­tek a helyi felelősség erősíté­séért a hatékony megoldások érdekében és a rendőrfőkapi­tány megelégedéssel állapítot­ta meg, hogy sikerült megújí­tani a rendőrség tevékenysé­gét. A képviselők megtudhat­ták, hogy a rendőrség igyeke­zett összeegyeztetni a lakos­ság igényeinek megfelelő közbiztonság fenntartását és az országosan elrendelt, ösz- szehangolt végrehajtást igény­lő feladatok ellátását. Komáromi István jelezte, hogy a rendőrség politika- mentes testület, és a választá­sok közeledtével is fenn kí­vánják tartani a pártatlan munkát. Szót kapott Pest megye fő­ügyésze is, aki elmondta, hogy 1992-ben a megyei rendőrség eredményesen lát­ta el a szakmai feladatokat, és beszédében kiemelte, hogy a törvényesség jellemzi a rendőrségi tevékenységet. A Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság az elért eredmények alapján országosan a legelső. Az elhangzottak alapján bátran leírhatjuk, hogy kifo­gástalan együttműködés ala­kult ki a helyi önkormányza­tok és a rendőrkapitányságok között, amelynek eredménye­ként sok településen javult a rendőri ellátottság, és ezzel együtt a közbiztonság. A jövőben szigorú ellenőr­zésekre és átfogó razziákra le­het számítani utcákon, tere­ken és közutakon. Papp János Tavasznyitó vásár Gödöllón Mielőtt földbe kerül a mag A késve hullott téli csapadék után hamarosan a vetőmago­kon és a földművelőkön a sor, hogy kizöldüljön a határ. A tavaszi munkák kezdete előtt — igen hasznosan — közép-magyarországi vető­magbörzét, üzleti találkozót, kiállítást és vásárt rendezett Gödöllőn az agráregyetem mezőgazdasági szaktanácsa­dási és kutatásszervezési inté­zete. A tegnapi szakmai napon előadások sora hangzott el ku­tatók, termelők és értékesítők képviselőitől. A résztvevők aktuális információkat kap­tak a fajta- és szaporító­anyag-ellátásról Öcsödi Gyu­lától. a Földművelésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetőjé­től. — A magyar vetőmagter­mesztés a mezőgazdaság ne­héz helyzete ellenére is fejlő­dött — tájékoztatta lapunkat. — A kivitel értéke 1989-ben 42 millió 717 ezer dollár volt. 1990-ben 29 millió 620 ezer. A következő évben ez megduplázódott, tavaly pe­dig 62 millió 401 ezer dollárt ért. A hazai vetőmag-felhasz­nálás is túljutott a mélypon­ton, nő a kereslet. A kor­mány az elmúlt ősszel támo­gatást nyújtott a felhasználók­nak, hogy fémzárolt magot vessenek. A minőségi köve­telményeknek csak így lehet megfelelni. A főosztályvezető előadá­sában ismertette, milyen mó­don lehet az új gazdálkodók­nak elindítani a termelést. Szólt a mezőgazdasági ala­pokról, melyek közül a fej­lesztési kerete négymilliárd forintos. Ebből is nyerhetők el összegek támogatásra. Öcsödi Gyula úgy látja, hogy a tulajdoni háttér rende­ződésével a biológiai anya­gok jelentősége növekedni fog. Az utóbbi azonban csak a hozzárendelt technika és technológia alkalmazásával hasznosulhat megfelelően. A gödöllőihez hasonló, szerve­ződő börzéket és az üzleti ta­lálkozókat igen hasznosnak értékelte, hiszen a termelők, a kereskedők és a felhaszná­lók közelebb kerülnek egy­máshoz. Ma 9—18 óráig a nagykö­zönséget várják a Ganz Ábra­hám utcai volt Tessedik Kol­légiumba, ahol bőséges vető­magkínálatból vásárolhatnak. B. G. !***t«51 düi! Erdősi Ágnes felvétele Rendkívüli kongresszus Az orosz parlament tegnap úgy döntött, hogy március 10-re hívja össze a népkép­viselők rendkívüli kongresz­szusát. A tanácskozás napirend­jéről a délelőtti ülésen nem született döntés, mivel a képviselők előző nap úgy döntöttek, hogy erről Bo­risz Jelcin elnök jelenlété­ben határoznak. Az államfő várhatóan délután jelenik meg a törvényhozásban. Et­től függetlenül megkezdő­dött a napirenddel kapcsola­tos képviselői indítványok összegyűjtése és rendszere­zése. A parlamenti vitával pár­huzamosan a Kremlben ülést kezdett a kormány, hogy a kongresszussal kap­csolatos saját álláspontját ki­dolgozza. Támogatás az EXPO-nak A Vállalkozók Országos Szövetsége megszervezte az Expo Befektetési Szakta­nácsot. A szervezet a Világ- kiállítási Társadalmi Ta­nács kezdeményezésére jött létre, a VOSZ mellett több gazdasági érdekképviseleti szervezet — a Magyar Gaz­dasági Kamara, a KISOSZ, KIOSZ, az ÉVOSZ — vala­mint öt országos önkor­mányzati szövetség részvé­telével. A szaktanács célja, hogy szakmailag támogassa az Expo Programiroda, a Fővá­ros Expo Iroda és a Pályáza­ti Bizottság munkáját. Erdőkön túl, politikán innen Nyelvtörténészektől tudjuk, az Erdély nevünk hovatar­tozást jelző földrajzi fogalmaink sorába illik — lévén, hogy az „Erdő elve” egykoron használt szókapcsola­tunk összeolvadásából keletkezett. Talán az írott szó­kép, azaz a két szó írott képe hatására. A lényeg mind­ebben az, hogy „erdőn túli” területet határoz meg... amiként a Transsylvania latin elnevezés is. (A román Ardealban ama ősrégi magyar szópárunk néz vissza mai önmagára...) Mindez persze azt is elárulja, hogy a jóhiszemű név­adók a Királyerdő mely oldalán álltak, végső soron: milyen nyelvet beszéltek. Ámde most nem erről van szó. Trianon után az erdélyi magyarság hatalmas törté­nelmi dilemma elé került: vagy a csöndes visszalépés politikáját választja, és passzív rezisztenciába vonul, vagy pedig — teljesen új stratégiát használva — a tár- sadalmi-politkai küzdelmek mellett dönt, a kisebbségi élet gazdasági és kulturális életének az „éppen csak ahogy lehet”-alapon való megszervezésének ólomsú­lyos nyűgét vállalva. A mindenkori józan ész ez utób­bit diktálta, Bethlen Gábor módján. A töröknek ha- rács, a németnek kalács — hogy Erdély mindennapi kenyerét békében adhassa meg az Úr. A húszas évek elején Kolozsvárra települő Kuncz Aladár (Kós Károllyal, Berde Máriával, Balázs Ferenc­cel, Tamási Áronnal egyetértve) körvonalazza azt az írói és polgári magatartásformát, amelyet az új törté­nelmi helyzet megkívánt Erdélyben. Rámutat az Er­délyt lakó három népnek és hét vallásfelekezetnek az egymásrautaltságára, a különbözőségben (másság­ban) rejlő kohézióra — pontosabban annak szükség- szerűségére. Mindezt a közös földrajzi feltételek, de az eltérő kulturális és történelmi hagyományok csak telje­sebbé teszik. Ennek a magatartásnak a megnevezésére választották a transzszilvanizmus kifejezést. Eredői közé sorolták a jellegzetesen erdélyi toleranciát, a más­hova tartozás tiszteletben tartását — a vallásfelekeze­tek szabadságának (korát megelőző) kinyilatkoztatását (a Tordai Országgyűlésen), amely az autonómia lehe­tőségét is feltételezi. Mi lett mindebből 70 év múlva... Erdély mai ma­gyar politikai szervezete mind ez ideig csak meglenget­ni tudta a hetven évvel ezelőtt megfogalmazott elveket. Maradt a szellemi-kulturális érvényesítése — mint cél. Az is feltételesen. Mert a nyomás, amely ellenében a transzszilvanizmus, mint eszmény, megszületett, most nagyobb, mint eddig bármikor. Bágyoni Szabó István Megyei gazdaköri alapítvány Tegnap a Földművelésügyi Minisztériumban összeült a nemrégiben újjáalakult Pest Megyei Gazdakörök Szövet­sége. Podmaniczky Béla el­nök a vetőmagellátás egy kézbe fogását jelölte meg első céljukként. Ezt a későb­biekben a gazdálkodás min­den területére kiterjedő tevé­kenység követi majd. Meg­alakították a Fáy András Pest Megyei Gazdaköri Ala­pítványt. A Pest megyében működő 22 gazdakör közül 15 küldte el vezetőit a teg­napi összejövetelre, ame­lyen többek között elemez­ték az eddig végzett mun­kát és meghatározták az új feladatokat. Lapunk rövide­sen interjút közöl Podma­niczky Béla megyei elnök­kel. Rendőrök Dobogókőn A Független Rendőrszakszer­vezet (FRSZ) Országos Vá­lasztmányának dobogókői ülé­sén megállapították, hogy va­lós helyzetértékelésen alapuló jogos igényeket tartalmaz a február közepén Debrecenben egy fórumon közzétett nyilat­kozat a szociális problémák­ról, és az azok megoldására irányuló követelésekről. A.testület tegnap közzétett határozata a nyilatkozatban megfogalmazott bérkövetelés mértékét (50 százalék) valós tárgyalási alapnak tekinti. Ugyanakkor azt is közli, hogy szervezeteinél nem fo­lyik aláírásgyűjtés, és de­monstrációt sem szerveznek, noha erre a rendőröknek joga lenne.

Next

/
Thumbnails
Contents